Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
[XXXVI. évfolyam, 225. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 26., szerda MA Urbanisztikai tanácskozás Mátészalkán (4. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Kommunista nagyaktíva Budapesten Kádár János felszólalása Á pártaktíván a fővárosi pártszervezetek munkájáról, feladatairól Méhes Lajos mondott beszédet Kommunista aktívát tartottak kedden a Csepeli Sportcsarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint 800-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Baranyi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; a budapesti párt-végrehajtóbizottság tagjai, a Szakszervezetek Budapestig Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottságának vezetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi párt- bizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A tanácskozást, amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat, Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet. kedelem, a szolgáltatás javításának egyes tennivalóira. Keressük a munkáslakásépítkezéseknél a szakipari munkákhoz a vállalati erők jobb bekapcsolásának lehetőségeit. A budapesti pártbizottság bizonyos kérdésekben saját kezdeményezéseivel is igyekezett gyorsítani a fejlődés ütemét. Két fontos témában, az építő- és építőanyag-ipar, valamint az elektronikai ipar fejlesztési koncepciójával a párt testületi ülésein, majd összevont budapesti kommunista aktívaértekezleten fogMÉHES LAJOS: Megnövelteden pártunk vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége — A kongresszusra készülés fontos eleme, a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban, s már a jövő évi budapesti pártértekezlet jegyében szólt a megtett út néhány jellemző vonásáról. — Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai helyzetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények. A budapestieknek különösen örvendetes minden előrelépés a város építésében, fejlesztésében. — Erőink jelentős részét a tömeges lakásépítésre, a felújításra összpontosítottuk, az elmúlt négy évben körülbelül 250 ezer fővárosi lakos költözhetett új, vagy már régebben épült, de nagyrészt összkomfortos, modern lakásokba. Városfejlesztési programunk harmonikus, fő céljaink összhangban vannak. Közművekkel és közlekedéssel megfelelően szolgáljuk ki a tömeges lakásépítést és fejlesztjük a város életében alapvető ellátóhálózatot. Szép eredményeket értünk el gyermek- intézményeink fejlesztésében is. Ebben az ötéves tervidőszakban felszabadulásunk óta először épül önálló kórház Budapesten. A kereskedelem és a szolgáltatóhálózat fejlesztése — ha a tervezett nagyságrendektől el is marad — ugyancsak jelentős eredményeket hozott. Eddig mintegy 600 új üzletet adtunk át a lakosságnak. Az új építkezések megvalósításával egyenrangú feladat: meglévő értékeink jó hasznosítása, megóvása is. Budapest lakói szeretik, magukénak érzik városukat. Százezrek tesznek, áldoznak azért, hogy több legyen a park, a játszótér, az óvoda, a bölcsőde, a sportlétesítmény. S joggal igénylik, hogy amit segítségükkel, közpénzből létrehoztunk, azzal jó gazda módjára bánjunk. Szívügyünk, hogy Budapesten rend, tisztaság és közbiztonság legyen! A XI. kongresszus óta Budapesten is egészségesen fejlődött a párt. Erősödött ideológiai, politikai, cselekvési egysége. Növekedett vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége. A főváros fejlődésében elért eredményekben, gondjaink megoldásában döntő része volt és van a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt munkásbázisa erős, a párttagok 44 százaléka munkás. Ugyanakkor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szellemi dolgozók sok kiválósága is tagja pártunknak. A XI. kongresszus óta eltelt 4 és fél év alatt több mint 30 ezer új párttagot vettünk fel, többségük munkás és csaknem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk; a fővárosban minden hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dolgozó a párt tagja. A kommunistáknak ez a nagy serege fegyelmezett magatartásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatározólag hat a közvéleményre, a közhangu- latrá. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, de napi hiteléért a pártnak lankadatlanul küzdenie kell. A párt és a tömegek kapcsolatának bázisa ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése. Erre az alapra épül a szövetségi politikának az egész nemzetet mozgásba hozó gyakorlata, így van ez a fővárosban is. Legbécsesebb eredményeink közé soroljuk, hogy az értelmiség rég megszűnt útitárs lenni; azonosult a szocializmussal. Nagy többségben harcostárs, felelősséget érző mérnök, pedagógus, orvos vagy alkotóművész. Budapesten különös felelősségünk van az értelmiség szocialista elkötelezettségének szilárdításában. Szerepe kiemelkedő az ipar, a művelődés, a tudomány és művészetek fejlődésében. Konszolidált körülmények között, de átmeneti társadalomban élünk. Ma is forradalmi hittel, lelkesedéssel, tűzzel, forradalmi módon kell dolgoznunk. Növelni, fokozni kell a pártszervezetek, a kommunisták hatását az eseményekre. Ma gyakran hallani a dolgozók részéről: „mondják meg, mit kell tenni és rajtunk a végrehajtás nem múlik, mi készek vagyunk a cselekvésre’!. Ennek az érzésnek, e hitnek a nemes igazában nem szabad kételkednünk. De tudjuk, hogy van még sok olyan kérdés is, amelynek elfogadtatásáért keményen meg kell küzdeni; például a végzett munka differenciált bérezésért, a tervszerű munkaerő-átcsoportosításért stb. Minden tevékenységünkkel segítsük: a tömegek a gyakorlatban győződjenek meg arról, hogy ebben az országban minden a dolgozó emberért van, a dolgozó népért van, az ő érdeküket szolgálja, Az elmúlt hetekben több olyan kérdéssel foglalkoztunk, mint például a kenyér minőségének javítása. A Fővárosi Tanács vezetői programot dolgoztak ki a kereslalkoztunk. A munka- es üzemszervezés szinte mindennapos témája a budapesti, a kerületi, de állítom, a vállalati pártszervek munkájának is A budapesti vállalatok szerepe az export-import alakulásában meghatározó, hiszen az ország ipari exportjának mintegy felét ezek adják. Jó, hogy az exportorientált vállalatok dinamikusabban növelik termelésüket és a gazdaságtalanul exportáló vállalatok termelési üteme csökken. Az importmegtakarítás tekintetében azonban komolyabb javulást nem értünk el. Mindent el kell követnünk a tőkés export növeléséért és gazdaságosságának fokozásáért. Ne tévesszük azonban sohasem szem elől, amit Központi Bizottságunk többször hangsúlyozott: a szocialista országok gazdasági együttműködésének a fejlesztése, a KGST-ben kínálkozó lehetőségek jobb kihasználása meghatározó jelentőségű elért (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Maróthy László látogatása megyénkben Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottság első titkára kedden kétnapos látogatásra Sza- bolcs-Szatmár megyébe érkezett. Nyíregyházán találkozott a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjaival. Itt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a vendéget és tájékoztatta őt Szabolcs-Szatmár megye politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről. Szólt az ötödik ötéves terv időarányos teljesítéséről, arról a nagy munkáról, amelyet az idei tervfeladatok végrehajtásáért végeznek a megye dolgozói. Tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját arról, hogy Szabolcs-Szatmár megye munkássága, dolgozó parasztsága, értelmisége csatlakozott az országosan kibontakozott szocialista munkaversenyhez és ezekben a napokban még fegyelmezettebb, jobb munkával készül pártunk közelgő XII. kongresz- szusára. Maróthy László köszönetét mondott a szabolcsi meghívásért, majd'meleg szavakkal gratulált az eredményekhez. Ezt követően közvetlen eszmecserét folytatott a végrehajtó bizottság tagjaival a legfontosabb társadalmi kérdésekről, feladatokról. Délután Maróthy László részt vett a KISZ megyei bizottsága kibővített ülésén, ahová a vendéget elkísérte dr. Tar Imre, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Az ülésen — ahol részt vettek a KISZ Központi Bizottságának szabolcs-szatmári tagjai, a városi és járási KISZ-bizottságok titkárai — Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte Maróthy Lászlót, a megye vezetőit, majd tájékoztatta a vendéget a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei helyzetéről; arról, hogy miként valósítják meg megyénk ifjúsági szervezetei a KISZ IX. kongresz- szusa határozatait. Miután képet adott a megyében élő, dolgozó fiatalokról, a szervezett ifjúságról, elmondta: Szabolcs-Szatmár- ban a párt irányításával eredményesen teljesítik a fiatalok a rájuk háruló feladatokat. Nemcsak rendszeresen figyelemmel kísérik a megyében levő pártszervek az ifjúság munkáját, hanem messzemenő segítséget is nyújtanak tevékenységükhöz. Jó és tartalmas az együttműködés a megyei tanáccsal, az SZMT-vel, a Hazafias Népfronttal, az érdekképviseleti szervekkel. Vázolta Nagy László a KISZ munkastílusában, munkamódszerében bekövetkezett változásokat, a szervezeti élet, a szervezettség időszerű kérdéseit. Majd azzal folytatta, hogy megyénk fiatalsága derekasan kiveszi részét a gazdasági építőmunkából. Az akcióprogramokban kiemelt helyen szerepelnek a termelés gazdaságosságát, a takarékosságot, a hatékonyság növelését érintő feladatok. A szabolcsi szervezett fiatalok példásan állnak helyt a különböző védnökségekben, az országos és a megyei szakmai versenyekben. Jó példája ennek a számítástechnikai védnökség, a húsprogram felett vállalt védnökség, a Taurus gumiabroncsgyár építésében mutatott helytállás, az orenburgi földgázvezeték megvalósításában történő eredményes közreműködés, a paksi atomerőmű építése, ahol szintén megtalálhatók a szabolcsi fiatalok. Helytálltak megyénk ifjú- kommunistái az uszty-ilimsz- ki építő brigádban is. Sóstón gyönyörű úttörőtábor épült KISZ-védnökséggel, ezer számra vettek részt fiatalok a kommunista műszakokon, a társadalmi munka(Folytatás a 4. oldalon) A Szovjetunió békepolitikájáról, időszerű nemzetközi kérdésekről Gromiko beszéde az ENSZ-ben Kedden folytatódott New Yorkban az ENSZ-közgyűlésen az általános politikai vita. Az érdeklődés előterében Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszéde állott. A szovjet diplomácia vezetője a délelőtti ülésen szólalt fel, előtte Husszein jordániai király, majd Carlos Romulo, a Fülöp- szigetiek külügyminisztere beszélt. Flora Macdonald, a kanadai új, konzervatív kormány külügyminisztere világgazdasági kérdéseket állított előtérbe első ENSZ-beszédében, mely ugyancsak kedden hangzott el. Andrej Gromiko beszédében rámutatott, hogy az az irányvonal, amelyet általában enyhülésnek neveznek, a hetvenes években már széles folyamattá növekedett. Ennek, az irányvonalnak bölcsőiénél első szovjet—amerikai szerződések is. Történelmi jelentőségű volt a 35 állam legfőbb vezetőinek Helsikiben megtartott tanácskozása, az a tény, hogy dokumentumban rögzítették ott állt a Szovjetunió. Ennek az évtizednek elején születtek meg azok a szerződések, amelyek Európában elvezettek a háború után kialakult realitásoknak megfelelő nemzetközi kapcsolatok megteremtéséhez. Ekkor jöttek létre az az Európában a biztonság és az együttműködés megszilárdítása irányában bekövetkezett fejlődést. Hosszú és komoly tárgyalások után elkészült az újabb szovjet—amerikai szerződés, a SALT—II. amelynek életbe lépését, elmondhatjuk, az egész világ várja — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. Gromiko aláhúzta annak fontosságát, hogy a világban egészséges legyen a politikai légkör. Ezzel kapcsolatban rámutatott: az olyan kampányok, amelyeket például Kubával kapcsolatban indítottak s amelyek során Kuba és a Szovjetunió politikájáról a legkülönbözőbb kitalálásokat terjesztik, rendkívül ártalmasak erre a légkörre. A Szovjetunió s a szocialista közösség országai senkit sem fenyegettek, most sem fenyegetnek senkit. A szovjet külügyminiszter ugyanakkor megállapította, vannak a világon olyan erők (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Maróthy László részt vett és felszólalt a KISZ megyei bizottságának kibővített ülésén.
