Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 25. Füstcső könyök és viharkapocs Füstcső könyök készül az új üzemcsarnokban. (Gaál Béla felvétele) Fészek drótból, műanyagból Madarak a városban Maga a szó — urbanizáció — városiasodást jelent, s itt a madarakkal kapcsolatban emlegetjük. Lényegesen több már „urbanizá- lódott”, mint azt elsőre gondolnánk. A jól ismert balkáni gerle is csak az 1920—30-as években özön- lötte el hazánkat az ázsiai pusztáról, kiszorítva a halk- szavú, barna hátú vadgerlét. A város ezernyi zegét- zugát alkalmasnak találták a fészkelésre, a parkok, gabonatárolók bő élelemforrást szolgáltatnak. Szaporodnak hát vidáman. Az utóbbi években azonban érdekes megfigyeléseket tettek a kutatók. 1977- ben 26 balkánigerle-fészek- ből három 55—60 százalékban, 2 pedig 90—100 százalékban pedig drótból épült. Az anyagot egy közeli lakatosműhelyből szerezték, s valóban: a rozsdás, barna drótok hasonlítottak a faágakhoz, de előnyük volt, hogy nagyobb súlyuk miatt „viharállóbbak” voltak. Szintén ebben az évben erdei pinty fészkében műanyagból és természetes anyagból készült spárgát, feketerigóéban pedig karácsonyi ezüsitszálat találtak. Ez korántsem előnyös, mert a villogó ezüstszál messziről felhívja a figyelmet a kis madár otthonára. Irodalmi adatok szerint Svájcban különböző madarak — fészekanyaghiány miatt — órarugóból készült fészekben költöttek sikeresen! Nemcsak az építőanyag tekintetében alkalmazkodó- ak az urbanizálódott madarak, de a táplálék terén is. Tudunk fecskékről, amelyek megváltoztatták biológiai ciklusukat. Nappal aludtak, s éjjel vadásztak a villanylámpa körül röpködő rovarokra, így is etették fiókáikat. Fecskék, pintyek, zöldikék, harkályok, baglyok és még sok-sok madár igyekszik kihasználni az ember által akaratlanul is nyújtott életfeltételeket, s elkerülni a számukra kedvezőtlen tényezőket. Egyre több madár kénytelen alkalmazkodni fennmaradásuk érdekében. Ennek köszönhetjük, hogy még a kőrengeteg sivárságát is felélénkíti egy-egy hajnali rigófütty. Vigyázzuk és védjük énekes vendégünket. Petrilla Attila közlekedésbiztonsági tanács legutóbbi ülésén értékelte az elmúlt időszak közúti baleseteinek alakulását. Szomorú tényként állapították meg, hogy az eltelt nyolc hónapban a járás területén 146 közúti baleset történt, s ez huszonhárommal több mint az elmúlt év hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 5 volt az elmúlt évi hattal szemben, viszont nagymértékben — 48-ról 61-re — emelkedett a súlyos és 69- ről 80-ra a könnyű sérüléssel járó balesetek száma. A legtöbb balesetet a kerékpárosok, a személygépkocsik, a segédmotor-kerékpárok, valamint a tehergépkocsik okozták a járás területén. A balesetek okaként harminc esetben az ittasság, 34 esetben a figyelmetlen, gondatlan vezetés, a szabálytalan kanyarodás, az elsőbbségi jog meg nem adása szerepel, de a gyalogosok szabálytalankodása is 15 esetben volt a balesetek előidézője. Hiánycikkek Mándokrol Kulcs: a rugalmas szerveiés Mindennapos gond, hogy filléres árú hiánycikkek hátráltatják a munkát a termelésben, sőt nem ritkán a háztartásokban is. A megyei tanács és a VASVILL évenként rendszeresen megrendezi a hiánycikkek kiállítását. Ezekre főleg szabolcsi vállalatokat, ipari szövetkezeteket hívnák meg azért, hogy megoldást keressenek e termékek gyártására. A bemutatók állandó vendége a Mándoki Fa- és Vastömegcikk Ipari Szövetkezet, amely csaknem teljes egészében hiánycikkek termelésére rendezkedett be. Szerződés a VASVILL-lel — Tetőkibúvó, hattyúnyak, tetőviilágító, csatomavégzár, kéményszegély — sorol néhányat az épületbádogos részleg termékeiből Tóth Kálmán, a szövetkezet elnöke. — Ezeket pár éve hiába kerestük a boltokban. Az idén 17 millió forint értékben gyártja termékeit a részleg, melyek eljutnak az ország minden tájára. A nyíregyházi VASVILL-lel külön megállapodást írtunk alá. Ha a megyében szükség van valamelyik árunkra, elég egy telefon, s a legrövidebb időn belül szállítjuk a kért meny- nyiséget. Az igények nőnek, ezért tavaly a bádogosüzem bővítésére új csarnokot épített a szövetkezet. A rugalmas munkaszervezés eredményeként új termék, egy eddig hiánycikk: füstcső könyök gyártását kezdték meg itt. Gond: a szállítás — Filléres termék ez is, melyet eddig főleg Jugoszláviából vásárolt az ország háromszoros áron. Az idén 450 ezer darabot adunk át belőle a kereskedelemnek, jövőre pedig közel 1 millió előállítására kaptunk megrendelést. A járás községei közül a legtöbb baleset Záhonyban, Berkeszen, Komorón, Petne- házán, Szabolcsbákán és Tornyospálcán történt. A KBT az elkövetkezendő időben is nagy gondot fordít a közlekedési előadások, KRESZ-vetélkedők megtartására a járás községeiben és üzemeiben. Az általános iskolák tanulói részére tablót készítettek az elmúlt időszak baleseteiről, s ezt a járás általános iskoláiban vándorolta^ ák. A bemutatott balesetek mellett a tablók felhívják az iskolások figyelmét a helyes közlekedésre. Szeptember és október hónapban kerül megszervezésre az öregek és a gyerekek hete, valamint a kerékpárosok „látni és látszani” mozgalma. A KBT kéri a gazdasági vezetőket, hogy különösen most, az őszi szállítási csúcs idején fokozottabb gondot fordítsanak járműveik és járművezetőik ellenőrzésére, mert csak közös összefogással csökkenthető a balesetek száma. (VP) Ezzel mi fedezzük a teljes hazai igényeket. Az alapanyag: a fekete acéllemez Dunaújvárosból érkezik. A készterméket Mondákról a szegedi és hódmezővásárhelyi vasipari szövetkezetbe viszik zománcozásra. Nagyok a távolságok. — Legnagyobb gondunk a szállítás, de még így is Olcsóbban kerül forgalomba ez a cikk, mintha importból vásárolnánk. Faipari üzemünkben például függönytartók készülnek, évente 20 ezer darab. Ezekhez olyan olcsó alkatrészekre van szükség, mint a hiánycikknek számító I-sí- nek vagy a síneket tartó I- kengyelek. Ezeket a Balaton túlsó oldaláról, Zalahalápról hozzuk, mivel csak ott készülnek. Nehéz felmérni az igényeket A rugalmas munkaszervezésre még egy jó példát mutatott az idén a mándoki szövetkezet. Régóta hiányzott az üzletekből a tetőfedésnél használatos viharkapocs. Olcsó áru: ezer darab 180 forintba kerül. — A tiszakerecsenyi viharkár után keresett meg bennünket a megyei tanács és a A távirat így szólt: „A zsűri a pécsi fesztiválon fellépésüket javasolja.” Mindössze egy mondat, amely közel hároméves munka eredményét összegezi, lehetővé téve a továbblépést. Tavaly májusban látott napvilágot a felhívás, amely az ország bábcsoportjait invitálja a pécsi nemzetközi felnőtt bábfesztiválra. Egyetlen kikötés volt csupán: felnőtteknek szóló műsorral kellett felkészülni. A nyíregyházi Mesekert Bábszínház vezetője, Bárdi Margit már másfél éve tervezett egy felnőttelőadást. A felhívás kapóra jött, hiszen akkorra elfogadták új darabját, amelynek címe: Ballada a középkorról. Villon: Testamentumát és Carl Orff: Carmina Buránáját álmodta színpadra. összesen huszonhat együttes nevezett a fesztiválra. Két bábcsoport már a helyszínen értesült sikeréről: a kecskeméti Ciróka és a debreceni Vojtina együttes. A szeptemberi utózsürizésre „ítéltek” közül pedig még három csoportot hívtak meg Pécsre. Az idei nyári szünet tehát nem hozott gondtalan pihenést. Estéről, estére, hétről, hétre próbáltak, javítgatták a hibákat. Persze, nem csupán ez a fesztivál jelentett eseményt ez évben a Mesekertben. A nemzetközi gyermekévet köszöntve Szabolcs- Szatmárban harmincöt alkalommal léptek a közönség elé, községi művelődési háVASVILL, s két hónapja meg is kezdtük a termelést — folytatja az elnök. — Egy dolgozónk foglalkozik ezzel a munkával, s eddig közel 100 ezer darabot készített a keresett áruból. Jövőre 1 millió viharkapcsot igényel a kereskedelem, ezért gondolunk a művelet gépesítésére. Egy egyszerű lyukasztó masinára van szükség, s terv szerint házilag fogjuk előállítani. Tóth Kálmán hozzáfűzi: egyik nagy gondjuk, hogy ezekből a filléres árukból előre nem lehet felmérni pontosan az igényeket. Ezért úgy kell gépesíteni s szervezni a munkát, hogy bármiikor átállhasson az üzem egy-egy új termék gyártására. S hogy az elgondolás jó, bizonyítják ezt a szövetkezet eredményei: 1975 óta 12 millióról 46 millió forintra emelkedett a termelés. A létszám is mintegy 80 százalékkal nőtt ez idő alatt. Jó eredményként tartják számon, hogy korábban nem dolgozó cigány család is munkát vállalt nálunk, jelenleg 33-an dolgoznak — megelégedésre — a szövetkezetben. A munkások között sok a nő, s négy év alatt szükségessé vált a két műszak bevezetése is. H. Zs. zakban és üzemekben. Újdonság volt, hogy a fellépések idején kiállításon mutatták be a közönségnek bábjaikat, fotókon pedig min- dennnapjaikat. Egy újabb meghívás is foglalkoztatja őket. Jövőre Lengyelországban, a Bialko- Biela-i nemzetközi bábfesztiválon vesznek részt egy gyermekműsorral, melynek címe: Mesél a játszótér. Moszkvában novemberben nyílik kiállítás, amelyen országunk kulturális életét mutatják be. A bábművészetet Bárdi Margit munkái képviselik. Személyes sikereihez tartozik, hogy a népművelési intézet gondozásában tervezik megjelentetni munkáját, amelyben óvodai bábjátékok forgatókönyveit, báb- és díszletterveit adja közre. A bábegyüttes eredményei nyomán kapott lehetőséget megyénk a tv Játsszunk bábszínházát! területi döntőjének megrendezésére. Ez év november 17—18-án Borsod- Abaúj-Zemlén, Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye huszonkilenc csoportja mutatkozik be a közönségnek. Ez idő alatt üzemi előadásokat is tartanak az együttesek. Amikor tehát a ma eredményeinek örülnek, már a jövő esztendőre gondolnak. Szabolcsban látja vendégül a megyei művelődési központ a IV. Tiszántúli Bábjátékos Napokra érkező csoportokat. Jávor Agnes Öt halott, 141 sérült A kisvárdai járás közlekedési helyzete a KBT napirendjén Kisvárdán a járási-városi Nemzetközi fesztivál előtt Sikeres évad a Mesekert bábszínházban KÉPERNYŐ ELŐTT Gazdag műsorválasztékot kínált a múlt héten a televízió, köztük igényes és egyenesen kiváló művészi produkciókat. A Maria Dab- rowska azonos című regényéből készített lengyel tévéfilmsorozat, az Éjszakák és nappalok — ennyi a kedden sugárzott második rész után már megállapítható — az igényesen kimunkált, korhűen és látnivalóan nagy anyagi ráfordítással szcení- rozott, sikerültnek mutatkozó irodalmi adaptációk közé tartozik. A feldolgozásból (eddig) maradéktalanul kitetszik a nemes „irodalmi alapanyag” történelmi és társadalmi valóságtartalma, s a cselekmény megjelenítés precíz kidolgozottsága, vavéjáték, A negyedik menet az érdeklődést fokról fokra csigázóan figyelemlekötő, izgalmas és érdekes volt. Ehhez néhány „életes” színészi alakítás is jócskán hozzájárult. (Elsősorban az ökölvívót formáló Koncz Gáboré, a bíró Szilágyi Tiboré és Márton András Zomborkája. (Utánagondolva azonban, végülis eléggé egysíkú, majdnem sematikus — jóllehet megtörtént eset alapján megjelenített — történetet láthattunk, már a tévéjáték elején bízvást megfogalmazható tanulsággal. A sikeres élsportolónak mindent, munkát, szórakozást, magánéletet is alá kell rendelnie a sportnak, ha igazán nagy eredményt akar elérni, s tartósan az élvonalban maradni. Ezenfelül fegyelmezettnek kell lennie, bírnia kell lamint az árnyalt jellemábrázolás. Egy másik filmsorozat, a Jelenetek egy házasságból a szombaton éjjel látott első rész, az Ártatlanság és pánik alapján remélve, nagy művészi élményt ígér. A világhírű svéd rendező, Ingmar Bergman az irodalmi forgatókönyvet eredetileg is tévéfilmre írta. Most látszik igazán (a korábbi, rö- vidítettebb mozifilmváltozat ismeretében), hogy a tévéfilmnek milyen másfajta, lélektanilag, színészileg elmélyültebb, részletezőbb lehetőségei vannak. A képernyő sokat emlegetett intimitásában kiválóan érvényesülnek a legárnyaltabb jellemrezdülések és a legfino- nabb effektusok is —, különösen a sajátosan bergmani technikával és színészvezetéssel. A Zimre Péter forgató- könyve alapján Bohák György által rendezett téaz idegi megterhelést nemcsak a versenyen, otthon is. A társnak, a feleségnek pedig el kell fogadnia párja életformáját (hiszen előnyeiből ő is részesül), ha valóban szereti. Esetünkben túl szimpla, idegesítően buta ökölvívó-feleség „borította ki” a férjét, valósággal kiprovokálva a gyilkossági tragédiát. A gyilkosságra persze nincs és nem is lehetett mentség, sem jogilag, sem morálisan. Janicsár Péter ökölvívóbajnok sem egyedül a felesége miatt csúszott egyre lejjebb, s veszítette el önmagát, hanem elsősorban saját hibájának, esztelen féltékenységének „köszönhetően”. Legfeljebb enyhítő körülményei lehettek. Merkovszky Pál [Jrádio MELLETT Lakatos Menyhért az életét tette fel arra, hogy írásaival segítse a cigányságot ráébreszteni régi életmódja megváltoztatásának szükségességére, s arra, hogy segítsen megtenni nekik nemcsak az első lépéseket, hanem meg is maradni az új úton. Nem könnyű, sőt nagyon nehéz mindkettő. A régi visszahúz. A múlt emlékei, szokásai nagyon sokáig élnek mind az egyénben, mind a közösségben. Munkálnak még az olyan becsületes és munkahelyén megbecsült cigányemberben is, mint Lakatos Menyhért. Kárvallottak című hangjátékának Orsós Lajosa. Sok éve bányász, elvégezte a vájáriskolát is, szorgalmas, takarékos, józan életű, a telepről új, kétszobás lakásba költözött, természetesnek tartja, hogy tizennégy éves lánya, Kati tanul, az utolsó évet kezdte meg az általános iskolában. Mégis azt mondja, amikor lányát szinte az iskolapadból „feleségül veszi” (megszökteti) egy dologkerülő, jóképű cigányfiú, hogy bár egyáltalán nem örül ennek, s annak sem, hogy a lánya nem tanul tovább, valójában megérti a lányt és a fiút, mert ő maga is így házasodott annak idején, igen fiatalon, s a felesége is éppen ilyen korú volt akkor. Mindezt azért adtam elő ilyen részleteséggel, mert jelezni akartam, hogy bár Orsós Kati a hangjáték központi alakja, nem kicsi a jelentősége annak, amit apja és anyja mondanak és tesznek. S a szülők szavaiban és cselekedeteiben a múlt és a jelen, sőt a jövő is egyaránt benne van. Vagyis a szülők, az idősebbek épp olyan fontos személyek a hangjátékban, mint a kislány. A szerző árnyaltan írta meg nemcsak az alakokat, hanem a szituációkat is. Megmutatja a jó és a káros, visszahúzó vonásokat, tulajdonságokat. A régi életmód képviselői, Kolompár Gyuri, s anyja, Kolompár Rózsi viszont színes, de egyértelműen elítélni való egyéniségek. A szerzőnek nincs egy jó szava sem róluk. Azt is érzékelteti Lakatos Menyhért, hogy az új életmódot már régen természetes életvitelnek tartó cigányembert még mindig befolyásolja, de legalábbis elgondolkoztatja, mit mondanak, vajon mit gondolnak lényegesebb cselekedeteikről azok a cigányok, akik még a régi módon élnek. Mindez némileg még motiváljál is tetteiket. A színészek közül Pálos Zsuzsa (Kati), Molnár Tibor (Orsós Lajos, az apa) és Tábori Nóra (Kolompár Rózsi) játéka hozta leginkább azokat a színeket, melyeket a rádiójáték szövegébe Lakatos Menyhért beleszőtt. Seregi István
