Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

1979. október 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Sorrend és arány MI LESZ A MŰVELŐDÉ­SI INTÉZÉMÉNYEKKEL a csökkentett költségvetési-ta­karékossági intézkedések nyomán? Hogyan tölthetik be feladatukat, ha kevesebb pénzből kell dolgozni, mi­közben a fenntartási költsé­gek — fűtés, világítás, kar­bantartás — növekednek? Ezekkel a kérdésekkel napon­ta találkoznak a művelődés­ben dolgozók. Vannak, akik vészharangot kongatnak, a művelődési munka „lefoko­zásáról” beszélnek, mások nem érzékelik, hogy a hátrá­nyosan megváltozott gazdá­ig;1 helyzet bizony a kultu­rális munkában is érezteti hatását. Kik járnak a helyes úton ’ Mindenképpen azok, akik szélsőségek nélkül végiggon­dolják a nehezebb gazdálko­dási körülmények között végzendő munkát és ennek szellemében tervezik, irá­nyítják a közművelődés min- dennapos gyakorlatát. Mire költik a néhány százalékkal kisebb összegeket? MilVen könyveket vásárolnak? Mi- lyen kulturális programokra összpontosítják a figyelmet? Hogyan tudnak együttmű­ködni a társintézményekkel’ Továbbra is erőltetik-e a költséges, de nevelési szem­pontból jelentéktelen nagy- rendezvényeket, vagy a kul­turális alapellátást szorgal­mazzák? A megye közművelődési fo­rintjai akkor szolgálnak jó ügyet, ha felhasználásúk ré­ven gyarapszik az itt élő em­berek műveltsége, látóköre. Egyre jobban időszerűvé vá­lik annak az előzetes felmé- rése, vajon egy-egy közmű­velődési forma, rendezvény milyen hatásfokkal térül meg a szellemi gazdagodásban Megyénkben is akadnak pél­dák, amikor tíz- és tízezer forintot költenek olyan ren­dezvényekre, amelyen csak a szereplők vesznek részt, s közben nem jut pénz a min­dennapos művelődési mun­kára. NEM ARRÓL VAN SZÓ, hogy a közművelődés mun­kásai képezzék át magukat közgazdasági szakemberek­ké, hisz az ő dolguk tovább­ra is a változatos, színvona­las művelődési programok kidolgozása, a megvalósítás szorgalmazása. Fontos azon­ban sorrendet alkotni, alapo­san véggiggondolni mit ré­szesítsenek előnyben, mire költsenek többet, mire keve­sebbet. Sokszor egy-egy jó ötlet aranyat ér, s nem is mindig kerül pénzbe. A művelődési intézmé­nyek együttműködése egy- egy művelődési ház sokiirá- nyú kihasználása ma már nemcsak óhaj, hanem sürge­tő követelmény. Jó példák vannak erre megyénkben is, több helyen már túljutottak a kísérletezésen. Szabolcsbá- kán a művelődési otthonban tornaórákat is tartanak az iskolások. Hodászon és még öt községben az úgynevezett komplex hasznosítással kí­sérleteznek, az iskola, a mű­velődési ház, a sportrendez­vények színtereinek kihasz­nálásával. Vannak parlagon heverő, vagy elpazarolt értékek is a művelődési intézményeink­nél. Tapasztalható olykor, hogy a művelődési ház szem­léltető, audiovizuális és egyéb eszközei kihasználat­lanok, amikor az iskola na­gyon jól hasznát venné ezek­nek. De fordítva is előfor­dul ez, holott a cél a közös. Ráadásul a gazda is közös, a helyi tanács, de nem mindig sikerül átlépni a pénzügyi rovatok bűvös határait. Szemléletváltozást kíván a népművelőktől a szigorúbb gazdasági helyzet? A kultu­rális nevelés, ízlésformálás, életmód-alakítás céljai nem változtak. De a helyzet meg­kívánja, hogy az eszközök és módszerek alkalmazkodja­nak az elérendő célokhoz, arányban legyenek a befek­tetett anyagi eszközök és a várható szellemi eredmények. Ahol csak néhány ember egyéni kedvtelése tartja élet­ben az adott szakkört, ott nem biztos, hogy ez az ösz- szeg nem kamatozna jobban egy szélesebb réteget érintő közművelődési formába élet­re hívásában. A helyes ará­nyok kialakításában, a való­ságos igények megismerésé­ben nagy segítséget kaphat­nak a művelődési intézmé­nyek az új társadalmi veze­tőségektől, amelyek ma már több jogkört, beleszólási le­hetőséget kaptak, mint ko­rábban. TAKARÉKOSAN KELL BÄNNI a művelődésre for­dítható összegekkel, anyagi és szellemi erőkkel, de ezért a művelődést nem kell takaré­kon tartani. Sőt, az emberek kulturális „kiművelése” ma sürgetőbb, mint eddig! P. G. A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben naponta 300—350 darab fémvázas bőröndöt készítenek holland ex­portra. A pneumatikus hajlítógépen Laczi András a bő­röndök merevítő fémkeretét készíti elő a további felhasz­náláshoz. (Császár Csaba fel v.) TIZENNÉGY VÁLLALATNÁL ELEMEZTÉK NYÍREGYHÁZÁN: MIKÉNT GAZDÁLKODNAK A MUNKAIDŐVEL. AZ ELEMZÉS TUDO­MÁNYOS VOLT, NÉHA MÉGIS ÜGY TÜNK, MINTHA EGY KRIMIBEN TENNÉK FEL A KÉRDÉST: Hol vannak a milliók ? A felmérés li ezer 260 főre terjedt ki. A megye- székhely iparának minden fajtáját magában foglal­ta Az első megállapítás így hangzott: a fizikai dolgozók a munkarend szerint teljesíthető mun­kanapok 85 százalékát hasznosították munkával, az egész napos hiányzá­sokat, távolmaradásokat, késéseket figyelembe vé­ve. Ami jogos A vizsgált esztendőben a teljesíthető munkanapok szá­ma, a már említett létszámot figyelembe véve 3 millió 887 ezer 875 volt. Teljesen érthe­tő, hogy vannak olyan távol­létek, amelyeket a törvény biztosít, ilyen a fizetett sza­badság, a betegség. így hát az a több mint negyedmillió munkanap, amely a szabad­ság miatt esett ki, jogos. Az lenne a betegség miatti 290 ezer 961 is, ha közben ki nem derül, hogy a betegek egy ré­sze gyorsan a munkahelyre igyekezett, amikor megtud­ták, vizsgálni fogják a táp­pénzt. Sokan kerti munkából, fusiból gyógyultak fel, meg­lepő gyorsan. De folytassuk a sort. Több mint 22 ezer munkanapot tett ki a fizetett egész napos hi­ányzás, meghaladta a 20 ez­ret az engedélyezett de nem fizetett, és 12 ezer 173 napot tett ki az igazolatlan, egész napos hiányzás az üzemek­ben. Ha leszámítjuk a sza­badságot, akkor kiderül, egy esztendő alatt annyi munka­idő esett ki, amennyi ponto­san 1271 ember egy évi mun­kaidőalapját jelenti. Belső ügy Mint látható, ezek a kiesé­sek egy-egy vállalat belső ügyei. Rendezésük ott várha­tó. Részben szervezéssel, részben ellenőrzéssel és kellő szigorral. Éppúgy, mint a 229 fő 62 ezer 333 munka­napjának kiesése, ami nem egész nanokból, hanem tört értékekből tevődik össze. En­nek a számnak több, mint fe­le értekezleteken telt el, az­tán szerepel itt munkaidő abbahagyása magánügyben, munkaerő-forgalom, fegyelmi és munkaügyi tárgyalás. Furcsa dolgok derülnek ki tehát, ha a számokat egybe­vetjük. Kiderül többek kö­zött az, hogy valamilyen ok­nál fogva a dolgozók mintegy 10 százaléka egész éven át nem dolgozik. Érthető tehát, ha mind sürgősebbé válik a távolmaradások rendszabá­lyozása, az értekezletek csök­kentése, az igazolatlan mu­lasztások megtorlása. Vegyük ehhez azt is hozzá, hogy a foglalkoztatott dolgo­zóknak nem egészen a fele dolgozik teljesítménybérben. A külöböző időbérek, kombi­nált bérek aztán nem is ser­kentik sok helyen a munkást arra, hogy kihasználja a munkanapokat és a munká­ban töltött órákat. Igaz, az elmúlt időben lassú javulás jelei mutatkoznak, de még mindig nem kielégítő Nyír­egyháza iparában a teljesít­ménybérben dolgozók ará­nya, s ezen belül a korszerű­en differenciált bérezés. Hit mutat a grafikon? De vajon azgk, akik az üzemekben, gyárakban dol­goznak, kihasználják-e a munkaidőt? Vajon olyan a szervezés, anyagellátás, mun­kafegyelem, hogy a bentlé- vők munkaideje végig hasz­nos? Fogas kérdések ezek. Ha megtekintjük azokat a munkanap-felvételi napokat, melyék egy-egy gyárban ké­szültek, választ is kapunk. Először is jól látszik: a munka megkezdése után az energiafelhasználás gyorsan nő. Vagyis a termelés bein­dul, egyre meredekebb ív­ben. Kilenc és tíz óra között jön egy kis lapos vonal, amely jelzi: több berendezés leáll, reggeliznek. Ez vi­szonylag rövid idő. A súlyos gond 11-kor kezdődik, innen a grafikon görbéje gyorsan zuhanni kezd. És bizony egy óra után kerül csak olyan szintre, mint amelyen 11-kor állt. Ez az idő, amikor ebé­déinek az emberek. Volt ahol csellel élték, bekapcsolva hagyták a gépet. De mivel a meddő idő is mérhető, ez sem vált be. Kiderült, hogy a félórák helyett legalább két órát visz el a munkából a kényelmes ebédelés és az ej­tőzés. Aztán jön a munkaidő vé­ge. Itt is lehet észlelni, mint csökken a terhelés. Viszont ugrásszerűen megnő a gyá­rak vízfogyasztása. A fürdők ugyanis egyre gyorsabban in­dulnak meg, s műszakváltás­kor szinte csak a vízfogyasz­tás mérhető, a gépek állnak. Okok Az üzemekben mérték még, milyen okok szerepelnek a fürdésen, étkezésen kívül, melyek elvonják a dolgozót munkájától. Megállapítható volt, hogy sokan késnek, né­ha vonat, busz miatt. Gyak­ran fordul elő gépállás, ami a karbantartásra vezethető vissza. Anyaghiány is szere­pel az okok között. Vagyis a munkáson múló okok mellett ott vannak a szervezési hi­bák, a gyáron múló gondok is. Miután a felmérés a nyír­egyházi ipar egészét tárja elénk, nem könnyelműség ki­jelenteni: egy évben mint­egy másfél ezer ember mun­kaviszonya munka nélkül luxus, s egyből semmissé te­szi az újabban elhangzó vé­leményt arról, hogy nincs elegendő munkaerő. Hatal­mas tartalék ez, a vállalatok ügye, hogy feltárják, jól hasznosítsák. Mindenképpen hasznos lenne, ha megvizsgálnák sa­ját szervezésüket, fegyelmi helyzetüket, szigorítanák az elmeneteleket. Hogy legyen alap ahhoz, hogy fellépje­nek, egyre sürgetőbb az olyan szolgáltatások, mint üzemegészségügy, jogsegély­szolgálat, OTP-ügyintézés gyáron belüli megszervezése. Érdemes lenne létrehozni az üzemi táppénzellenőrzés ha­tékony társadalmi hálózatát is. Elképzelhető lenne, hogy olyan tömeges eseményre, mint például a rák- vagy tü­dőszűrés, az üzemekben ke­rülne sor, így nem telne egy Csak egy olyan üzem van az országban, a Rakamazi RAFAFÉM, ahol naponta kötelezően fogyasztják a bort. A szőlő leve ugyanis nélkülözhetetlen kelléke a maligán borfokoló műszer gyártásának, beszabályozá­sának. A szövetkezet műszer- laboratóriumában évente 400 új borfokolót készítenek — nap munka nélkül, távol a gyártól. Munkanap­fényképezés A gyárak, üzemek intézke­dései egyre sürgősebb fel­adatot jelentenek, különösen most, amikor a hatékony munkát kérik számon. Per­sze mindez csak akkor ér va­lamit, ha gyakorlati ered­ményt, sikert hoz. Ehhez pe­dig szükséges a szervezés ál­landó figyelése, módosítása a követelményekhez, és a mun­kaidőalappal történő gazdál­kodás elemzése. Nem drága dolog egy képmagnó akkor, ha az általa szállított infor­mációk segítenek a jobb szer­vezés, a jobb munkafegyelem kialakításában. Nem népszerű dolog a gyár belső életének fényké­pezése, a megtett intézkedések hatásának vizsgálata. Sokan demagóg módon a munkás érzékenységére hivatkoznak, bizonyos jogok sérelmét em­legetik. Itt van az alapvető tévedés. A munkás, a becsü­letes munkás érdeke, hogy keressen, értéket hozzon lét­re, s ne dolgozzék másra. Akinek nincs mitől tartani, az csak örül annak. ha konk­rét egybevetésre nyílik alka­lom, s kiderül ki mivel tölti a munkaidejét. értéke másfél millió — és 600—800 használt műszert javítanak ki. Elmondták az ipari szövetkezetben, hogy a borfokolók iránt nagy a ke­reslet, ezért felfejlesztik a gyártását. Jövőre már 1000 új műszert készítenek. Fel­vételünkön Rudi Béla műsze­rész és Nagy Lászlóné szere­lő borfokolókat készítenek. Bürget Lajos AHOL KŐTELEZŐ A BORFOGYASZTÁS Fokoló Rakamazról MOLY — Nem minden aggle­gény különc — mondta Zsemlye Aladár, bár én egy szóval sem állítottam, hogy minden agglegény különc volna. A Zacc eszpresszó pult­jánál álltunk. Egy kávéra tértünk be, ez hozott ösz- sze véletlenül bennünket. — Ismétlem: nem min­den agglegény különc — hangsúlyozta Zsemlye, an­nak ellenére, hogy én egyáltalán nem biztattam állításának mélyebb in­doklására. Közben rágyújtott egy cigarettára, majd így foly­tatta: — Jómagam is, aggle­gény létemre meglehetős rendet tartok a lakásom­ban, és a ruhatáramat is gondozom. Ennek ellené­re a molyveszély időnként mégis felüti a fejét ná­lam, nem is lebecsülendő kárt okozva. Ezzel kap­csolatban az elmúlt nyá­ron egy olyan tudományos felfedezésre jutottam, amelynek nyilvánosságra hozatalával remélhetőleg nagy szolgálatot teszek embertársaimnak. Az tör­tént, hogy egy úgyneve­zett Fischgrätenmuster — magyarosan fisgrét , azaz halszálkamintás anyagból készült felöltő­met kikezdték a molyok, de meglepő módon csak kevés kárt tettek benne. Minden bizonnyal lakmá- rozás közben váratlanul kipusztultak. Tudományos módszertannal alaposan megvizsgáltam a különös jelenséget, és rájöttem: csakis az történhetett, hogy a halszálka torkán akadt a szövetet rágcsáló féregnek, s attól megful­ladt. Mellesleg szólva, eb­ből az is nyilvánvaló, hogy a molyok közt sze­rencsére még nincs gége- specialista. Észlelésem után nyomban elhatároz­tam, hogy ezentúl minden öltönyömet kizárólag eb­ből az általánosan ismert és 'kedvelt mintázatú szö­vetből fogom csináltatni, és akkor nem kell többé a kellemetlen szagú naf- talinnal vagy más hason­ló vegyszerrel beszórni a gardróbszekrényemet; an­nál is inkább, mivel ezek az egészségre sem hasz­nos szerek amúgy sem nyújtottak kellő védel­met a molyok kártevése ellen. Módszeremet figyel­mébe ajánlom minden gondos háziasszonynak, csakúgy, mint a nőtlenség terhét viselő férfitársaim­nak. De ez még nem min­den : módszeremet fel­ajánlottam a Június 17. Ruhagyárnak, természe­tesen kellő tiszteletdíjat kötve ki magamnak újí­tási díj fejében. Még nem kaptam választ. De jól tu­dom, hogy nálunk az el- fektetés a sorsa sok hasz­nos találmánynak. Hozzá- nemértés, szakmai irigy­ség és más hasonló okok gátolják a felfedezések­nek a gyakorlatba való gyors bevezetését. Mindez engem nem csüggeszt el, végső esetben felajánlom újításomat a külföldnek. ★ ... Minthogy egyidejű­leg a feketénkkel is vé­geztünk, kénytelen vol­tam elbúcsúzni a molyok kérlelhetetlen ellenfelétől. Heves Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom