Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

1979. szeptember 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Brnóban átadták a magyar— csehszlovák építésügyi egyezmény alapján épült Voronyezs Szállodát. A Komplex és a Strojexport ál­tal megkötött szerződés alapján huszonhárom hónap alatt épült fel a szálloda. Fővállalkozóként az Emexport, kivitelezőként a Győri Állami Építőipari Vállalat működött közre. A belső építészeti mun­kákat a Bubiv végezte. Az építésben közreműködött még huszonegy magyar, valamint harminckét csehszlovák, lengyel, olasz és amerikai vállalat. A Voronyezs Szállodának háromszáznyolcvan szobája van, kilencszáznegyven férőhellyel és mintegy ezer fős vendéglátóegység­gel. A szállodának étterme, snack-bárja, kongresszusi terme, szau­nája és uszodája is van. (MTI fotó — Ráfael Csaba felv. — KS) Híd tyúktojásokból Vízi országút Lengyelország legforgalmasabb folyója az Odera, amely össze- 'köti a sziléziai iparvidéket a Balti-tengerrel. A vízi utat na­ponta több száz bajó és vontató veszi igénybe. Képünkön: Uszá­lyok érkeznek Szczecinből Wroc- lawba. Váratlan vendég A távol-keleti tengerkutató in­tézet munkatársai a Nagy Pé- ter-öbölben tengeri kígyót fog­tak. Ez az északi vizeken nagy ritkaságnak számít. A tengeri kí­gyó hossza 102 centiméter, tör­zsének átmérője közel 5 centimé­ter. Méreteiből ítélve fiatal pél­dány: a felnőtt tengeri kígyók hossza gyakran eléri a két mé­tert. Az állat a Csendes-óceán nyugati részében fordul elő. Igen gyakori a Filippi-szigetek körüli vizekben, ahoi a halászok ősidők óta halásszák. A tudósok feltételezése szerint a váratlan „látogató” a távol-keleti tenge­rek felmelegedése következté­ben jutott el ilyen távoli terület­re. A tengeri kígyót a távol-ke­leti tengeri természetvédelmi mú­zeumban helyezték el. Képün­kön: Alekszandr Markevics a Nagy Péter-öbölben fogott ten­geri kígyóval. (Fotó: apn—KS) A barátság palotája Bakuban megkezdődött a Szovjet Népek Barátsága Pa­lotájának építkezése. A ter­vek szerint az azerbajdzsán fővárosban alakítják ki az egyik legnagyobb komplex kutató központot. A tudomá­nyos kutatók a soknemzeti­ségű Szovjetunió népei és nemzetiségei baráti együtt­működésének, kölcsönös se­gítségnyújtásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel, vala­mint a propagandafeladatok problémakörével foglalkoz­nak majd. Másod» percenként hót liter gyógyvíz A Távol-Északon, a ko- limszki hegyvidék lábánál ered az az új, magas radon­tartalmú gyógyforrás, amely­nek feltárását nemrégen fe­jezték be Talaj üdülőkörzeté­ben a magadam geológusok. A forrás másodpercenként mintegy hét liter gyógyvizet ad, ami bőségesen elegendő egy 1200 személyes gyógy­üdülő szükségleteinek kielé­gítésére. A laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították, hogy a gyógyvíz radontartal­ma nem marad el a híres chaltubói gyógyvíztől. Az új forrás feltárása után jóvá­hagyták a talaji gyógyhely továbbfejlesztésének tervét is. Az eddigi négy fedett csar­nok mellett hamarosan fel­épül az ötödik is. Védőfal a zaj ellen Frankfurt am Mainban alu­mínium panelekből falat ál­lítottak össze, amely a Darmstadtba vezető országút mellett 4 km hosszúságban húzódik végig. Ez eddig a vi­lág egyik leghosszabb ilyen védőfala, amelyet azért állí­tottak fel, hogy az ország­úton közlekedő gépkocsik zajszintjét csökkentsék. Amikor a festők Szuhumi lát­képét rajzolják, a képen mindig ott láthatók a Bagrata-vár fes­tői romjai. Hamarosan ezer éve lesz. hogy a vár felépül. A se­kély vizű. csak a felhőszakadá­sok idején félelmetes Beszleti folyó partján meredeken szökik a magasba a romokkal koszorú­zott domb. A várfalakat bokrok nőtték be. földiszeder és rep- kény borítja. Lent, az utcák kö­vezete. meg a szanatóriumok és panziók alapjai alatt nyugszanak a középkori város, Chumi ma­radványai. A Bagrata vár volt a város citadellája. Néhány kilométernyire innen, a gyógyforrásoknál épült fürdő alacsony épülete előtt, egy kis híd látható, amely nem kevésbé híres mint a Bagrata vár. A híd egyszerű alkotás, 13,3 méter hosz- szú íve a partokon álló pillé­rekre támaszkodik. Ezer éve. tartja a legenda. Ab­háziéba idegen hódítók törtek be, és elfoglalták az egész partvidé­ket. Egy maroknyi bátor harcos elhatározta, hogy a hegyek fe­lől támad az ellenségre, ám előbb lvdatt kellett építeniük a szoro­san át. Kő és homok volt elég, de nem találtak meszet a malter elkészítéséhez. Felhívással for­dultak a környék lakóihoz: min­denki, akinek drága a szabadság, hozzon egy tyúktojást a harco­soknak. Egyetlen nap alatt 40 000 tojás gyűlt össze, s az ügyeskezű mesterek egyetlen éjszaka alatt elkészítették a hidat, amely mindmáig ámulatba ejti azokat, akik megismerkednek történeté­vel. A harcosoknak a hídon át természetesen sikerült hátba tá­madni az ellenséget, és Abházia újra szabad volt. A Beszleti hídja a fejlett mér­nöki tudás alkotásai közé tarto­zik. A híd még ma is elbír 7—8 tonna terhet. Az évszázados fel­jegyzésekben egyébként az áll, hogy a hídon később főként szé­nát szállítottak és marhákat haj­tották át a folyón. Á világ leghosszabb alagútja A világ leghosszabb alag­útja Ausztriában köt össze két szövetségi tartományt: Vorarlberget és Tirolt. Az alagútban, amelyben órán­ként 80 km-es sebességgel lehet közlekedni, televíziós kamerák ellenőrzik a for­galmat. Az alagút hossza 14 km. 1979. szeptember 11., kedd KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Mi lenne ... ha elfogyna a kőolaj? — 8,55: Zenekari mu­zsika. — 9,44: Takaró ország ura. Gyermekversek zenével. — 10,05: Mikrofonstaféta. I. rész. — 10,35: Heinrich Schiff gor- donkázik. Zongorán közremű­ködik: Sunna Abram. — 11,00: Színes népi muzsika. — 11,40: A famászó báró. Italo Calvino regénye folytatásokban V. rész. — 11,59: Pontos időjelzés. — 12,35: Törvénykönyv. „Ha fö­lülről beázik, alul fúrjon egy lyukat.” — 12,50: A rádió Dal­színháza. Sullivan: A mikádó. Kétfelvonásos operett. — 14,39: Arcképek a német irodalomból. Johannes R. Becher. — 15,10: Jerome Rose Liszt-müveket zongorázik. — 15,28: Verset mondtunk. — 16,05; Zengjen a muzsika! Az amatőr zenei moz­galom híradója. — 17,07: Fia­talok stúdiója. Móricz Zsig- mond-ösztöndíjas: Zalán Tibor. — 17,33: Lukácsi Huba népda­lokat énekel. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... Az elásott számtankönyv. — 19,15: Opera- művészlemezek. — 20,01: Minő­ség — az elméletben és a gya­korlatban. — 20,31: A zeneiro­dalom remekműveiből. — 21,05: A világ „másik” fele — VI. rész. Konfuciusz és a kulturális forradalom. — 22,20: Világtör­ténelem dióhéjban. — 22,30: Szabolcsi Bence tanít... Egy óra a zongora mellett. — 23,23: Zenekari muzsika. — 0,10: Vi­rágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8,05; Nóták. — 8,20: Tíz pen^ külpolitika. — 8,33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. — 12,25: Látószög. — 12,33: Me­lódiakoktél. — 13,25: Barkácso­lóknak. — 13,30; Éneklő ifjúság. — 14,00: Kettőtől hatig ... A Petőfi Rádió zenés délutánja. Operaslágerek. — 14,35: Tánc­zenei koktél. — 15,20: Könyvről — könyvért. Irodalmi rejtvény­műsor tíz percben. — 15,30: Örökzöld dallamok. — 16,33: Csúcsforgalom. — 18,00: Tipp­topp parádé. A Beatles együt­tes összes felvétele — XIII. rész. — 18,33: Beszélni nehéz. A mikrofon előtt Péchy Blanka és Deme László. — 18,45: Baran­golás régi hanglemezek között. — 19,06: Udvardy Tibor film­dalokat énekel. — 19,20: Véle­ményünk szerint. Nemes György írása. — 19,30: Csak fiataloknak! — 20,33: Mindenki könyvtára. Nagy Lajos: A me­nekülő ember. — 21,05: Sanzon­album. örökszép versek, ked­velt régi dallamok, emlékezetes felvételek. — 21,46; Verbunko­sok, nóták. — 22,30: Tánczene Spanyolországból. — 23,15: Os­car Straus és Kálmán Imre operettjeiből. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek, időjárás, lap­szemle. — 17,05: A debreceni KLTE gyakorlóiskola (vezé­nyel: Széli Mária) és a Tisza- vasvári Kabay János Általános Iskola kórusa (vezényel: Vértes Imréné énekel. — 17,15: Tizen­ötperc gyermekhangra. Hegyek és völgyek között. Szerkesztő­riporter: Gönczi Mária. — 17,30: Lemezespolc. — 17,40: Egészsé­günk. Dr. Vattai Anna előadása a mozgássérült csecsemők ellá­tásáról, kezeléséről. — 17,45: A Lokomotív GT felvételeiből. — 18,00: Észak-tiszántúli k/ónika. — 18,15: A Santa Esmeralda együttes slágerei. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. MAGYAR TV 8,20: Idősebbek is elkezdhetik (ism.) (sz). — 8,25: Iskolatévé. — 11,00: Óvodások filmműsora. — 15,40: Iskolatévé. — 16,35: Hí­rek. — 16,40: Tízen Túliak Tár­sasága. — 17,20: Hogyan tanul­junk a Mindenki iskolájában. — 17,55: Egészségünkért! — 18,05: Ifjúsági vitaműsor. — 18,35: A szovjet mezőgazdaság újdonságai I. — 19,05: Reklám. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Idősebbek is elkezdhetik (sz). — 19,30: Tv-híradó (sz). — 20,00: Éjszakák és nappalok. Lengyel filmsorozat XII/l. rész (sz). — 20,55: Állat-ABC. — A pelikán. — 21,00: Zene, zene, zene (sz). — 22,00: Az emberi test (sz). — 22,40: Tv-híradó 3. (sz). 2. MŰSOR 20,00: A Chick Corea együttes műsora (sz). — 20,45: A sze­cesszió Lengyelországban (sz). — 21,00: Tv-híradó 2. (sz). — 21,20: Reklámműsor. — 21,25: Autó-motor sport (sz). — 21,45: Rasken. Svéd tévéfilmsorozat VIII/4. rész (sz). SZOVJET TV 17,00: A Kamaz építői nyilat­koznak. — 17,15: Nemzetközi jégkorongtorna a Rude Pravo c. lap díjáért: Szovjetunió—Svéd­ország. — 19,00: Híradó. — 19,35: Régi tangó (zenés film). — Utá­na a világ eseményei. — 20,45: A hét eseményei. ROMAN TV 14,25: Pionírműsor. — 14,50: Szocialista országokból. — 15,20: Az operett művészei. — _ 15,40: Egészségügyi tanácsok. — 15,55: Jégkorongmérkőzés. — 16,25: Dokumentumfilm. — 16,50: A legkisebbeknek. — 17,00: Tv­híradó. — 17,45: V. Henrik. An­gol film Laurence Olivier fő­szereplésével. — 19,15: Tv-hír- adó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: DRÁMA A TEN­GERPARTON (16 év!, fr.—ol.) Kert mozi: A VÁLASZT CSAK A SZÉL ISMERI (14 év!, NSZK). E. k.: 19,30 óra. Pénz­tárnyitás 17,30 óra. Béke mozi: KIALUDT TÜ­ZEK FÉNYE (sz.) Móricz Zsigmond mozi: A ROSSZÜ (16 év!, fr.) Kisvárdai mozi: KOVPAK A KÁRPÁTOKBAN I—II. (sz.) Mátészalkai mozi: AZ UTOL­SÓ VALCER (am.) Fehérgyarmati mozi: TECUM- SEH (NDK) Nyírbátori mozi: CSÜFAK ÉS GONOSZAK (18 év!, ol.) Vásárosnaményi mozi: ME­RÉNYLET SZARAJEVÓBAN i(Jug.—cseh‘S'Z'1.) Olimpiai divat A szófiai divatközpont munkatársai új nagy programon dolgoz­nak — a moszkvai olimpián részt vevők számára terveznek korsze­rű, fiatalos öltözéket. A kollekció nagy része már készen van, sőt be is mutatták a bukaresti KGST-divattanácskozáson. A bolgár terve­zők most kidolgozott összeállításai az elkövetkező két-három év di­vatirányzatát fejezik ki. A kollekcióban az élénk színek: a piros, kék és zöld, valamint az elmaradhatatlan fehér az uralkodó. (Fotó: Szófia-pressz — KS) I Bélyeg- j l gyűjtés 2 ORSZÁGOS kiállítás Szeptember 15-én a bélyegnap alkalmából országos kiállítás nyí­lik a szövetség székházában (Bu­dapest VI., Vörösmarty u. 65.). Ez a bemutató az alkalomhoz méltó keresztmetszetet ad filatéliai eredményeinkről. A több mint 200 keretet megtöltő anyag büszke tulajdonosai között felnőtteken kívül az ifjúsági korcsoport tag­jaival is találkozunk. Megérkezett már a csehszlovák és a kubai gyűjtők tablója. Magyar bélyeg­ből — évszázados levelekkel kezdve — minden megtalálható. A különlegességekből Ízelítőt