Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
1979. október 21.1 Vendégünk: Kulcsár László Mennyire nő a kamasz lány? — Különösen a hetedik és nyolcadik osztályban lehet észlelni, hogy a lányok viselkedése módosul. Nyilván vannak különbségek a városi és a falusi kamasz lányok viselkedésformái között, éppen ezért én a csarodai helyzetről tudok beszélni — mondja Kulcsár László, aki biológiát is tanít. — Az első amit észre lehet venni, hogy a fiúk érettségétől nagyon elhúznak. Szinte alig mérhető, mennyivel érettebbek a lányok, nemcsak fizikai értelemben. Megjelennek náluk azok a megnyilvánulások, melyek 4 nyírbátori ruhaipariak kismamabrigádja // Elsőnek lenni jó! // A beszélgetés nehezen indul. Fiatalokat kerestünk volna a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben, de műszakváltás után érkeztünk. — Fiatalok vannak, de az nem ifjúsági brigád — ajánlotta Csonka István, a szövetkezet vezetőségi tagja, gyártáselőkészítő. — Írjanak a Zrínyi Ilona brigádról, ök végeztek az élen legutóbb. Kismamabrigád... Bevallom: ha valahol kismamabrigádról hallottam, akkor azt mindig úgy mondták el, hogy van ilyen is, hogy ez és ez az üzem áldoz a kismamákért, igyekszik segíteni őket. vagyunk? Nem nyertünk még címeket, okleveleket, valójában nem is csináltunk semmi rendkívülit. Huszonötünknek van vagy húsz gyereke. Talán ez is az oka, hogy jól kijövünk együtt. A minőség törvény — A munkájuk? — Ki-ki egy-egy részfeladatot végez. Legtöbben betanított segédmunkások. Nem olyan bonyolult a feladat, amivel ne tudna mindenki megbirkózni. Francia bérmunkában férfidzsekiket csinálunk. A minőség az egyszerűen törvény... Igaz: az elsőségre rá is hajtottunk. Elsőnek lenni jó. És ez egyformán jó a 43 éves Magdi néninek, egyformán jó nekem és az alig huszonéveseknek. 0 A brigádnapló bejegyzései valóban nemcsak a munkában való helytállásról vallanak. Társadalmi munkában almaszedésre mentek a szövetkezet dolgozói. A brigádból ott voltak huszonhármán. Jóllehet sokan vidékiek, alig-alig volt hiányzója a múzeumlátogatásnak, dicsekedve mutatták Ratkó József költő bejegyzését a brigádnaplóba, és élményként Jakab Mihályné — Megérdemelné a brigád. Nemcsak a termelésben járnak az élen, hanem ők azok, akik minden jóra mozgósíthatók ... Huszonöt asszony A brigád legjobb ismerője a patrónus, Karuczkai Bertalan: — Nem tudom, hogy hol miként van ez, talán a munka jellege adja, de ez a huszonöt asszony valóban a legjobbak közé tartozik. Szalagrendszerben dolgozunk, darabbérben. — Mi dolga van egy pat- rónusnak? — Segíteni, ahogyan lehet, összehozni az embereket, biztosítani a folyamatos munkát, megbeszélni, amiről beszélni kell. Mondhatnám úgy is: állandóan kapcsolatban lenni velük ... •— Miért jó ez a brigád? — őszintén szólva nem tudom. Ilyenek. A darabbér persze azt jelenti, hogy nekik is hasznos, ha ilyenek. Élen lenni vastagabb borítékot is jelent. A brigád vezetője Jakab Mihályné. Az első, és itt valóban fontos ez, egy hétéves kisfiú édesanyja: — Másfél éve alakult meg a kismamabrigád. Hogy jók Karuczkai Bertalan meséltek a találkozóról. Papik Andrásné brigádtag: — Azért, mert édesanyák vagyunk, jár valamennyi kedvezmény. Ahhoz, hogy gyereket neveljünk, ez kell is, de mindez nem jelenti azt, hogy valamilyen külön társaság lennénk. Nem akarunk mi különválni az üzemtől, a többiektől. Járunk könyvtárba, szervezünk mozilátogatást is. Élünk. A brigád másfél év óta patronálja a helyi 5-ös óvodát, és nevetve mesélik, hogy milyen öröm volt tavaly az óvodásoknak a Mikulás. Elsőként jelentkeztek, amikor az épület előtti parkosításra szervezték az embereket. Csonka István mondja róluk: — Előfordul, hogy túlórát kérünk a dolgozóktól, ök jönnek. Ha kérünk valamit, Papik Andrásné azt megértik. Igaz, el is várják a kéréshez a magyarázatot. Minden jóra mozgósíthatók. Jobban, mint a többiek ... Felnőttebb lesz az ember Jakab Mihályné és Papik Andrásné egymásra nevetnek, amikor kérdezem, hogy ez miért van? Ezért nem jár több fizetés, nem jár jutalom. — Mert ilyenek vagyunk. Ehhez a munkához figyelem kell, és itt a munka a fontos. Nem arról van szó, hogy mindenki nézzen meg egy filmet, de az igen, hogy ne legyenek emberek, akik mindenből kihúzzák magukat. — Mesélik magukról, hogy most egy másik brigádnak segítenek. — A munka így kívánja. A hivatalos beszélgetés ezzel véget is ért. A válasz egyszerű kijelentő mondat. Beszélgetünk még azért róluk és a többiekről, a gyerekekről, a háziasszonyi, édesanyai gondokról. És ekkor elhangzik egy mondat, amely mintha megmagyarázná, hogy miért lehet a Zrínyi Ilona kismamabrigád a legjobbak között. — Tudja, az az igazság, hogy asszonyok vagyunk, édesanyák. A gyerek pedig minden becsületes embert megtanít a felelősségre. Nem adhatok melegebb, de hidegebb tejet sem, nem engedhetem meg, hogy ne figyeljek a gyerekre. Felnőttebb lesz az ember, és ezt magával viszi a munkahelyére is... Bartha Gábor még ugyan gyerekesek, de sejtetik a jövő nőt. Ha fiatal tanár jön, kacérkodnak, teszik magukat, felhívják magukra a figyelmet. Öltözködésük, érzékenységük, sok-sok gesztusuk mutatja; csak körültekintő neveléssel lehet bánni velük. — Teljesen érthető, ha a szexuális nevelést és a családi élet felelősségére történő figyelemfelhívást ebben az időszakban az iskola megkezdi. Pótolni kell azt, amit a család nem tud nekik megadni. Egyáltalán: a nő szerepének megmutatása már ekkor sürgető feladat. Ügy hiszem, hogy amikor nőpolitikáról szólunk, akkor ott kell kezdeni a sort: adunk-e a nővé serdülő leánynak kellő ismeretet, védelmet, önbizalmat, tartást az iskolában. — A mai 13—14 évesek, ha nem tanulnak tovább, fiatal korban férjhez is mennek. Divatból is, meg azért, mert érettek. Késő 16—18 éves korban gondolkodni azon, hogy íme, előttünk áll egy leány, aki kész nő, most már úgy is kell bánni vele. Szerintem mind a családban, mind az iskolában tudomásul kell venni: a legtöbb kamasz leány már annyira birtokában van a női tulajdonságoknak, hogy úgy is kell bánni vele. — A kérdést azért is fontosnak tartom, mert a növekvő leányt igen sok új hatás éri, és sok jó, korábban a család révén megnyilvánuló korlát hiányzik. Kímélik, sőt kényeztetik, alig, vagy sehogy nem vesz már részt a családi munkamegosztásban. A társak, az újféle szórakozás, öltözködés, a versengés mind erősíti a feltűnni vágyást, és nem ad teret a munkára és hivatásra is készülő nőjelöltnek. — Rendkívül fontosnak tartom, hogy segítsük a leányt, hogy legyen barátnője, olyan személy, akivel megosztja gondját. Fontos, hogy a tanár is tudjon barátként segíteni. Nagyon lényeges lenne, hogy a szülő is sokkal többet törődjék a serdülő leánnyal. Nem elsősorban a szexuális felvilágosításra gondolok. Ez részkérdés csupán. Az egész személyiség formálása a feladat ebben a korban. Biztos, hogy ebben az életkorban dől el, milyen anya, feleség lesz abból a kamaszból, aki már kétségtelenül nő. B. L. A férfiak hullainak, mint a legyek. A hatalmat a nők veszik át. A politikában, a gazdasági életben, a katoniaiságnál, és mindenütt. Egyre jobban kiteljesedik egy kegyetlen nőuralom, mondjuk úgy: miatriarchétus. És milyen eszközei vannak! Néhány védett férfi dolgozik a szűznemzés lehetőségének: kidolgozásán. Van, aki a férfit pusztító kór megfékezését kapta feladatul. De olyan táborban, amely mérni ár koncentrációsnak mondható. A nők döntenék: a férfiakra csak annyiban van szükség, amennyiben felhasználhatók a szaporodásra. A munkára foghatókat kasztrálják, mart így védettek az agyvedőgyulladással, a pusztító kórral szemben. Eljön azonban az idő, amikor a férfi már nem mer egyedül kimenni az utcára, mert megtámadják, megerőszakolják azok a nők, akik még nem jutottak el a férfiutálat magas fokára. Nem mesélem el a könyv tartalmát, mert Merle jobban megírta, mint amit mondani lehet tartalom ürügyén. Csupán a kérdést kell feltenni: mit akart ez a kiváló író ezzel az újabb, minden eddiginél meghökkentöbb művével? Van egy sanda érzésem, hogy a rossz férfiú lelkiismeret szava ez. Mert azt ugyebár mindeinlki érzi, aki férfi, hogy a női egyenjogúsággal valami még nincsen rendiben. Szinte fenyeget a lehetőség, hogy a nőik egy szép napon, számon kérik a sok szót, szöveget, ígéretet, kmyitetkoztatáisrt- Es akkor jaj nekünk férfiaknak! Még a védetteknek is! Merte is hajlandó arra, hogy a könyvben egyféle középút felé terelje a nők és férfiak népes táborát. Mert való igaz: valaminek történnie kék annak érdekében, hogy a két nem igazságos részesedése a terhekből és örömökből közelebb kerüljön. Persze úgy, hogy az az icipici különbség azért fennmaradjon. A könyv jó, szórakoztató, egy szuszra olvastatja magát. AM nem akar elmélkedni a mélyebb gondolatokon, az is remekül érzi magát olvasás közben. Réz Adám briliáns fordítása is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Robert Merle könyve a nők — és hogy az egyenjogúság teljes legyen, a férfiak — könyvespolcára is felkerüljön. (bürget) Nemcsak munkaerő Két fiatal városunkban, Fehérgyarmaton és Vásá- rosnaményban az utóbbi négy-öt évben igen sok nő állt munkába. Az iparosítás folyamatában sok olyan munkahely létesült, amely elsősorban azok számára kínált lehetőséget, akik eddig csupán a háztartás és család nem könnyű, de lényegesen eltérő környezetében foglalatoskodtak. Kétségtelenül nagy eredmény az, hogy lányok és asszonyok kaptak lehetőséget az üzemi munkához. A jövedelmek jól jönnek a családokban, és a mezőgazdaság korszerűsödése miatt szabaddá lett munkaerő hasznos elfoglaltságot talált. Általában eddig szoktunk eljutni akkor, amikor a nők foglalkoztatottságának kérdése kerül szóba. Az utóbbi időben azonban a párt- és állami vezetés egyre többször vizsgálta az újonnan munkába állt nők helyzetét, és felismerte: annyi vonzata van ennek, hogy az talán külön tanulmányt is megérdemel. De miután a tanulmány nem old meg semmit, azt is eldöntötték: a felvetődött problémák megoldása a fő. Nézzük, csupán felsorolásszerűen, miről is van szó. A munkába álló nő, azzal, hogy távol van az otthonától, felbontotta a falusi család eddig szinte érintetlen hierarchiáját. Más szerep jut a férjnek is, másféle munkamegosztás alakul ki. A nő, aki önálló kereső lett, több jogot követel a családi költségvetés alakításában, elköltésében. De más lett a szemlélete is. Közeledett a közügyek felé, új emberekkel találkozott munkahelyén. A sok válás mutatja, hogy nem zavartalan mindig ez a kilépés az eddigi zárt világból. De amennyire kedvezőbb és színesebb, annyira nehezebb is lett a nő helyzete. Változatlan az otthoni ellátás gondja, a gyermeknevelés, a háztáji ellátása, az iskolával való kapcsolattartás, a főzés stb. Ez a sok tehertétel azonban gátat szab annak, hogy a nő tanuljon, szakmailag, politikailag, általánosan művelje magát. Ebből adódnak ezután a munkahely problémái is, a kiválasztódás, az előmenetel, a bér. Sokszor kevéssé tehetséges férfiak töltik be a vezető helyeket ott is, ahol pedig sok tehetséges, de túlterhelt nő dolgozik. Konfliktus- forrás az is, hogy általában a fiatalok jobban ráérnek, ök lesznek a középvezetők. A középkorú nő, vagy éppen az idősebb, olyanoktól kapja az utasításokat, aki leánya lehetne, esetleg unokája. De soroljuk tovább, az üzemen kívüli problémákat. Kellenek a gyermek- intézmények. De jobb ellátás is szükséges boltokban, a húsdarálótól a félkész ételig. Ugrásszerűen megnőtt a fodrász iránti igény, hiszen a munkába menő nő rendesen akar kinézni, ami érthető. A munkát vállaló nők helyzete tehát a közlekedéstől az ÁFÉSZ-ig, a férjtől a párttitkárig, a városatyától a kisgyermekig mindenkinek ad feladatot. Talán ezért is soroltam mindezt fel, mert a munkába álló nő nem egyszerűen munkaerő. És ezt a többet kell ma felismerni, szolgálni. (b) A vásárosnaményi írógépgyárban Bori Sándorné a hordozható írógépek szegmenseit szereik (Császár Csaba felv.) Az oldalt összeállította: Bürget Lajos KM VASÁRNAPI MELLÉKLET |o1l|p|a|l[a Nők könyvespolca Fejtetőre állt világ (Robert Merle: Védett férfiak. Európa Könyvkiadó, 1979.)
