Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

1979. október 25. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Biztonsági üveg Az észak-csehországi Teplice városban most készítik elő a gépkocsik szélvédő ablakához használt réteges biztonsági üveg gyártására szolgáló berendezés próbaüzemelését. Az új gépsor háromszor annyi biztonsági üve­get termel, mint az eddigi beren­dezés. Atomtechnika a vízen Csehszlovák szakemberek ta­nulmányt dolgoztak ki a Beroun- ka folyó teherszállításra történő felhasználására. A különböző gá­tak és hajózsilipek rendszere le­hetővé teszi a Prága és a nyu­gat-csehországi Plzen város kö­zötti teherszállítást. Az atomerő­művek nehéz egységeit — pél­dául a reaktorokat — szállítják majd a plzeni Skoda vállalatból. Házak homokból A Szovjetunióban mintegy 66 millió hektárt foglal el az építő­iparban felhasználható sivatagi homok. Türkméniai szakemberek Ashabadban e homoknak lakóhá­zak. ipari és kereskedelmi léte­sítmények építésénél való fel- használást javasolták. Ashabad egyik legszebb építménye — egy kereskedelmi központ — építésé­nél már alkalmaztak belsőépí­tészeti és térelválasztó anyagként homokból készült sejtbeton ele­meket. Az új anyagok több szín­ben készíthetők, könnyűek, ke­mények és gazdaságosak is. Türkménia: A Marx tér Ashabadban. (Fotó: SZP — APN — KS) .* Sugárnyaláb viszi a jelentést Információk a lézerhidon Új sztereo keverőpult A Budapesti Elektroakusztikai Gyár legújabb, integrált áram­körökkel felépített sztereo ke­verőasztalát állították üzembe a Magyar Rádió ötös sztereostú- diójában. Az első berendezést még az idén több követi, ame­lyekkel különböző stúdiókban dolgoznak majd a hangtechniku­sok. (MTI Fotó) Elektrongyorsító A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárban olyan hőre zsugo­rodó műanyag csövek és idomok gyártásának bevezetésén dolgoz­nak, amelyeket különféle ipar­ágak általános szigetelő- és bur­kolóanyagként használhatnak fel. A kísérleti gyártás és a jövő év­ben kezdődő sorozatgyártás egyik technológiai feltételét a nemrég üzembe helyezett szovjet gyárt­mányú elektrongyorsító biztosít­ja. Ezzel a berendezéssel besu­gárzással módosítják a polietilén csövek anyagszerkezetét. (MTI fotó) Az idén tavasszal próbáiként inform á cióto viábbí t ást végeztek lézer adó-vevő készülékekkel. Ezeket két tallinjná épület tetején helyezték el. A hitközlöcsatoma — Irányított elektromágneses sugárnyaláb — lehetővé teszi az információ leg­rövidebb úton, a levegőben való továbbítását, majd pedig adapter- átalakítók révén közvetlenül elektronikus számítógépek me­móriájába való betáplálását. A hínadásteehmíílkai lézercsatornát a talldnnd politechnikai intézet mun­katársad hozták létre. Ez az Észt SZSZK Központi Statisztikai Hivatalában az úgy­nevezett közös használatú szá­mítóközpont megtervezésén dol­gozó munkatársak javaslatára történt. Az ilyen központba spe­ciális elosztóhelyeken keresztül AUTÓ—MOTOR Karosszériagyártás Az autákiaraaszéria kezdetben azonos kialialkftású volt a nyitott lovas Mntó felépítményével, for- maállag is és az anyagát tekintve is: mindkettő fa volt. A fa mint szerkezeti anyag egészen a má­sodik világháborút megelőző éve­kig szerepet játszott a karotsszé- riaigyártásban. Ezt követően ki­zárólagossá vált a teljes egészé­ben acéllemezből készült karos­széria, amelyet a súlycsökkentés és a k orrózió áll ósá g érdekében a legutóbbi évtizedekben alumíni­ummal is 'kombináltak. Hasonló indokok magyarázzák azt a tö­rekvést, hogy teljesen műanyag­ból vagy rozsdamentes acélle­mezből készítsenek karosszériá­ikat. Az aerodinamikailag kedvező forma — mint kiaLakltáBi szem­pont — a kocsisébességek növe­kedésével egyre nagyobb jelentő­ségűvé vált, mert a légellenállás a sebesség négyzetével nő, és a gyorsabb kocsi csiak aránytala­nul nagy motorteljesítménnyel (és benzinfogyasztással!) valósít­ható meg. Az aerodinamika kö­vetkezményednek maradéktalan kielégítése azonban túlságosan hosszan elnyúló, rosszul kihasz­nálható karosszériáikat eredmé­nyezne. Rájöttek azonban, hogy ha az áramvonalasán csökkenő hátsó részt több-kevesebb hirte­lenséggel levágják, a légellenál­lás lényeges romlása nélkül el­fogadhatóan rövid és jobban ki­használható felépítmény keletke­zik. Az alvázra helyezett hagyomá­nyos felépítmény nem vett részt számottevően a teherhordásban. Az önhordó rendszernél ezt a feladatot teljes egészében átve­szi a különlegesen szerkesztett karosszéria merev, erős héjszer­kezete, és a külön alváz így fe­leslegessé is válik. Az erőátviteli szervek és a futóművek közvet­lenül vannak felerősítve az ön­hordó alvázszerkezet megfelelően kialakított helyeire. Ez a szerke­zet a nagy sorozatú autógyártás tipikus konstrukciójává vált. érkezik majd az információ a mmisztéri untokból, főhatóságok­tól, vállalatoktól. Ezt a központ­ban feldolgozzák, az eredménye­ket pedig a címzetthez továbbít­ják. Az inform áeió fel dóig ozásnak ez a 'központosított rendszere lénye­gesen megnöveli az elektronikus számítógépek hatékonyságát, amelyek megszakítás nélkül tud­nak dolgozni és óriási mennyi­ségben képeseik különféle adato­kat tárolni. Éppen ezzel kapcso­latban vetődött fel az igénybe­vevő előfizetők és az egységes számítóközpont közti hírközlő- csatornáik átbocsátóképességé­nek bővítése. A lézereket egye­bek közt azért választották, mert a fényimpulzusok segítségével az információ sokkal gyorsab­ban továbbítható, mint a szokvá­nyos módon: kábeleken. A kísérlet színhelyéül az infor­máció legnagyobb „felhalmozóit” és „szállítóit” szemelték ki: az Észt SZSZK Központi Statisztikai Hivatalát, és a köztársaság Álla­mi Tervibizottságát. Itt jegyezzük meg, hogy a két épület elég tá­vol fekszik egymástól és maga­sabbak a többi építményflél, ami ugyancsak fontos a lézerössze­köttetés szempontjából. Az első próbaközvetítések meg­erősítették, hogy az információ továbbítására perspektivikusak a lézerek. A TaUinnban konstruált lézer adó-vevő készülékeket, a szükséges kiegészítő berendezés­sel együtt olyan közös használa­tú számítóközpontokban is fel­használják, amelyeket az ország más városaiban készítenek. (APN — KS) Az aerodinamikailag is kiváló tulajdonságú Volkswagen „Golf” gépkocsik szerelésének utolsó fázisa. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Vásárosnaményiak jál sikerült kirándulása Pomázon A vásárosnaményi járási­városi művelődési központ szervezésében a helyi kertba­rátklub ötvenfős csoportja látogatott el a múlt hét, vé­gén Pomázra, eleget téve az ottani kertbarátok meghívá­sának — írja Varga Ferenc szervező titkár. A Tisza-parti vendégeknek sokáig emlékezetes marad a pomázi Wágner Gyula nagy szeretettel és szakszerűséggel művelt 400 négyszögöles kert­je. Nyolc évvel ezelőtti szik­lás, tarackos földből vará­zsolt itt földi paradicsomot az idős nyugdíjas, aki meg­győződéssel állítja, hogy 72 éves korára — két szívinfark­tus után — egészségesebb, mint fiatal korában, s mind­ezt szép kertjének, az ott vég­zett odaadó munkájának kö­szönheti. Húszfajta szőlő, gyü­mölcsfák díszlenek kertjében, zöldség és virág terem — és kitűnő borát nem győzték di­csérni vendégei. Nem 'kisebb élmény volt megnézni Secc István 340 négyszögöles pompás virá­goskertjét, dísznövényeit. 30 féle örökzöldje, 60 féle dísz­cserjéje, pompás pázsitja ked­vet csinált a főként almával foglalkozó naményiaknak. Jól szórakoztak a vendégek a pomázi klub saját énekka­rának műsorán, krónikásuk előadásán. És a kétnapos ki­ránduláson még arra is ma­radt idő, hogy megnézzék az Óbuda Tsz lovasiskoláját, gyönyörködjenek a főváros szépségeiben és a Nemzeti Múzeum kincseiben. A talaj tápanyagvixsgálatánalc jelentősége MÉM-rendeiet kötelezi a 20 ha, vagy ennél nagyobb mezőgazda- sági hasznosítású területek hasz­nálóit, hogy talajaik tápanyag- tartalmát rendszeres időközön­ként vizsgáltassák meg. Az inten­zív házikerti gazdálkodáshoz is szükséges a talajvizsgálat, mert csak így lehet szakszerű a trá­gyázás. A talajvizsgálat alapvető feltétele a szabályosan végrehaj­tott mintavétel. A mintavétel módját főleg a termesztendő nö­vény, valamint a talaj tulajdon­ságai szabják meg. A talajmintavételi módszer kü­lön kiadványban is megjelent, amit minden megyei növényvé­delmi és agrokémiai állomáson be lehet szerezni. A módszer a nagyüzemekben kötelező, a házi- kertekben viszont a következő módon célszerű a mintavételt végrehajtani: A kertet, amennyiben 200—400 négyszögöl nagyságú, átlósan két részre kell osztani és az átlók mentén 3—3 helyről kell mintát venni, úgy, hogy két átlagmintát kapjunk. A mintavétel mélysége gyümölcsösben 0—20 , 20—40 és 40-r 60 cm, szőlőben 0—30, 30—60, bo­gyósoknál (köszöméte, ribizli stb.) 0—20, 20—40, egyéb növé­nyeknél 0—25 cm. A mintavétel elvégezhető fúróval, ásóval és la­páttal. Egy-egy átló mentén vett 3—3 részmintát alaposan össze kell keverni és jelzőcédulával el­látott műanyag zacskóba annyit rakni, hogy kb. 0,8—1,0 kg meny- nyiségű legyen. A jelzőcédulán fel kell tüntetni a tulajdonos ne­vét, pontos címét, a minta szá­mát, a mintavétel mélységét. A jelzőoédulát célszerű fóliába cso­magolni, hogy a nedvességtől megóvjuk. A mintavételt legcélszerűbb ősszel, illetve a növény lekerülé­se után elvégezni, minden eset­ben az istálló- és műtrágyázás előtt. Frissen trágyázott terület­ről talajmintát venni nem sza­bad. A talajmintákat a helyileg illetékes kertbarátklubokhoz kell eljuttatni. A Vizsgálatokat a Szá- bolcs-Szatmár megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás jól felszerelt talajvizsgáló laborató­riumában végezzük el a követke­ző jellemzőkre: pH (kémhatás), kötöttség, összes só, szénsavas mész, humusz, nitrát-nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, nát­rium, cink, réz, mangán, szulfát. Amennyiben igény van rá, a ter­mesztendő növény közlése ese­tén a trágyázási szak javaslatot is elkészítjük. Dr. Margittay Miklós, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A szegfű gondozása A fólia vagy üveg alatt nevelt szegfű az egyik legkedveltebb vágott virágúink: csokrok készí­tésére, vázák díszítésére egy­aránt alkalmas. Rendkívül tartós, így a szállítási jól bírja, ezért termesztési helyétől távolabb eső vidékieken is értékesíthető. Aki szegfűtermesztéssél foglal­kozik, annak feltétlenül tudnia kell, hogy a magas hőmérséklet és páratartalom, a levegőt!enség, a növények nitrogéntúltrágyázá- sa s az állomány nedvesen tar­tása betegségekre hajlamosító tényezők. Ez a megállapítás kü­lönösen a szegfiirozsdára vonat­kozik. Ha ez a gombabetegség valahol felütötte a fejét, úgy kö­vetkezetes munkával, rendszeres permetezésekkel tudjuk csak visszaszorítani. A kórokozó a szegfű vala meny­nyi föld feletti zöld részét meg­támadhatja. Különösen feltűnő­ek a gomba által kiváltott apró klorotikus sárga foltok a csésze­leveleken, a szárakon és a le- vélzeten. A betegség elhatalma­sodásával a sárga foltok egyre növekednék s közepükön bibir­cses, bőrszövettel fedett, barna, felnyíló spóratelepek válnak lát­hatóvá. Az első telepek körül szinte körívben elhelyezkedő újabb telepgyűrűk keletkeznek. Ezek a leveleken, a csészelevele­ken és a szárakon kör alakot öl­tenek. A spórák csirázási optimu­ma 20—25 C-fok, ezért a fólia­sátor vagy az üvegház hőmérsék­letét" a szegfű számára kedvező* 11—12 C-fokon tartsuk! A növé­nyeik talaját szórjuk be vékonyan perli ttel, s inkább ritkábban, de olykor alaposabban öntözzünk, így a növények kellően fel tud­nak száradni. Ha mégis feiléo a rozsda, úgy hétn.aoomkiént 0.2%- os Polyram Combival Dermetez- zünk. Á Polyram Combi szerves hatóan vastartalmú gombaölő szer és biztos védelmet nyújt a kórokozó ellen, s a növények is jól tűrik! A szer metiram ható- ánvagtartalma révén gyors kez­deti. de tartós hatással is ren­delkezik. Dr. Széles Csaba Tennivalók a must erjedése után A bort nem lehet magára hagy­ni akkor sem, ha az erjedés za­vartalanul folyt le, a tisztulás gyorsan ment végbe és az első fejtést időben végeztük el. A za­jos erjedést követő feltöltés után ajánlatos a fogyasztásra szánt bort külön edénybe kivenni, és a tele edényt megkímélni. A gya­kori kivétellel a darabban ma­radt edényben a bor feletti te­ret hetenként legalább kétszer megfelelő mértékkel be kell ké­nezni a káros baktériumok el­szaporodásának megakadályozá­sa végett, ha pedig egy alkalom­mal több bort veszünk ki (5—10 litert), akkor ezután minden­képpen kénezzünk. A gyakori kénezéssel a bor kéntartalma je­lentősen emelkedik, ami szintén nem előnyös. A bor egyenletes hőmérsékletű (8—12 Celsius-fok) pincében fej­lődik a legjobban. Jellemző a bo­rok tárolására a téli 4—5 Celsius- fokos és a nyári 16—20 Celsius- fokos helyiség. Következménye: hideg helyen történő tárolásnál a bor fejlődése lelassul, letisztulás után szénsavas marad és ezért frissebbnek, üdébbnek érezzük. Ez nem hiba, sőt, az újabb bor­ízlés az ilyenkorokat igényli. A tavaszi, nyár eleji felmelegedés következtében a borban térfogat­növekedés áll elő, és az oldott ál­lapotban lévő szénsav felszaba­dul, a bor pezsegni kezd, a je­lenség hasonlít az utóerjedéshez. Ha a borban marad még ki nem erjedt cukor, az utóerjedés is megindulhat. Erre külön kell fi­gyelni, de különös tennivaló nincs. A fahordóban tárolt bornál pá­rolgással kell számolni. Hidegebb helyiségben kevesebb, melegebb helyiségben nagyobb a párolgási veszteség. Erre azért kell figyel­nünk, mert a hordóban hiány lesz, melyet vagy fel kell tölte- nünk, vagy a légteret be kell ké- neznünk. Műanyag, vagy üveg­edényben a bor fejlődése gya­korlatilag leáll. Ha a friss, üde bor nem ízlik és a bor teljesen egészséges, többszöri levegőzte­téssel érünk el eredményt. Bar­natörésre hajlamos bort ilyen el­járásnak alávetni nem tanácsos. A borok fejlődésének, minőségi alakulásának rendszeres (lega­lább kéthetenkénti) ellenőrzése éppen olyan fontos, mint bárme­lyik alapfeladat. Gy. Sz. E. így készítsünk almabort Almabor készítéséhez megfele­lően érett, egészséges almát vagy a tartósítóipar által más célra már fel nem használható termést és az alma különböző feldolgozá­sa során keletkező melléktermé­keket használhatunk fel. A frissen szedett alma tetemes mennyiségű keményítőt tartal­maz, amely csak a tárolás során alakul át cukorrá. Ezért ajánla­tos az almát préselés előtt egy ideig tárolni. A tárolás folyamán lezajló utóérés meggyorsítható, ha az almát halomba rakva iz­zadni hagyjuk. Ez alatt a víztar­talom csökken, az eredetüeg je­lenlévő keményítő eltűnik, a sav- tartalom csökken. Ezzel egy idő­ben a cukortartalom jelentősen megnövekszik. Mosás után a zúzást répadará­lón végezhetjük a legegyszerűb­ben. Amennyiben lehetőségünk van más zúzóeszköz használatá­ra, amely nem vasból készült, célszerű azzal végezni, mert a vas oldódik, amely nem előnyös. Zúzás után a cefrét hordóba rakjuk, néhány napig állni hagy- juik, hogy a pektin lebomlása to­vább folytatódjon és ezáltal könnyebbé válik a préselés. A cefre préselését szőlőprésen végezzük. A nyomást lassan, fo­kozatosan növeljük. Vigyázzunk arra, hogy a szőlőprés oldalán a cefre ki ne szivárogjon. Ilyen esetben várunik addig, amíg a nyomás nem csökken. A kipré­selt cefrét újra hordóba rakjuk és a hőmérséklettől függően, 3— 6 nap múlva kipréseljük. A pré­selés során nyert almalevet szű­rőszitán átszűrjük és hordóba töltjük. Az almabor a MEMSZ 1559—76. számú szabvány alapján 11 tf° alkoholtartalmú lehet, ame­lyet 17,5 mustfokos almaié erje­déséből kaphatunk. Mérjük meg tehát az almaié mustfokát és a hiányzó mustfokot cukorral pó­toljuk. Ezután a cél az erjedési folya­mat gyors megindítása, a szabá­lyozott körülmények közötti, za­varmentes erjesztés levezetése, amelynek eredményeként jó mi­nőségű almabort nyerünk. Az almaléhez az erjedés meg­indulása előtt 40—60 g/hl diamó- nium-hidrogénfoszfátot és 40 g/hl deritont adagoljunk. A fel­javítást követően azonnal végre kell hajtani a faj élesztős beol­tást. Ehhez magas alkohol- és cukortartalmat és egyúttal hide­get nem tűrő élesztőgombát kell használni (Eger—1, Badacsony—1, Tokaj—22). A fajélesztők erjedés után jól ülepednek, a gyümölcs­bor gyorsan letisztul. Az erjedés sebességét a hőmér­séklet nagymértékben befolyásol­ja, legjobb a 20—27 C“, ezért gon­doskodnunk kell a szükség sze­rinti hűtésről, illetve melegítés­ről. Az erjedés gyors megindítá­sa érdekében egyes esetekben célszerű a must egy részét föl­melegíteni. Az erjedés első szakaszában, a fő erjedésben a cukor legna­gyobb része kierjed. A szakasz végét a heves szén-dioxid-fejlő- dés megszűnése jelzi. Az utóer­jedési szakaszban az erjedés le­lassul, majd leáll. Ennek oka, vagy az összes kierjedés vagy az élesztő életműködését gátló ma­gasabb alkoholtartalom létrejöt­te. Az utóerjedéskor a bor leg­kedvezőbb hőmérséklete 16—18 C°. Az erjedésben lévő tételeket ér­zékszerviig naponta meg kell vizsgálni. Hibás erjedés esetén az élesztők a cukor lebontásán kí­vül melléktermékeket képeznek, valamint tovább bontják a szer­ves savakat, különösen az alma­savat. Kellemetlen szagú és izü melléktermékeket képezhetnek még a penészek is. A kedvezőt­len íz- és illatanyagok nehezen távolíthatók el. Arra kell töre­kedni, hogy az erjedés gyorsan és maradéktalanul befejeződjék, ne húzódjon el időben. Ez ugyan­is igen könnyen a gyümölcsbor­készítés egyik, gyakran fellépő problémájához, az illósodáshoz vezet. A hordó nyílásába erjedési sze­lepet (kotyogót) helyezzünk. Ez a hordóból kivezeti az erjedési gázokat és megakadályozza, hogy a hordóba por, piszok vagy le­vegő jusson. A fő erjedés néhány nap alatt lezajlik, az utőerjedés azonban több hétig eltart. Ezután a bort lefejtjük és másik hordóba fejtjük át. Az almaborra jellemző, hogy savszegény, amin borkősavval, vagy citromsavval változtatha­tunk. A savtartalom beállítására próbát végzünk. Különböző mennyiségű savat adagolunk 1—1 liter borhoz. Néhány óra múlva megkóstoljük az üvegekben lévő bort. A számunkra legmegfele­lőbb ízű borba tett borkősavat vagy . citromsavmennyiséget át­számoljuk az összes bor mennyi­ségéhez és a borban feloldva, a hordóban lévő összes mennyiségű borhoz adagoljuk. A bor továb­bi kezelése megegyezik a borá­szatban a bor kezelésére vonat­kozó általános szabályokkal. Karádi István ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom