Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

TANÁCSKOZOTT A SZOT Napirenden a munkahelyi nevelés Á vitában felszólalt Győri Imre Cukorrépa megyénkből HATEZER HEKTÁRRÓL 200 EZER TONNA A munkahelyi nevelőmun­ka kérdéseit vitatta meg pén­teki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is részt vett. Virizlay Gyula, a SZOT titkára beszámolójában hang­súlyozta: a vállalati kollektí­vák csak akkor dolgozhatnak valóban jól, ha mindenütt építenek a dolgozók önbe­csülésére és felelősségérzeté­re, a példamutatás vonzere­jére. A munkahelyi nevelő­munkának egyik fontos fel­adata, hogy segítse több évti­zedes helytelen beidegződé­sek, szokások megváltoztatá­sát. A versenyszervező mun­kában is közelebb kell kerül­ni a dolgozókhoz, az ő egyé­niségük, képességük a leg­döntőbb a munka módszerei­nek kialakításában, a reális munkafelajánlásokban és azok teljesítésében. Az előadó nagy hangsúl­lyal emelte ki az anyagi és erkölcsi ösztönzés jelentősé­gét. A bérezésben nagyon gyakori az egyenlősdi, amely fékezi az aktivitást és hamis értékítéleteket alakít ki. Az erkölcsi ösztönzés pedig sok helyütt oklevelekre, különfé­le írásos dicséretekre szűkül le. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra is. Győri Imre, az MSZMP KB titkára bevezetőként hangsú­lyozta: politikai munkánk fontos kérdését tűzte napi­rendre ezen az ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A politikai felada­tok sorában fokozott szerepe van a tudatformálásnak, a nevelésnek, amelynek egyik legfontosabb színtere és leg­(Folytatás a 4. oldalon) Befejeződött a jubileumi tanácskozás az Akadémián A harmadik szekció ülésé­vel pénteken véget ért a ma­gyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés há­rom évtizedes jubileuma al­kalmából rendezett ülésszak a Tudományos Akadémián. Elsőként Ezrasz Asztrato­EGYÜTT NYÍREGYHÁZÁÉRT Újabb kollektívák segítenek Tartja magát az őszi nyár és ez sok-sok vonatkozásban kedvező a mezőgazdasági üzemeknek. Meggyorsult a kukorica érése, helyenként — ahol a búza előveteményes — már törik. Szedik a cukorré­pát is, de a "jó időt kihasz­nálva felgyorsult a burgo­nyaásás, a télialmaszüret. A cukorrépaásás — annak ellenére, hogy alig több a ter­mőterület hatezer hektárnál — az egyik legnagyobb őszi munkák közé tartozik. Külö­nösen a szállítás eszközigé­nye nagy, hiszen jó a ter­més, ezért több mint 200 ezer tonna répát kell a me­gyében a vasúti átvevőhe­lyekre, vagy közvetlenül a gyárba vinni. A szállításban a honvédség is segít. Szakembereit véleménye: a répa cukortartalma jobb a tavalyinál. Ez az üzemeknek kedvez, mert idén az átvétel már mindenütt a cukortarta­lom szerint történik. Egyéb­ként az üzemenkénti répa­minőséget ötletes mintavevő gép közreműködésével álla­pítják meg. A mintavevő gé­pet a cukoriparnak a MEZŐ­GÉP nyírteleki gyáregységé­ben készítették, tavaly 100, idén 80 darabos szériában. Munkában a rakamazi vasútállomáson a járva prizmázó gép, a BUM. A gépóriás hidraulikus emelővel üríti a pót­kocsikat, elevátorával óriás halmokat rak. A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezetben szep­tember 17-én álltak a répatáblába a betakarító gépek.' 155 hektáron 400—450 mázsás átlagtermésre számítanak. A cukorrépa átvétele a gyár részéről folyamatos, de korlátozott mennyiségben történik. A szeptemberi me­leg napokban csak az azon­nali feldolgozáshoz szüksé­ges mennyiséget igénylik. Később — hűvösebb időben — ha a tárolás nem okoz romlást, a betakarítás és át­vétel nagyobb arányú lesz. A „főszezonhoz” érkezett az Együtt Nyíregyházáért tár­sadalmi munkaakció. A hét végén több ezren áldozzák fel szabad idejüket a mozgalom sikeréért. Fizikai dolgozók, intézmények dolgozói segítik a betakarítást, a szabad szombatos általános iskolák tanárai és felső tagozatos di­ákjai is részt vesznek az al­maszedésben. A munkájukért járó pénzt valamennyien a mozgalom számlájára fizetik be. Az összesítés szerint szep­tember 1-től 22-ig 3 ezer 300 dolgozó a saját munkahelyén, szabad szombatján segítette az almaszedést. Az őszi beta­karításban 8 ezer 900-an vet­tek részt. Az eddigi tapasz­talatok szerint a mezőgazda- sági üzemekben a társadalmi munkát jól szervezik, a gön­gyölegellátás is biztosított. A felhívás, az „oktatás” nem volt hiábavaló: az almasze­dők minőségi munkája jobb a tavalyinál. Szeptember 22-én a TI- TÁSZ 230 dolgozója a Keme- csei Állami Gazdaságban se­gíti az almaszüretet. A HA- FE ötszáz dolgozója a vajai tsz-be megy almát szedni. A Vörös Október Férfiruha­gyár nyíregyházi gyáregysé­gének 380 fős kollektívája a saját munkahelyén dolgozik. A munkabér nagyobb részét az említett számlára fizetik be. A SZAVICSAV 170 dol­gozója szintén a saját mun­kahelyén vállal társadalmi munkát, ugyanakkor a válla­lat 360 dolgozója a Nyíregy­házi Mg. Főiskolai Tangazda­ságba megy almát szedni. A Nyíregyházi Bútoripari Szö­vetkezet 190-es létszámmal bútorokat gyárt a szabad szombaton. A MÉSZÖV öt­venfős kollektívája a vállaji tsz-ben almát szed. A NYIR- KÉMIA Vállalat 118 munká­sa és adminisztratív dolgozó­ja a saját helyén dolgozik a nyíregyházi gyermekintézmé­nyek fejlesztésének érdeké­ben. Az ügyészségről negy­venen mennek a Ságvári Tsz- be a betakarítást segíteni. A KSH 65 dolgozója a Keme- csei Állami Gazdaságban sze­di az almát. Szeptember 23-án, vasár­nap több intézmény dolgozó­ja megy almát szedni. Az SZMT 55 munkatársa a Nyírmadai Állami Gazdaság­ban szüretel. A 107. sz. ipari szakmunkásképző intézet százfős kollektívája a gáva- vencsellői tsz almaszüretét segíti az Együtt Nyíregyhá­záért társadalmi munkaakció keretében. munkaverseny ” Szabolcsban Ülést tartott a HNF megyei bizottsága A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága szeptember 21-én ülést tartott Nyíregyházán. Elsőként beszámolót foga­dott el a bizottság a legutób­bi ülés óta végzett munká­ról, majd tájékoztató és vi­ta hangzott el a kisközségek­ben és a tanyákon működő népfrontbizottságok tevé­kenységéről. Minden kisköz­ségben, illetve tanyai telepü­lésen működik népfrontbi­zottság megyénkben. Munká­jukra jellemző, hogy ered­ményesen dolgoznak a párt politikájának illetve a nép­frontkongresszus irányelvei­nek megvalósításáért. Szá­mos speciális gond megoldá­sával foglalkoznak, melyek a települések helyzetéből adód­nak. Megyénkre az utóbbi év­tizedekben, különösen pe­dig az 1960-as években a fo­kozatos elvándorlás volt jel­lemző: a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőt, a csökkent munkaalkalom miatt csak a nagyvárosokban tudták foglalkoztatni. Az utóbbi évtizedben lezajlott ipartelepítés és a mezőgaz­daság korszerűsítése ezt a folyamatot megállította, s megyénk ismét növekvő né­pességű. A kisközségekben is adottak a legfontosabb feltételek: mindenütt megol­dódott a körzeti orvosi ellá­tás, minden kisközséget be­kapcsoltak az autóbuszközle­kedési hálózatba, egy telepü­lés kivételével mindenütt van élelmiszerbolt, öt kivé­telével pedig vendéglátó- hely. Egyszerűsödött a taná­csi ügyintézés a korszerűsí­tés óta; jelenleg megyénk 226 települése közül 116 he­lyen működik tanács. A 77 községi tanácsból 41 önálló, 36 pedig közös, 84 községgel. A bizottsági ülésen számos olyan észrevétel, javaslat is elhangzott, melyek a kisköz­ségekben és a tanyákon napi gondokat oldanának meg, s amellett megyénk fejlődését is elősegítik. Megtárgyalta a HNF-bi- zottság a megye kisiparosai­nak és kiskereskedőinek részvételét a lakosság ellátá­sában. Ezután pedig Gulyás Emilné dr., a HNF megyei bizottsága titkárának előter­jesztésében irányelveket fo­gadott el az MSZMP XII. kongresszusa, valamint a ha­zánk felszabadulása 35. év­fordulója tiszteletére kezde­ményezett településfejlesztő társadalmi munka szervezé­séhez. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és a HNF megyei elnöksége támogatja a versenymozgalom széles kö­rű kibontakozását és kérik a tanácsokat, népfrontbizott­ságokat, hogy a felhívást o lakosság, a társadalmi szer­vek és a dolgozó kollektívák bevonásával tárgyalják meg. A versenymozgalomhoz való csatlakozásaikat juttassák el a HNF megyei bizottságához. A versenymozgalom 1980. de­cember 31-ig tart, az értéke­lés — az egy főre jutó társa­dalmi munkaérték alapján — 1981. május 1-ig. Javasolják, hogy a vállalá­sok elsősorban az éves és középtávú településfejlesztési tervek megvalósítását segít­sék, főleg az óvodák, iskolák, napközi otthonok, sportpá­lyák, játszóterek fenntartásá­hoz, felújításához járuljanak hozzá. A helyi erőforrások feltárásával és a takarékos­ságra törekvéssel együtt kap­jon hangsúlyt a lakóhely­fejlesztő társadalmi munka hasznossága, melyre már ed­dig is jelentős eredmények jellemzőek. Cipőipari találkozó Nyíregyházán Hazánk cipőipari vállala­tainak, gyárainak és nagy­üzemeinek több mint félszáz ifjú mérnöke, technikusa és közgazdásza adott egymásnak randevút Nyíregyházán, hogy az MTESZ cipőipari szakosz­tálya immár hagyományos országos találkozóján megvi­tassa az iparágban dolgozó fiatal értelmiség időszerű fel­adatait. A megyei könyvtár­ban megnyitott országos, két­napos találkozón a házigaz­dák nevében László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese köszöntötte a fiatal résztvevőket. Mint el­mondta: az országrész cipő­iparának dinamikus fejlődése azt eredményezte, hogy az ágazat termelési értéke ma már meghaladta az 1,1 mil­liárd forintot. Ezt követően szakmai elő­adásokkal folytatódott az or­szágos találkozó programja. Az ünnepi megnyitón adták át a cipőipari szakosztály meghirdette pályázat díjait. A zsűri különdíjjal jutalmaz­ta Guth Ijugót, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyárá­nak fiatal munkatársát, aki a nagyüzem új csengeri fej­lesztésének néhány szervezé­si munkájáról írt dolgozatot. Pénteken az esemény részt­vevői felkeresték a cipőipar szabolcsi létesítményeit s a helyszíneken ismerkedtek a szabolcsi állami és szövetke­zeti ipar munkájával. I XXXVI. évfolyam, 222. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 22., szombat g vies Aszratjan akadémikus számolt be a neurofiziológia időszerű kérdéseiről, majd megkezdődött a „Genetikai tartalékok hasznosítása a me­zőgazdaságban” című elő­adássorozat. Tamássy István akadémikus a magyar me­zőgazdaság genetikai tartalé­kairól szólt. A Tamássy akadémikus elő­adását követő hozzászólások­kal ér véget a harmadik szek­cióülés, s egyúttal befejező­dik a jubileumi ülésszak is. Elutazott megyénkből a lengyel pártmunkásküldöttség bizottság osztályvezető-he­lyettesének vezetésével ötna­pos útja során ellátogatott Balkányba, Vajára, a Zöl­dérthez valamint Kisvárdára és Tuzsérra. Hasznos tapasz­talatokat gyűjtöttek a terme­lés és feldolgozás összhangjá­ról. Pénteken elutazott me­gyénkből az a lengyel párt­munkásküldöttség, amely a szabolcsi mezőgazdasággal és élelmiszeriparral ismerke­dett, tanulmányozta a párt­irányítás módszereit. A rze- szówi vajdaság háromtagú delegációja Stanislaw Dere- gowskinak, a vajdasági párt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom