Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-07 / 209. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 7. Hamarosan átadják Mátészalkán az ÉPSZER által épített új lakásokat. (E. E. (elv.) KÖLTSÉGES ROSSZ SZOKÁSAINK Ne vesszen kárba kenyér Kiflit és kakaót kértek a tizenévesek a tejboltban. A kakaót megitták, a kifliket — otthagyták. Az eladó, aki látta az esetet, egy darabig kerülgette a kifliskosarat, nem vitte el, hátha visszajönnek még. Aztán — amikor már egy órája nem jelentkeztek — hátra vitte és kiöntötte a többi maradékhoz. Nem ritkaság tejivóban, büfében az ehhez hasonló pazarlás. Naponta kilószámra hagyják ott a vendégek a félbehagyott, de sokszor még az egész kifliket is. Az áremelés óta valamelyest csökkent ugyan a pazarlás, de még mindig nem a várt mértékben. Sok háztartásban vágják még mindig körbe a kenyér héját, s dobják szemétbe a másnapos sütőipari terméket. Pedig ha ésszerűen, meggondoltan vásárolnánk, s a szakszerű tárolásról is gondoskodnánk, a megye sütőiparában mintegy 25—30 ezer mázsa termékkel kellene kevesebbet készíteni évente. Szabolcs-Szatmár megyében a termelt mennyiségnek — kenyérnek, péksüteménynek — mintegy egy százaléka már eleve nem kerül forgalomba. A kenyérgyárban, vagy a boltban marad. További 5—6 százalék pedig az asztalról, vagy az éléskamrából vándorol a kukába, vagy jobb esetben az állati takarmányba: abrakként, moslékba, vagy beáztatva a baromfinak. Attól függ, hogy falun, vagy városon nézzük. Tény az, hogy évente csak itt, a megyében mintegy 18—20 millió forint értékű sütőipari termék szárad rá a kenyérgyárakra, a boltokra és a háztartásokra, amelynek csak egy kis részét tudják már felhasználni állati takarmányozásra. A megmaradt kenyeret a boltok csökkent értékkel, korábban két forintért, most már három forintért adták, illetve adják el. A nagyobbik részből — ami még mindig a szemétbe kerül — már csak a guberálók menthetnek meg valamelyest. Sajnos, kevés a „mindennapi kenyerünk" iránti tisztelet. Az kellene, hogy számot vessünk a család napi kenyérfogyasztásával, s csak annyit vásároljunk, amennyi el is fogy. Ha kell 60 dekát, vagy másfél kilót. S ha már egy-két szelet még így is marad, az se kerüljön másnap a szemétbe! A kenyeresdoboz szakszerű használata nem feltételez különleges műszaki felkészülést. A ropogós pirí- tós kenyér pedig még némi változatosságot is hozhat a reggeli étkezéseknél, vagy a vacsoránál. Kétségtelen, hogy a friss, jó illatú, kiváló minőségű kenyér ma már szinte kifejezője megváltozott életfeltételeinknek, de hogy ez mindennap meg is legyen, egy kicsit kinek-kinek adni is kell hozzá. Nemcsak a földeken, a malmokban, a pékségekben, hanem a terített asztaloknál is becsüljük meg jobban az életet szimbolizáló kenyeret. Tóth Árpád HIT HOZ AZ EGYESÜLÉS? Hétvégi ház a tanyán Községpolitika Szakolyban Szakoly életében az utóbbi esztendő a legmozgalmasabb időszakok közé tartozik. 1979. január elseje két fontos dátumot is jelöl: Egyetértés néven termelőszövetkezetet alakítottak a korábbi szak- szövetkezetből, valamint a volt nagykállói járástól közigazgatásilag Nyírbátorhoz csatolták a községet. — E pillanatban még nem tudjuk lemérni a változások jelentőségét, hangsúlyozza Takács Ferenc vb-titkár. — Míg az előző években 30—35 millió forintot hozott a sza- kolyiaknak a dohány, most a tsz-ben meg nem tudni, mennyit tesz ki ez a jövedelem. A dohány mellett a gyümölccsel foglalkoznak az itt élők. Havi fizetésüket, vagy a nyugdíjat jól jövedelmező háztájival igyekeznek kiegészíteni. Nemrégiben például feloszlatták a nyúltenyésztő szakcsoportot, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Drágán vették meg a tápot, s csak olcsón tudták eladni a nyúlhúst, így aztán egy-két szenvedélyes nyúltenyésztő kivételével a többség hamarosan felhagyott a tapsifülesekkel. Ma még kevesen mondhatják el magukról, hogy tanyán van a hétvégi házuk. Már pedig Edzőtanya és Görbetanya úgy elnéptelenedett, hogy mindössze egy-egy család tartotta meg ott a régi otthonát és jár vissza szombat, vasárnaponként. Mindkét família kertes családi házat épített Szakolyban, s már azt tartják az igazinak. A 3240 lelket számláló Szakolyhoz Dugótanya és Vadászkert tartozik, ezeken a tanyai településeken még a hagyományos életmódot folytatják az emberek. A társközség vagy községek hiányát nemegyszer érzi a falu. Kevesebb jut új beruházásra, az V. ötéves tervben például másfél millió forinttal gazdálkodnak. Jelentős társadalmi munkával egészítik ki a szakolyiak a szűkös fejlesztési alapot: két- két és fél millió forintot ér el a közösség érdekében kifejtett tevékenység. A községi tanács megvette a cementet, a sódert, a járdát pedig mindenki saját kezűleg építette meg a portája előtt. A sportpálya alapozásához sem rendeltek meg vastag ceruzával számoló mesterembert. Szakoly földrajzi fekvése igen kedvező, mert a munka- vállalók gyorsan eljuthatnak a Fémmunkás Vállalat két és fél kilométerre levő bal- kányi üzemébe, a nagykállói posztógyár is szép számmal foglalkoztatja őket. A Hajdúsági Iparművek is ipari munkát kínál. — Még többen szerettek volna elhelyezkedni, de itt bent, a faluban — folytatja Takács Ferenc. — Szerezni akartunk egy kis üzemet, s így települt ide a budapesti "'Nyereg- és Szíjgyártó Szövetkezet részlege. Hatvanötén állítanak itt elő bőripari termékeket: zömében szolgálati táskákat, bőrdíszműárut, futball-labdát, ponyvát. A .fiatalok sem vágynak el. bizonyítja, hogy legalább egy húszszemélyes bölcsődét tudnának nyitni máról holnapra. Bővíteni kell az óvodát is, a 130 kisgyerek mellett még 15—20-an szeretnének járni. A négy régi épületben működő iskolának legalább egy négy tantermes új szárny kellene. A szükségtornatermet már ki is alakították a gyermekeknek, természetesen társadalmi munkával. Legnagyobb gondjuk most az ivóvízhálózat. Két éve építi a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat. Viszonylag sokba kerül egy családnak, mert csak Balkánnyal osztoznak a költségeken. így 12 ezer forintos összeget számolnak portánként és 1981. december 31-én kapcsolják rá a vizet a hálózatra. (tóth) ALKALOM SZÜLI... „Kis“ tolvajok Az embertársaiknak, a tár- sadalbmnak nagy károkat okozó tolvajok általában előre megtervezik, s hosszabb idő alatt követik el cselekményüket, a kis tolvajokat többnyire az alkalom szüli. Most három „kis tolvaj” tettéről számolunk be. Dunna Lakatos Gusztávné Kiss Rozália 67 éves tiszalöki lakos ez év március 28-án Ti- szalökön, az Arany János utcában járkált. Az egyik portára benézett és mivel úgy látta, hogy nincsenek otthon, bement az udvarra, ösz- szecsomagolt két szellőzni kirakott dunnát, meg egy párnát, aztán hazasétált vele. A rendőrség hamar megtalálta a tettest, de már csak a két dunnát tudták lefoglalni nála. A bíróság 4 hónapi szabadságvesztést szabott ki La- katosnéra, de idős kora miatt két év próbaidőre felfüggesztette á büntetés végrehajtását. Bicikli Laczkovics Antal 24 éves és Szabó József 33 éves nyíregyházi lakosok február 14- én egy egész esti iszogatás után hajnali két óra tájban indultak hazafelé. Útközben eszükbe jutott, hogy Laczko- vicsnak nincs kerékpárja, s mivel épp láttak egyet a Sarkantyú utca egyik háza előtt, pártfogásukba vették. Felülni nem tudtak rá, mert lakat volt rajta, egy házzal arrébb azonban leverték róla és már nem kellett cipelni tovább. Pechükre a Kossuth téren rendőrökkel találkoztak és beismerték. hogy nem sajátjuk a kerékpár. Laczkovicsot 3 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre. Szabót 2000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Gumicsizma Balázs János 39 éves nyíregyházi lakos április 16-án a Nagykállóhoz tartozó Birke- tanyán fedezett fel egy magányos hétvégi házat, s mivel kihalt volt a környék, betört a házba. Egy pár gumicsizmát, félcipőt, vedret, szeget, néhány szerszámot talált használhatónak, hóna alá csapta és hazavitte. A nyomozáskor néhány tárgyat megtaláltak, azokat lefoglalták, de 610 forint érték már nem volt meg Balázsnál. A bíróság 3 hónapi börtönt szabott ki Balázsra. Mindhárom ítélet jogerős. Bolti szarkák, szomszédperek, parkrongálók Például a csúszópénz... Új szabálysértési kódex Az utóbbi hetekben megszaporodott az ügyfelek száma a tanácsok szabálysértési csoportján. Július elsején ugyanis életbe lépett az új szabálysértési kódex, melynek értelmében több eset már nem minősül bűntettnek, hanem szabálysértésként felel érte az elkövető. HARAGOS SZOMSZÉDOK — Igen szép számban kerültek át hozzánk becsületsértési és magánlaksértési ügyek a bíróságról — fogalmaz dr. Újvári Margit, a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportvezetője. — Az a tapasztalat, hogy a rossz indulat, vagy éppen a „szomszédperek" okozzák a legtöbb ügyet nálunk. Nagyon gyakori eset. hogy két haragtartó szomszédasszony jelenti fel a másikat, mert az illető idegenek előtt az ő magánéletéről pletykált. A személyes találkozásnál a tanácson rendszerint ismét durvaságokat vágnak egymás fejéhez. Az új jogszabály lehetővé teszi! hogy az alperes is indítványt adjon be ellene becsületsértésért. így aztán rendszerint kölcsönösen visz- szavonják a feljelentéseket. Sokuk már vissza sem jön, amikor meghallja, hogy 100 forintos illetékbélyeget kell ragasztani a beadványra. De van, aki a világ végére is elmenne az „igazáért”. Az új szabály egyik lényeges kitétele, hogy tárgyalás előtt a felek meghallgatása' során meg kell kísérelni a haragosok kibékítését. A becsület- és a magánlaksértéseket egyébként is a rossz indulat, a megromlott emberi kapcsolat jellemzi, semmint a bűnözési szándék. Ha sikerül a kibékítés, nem kell közbelépnie a hatóságnak, s nem válik minden szabálysértési üggyé. HELYSZÍNI BÍRSÁG TETTENÉRÉSKOR Megbotránkozva vagy éppen közönyösen szemléltük eddig a közterületek, a parkok rongálóit, a facsemetéket kitördelő, magáról megfeledkezett rombolókat. A városi tanácson 16 dolgozó kapott engedélyt a helyszíni bírságolásra. Igazolvánnyal, karszalaggal látták el őket. s a tettenéréskor minden kérdezés nélkül kiszabhatják a büntetéspénzt. Jóval több bolti „szarka” áll majd bíróság helyett a szabálysértési csoportvezető elé. Amíg korábban az 500 forint feletti összegű eltulajdonítás miatt már bíróság döntött, most ezer forintig a tanács bírálja el az ügyet. Akik viszont sorozatosan, bűnszövetkezetben, betöréssel, erőszakkal, veszélyes módon vagy zsebtolvajlással szereznek meg valamit az üzletekben — függetlenül az értékétől — nem a tanácson felelnek a bűncselekményért. A bolti „szarkákra” maximálisan tízezer forintos büntetést szabhatnak ki. TÁRGYALÁS NÉLKÜL Szabálysértésnek minősül ezentúl a nem gépi jármű — például a kerékpár — jogtalan használata. Ugyancsak szabálysértést követ el, aki engedély nélkül veszi igénybe az üzemi gépkocsit. Ezt korábban egy figyelmeztetéssel intézték el. S a járműalkatrészek szakszerűtlen elkészítése is ide tartozik. Az elmúlt időszakban ugyanis igen sok, fusizással előállított alkatrészt szereltek az autókba, ami igen súlyos baleseteket okozott. Intézkednek a csúszópénzt kérő dolgozó esetében is: aki munkájáért külön pénzhez akar jutni, ötezer forintig terjedő összeggel sújtható. Egyrészt növekszik a szabálysértési ügyek száma, ugyanakkor egyszerűsítik is az intézkedés útját. A tisztázott tényállás esetén — például a rendőrség már befejezte a vizsgálatot — nem szükséges külön eljárást tartani, hanem csak meghozza a döntést a tanács. Mellőzhetik a tárgyalást akkor is, ha bizonyítottan rendelkezésre állnak az adatok, s szükségtelen a felek meghallgatása. Ha azonban bármelyik kifogással él a határozat ellen, a tárgyalást — mindkét fél jelenlétében — meg kell tartani. T. K. Tóth Sándor kiállítása Nyírbátorban Tóth Sándor egyetlen valódi titka, művészlényének lényege, úttalan utakon is előre jutó megmaradásának kulcsa a hűség. Nem gátolja-e a művészi invenció lobogását, az alkotói termékenységet, a látás és láttatás sokrétű- ségét-gazdagságát a művészi tartássá fogadott hűség? Vajon nem nyerhetné-e meg a műfaj több lehetőségét, s egyben az érvényesülés gyorsabb- látványosabb módjait, ha engedne valamit ebből a makacs egy irányúságból? Tóth Sándor válasza ezekre a kérdésekre sohasem teoretizáló magyarázkodás; nem gyárt elméleteket mentségül, amint hogy szükségtelennek tartotta, s tartja mindmáig vállalt és megőrzött művészi tartását hitvallássá fogalmazza. Ez az eszmei mesterétől, Pátzay Páltól tanult-örökölt természetesség, mindenféle pózolástól, szerep- játszástól mint őszintét- lenségtől való tartózkodása teszi megragadóvá, élettelivé alkotásait. Nem tartozik a katedrálisépí- tők közé; nem bódul bele a grandiózus arányokba, nem szerkeszt kozmikus méretű tereket és architektúrát, ahol hangyává törpül az ember. Köztéri kompozíciói ritkán nagyobbak a természetes testméreteknél. Műveiben nincsenek a raffinált el- rajzolások, tiszteli a háromdimenziós szobrászat évezredek gyakorlatában kialakult törvényeit. Nem mint erényt és lényeget tehát, hanem mint utat- módot, amely lélektől lélekig tart, s amelyet bejárva a vágy valósággá jelenül, a gondolat testté öltözik, az anyag átlelkesül emberi értelemmel és érzelemmel. Az önmagához való hűség jellemzi Tóth Sándor megtett útját másféle értelemben is — ez tűnt ki a nyírbátori kiállítás anyagából. Abban az értelemben, hogy művészetében primátusa van a megéltségnek, a tapasztalatnak. Hogy nem akar mindenáron absztrahálni, elvonatkoztatni önmagától, a vele történtektől. Meggyőződésem, hogy művészetében nincsenek visszavonó, kisebbítő hatásai az intimitásnak. Ellenben, feltétlenül nagy a szuggesztivitása, a meggyőző ereje. Ez a művészet talán épp e jellemzett vonásai folytán eredendően s megingathatatlanul életigenlő, optimista művészet. Megingathatatlan volta ennek az optimizmusnak pedig pontosan abban rejlik, hogy a művész belső tartásának és látásmódjának velejárója, e látásmód táplálja közvetlenül és megragadó közvetlenséggel. Művészetében úgy épül föl az emberi élet, ahogy a fa törzsében gyűlik rétegről rétegre, gyűrűről gyűrűre a múló idő, úgy az élet természetes velejárói az örömök és bánatok, a sikerek és kudarcok, úgy tudomásul vehető, s ezért nem leküzdhetetlen és elviselhetetlen bármilyen tragikus fordulat, bármiféle konfliktus, a legki- élezettebb is; mert van születés és növekedés, van szerelem és barátság, van nemzés és anyaság, úgy — mert szintén van — mert az élethez tartozóként van — tudomásulvehetőként, kimondhatóként jelenhet meg a halál is; a halál és minden halál, közte a saját halálunk. Papp Lajos