nyújt néhány összeállítás elme: Az I. világháborút követő infláció bé­lyegei, Baranya 1919, Benyomott értékcikkek, Felszabadulás utáni első repülések, Bélyegnapok és kiállítások filatelista emlékei. Gazdag külföldi országgyűjte- mértyekben is gyönyörködhetnek a látogatók, többek közt Svédor­szág, Lengyelország, az angol bi­rodalom II. Erzsébet korában, Kárpátukrajna 1820—1970. A motí­vumösszeállítások látványa (vas­úti évfordulók, felfedező eszpe­rantó, munkásmozgalom) még kí­vülállók részére is bizonyltja a gyűjtés szépségét. BÉLYEGHÉT A szövetség a bélyegnapot — az utóbbi évekhez hasonlóan — gazdag filatelistaprogrammal egy hétre bővítette ki. Az „országos” megnyitása során kitüntetéseket adnak át a gyűjtőmozgalom akti­vistáinak, a hazai és a nemzetkö­zi kiállításokon eredményesen szerepelt filatelistáknak. Az év legszebb bélyegének nagy többséggel a Koronázási jelvé­nyek elnevezésű blokkot válasz­tották meg. A filatelista népsza­vazás ünnepélyes eredményhirde­téseként itt, a bélyegnapon díjaz­zák a blokk tervezőjét. Légrády Sándort és az előállítást végző Állami Nyomdát. A székházban 18-án és 19-én szakmai előadásokat tartanak, amelyeket filmbemutató követ. 22-én rendezik az ifjúsági napot. Szórakoztató vetélkedő, bélye­gekről szóló beszélgetések nép­szerűsítik majd szenvedélyünket a fiatalok körében. BÉLYEGNAPI BLOKK A Magyar Posta szeptember 15- én 10 forint névértékű blokk ki­bocsátásával csatlakozik a bé­lyegnapi ünnepségekhez. A gyűj­tők 52. ünnepén az elsők emléke előtt tisztelgünk. Az új kiadvá­nyon két férfi képmása keretezi az első magyar bélyegtervrajzot. Jobb oldalt Than Mór (1828- 1899) arcvonásai láthatók, ő készí­tette a piros-fehér-zöld színben nyomtatni kívánt egykrajcáros bélyeg tervezetét. A szabadság- harc azonban elbukott és ezzel postánk önálló bélyege is. Bal oldalról Rowland Hill tekint re­ánk. Az általa bevezetett bélyeg meghódította a világot. Hill nem­csak postai bérmentesítési prob­lémát oldott meg, hanem a fila- telisták százmillióinak nagyszerű szórakozásához nyújtott eszközt. Az idén, halálának centenáriu­mán számos postaigazgatás em­lékezik meg Hillről bélyegen. A viszonylag kisméretű (7x5,4 cm) blokkot a budapesti Pénzjegy- nyomda készíti 280 300 fogazott és 7900 vágott példányban Vertei Jó­zsef grafikusművész tervrajza alapján. KI AZ ELSŐ? Üj blokkunk Rowland Hillre, mint a bélyeg feltalálójára em­lékezik. Elsőségét ma általánosan elfogadják, pedig a posták régi gondját évszázadok óta oldogat- ták gondolkodó alkalmazottak, ügyes postamesterek. Ki és ho­gyan fizesse a levelek továbbítási díját? A feladó, vagy a címzett? Már 1653-ban engedélyezte a ki­rály De Valayer úrnak, Párizs postásának, hogy i sou ellenében „port payé” (= portó fizetve) fel­iratú cédulákat árusítson. A leve­lek későbbi feladásának a cédu­lák igazolták a díj megfizetését. A magánposták tulajdonosai ugyanis szerették mielőbb a zse­bükben tudni a pénzt. Londonban 30 évvel később Robert Murray foglalkozott levelek továbbításá­val, postáján háromszögletű bé­lyegzőlenyomat igazolta a fize­tést. Szardíniában a bélyegző használatát 1818-ban törvény írta elő, ezt követően 20 évig a lovas­futárt ábrázoló bélyegzők külön­böző színű lenyomatai alapján számoltak el. Nemrégiben, egy osztrák bélyeg kapcsán beszámol­tunk az egyik úttörő, L. Koschier sikertelen próbálkozásairól. Ang­liában J. Chalmers 1834-ben fel­ragasztható bélyegeket javasolt. Mulready díszes rajzolatú, benyo­mott értékjelzésű borítékja az el­ső bélyeggel együtt látott napvi­lágot. Hillnek azért sikerült el­gondolását keresztülvinni, mert a bélyeg bevezetését díjszabási re­formmal ötvözte. | KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL I FILM RÁDIÓ Voronyezs-sxálló Brnóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom