Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

1979. szeptember 27. KELET-MAGYARORSZÁG 5 Ellátás és környezetvédelem Ülést tartott a Kisvárdai és a Fehérgyarmati Városi Tanács II Kelet­Magyarország KISZ-ALAPSZER VEZETET alakítanak a Nyíregyházi Konzervgyár vajai léüzemé­ben. Az ott dolgozó negyven munkásból húsz fiattal kéri a felvételét az új alapszerve­zetbe. Az októbertől működő alapszervezetben a választá­sok után akcióprogramot ké­szítenek és pótvállalásokat tesznek, hogy ne maradjanak le az 1979/80-as mozgalmi év eseményeiről. A műszaki hónap programjából A korszerű dohánybetaka- rítást mutatják be az érdek­lődőknek a megyei műszaki hónap keretében szeptember 28-án 10 órakor a Nyírtassi Állami Gazdaságban. A Ma­gyar Élelmezésipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szer­vezete által rendezett szak­mai tapasztalatcserén a Balit- hess törőadapteres betakarí­tást láthatják a vendégek. A HELYES GYERMEK- GONDOZÁS és táplálás cím­mel tart ismeretterjesztő elő­adást dr. RuzsinsZky Judit gyermefcszakorvos szeptem­ber 28-án, 13,30 órakor Nyír­bátorban, a Kakukk étterem kistermében. Az előadást a Nyírbátori ÁFÉSZ közműve­lődési bizottsága szervezi a gyermekgondozási szabadsá­gukat töltő fiatal édesanyák­nak. Négynapos módszertani ta­pasztalatcsere-látogatásra utaztak a megyei művelődési központ alkalmazottai szep­tember 26-án. A munkatár­sak megismerkednek Tata, Komárom, Esztergom műve­lődési intézményeinek életé­vel, munkájával és átadják egymásnak módszertani ta­pasztalataikat. Hogyan látja el Kisvárda és a város vonzáskörzetének lakóit a tejipari vállalat? — erről tárgyalt szeptember 26-i ülésén a Kisvárdai Váro­si Tanács. A beszámolóból kitűnt, hogy míg a vállalat 1975-ben 35 542 hektoliter te­jet vásárolt fel a termelőszö­vetkezetektől a járás terüle­tén, addig a kisüzemek 61 295 hektoliterrel járultak hozzá az ellátás javításához. 1978- ban változott az arány: a kisüzemeknél 58 ezerre csök­kent, a nagyüzemeknél 47,5 ezer hektoliterre nőtt a tej­termelés. Kisvárdán csökke­nés tapasztalható: a város termelőszövetkezetétől tavaly mindössze 2443 hektoliter te­jet vásároltak fel. A felvásárlás mennyiségi csökkenésével ellentétben a város és a járás tej- és tej­termék-fogyasztása mintegy 10—12 százalékkal nőtt, de még mindig nem éri el az or­szágos fogyasztási szintet. A város és a járás ellátása ér­dekében a vállalat járatai — melyek a megyeszékhelyről indulnak — a boltok nyitási idejére kiszállítják áruikat. A vállalat megfelelő árukí­nálattal rendelkezik, s a la­kosság jobb ellátását jó mi­nőségű áruval, s az áruvá­laszték állandó bővítésével kívánja elérni. Nagy gondot fordítanak az iskolatej-ellá- tás javítására. Az általános iskolai tanulók 35—50 száza­léka fogyaszt rendszeresen tejet az iskolában. Ez az arány a középfokú intézmé­nyeknél még alacsonyabb. A város és a járás terüle­tén a tej-, tejtermék-fogyasz­tásában az országos átlag el­érése érdekében növelni kell az árusító egységek hűtőteré­nek kapacitását, bővíteni szükséges az árukínálatot. A vendéglátóipari egységeknél a tej és tejtermékek, vala­mint a tej alapanyagú étel­féleségek kínálatának bőví­tésére van szükség. Mindezek mellett a tej és tejtermékek minőségének, gyártásának és csomagolásának korszerűsíté­se is szükséges. A környezetvédelem hely­zetét és feladatait tárgyalta meg szeptember 26-i ülésén a Fehérgyarmati Városi Ta­nács. A vízminőséget jónak ítéli meg a KÖJÁLL bakteri­ológiai vizsgálata. A nagyobb üzemek saját víztermelő be­rendezése révén jelentősen tehermentesítik a városi há­lózatot. A talajvíz az átla­gostól jóval nagyobb 0,3-től 6 méterig terjed. A Tiszát szemelték ki a város távlati vízellátásának megoldására. A belvíz is nagy gondokat okoz, eddig 37,30 kilométeren húzódik csapadékvíz-elveze­tő csatorna. Több éves fel­adat lesz a belvízelvezetés végleges megoldása. A szennyvízkezelés — a ■ magas talajvíz miatt — gyakran nem tökéletes. Egy napi 500 köbméter kapacitású tisztító­nak kellene a naponként ke­letkező 750—1100 köbméter szennyvizet megtisztítania. A levegőszennyezés mérté­ke Fehérgyarmaton még nem számottevő. A rendszeres sze­mételszállítást csak a Május 14. téren végzik, esetenként be lehetne vonni a termelő­szövetkezetet is a szemét- szállításiba. A tavaszi lomta­lanítási akció során a lakos­ság közel 400 mázsa fém-, 26 mázsa papír- és 7,5 mázsa háztartási rongyhulladékot adott le a MÉH-nek. A je­lenlegi szemétlerakóhelynél nem vették figyelembe az uralkodó szél irányát. Két éven belül új telepet jelölnek ki. Parkerdőt telepítenek, hogy a városépítési előírá­soknak megfelelően a lakos­ság számához mérten az 50 ezer négyzetméter zöldfelüle­tet elérjék. Vasutas szocialista brigád vezetők tanácskozása A MÁV nyíregyházi körzeti üzemfőnökségének szocia­lista brigádvezetői tanácskoztak szeptember 24-én, amelyen részt vettek a forgalmi, a vontatási üzemegység, a vidéki állo­mások 58 szocialista brigádvezetője, valamint a társadalmi és a gazdasági vezetők is, A kollektívák képviselőit tájékoz­tatták az idei brigádvállalások teljesítéséről, az idei év hátra­levő feladatairól, a személy- és teherszállítási csúcsforga­lom szervezéséről, az 1979. évi gazdasági eredményekről, és a jövő évben sorra kerülő XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyről. A vitaindító után a szocialista brigádve­zetők elmondták: a gazdasági feladatok mellett külön figyel­met fordítanak az újító mozgalomra, az energiatakarékos­ságra és külön vállalást tettek a kongresszusi munkaver­senyhez való csatlakozásra. Valamennyi brigád hevében két óra többlet társadalmi munkát ajánlottak fel. Babszemelő. (Császár Csaba felvétele) Brigádtalálkozó Csengerben A csengeri postahivatal Martos Flóra Szocialista Bri­gádja testvértalálkozón látta vendégül a Debreceni Posta­igazgatóság két, hasonló ne­vet viselő brigádját. A szep­tember 23-án megtartott ösz- szejövetelen Gyulai Tibor, a csengeri postahivatal vezető­je ismertette meg a debrece­ni kollégákat a munkájukkal »és az elkövetkező évek fel­adatairól is beszélgettek. Ez­után a nagyközséget mutat­ták be a szomszédos megyé­ből érkezett vendégeknek. GYERMEKRAJZ-VERSENY NYÍRPILISEN. A képzőmű­vészeti világhét alkalmából gyermekrajz-versenyt ren­deztek a Nyírpilisi Általános Iskolában a napokban. A jól sikerült vetélkedést bizonyít­ja az is, hogy még a „magas­sági akadályokat" is legyőz­ték az ifjú versenyzők. (Kiss Árpád felvétele) Hárommillióról ötmillió fo­rintra növekedett egy év alatt a botpaládi és a sonká- di új ÁFÉSZ-boltok forgal­ma. Ez egyrészt az önkiszol­gálásnak, másrészt a modern gépekkel felszerelt üzletnek köszönhető. ÖT FŐBŐL ÁLLÖ társa dalmi vezetőséget választot­tak a művelődési ház élére Nagydoboson. A testületet az­zal a céllal hozták létre, hogy segítséget nyújtsanak a művelődési ház anyagi gond­jainak megoldásában, a mű­sorok szervezésében és a köz­ség kultúrpolitikájának irá­nyításában. NÉVADÓ NYÍRLÖVŐN. Hármas névadó ünnepséget tartottak Nyírlövőn az ifjú­sági házban szeptember 22- én. Dávid Edinát, Széles Hajnalkát és Tinku Jánost a helyi általános iskolások kö­szöntötték és ajándékozták meg. Szeptember 24—25-én a megyei műszaki hónap kere­tében a Faipari Tudományos Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei csoportja kétnapos ankétot rendezett. A rendez­vényen részt vett a lengyel, bolgár, csehszlovák társszer­vezetek, a beregszászi bú­torkombinát, a magyaror­szági bútorgyárak képvisele­tében mintegy 20 külföldi és 60 hazai szakember. A részt­vevők a tudománypolitika és a termelés kapcsolata, a bú­torgyártás és -fogyasztás össz­hangjának biztosítása, a ter­mészetes fa- és műanyagok versengése a bútor- és épü­letasztalos iparban címek köré csoportosítva vitatták meg a szakmai kérdéseket. A vitaindító előadásokat a Sop­Könyvbarátklubot alakítot­tak a nagydobosi községi könyvtárban 35 fő részvéte­lével. ANYAGI SEGÍTSÉGET is nyújt a kölesei Kossuth Ter­melőszövetkezet a továbbta­nuló fiatal szakmunkásjelöl­teknek. Az utóbbi két évben tizenegy tanuló jelentkezett mezőgazdasági szakközé pis­kótába ebből a községből, ké­sőbb pedig — az ösztöndíj révén — az itteni tsz-ben he­lyezkednek el. Szegvári Károly tárlata Rangos képzőművészeti tárlat nyílik ma a nyíregy­házi Benczúr-t eremben : Szegvári Károly festőművész alkotásait láthatják az érdek­lődők. A művész Tószegen született 1920-iban, s már gye­rekkorától rendszeresen fest, rajzol. Több alkalommal rendezett önálló kiállítást külföldön: Bécsiben, Prágá­ban, Bukarestben, Rómában, Párizsiban láthatták képeit, s emellett itthon is rendszeres kiállító. Nyíregyházi tárlatát október 11-ig tekinthetik meg Barkácskiállítás Nyíregyházán Először állítottak ki bár- kácsgépeket és -felszerelése­ket Nyíregyházán, a városi kiállítócsarnokban. A szep­tember 25-én megnyílt kiállí­tás sok érdeklődőt vonz, rész­ben azért is, mert a helyszí­nen megvásárolhatják a be­mutatott termékeket. Igen sokféle tapéta, ragasztó, sze­gőléc, valamint műszaki cik­kek, tévéképcső, fúrógép és a legkülönfélébb szerszámok, például minigyalu található az ezermester- és úttörőbolt kiállításán. Az ügyes kezű barkácsoló akár egy egész te­levíziót is összerakhat az itt levő alkatrészekből. A KÖZOKTATÁSRÓL és a termelésellátási bizottság munkájáról tárgyalt szeptem­ber 24-i ülésén a Rozsályi Nagyközségi Közös Tanács. Hatvan vagon almát szed­tek le a Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallga­tói Jántomajtison. A 200 KISZ-tag a napokban fejez­te be a munkát. MÁSODSZOR INDÍTANAK makramétanfolyamot a má­tészalkai művelődési köz­pontban októbertől. Halálos közúti baleset Napkor községben Ádámsz- ki András 23 éves lakatos, leveleki lakos motorkerék­párjával elütötte az úttest jobb oldalán gyalogosan ha­ladó Szűcs István 80 éves nyugdíjas, helyi lakost, aki a kórházba szállítás után meg­halt. A vizsgálat eddigi meg­állapítása szerint Ádámszki nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezet­te járművét. A tárgyalóteremből Erőszakos nemi közösülés kísér­letéért Ítélte el a Kisvárdai Já­rásbíróság dr. Kutas István taná­csa Bodnár István 25 éves, Mán- dok. Vasvári Pál út 49. szám alat­ti lakost. Bodnár ez év május 22- én este egy 10 éves kislányt lá­tott meg egy bolt előtt, s vett ne­ki egy csomag cukorkát. Együtt indultak hazafelé, s egy fás­bokros részen Bodnár leteperte a kislányt és erőszakot akart el­követni rajta. Szerencsére egy asszony meghallotta a kislány Kiabálását, ő is kiabálni kezdett, s ettől Bodnár úgy megijedt, hogy elmenekült a helyszínről. Amint a kislány bátyja megtud­ta az esetet, hirtelen haragjában alaposan megverte a kislány tá­madóját. A bíróság az enyhén korlátozott Bodnár Istvánt 1 év 2 hónapi börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. Faipari tudományos tanácskozás Mátészalkán a látogatók. ELMÉLET róni Erdészeti és Faipari Egyetem képviseletében dr. Kecskés Sándor rektor, Czá- gány Lajos docens, és Posch Paula adjunktus tartották. A felvetett kérdésekkel kap­csolatos külföldi tapasztala­tokról Korzeniovski profesz- szor (Varsói Faipari Egye­tem) és Elemir Sulan profesz- szor (Zólyomi Faipari Egye­tem) tartottak tájékoztatást. A tanácskozás mellett a résztvevők megtekintették a BNV „Otthon ’80” kiállítását, üzemlátogatáson vettek részi a Szatmár Bútorgyárban és a vásárosnaményi faforgácslap­gyárban — adta hírül Szege­di Tamás, a FATE Szabolcs- Szatmár megyei szervezeté­nek titkára. — ... jobb kézzel megfogjuk és finom mozdulattal csava­runk egyet rajta. (Antal Ist­ván rajza) Szeptember 27., csütörtök KRÓNIKA ADALBERT NAPJA A Nap kél 5 óra 36 perc­kor, nyugszik 17 óra 33 perc­kor. A Hold kél li óra 27 perc­kor, nyugszik 21 óra 06 perc­kor. Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyílt meg a Magyar Állami Ope­raház. Hazáinkban először 1837. augusztus 29-én játszottak operát (a Sevillai borbélyt), a tíz nappal korábban meg­nyílt Nemzeti Játékszín, a későbbi Nemzeti Színház fa­lai közt. Ettől kezdve csak­nem fél évszázadon át ez az intézmény adott otthont mind a prózai, mind a ze­nés drámai műfajnak. Az 1860-as évek során azonban mind sürgetőbben jelentke­zett az igény, hogy az adott szűk keretek ellenére egyre biztatóbban fejlődő operai részleg új otthont kapjon. 1872-ben nevezték ki azt a bizottságot, amely a felépí­tendő Opecaház helyét volt hivatva kijelölni. Szűkkorű pályázat követ­kezett; a zsűri — titkos sza­vazással — Ybl Miklós ter­ve mellett döntött. 1879 őszén került tető alá az épület, de a munkálatok el­húzódtak, s csak 1884 szep- t em bér végén ta r thattá k meg az első előadást. Az ünnepi nyitóprogramban Erkel Bánk bán és Wágner Lohengrin című operájának első felvonása, valamint Er­kel Hunyadi Lászlójának nyitánya szerepelt. Nemzet­közi hírű kulturális intéz­mény ünik első vezetője — főzeneigazgatóként — Erkel Ferenc volt. Az 1884—85-ös első évadban az Operaház­ban 25 opera és 5 balett ke­rült színre, teljesen új dísz­letekkel. A műfaj hazai népszerűségét jelzi, hogy második színháza, az Erkel Színház is többnyire telt házzal tartja előadásait. Várható időjárás ma es­tig: változóan felhős idő, eső már nem valószínű. Napiközben kissé megélén­külő északi, északkeleti szél. Hajnalban elszórtan köd. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 15—20 fok között. Gyorslista az 1979. szeptember 25-én meg­tartott .Nyereményszüret a lottón” rendkívüli jutalomsorso­lásról, melyen a 38. heti szelvé­nyek vettek részt. A gyorslistá- ban az alábbi rövidítéseket hasz­náltuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft), B Lada 1200 tip. szem. gk. utalv. C szerencse utalv. (3Ó 000 Ft) D vásárlási utalv. (10 000 Ft) E vásárlási utalv. (9000 Ft) F vásárlási utalv. (7000 Ft) G vásárlási utalv. (5000 Ft) H vásárlási utalv. (3000 Ft) I vásárlási utaLv. (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1979. X. 25-ig kell a totó-lottó kirendelt­ségek, az OTP-fiókok, vagy pos­ta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875, Buda­pest, V., Münnlch Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorsllsta közvetle­nül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdiai hibákért fele­lősséget nem vállalunk. HtRÜGYELETES Tóth Kornélia Telefon: 11-425 HÍREK KÉPEK 4 384 901 I 4 651 571 I 4 411 568 D 4 811 573 I 4 438 235 H 4 838 240 1 4 464 902 H 4 864 907 I 4 518 236 I 4 891 574 I 4 544 903 I 4 918 241 I 4 571 570 I 4 944 908 I 4 598 237 I. 4 971 575 I 4 624 904 I 4 998 242 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom