Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

Ünnepi szüret a Barátság kertben ■ I Elfogadták az ENSZ napirendjeit Kierőszakolták Pol Poték maradását Szombaton tartották meg az immár hagyományos ün­nepi almaszüretet a magyar— szovjet határon levő bereg- surány—luzsánkai Barátság­kertben. A tizenkilenc évvel ezelőtt telepített kertben most is részt vettek az ün­nepi szüreten a szomszédos Kárpátontúli terület és Sza- bolcs-Szatmár megye párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetői. A szabolcsi küldöttsé­get dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a szovjet delegációt pedig J. V. llnyickij, az Ukrán Kommu­nista Párt Kárpátontúli terü­leti Bizottságának első titká­ra vezette. A testvérterületek küldött­ségei az államhatáron talál­koztak, ahol úttörők köszön­tötték a delegációk tagjait. A szívélyes, kölcsönös üdvözlé­sek után megyénk vezetői meghívták a szovjet vendé­geket a magyar területen le­vő Barátságkertbe szüretre. A közel két évtizedes almafák az idén rekordtermést adtak. A beregdaróci tsz kezelésé­ben lévő ötvenhektáros al­más 340 mázsa hektáronkénti terméssel fizet az idén. A termelőszövetkezet tagjai a gyümölcs kétharmadát már leszedték. Az eddig szüretelt alma 90 százaléka exportra került. A kedves kötelesség telje­sítése után a szovjet vezetők kérték meg a magyar delegá­ciót, hogy a luzsánkai részen vegyen részt az ünnepi szü­reten. A szüret után rende­zett baráti találkozó nagy­gyűléssel folytatódott, ame­lyen a két testvéri területről mintegy ezer dolgozó vett részt. A nagygyűlést M. I. Voloscsuk, a Kárpátontúli te­rület Nép tanácsának elnöke nyitotta meg. A szovjet, uk­rán és magyar himnuszok el­hangzása után dr. Tar Imre lépett a mikrofonhoz. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szabolcs-Szatmár Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának általános ügy­rendi bizottsága jóváhagyta a december 18-án záruló ülésszak napirendjét, amely­re 125 témát vettek fel. A munkatervben jelenté­keny helyet kaptak a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sével kapcsolatos kérdések. Megvitatják egyebek között az e témában kidolgozott szovjet javaslatokat is, köz­tük azt az indítványt, amely az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének és előállításának tilalmát irá­nyozza elő. Szerepel a napirenden a közel-keleti kérdés, a dél­afrikai helyzet és a ciprusi probléma is. Várhatóan nagy figyelmet szentel majd a köz­gyűlés az államok közötti gazdasági kapcsolatok erősí­tésének. Pénteken este az ENSZ- közgyűlés ülésszakán a volt rezsim támogatóinak sike­rült kierőszakolniuk Pol Pot­ék mandátumának megerősí­tését, de a szavazati arányok arról tanúskodnak, hogy a kínai és amerikai nyomásra hozott döntés ellenére a kambodzsai népi kormány­nak máris nagyszámú támo­gatója van a világszervezet­ben. A volt kambodzsai kor­mány mellett 71 ország sza­vazott, köztük a Kínai Nép- köztársaság, Románia, az Egyesült Államok, az NSZK és Nagy-Britannia. A Szovjetunió, a VSZK és más szocialista országok, köztük a Magyar Népköztár­saság, továbbá India, Szíria és több fejlődő ország, össze­sen 35 ország képviselői ki­fejezetten amellett foglaltak állást, hogy leng Saryék ad­ják át helyüket a Kambod­zsai Népköztársaság képvise­lőinek, 34 ország, köztük Franciaország, Svédország, Spanyolország, Görögország, Ausztria, valamint több arab és afrikai ország pedig tar­tózkodott a szavazástól. Szüret a beregsurányi kertben. _ _■ ■ iái w ____ I ¥ NGmZGlKOZI ITllll'l'llIQKsíq■ találkozó Moszkvában Mátészalkai küldöttség Munkácson Mátészalkai, párt- és taná­csi küldöttség utazott szom­baton Munkácsra dr. Forgács Andrásnak, a városi-járási pártbizottság első titkárának vezetésével*, A küldöttség — amelynek tagja Lánczi Já­nos mátészalkai városi ta­nácselnök és Mező Istvánná bútorgyári munkásnő — a munkácsi párt- és tanácsi delegáció augusztusi látoga­tását viszonozza. A küldött­ség a várospolitika tapaszta­latait tanulmányozza és a két város további együttműködé­séről folytat megbeszélést. Dr. Tar Imre a határon köszönti a szovjet delegációt veze­tő J. V. Ilnyickijt. (Folytatás a 4. oldalon) Ünnepélyesen nyitották meg szombaton Moszkvában, a KGST-székházban a szo­cialista országok ifjúmunkás­találkozóját. Az egyhetes ta­lálkozón a KGST-tagállamok ifjúmunkásainak küldöttségei Elutazntt a dán szövetkezeti delegáció A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meg­hívására szeptember 17—22. között H. Hasle Nielsen fő­titkár vezetésével látogatást tett hazánkban a dán szö­vetkezeti tanács háromtagú küldöttsége. A dán vendé­gek tárgyaltak a TOT veze­tőivel, Szabó István elnökkel és dr. Cimbalmos Béla főtit­kárral a két ország szövetke­zetei közötti kapcsolatok el­mélyítéséről. a meglévő együttműködés szélesítéséről. mellett a koreai és a laoszi ifjúság delegációja is részt vesz. A magyar ifjúmunká­sok küldöttségét Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára vezeti. A magyar fiatalok pénte­ken érkeztek Moszkvába s még aznap felkeresték a szovjet fővárosban a Lenin Múzeumot. A találkozó részt­vevőivel együtt szombaton délelőtt koszorút helyeztek el Lenin mauzóleumán, s az ismeretlen szovjet katona sírján. A nemzetközi ifjúmunkás­találkozó külföldi vendégei a jövő hét első felében a leg­jelentősebb ifjúsági építkezé­seket, a Komszomol védnök­ségével készülő nagyberuhá­zásokat keresik fel. megyei Bizottsága, a megyei tanács és megyénk lakossága nevében köszöntötte a Lenin Barátságkert munkásait, szak­embereit, a nagygyűlés részt­vevőit. Többek közt elmond­ta: az idei találkozásnak kü­lönös jelentőséget ad, hogy ez évben szovjet párt- és kor­mányküldöttség látogatott ha­zánkba Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs vezetésével. A látogatás politikai életünk, párt- és államközi kapcsola­taink kiemelkedő eseménye volt, azt nagy hazai és széles körű nemzetközi figyelem kísérte. Kádár és Brezsnyev elvtársak megbeszélései, a te­levízióban elmondott beszé­dei, a közös nyilatkozat ked­vező fogadtatásra találtak, jól szolgálták a béke, az eny­hülés, a leszerelés ügyét, a két ország kapcsolatainak, a két nép barátságának fejlő­dését. A továbbiakban arról szólt a megyei pártbizottság első titkára, hogy megyénkben is sikeresen munkálkodunk pár­tunk XI. kongresszusa hatá­rozatainak, az ötödik ötéves terv céljainak valóra váltá­sában. Megyénk ipari terme­lése 1979. első fél évében nyolc százalékkal, ezen belül a könnyűipar tíz százalékkal, az élelmiszeripar hét, az épí­tőipar 10,6 százalékkal emel­kedett. A szélsőséges időjárás ellenére is eredményesen dol­goznak a mezőgazdaságban. Jelenleg mintegy 2 és fél millió tonna szántóföldi ter­mék, több mint 400 ezer ton­na gyümölcs betakarításán szorgoskodnak. Az eredmények elérésében jelentős szerepe van annak a szocialista munkaversenynek is, amelyet a Tanácsköztár­saság 60. évfordulója tiszte­letére indítottak megyénk dolgozói. A közelgő XII. párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére újabb munkaver- seny-felajánlások születtek, amelyek nagy lendítői lesz­nek céljaink megvalósításá­nak. Miközben a fejlett szocia­lista társadalom építésén dolgozunk, nem feledkezhe­tünk meg arról — hangsú­lyozta a szónok —, hogy épí­tőmunkánk csak békéés kö­rülmények között folyhat eredményesen. Az MSZMP nagy felelősséget érez a béke fenntartásáért, a társadalmi haladásért. Meggyőződésünk, hogy e felelősségnek akkor tudunk eredményesen megfe­lelni, ha tovább szilárdítjuk összefogásunkat a Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gok közösségeivel. Végezetül további sikereket kívánt a szovjet és magyar szakem­bereknek, , munkásoknak, akik keze nyomán ismét gaz­dag szüretnek lehetünk része­sei. Ezt követően J. V. llnyickij mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében elmondta: ez az ünnep, akárcsak maga a kert, területeink dolgozói testvéri egységének ragyogó jelképe. Majd méltatta azo­kat az ünnepi évfordulókat, amelyeket a két nép ebben az évben ünnepelt. Hatvan év­Képviselők M emet mondani soha nem tartozott a nép­szerű feladatok kö­zé. Aki erre is vállalkozik, annak érvelnie kell, őszin­tén megmagyarázni a ki­mondott „nem” indokait, eredőit, megvilágítani tá­volabbi összefüggéseit. Az egyenes beszédet megért- tik az emberek, még ak­kor is, ha az pillanatnyi­lag fáj, akkor is, ha tud­ják: tovább kell várakoz- niok egyéni vagy éppen közösségi gondjaik meg­oldására. A képviselőnek gyakran kell nemet is mondania. A gondok, amelyekkel a fogadóórákon, a képvise­lői beszámolók alkalmá­val, és nem egy esetben azokon túl is, felkeresik, nem mindig megoldhatók. Pedig az esetek többségé­ben ezek a gondok való­sak, megoldást sürgetnek. Mégis nemet kell monda­ni, mert az egyén vagy a csoport gondja, kívánsága pillanatnyilag meghaladja a nagy közösség, az ország teljesítőképességét, anya­gi erejét. Akták, iratok, levelek tömege sorakozik a kép­viselők íróasztalán, dosz- sziéiban. Néha tengerikí­gyóvá nő egy-egy ügyirat, aztán kiderül, hogy vala­mi nincs rendben a do­logban. Az ügyek többsége köz­érdekű bejelentés, panasz. Vagy olyan egyéni sére­lem, amin valóban segíte­ni kell. Az már más kér­dés, hogy az esetek több­ségében nagyobb körülte­kintéssel, egy kicsit több törődéssel helyben is segí­teni lehet. Ez az, amit gyakran tesznek szóvá a képviselők. Olyan ügyek­$ 1 kel kell nemegyszer fog­lalkoznak, amelyeket a helyi tanács, az üzem vagy a gazdaság a saját hatás­körében is érdemben el­intézhetne. Ha meghall­gatnák az embereket. Ha fórumot teremtenének a kérések, panaszok, javas­latok elmondására. Ha a bizalom mindenütt töret­len lenne vezetők és veze­tettek között. A szűkebb pátriában. Akkor minden bizonnyal több idejük ma­radna a képviselőknek is a nagyobb közösséget fog­lalkoztató ügyek érdemi intézésére. M ernek- és igenek váltják egymást. El­intézett és még el­intézésre váró ügyek. Két ülésszak között ilyen kap­csolat fűzi egymáshoz képviselőit és választókat. Ami összeköti őket: a bi­zalom. Bizalom abbap, hogy a képviselő a szű­kebb és tágabb közösség ügyeit szolgálja. A legna­gyobb közösség, a haza gazdagodása érdekében. P. P. L A nagygyűlés résztvevői. Dr. Tar Imre ünnepi beszédét mondja. _________________________________________________________________ [ytXVI. évfolyam, 223. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. szeptember 23., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom