Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

1979. szeptember 27. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Folyékony ammóniával Évente 16 ezer hektárnyi szántóterületen mintegy 2400 tonna fo­lyékony ammóniát terítenek szét a Hajdú-Bihar megyei Termelő- szövetkezetek Agrokémiai Közös Vállalat polgári üzemének dolgo­zói. A műtrágyázásnak ez a módja rendkívül hatékony — a hagyo­mányosan kezelt kukoricával összehasonlítva magasabb termésátla­got értek el, s a talajkártevők pusztításában is kedvezőek a ta­pasztalatok, olcsóbb is mint a hagyományos műtrágyázás. A polgári vállalat tíz dán gyártmányú injektáló gépsorral végzi a munkát, el­sősorban Borsod megyében. (MTI fotó) Agrokémiai tanácsadás számítógéppel Az állattenyésztés költségének 60—70 százalékát a takarmányok emésztik fel és még ott is paza­rolnak, ahol pontos recept líráikat alkalmaznak. Általában ugyanis nem tudják, hogy az egyes ta­karmányokban milyen arányban vannak jelen a különböző alko­tó elemek. Hasonlóképpen egyál­talán nem közömbös, hogy ma­gának a takarmánynak az előál­lításához mennyi műtrágyára van szükség, hiszen ez az egyik legdrágább és a legtöbb energiát igénylő növénytermelési eszköz. Más növényeknél is ismerni kell a termelés valamennyi alkotó elemét, hogy minél nagyobb ho­zamot érjenek el gazdaságosan. Mindezekre pontos választ ad majd az a sokat tudó agrokémiai tanácsadó rendszer, amelyet szovjet igényre — számos hazai és szovjet tudományos intézet, sok magyar szakember és válla­lat közreműködésével fejlesztet­tek ki és készítenek az esztergo­mi Labor Műszeripari Művekben. A tervek szerint 200—400 ezer hektár termelését fogja progra­mozni. Segítségével pontosan adagolhatják majd a műtrágyát, a takarmányokat. Azaz: többet lehet mind a földből, mind az ál­latállományból kihozni. A Kisinyovban felállításra ke­rülő tanácsadó a talaj, a takar­mány és más növények, vala­mint az állati vér több mint 60 jellemzőjét méri. Valamennyi la­boratóriumába több contiflot, au­tomatikus vegyelemzőt építenek be. A Labor MIM-nek ez az új­donsága, amely nemcsak itthon, hanem külföldön is több díjat nyert, nagyon meggyorsítja a vizsgálatokat. Minden laborató­riumhoz egy mikroprocesszoros adatgyűjtőt is kapcsolnak. Ez táblázatba foglalja és az egész hálózatot kiszolgáló központi szá­mítógépbe táplálja a vizsgálati eredményeket. A komputert a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete készítette erre a célra. Az agrokémiai tanácsadó rend­szer az agronömusokkai együtt mindössze 50 dolgozót foglalkoz­tat majd és nyolc óra alatt 300— 400 minta hat-nyolcezer analízi­sét készíti el. — bér — Ipari robotok ■ I / ■■« fr« jelene es jovoje Bulgáriában az első ipari ro­botokat 10 évvel ezelőtt szerkesz­tették. Az első bolgár gyártmá­nyú manipulátorokat a raktár­házak szállítási munkájának munkájának megkönnyítésére tervezték. Hasonló bolgár robo­tokat szerelnek íel a Kamaz szovjet autóüzem gyártószalag­jainál Is. Ez iévben újabb két robotcsa- lád — a Pirin és a Beroe — tag­jainak sorozatgyártását kezdték még Bulgáriában. A Pirin-®oro- zathoz meíev vezérlésű robotok tartoznak. Itt az egyes munka­folyamatokat minden fázisukban előre pontosan megtervezik és a sorrendet is rögzítik. A típus fő képviselőjét, az RB—110-et — amelynek 10 kilogrammig terjed az emelő ereje — a precíziós ön­téseknél és a szerszámgépek ki­szolgálásánál használják az „oda­vinni” és az „elvinni” munkafo­lyamatokhoz. A Beroe-sorozat tipikus kéovi- selője a második generációhoz tartozó RB—210. Emelő ereje 60 kilogrammig terjed, mechaniká­ja az emberi kézhez hasonló. Va­lójában annyira ügyes, hogy a munkaterület bármelyik pontját képes elérni. A robotok harmadik generá­cióját, az adaptálható robotot a bolgár szakemberek előrelátható­lag már 1985 előtt elkészítik. Konténeres építkezés A Sportkórház rekonstrukció­ja szükségessé tette két korsze­rűtlen épület lebontását. A Pest megyei Építőipari és Mezőgazda- sági Gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalat által gyártott konténe­rek felhasználásával oldják meg a lebontásra ítélt épületek átme­neti pótlását. A konténeres épít­kezés gyors, gazdaságos, költsége alig negyede a hagyományos építkezésnek. (MTI fotó) Tervszerűen alakítsuk ki kertjeinket Gyümolcstelepítés kerttípusok szerint Néhány hét múlva elkezdődik a gyümölcsfák ültetése a kertek­ben. A kerttel rendelkező kister­melőknek nagy gondot okoz, hogy milyen gyümölcsfajokat, -fajtákat telepítsenek, hogyan hasznosítsák kertjüket. E kérdés eldöntésében alapvető tényező, hogy milyen nagyságú területtel rendelkeznek. ÜDÜLŐKÉRT A kerteket négy csoportba so­roljuk. Ismerünk úgynevezett üdülőkerteket, amelyekben sza­mócát, ribizlit, málnát célszerű ültetni. E kertek esetében meg­határozóak a díszfák, díszcser­jék. HÉTVÉGI PIHENŐKÉRT A másik kerttípus az úgyneve­zett hétvégi pihenőkért, amely az előzőnél nagyobb és lehetővé válik több gyümölcsfaj termesz­tése. E kertekben célszerű olyan gyümölcsfajokat telepíteni, ame­lyek érési időpontja egybeesik a nyári pihenés idejével. E gyü­mölcsfajok közé tartozik a' cse­resznye, meggy, őszibarack, szil­va. A bogyós gyümölcsfajok kö­zül a málnát, ribizlit, szamócát ajánlatos telepíteni. A fákat újy kell elültetni, hogy szórt elren­dezésűek legyenek, mert ebben az esetben a gyümölcsfák jobban illeszkednek a növényi állomány­hoz. Természetesen e kerttípus esetében is meghatározó szere­pük van a díszfáknak és dísz­cserjéknek. Ezekben a kertekben almából elsősorban a család szükségletének folyamatos ellá­tására törekszünk. Ennek érde­kében nyári, őszi és téli érésű fajtákat ültessünk. Jó megoldás az, ha egy fába két, három faj­tát is beszemzümk, mert ez biz­tosítja a család folyamatos gyü­mölcsellátását. E kerttípus eseté­ben törekedjünk a helyes sor- és tőtávolság megválasztására. A korszerű koronaformák közül ja­vasolható a termőkaros orsó, va­lamint a sövényfalak. A sorok között zöldségnövényeket nem célszerű termeszteni. A HÁZIKERTEK Harmadik kerttípusba soroljuk a házikerteket. E kertek területi kiterjedése rendkívül változó. Amennyiben nagyságuk megha­ladja a családi szükségletre való termelést, ebben az esetben arra kell törekedni, hogy egy gyü­mölcsfajból meghatározó meny- nyiséget telepítsünk. Természete­sen emellett elférnek azok a gyümölcsfajok is, amelyek a csa­lád szükségletét biztosítják. Az árutermelést szolgáló kert eseté­ben minél kevesebb fajtát ül­tessünk. Ezekben a kerttípusok­ban a termőkaros orsó, a karcsú orsó, a ferdekarú sövény egy­aránt nevelhető. A talajművelést, növényvédelmet megkönnyítő kisgépek ezekben a kertekben, előnyösen hasznosíthatók.^ Ezek­Takarmánygyár Az állattenyésztési program ke­retében a mintegy ötszázmillió fo­rintos beruházással elkészült Phy- laxia gyáregység Karcagon. A jó minőségű és hatékony gyár­tásra tervezett üzemben kukori­ca alapanyagból különféle állati takarmánykiegészítők készülnek. (MTI fotó) A HÉVI TAPASZTALATAI Á kereskedelmi és a vendéglátóipari vizsgálatokról Az élelmiszerek útját — az elő­állítótól a fogyasztóig — intéze­tünk ellenőrzi. Figyeljük a szál­lítóeszközök alkalmasságát. a tárolás körülményeit, a szava­tossági időn belül történő ér­tékesítést. az áruk kémiai, fizi­kai változását és érzékszervi tu­lajdonságait. Tapasztalataink szerint az egyes élelmiszerek nagykereskedelmi tárolása meg­felelőnek mondható, minden ter­mékféleséget elkülönítenek egy­mástól, így az illatot árasztó ter­mékek (pl. fűszerek) nem befo­lyásolják hátrányosan egyéb ter­mékek érzékszervi tulajdonságait. A raktárak tiszták, rendezettek, e tekintetben kiemelkedő az Élelmiszer Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat kisvárdai fiók­ja. A megfelelő hűtőkapacitás hiá­nya miatt viszont problémát okoz a margarin tárolása. Nyáron, amikor a raktár hőfoka is meg­emelkedik. gyakran előfordul, hogy a margarinkockák defor­málódnak, csaknem elfolyósod- nak. ZSÁKBAMACSKÁT VÁSÁROLUNK? A vásárlók az áruval csak a kiskereskedelemben találkoznak, ezért fordítunk igen nagy gondot ezen egységek ellenőrzésére. A legtöbb problémát a fogyasztók­nak az élelmiszerek nem egysé­ges jelölése okozza, így gyakran előfordul, hogy „zsákbamacskát” vásárolnak. Az egyértelmű fo­gyaszthatósági illetve a minőség- megőrzési idő feltüntetéséről az élelmiszertörvény gondoskodik, melynek végrehajtása folyamatos, de 1980. december 31-ig minden terméknél kötelező. Az említett problémák és sok esetben kereskedőink figyelmet­lensége következtében 105 ellen­őrzött egységben 251 féle termé­ket kellett lejárt minőségmeg­őrzési idő miatt a forgalomból kitiltanunk. Olyan esetek Is elő­fordulnak. hogy az egyes termé­kek a szállítás során szenvednek károsodást — pl. a száraztésztá­nak az előírtnál magasabb a törme­léktartalma —, vagy a nem meg­felelő tárolás következtében nagy­fokú minőségromlás jelentkezik. A HÜTÖSZEKRÉNYHIANY ÉS AZ ELLÁTÁS Megállapításunk szerint a kis­kereskedelmi hálózat nem ren­delkezik elegendő hütőszekrény- nyel és hűtőpulttal. Ennek hiá­nyában vagy csak annyi gyorsan romló terméket rendelnek, amennyinek a minőségmegóvá­sát biztosítani tudják, vagy ' a fogyasztói igényeket veszik fi­gyelembe és elmarad az áruk előírásos tárolása, melynek ered­ménye a gyakran tapasztalható minőségkárosodás. GYENGE KÁVÉ, HÍGÍTOTT SZESZES ITAL Közvetlenül érintik a fogyasz­tókat a vendéglátóipari szolgálta­tások is. ezért más ellenőrző szervek — ÁKF. NEB, vállalati belső ellenőrzés, stb — mellett In­tézetünk is foglalkozik a külön­böző szolgáltatások ellenőrzésé­vel. Tevékenységünk során fi­gyelembe vesszük a vendéglá­tóipar működését szabályozó rendeleteket, valamint a Belke­reskedelmi Minisztérium által kötelezően előírt szabványokat. 63 ellenőrzött egységnél megál­lapítottuk, hogy a dolgozók nagy része nem ismeri az általa előál­lított vagy forgalmazott termék szabványelőírásait, ezért is for­dulhat elő az országqs átlagnál jóvai nagyobb kifogásolás. A presszókávé 70 százalékát nem az előirt 6 g őrölt kávéból főzik, Így a legtöbb esetben fogyasztói megkárosítás, ritkábban túlada­golás történik. Vizsgálva a gyártó vállalatok által előállított szeszes Italok mi­nőségét. kifogásolt termék szinte alig fordul elő. Teljesen más a helyzet ugyanezen termékeknél a vendéglátó forgalomban. A szab­vány bizonyos tűrést is engedé­lyez a kimért italok mennyisé­génél, a helyszínen végzett mé­rési eredményeink mégis azt mu­tatják. hogy 19 százalékban a tér­fogat nem éri el a minimális mennyiséget sem. A felszolgált italok 29 százalékánál találkoz­tunk kisebb vagy nagyobb mér­tékű hígítással, amikor is kény­telenek voltunk a megkárosítással arányos szankciókra javaslatot tenni. A fagylalt ÉS A MEGKÁROSÍTOTT FOGYASZTÓ Igen kedveltek nyáron a kü­lönböző ízesítésű fagylaltok. Az idénynek megfelelően intézetünk “s fokozta ezen termékek minő­ségének ellenőrzését, Így elég sok visszaélésre sikerült fényt deríte­ni. A 22 vizsgált minta 68 száza­léka nem felelt meg a szabvány előírásainak. Egy-egy próbavásá­rolt terméknél halmozottan je­lentkeztek a hibák:- súlyhiány, alacsony szárazanyag- és zsírtar­talom, melyek Igen nagyfokú fo­gyasztói megkárosodásra utal­nak. A fogyasztók érdekében a hibás termékek előállítói ellen — legtöbb esetben — szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Varga Erzsébet osztályvezető Halász Gézáné főelőadó Megyei Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet ben a kertekben valósíthatók meg .a stabil növényvédelmi és öntö­zőberendezések is. ZARTKERTEK A községekben megtalálhatók az úgynevezett zártkertek (sző­lőskertek), amelyek a negyedik kerttipust jelentik. Hasznosítási, módjuk megfelel az előzőkben ismertetett házikertekének. Ezek­ben a zártkertekben szervezhe­tők előnyösen a mezőgazdasági szakcsoportok. Mielőtt a telepítéshez hozzáfog valaki, a közigazgatásüag illeté­kes tanácstól telepítési engedélyt kell kérni. A telepítési enge­dély megadása után adómen­tesség illeti meg a termesz­tőt, amelyet újabb kérvény alap­ján kell igényelni. Sokan vásárolnak telket az ősz folyamán azzal a céllal, hogy gyümölcsöst telepítsenek. Az első lépés a telekkönyvi szemle kéré­se, hogy az eladó nevén van-e a vásárlásra kerülő terület. Ezek után tisztázni kell azt a kérdést, hogy a terület eladha­tó-e, illetve a vásárló nevére át- írható-e? Célszerű az ilyen jel­legű vásárlásokat ügyvédi meg­bízással lebonyolítani. A telepí­tés előtt készítsünk vázrajzot, amelyen feltüntetjük az egyes gyümölcsfák helyét, a meglevő vagy létesítendő épületeket, ku­tat, pihenőhelyeket és a gyü­mölcsfák ültetésére szánt terüle­tet. Karádl István Á csemegeszőlő téli eltartása A szőlőbogyókban az érés fo­lyamán sok cukor halmozódik fel. Ha gondosan végeztük a záró permetezést, úgy ez a leve­lekben képződik mindaddig, amíg a lombozat üde, egészséges. Az érett szőlő kellemesen édes. sa­vai harmonilcusan lecsökkentek, s a magvak barnák, jól kifejlet­tek. Mivel a leszedett szőlő nem érik utána, ezért a szőlőt mindig éretten, lehetőleg száraz időben szedjük. Ha továbbra is ilyen kedvező — meleg — marad az időjárás, úgy a csemegeszőlő-faj­ták közül az AFUZ ALI, CSIRI CSŰRI. ITALIA, GLÓRIA HUN­GÁRIÁÉ fajták termését hosz- szabb ideig a tőkén hagyhatjuk. A csemegeszőlő téli eltartására elsősorban az alacsony. 5—6 Cel- sius-fok hőmérsékletű, kis hőln- gadozású pincék vagy kamrák alkalmasak. A helyiséget a betá­rolás előtt gondosan ki kell ta­karítani s a falakat meszeléssel kell fertőtleníteni. A tárolásra szánt laza fürtöket át kell válo­gatni, s belőlük a fertőzött, sé­rült, repedezett héjú bogyókat ki kell vágni, mert a raktározott szőlőt a sebzési helyeken keresz­tül kórokozók támadhatják meg. A gombabetegségek fellépését a fürtök „csávázásával”, 0,2%-os Ortho Phaltanba vagy 0,1%-os fundazolos permetlébe való áz- tatással előzhetjük meg. A vegy­szeres kezelést követően a für­töket lecsepegtetjük, majd szára­dás után a kocsányuknál fogva vagy ellenkező végükön felkötve a szakszerűen előkészített és ki­fertőtlenített helyiségben tárol­juk. Dr. Széles Csaba Állatok a ház körül A bőr épsége kettős haszon Az állattartó ritkán gondol jó­szágának bőrére. Megszokásból ver végig szljostorral, vagy bot­tal az ólból kijönni vagy a szállí­tókocsira felmenni nem akaró ál­latain. bocsánátos bűnnek te­kinti, hogy nyíráskor bele-bele- csíp a juh bőrébe, nem tulajdo­nít különösebb jelentőséget an­nak, hogy összezárt süldőnyulai meg-megharapják egymást és úgy véli: ok nélkül kötekedik a baromfi-feldolgozó, amikor a hí­zott liba hastollának lekopását, bőrének sérülését, kivörösödését teszi szóvá. Pedig az állatok bőrének ép­sége, egészsége nagyon fontos dolog. A szarvasmarha, a juh és a nyúl bőre például ipari feldol­gozásra kerül, a sertésének egy része is. Ha bárhol lyukas, sé­rült, elvékonyodott, csökkent értékűvé, selejtté válik. Elgon­dolható a veszteség, ha egy nagyméretű és egyébként jó mi­nőségű bőr emberi gondatlanság miatt válik selejtté. Már pedig azzá válhat. A szíj­ostorral rendre tanított sertés bőre kicsattan, vagy megduzzad, a szarvasmarha bőrét a bagócs- légy lárvája turkálhatja át, de elvékonyodhat az örökös vaka­rózás miatt is. Az almozatlan is­tállóban. sáros, trágyás helyen tartott, gondozatlan tehén, bor­jú vakarózik, beton jászolhoz, fá­hoz dörgölődik, mert a szenny­től valamilyen módon meg sze­retne szabadulni. A szennyfel- marta, kivakart, sérült bőr azon­ban ipari feldolgozásra csak rész­ben alkalmas. Az almozás hiá­nya, vagy nedves alom miatt felpállott és letöredezett toliak­kal borított libabőr a baromfi- feldolgozókban okoz gondot s növeli a minőségileg hibás áruk arányát. A bőr hibáinak egy része a ter­melők számára közvetlenül is károsak. A bagócslégy nemcsak a bőrben az ipari feldolgozás szempontjából tesz kárt. részese­dik benne a tehéntartó is, mert fertőzött tehenei vakaróznak, nem legelnek, csökken a tejter­melésük. A kiharapott nyúl­ás a kicsfpett juhbőr sem csak önmagában kár, a termelőé is, hiszen a szakszerűtlenül nyírt gyapjút leminősítik, az egymást megmaró nyulak a fejlődésben visszamaradnak. Az állatok sé­rült bőrén fertőző anyagok ke­rülhetnek a szervezetbe s ez ve­szélyes fertőzések forrása lehet. Az állattartó maga is jól jár hát, ha az eddiginél- jobban vi­gyáz állatainak bőrére, annak ép­ségére, egészségére, tisztaságára. Szakszerű gondozással, rendsze­res almozással, a külső élőskö­dők és sérülés okozására alkal­mas minden eszköz távoltartásá­val, kisebb állatcsoportok kla- . lakitásával — ahoi a verekedés, egymás megsebzése ritkábban fordul elő — sokat tehet a bőr minőségének javításáért. Az Igazi állattartó, egyúttal ál- latszérető ember is, aki nem szurkáló eszközökkel, ostorral, bottal, hanem szép szóval közli akaratát állataival. Az emberség is azt kívánja, hogy ne összevert, sérült állatok, hanem egészsé­gesek, szépek, szelídek kerülje­nek ki kezei közül. Ez talán leg­alább annyira fontos, mint a bor­hibákból adódó gazdasági károk megelőzése. Kúszó szobanövények Sok kúszónövényt használunk a lakásban. A felhasználás célja különböző: falaikat, térelválasz­tókat futta tűnik be, a bútorok szögletes vonalait akarjuk csün­gő növényekkel feloldani. A lé­nyeg azonban mindig az, hogy a növény dekoratív legyen, esetleg virágával is díszítsen. A lakásokban használható kú­szónövények száma, mind a fa­jokat, mind a fajtákat tekintve nagy. Ezek közé tartoznak a fi- lodendronok. Szép fajta a Phüo- dendron erubesoens hosszúkás zöld, vagy vörös árnyalatú leve­leivel. Ezekkel ellentétes a Ph. lacinatium, erősen szeldelt és szabdalt leveleivel. Télen 15 fo­kos hőmérsékleten már teleltet- hetőik. A Philodendron scandes leve­leit hosszú hajtásokon hozza. Sokoldalúan felhasználhatjuk. Tűri a páraszegény levegőt, a kissé sötétebb sarkokat, de táp­anyagban gazdag talajt igényel, s nem kell gyakran öntözni. Hasonlóan jó tulajdonságokkal rendelkezik a sárga-tarka levelű Scindapsus aureus is. Széles körben elterjedtek a kü­lönféle szobai borostyánok. A ne- mesítők változatos levél alakú fajtákat állítottak elő. Az alap­faj Európában és Ázsiában az erdőkben honos. Szobanövény- kónt a kúszó illetve csüngő, szí­nes levelű formáit tartják, ame­lyek több meleget igényelnek és lassabban nőnek, mint zöldleve­lű társaik. Ez utóbbiak hűvösebb helyeket és rosszabb fényviszo­nyokat is elviselnek. Pajzstetvek és atkák megjelenése leállítja nö­vekedésüket, több levelet nem képeznek. A kiindulóok egy ter­mesztési hiba: a túlöntözés. Bőmemű levele van a viasz­virágnak (Hoya). A levelei hó­naljában hozza a fehér vagy hal­vány rózsaszínes virágbugáit. Természetesen akkor, ha nem túl melegen és nedvesen tartották, mert ellenkező esetben elhal a hajtások vége és a gyökerek is kárt szenvednek. Huzatos helyen tetvek lepik el. Télen 14 C-fok körüli hőmérsékleten teleltessük. A szőlőfélék családjába tarto­zik a Cissus. Az osztrákok ausztráliai kenguruszőlőnek is nevezik. Tényleg Ausztráliából származik. Télen 15 C-fok és 5 C-fok közötti hőmérsékleten tart­ható. Alacsonyabb hőmérsékleten kevesebbet öntözzük, mert el­lenkező esetben gyökérkárosodá­sok lépnek fel és lehull a leve­le. A hajtások levágásával visz- s zaf iatalí that j uk a növényeket. Gyakran lepi el az. atka. Ilyen­kor is célszerű visszafiatalítani. A fikuszok közül a kis levelű íikuszt (Ficus pumila) említhet­jük. Csak akkor vigyük a lakás­ba, ha elegendő páratartalmat tudunk számára biztosítani. Kí­nából származik, ahol hővös, fél- árnyékos helyeken él. Kapaszko­dó korongjaival megtapad a fa­lakon, a térelválasztó rácson. Csavarodva kúszó növény a Fathshedra lizei. Egy Fatsia ne­vű, ujjasán összetett levelű nö­vénynek és a borostyánnak a hibridje. Relatíve gyorsan növek­szik és télen elviseli a 8—10 C- f'okos hőmérsékletet is. Karó mellett, dekoratív növénnyé ne­velhető. Ezeken a növényeken kívül még sok hasonló jó tulajdonság­gal rendelkező növény van, ame­lyeket felhasználhatunk a lakás­ban. IIJDOIRáSOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom