Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
4 KELET-MAGYABOKSZÁG 1979. szeptember-19. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködésben érdekelt magyar minisztériumok, vállalatok, intézmények vezetői, szocialista brigádok tagjai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Marjai József nyitotta meg az ünnepi ülést. A Minisztertanács elnökhelyettese a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népiköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködésről 30 évvel ezelőtt aláírt kormányközi megállapodás új fejezetet nyitott a két ország tudományos és műszaki kapcsolatainak történetében. A szovjet tudósok segítségével olyan új tudományágak honosodtak meg hazánkban, mint az atom- energetika, a reaktorfizika és a részecskefizika. A hatalmas szellemi erőforrásokkal rendelkező Szovjetunióval kialakított tudományos kapcsolatok tették és teszik lehetővé számunkra, hogy — a KGST többi tagállamával együtt — egyenrangú partnerként kapcsolódjunk be a nemzetközi tudományos együttműködésbe olyan területeken is, amelyek önálló kutatásához saját erőforrásaink szűkösek lennének. Rámutatott, hogy a Szovjetunióval megvalósított tudományos-műszaki kapcsolatok kezdettől a szocialista internacionalizmuson, a testvéri segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapulnak. Megnyitó beszédét zárva Kádár János szavait idézte: „Meggyőződéssel valljuk, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink további erősítése, fejlesztése megfelel népünk szocialista céljainak és igaz nemzeti érdekeinek”. Ezután Pál Lénárd mondott ünnepi beszédet. Az OMFB elnöke bevezetőül szólt a 30 évvel ezelőtt aláírt magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás történelmi jelentőségéről, egyebek között arról, hogy a szoros baráti kapcsolatok hatékony eszközt jelentettek annak idején a lerombolt magyar gazdaság helyreállításában csakúgy, mint később hazánk gyors ütemű fejlődésében, a hazai tudományos-kutató bázis megteremtésében, ma pedig a tudomány közös tervszerű fejlesztésében, eredményeinek hasznosításában. Napjainkig több mint száz nagy létesítmény épült fel hazánkban a Szovjetunió műszaki-gazdasági közreműködésével, fontos feladatokat láttak és látnak el azok a szakembereink — szám szerint körülbelül ötezren —, akik a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin, tudományos intézeteiben szerezték meg szakképzettségüket. Ugyanakkor a Magyarországon végzett körülbelül 700 szovjet szakember hazájában hasznosíthatja a nálunk szerzett tapasztalatokat. Az intézetek közötti közvetlen kapcsolatok kiépülésével az ötvenes évek végén új szakasz kezdődött a magyar —szovjet tudományos műszaki együttműködésben. A közös munka rugalmasabbá, hatékonyabbá vált, s a kutatás, a fejlesztés területén is kibontakozott a tervszerű munkamegosztás. Pál Lénárd ezután kijelentette: Jelentős tudományos és műszaki feladatok megoldását teszi szükségessé — s egyben lehetségessé is — a KGST-tagországok űrkutatási és atomenergetikai programjának megvalósítása. A magyar ipar — a szocialista integráció keretében — lehetőségeihez mérten és gazdasági érdekeinek megfelelően az atomenergetikai berendezések gyártásába, szállításába és fejlesztésébe is bekapcsolódik. Az előadó hangsúlyozta, hogy az együttműködésnek mindig'olyan formáit kell keresni, amelyek mindkét ország szükségleteit szolgálják. A mostani szakaszban különösen nagy jelentőségűek azok a közös kutatások, amelyek új energiaforrások feltárását, a rendelkezésre álló energiamennyiség racionális felhasználását, a nyersanyagok gazdaságos kitermelését és az alapanyagok célszerű, takarékos hasznosítását a minőség javítását, korszerű, versenyképes termékek gazdaságos előállítását szolgálják. Nagy jelentőségűek azok a kutatások is, amelyeknek eredményeként gazdaságosan pótolni tudnak olyan anyagokat és alkatrészeket, amelyeket eddig tőkés forrásokból szereztek be a szocialista országok. Népgazdaságunk jelentős feladatok megoldása előtt áll, amely az ország erőforrásainak mozgósítását, racionális átrendezését, a tartalékok feltárását, népünk fegyelmezett, jó munkáját igényli. Ehhez a nagy munkához erőt ad nekünk, hogy törekvéseinkben bizton számíthatunk a szocialista közösség legnagyobb országának, a Szovjetuniónak sokoldalú támogatására. A Szovjetunió nagy gazdasági és tudományos erőforrásai számtalan lehetőséget kínálnak az együttműködés fejlesztésére, gazdasági gondjaink enyhítésére. Mi a magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk se két baráti ország együttműködésének hatékony továbbfejlesztéséért. A két nép közötti testvéri barátság elmélyítéséért — fejezte be ünnepi beszédét az OMFB elnöke. Pál Lénárd után Genna- gyij Alekszenkó, a szovjet— magyar tudományos-műszaki együttműködési állandó albizottság szovjet tagozatának elnöke emelkedett szólásra. A magyar—szovjet együttműködés legfőbb elve a testvéri segítségnyújtás, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása, ezért az kezdettől népeink alapvető érdekeit szolgálja — mondotta. — Tudományos-műszaki kapcsolataink kezdetben dokumentációk cseréjére, szakemberek tapasztalatcseréire szorítkoztak, később a tudományos és műszaki területen is kialakultak az együttműködés magasabb szintű formái: a szakosítás és a kooperáció s ma már a komplex program jegyében működnek együtt tudósaink, szakembereink, miközben szoros kapcsolatok épültek ki minisztériumok, vállalatok és intézmények között is. Jelenleg a Szovjetunió 58 minisztériumának, illetve főhatóságának van közvetlen kapcsolata 15 magyar társminisztériummal, s a két ország több mint 370 tudományos-kutató, illetve tervezőfejlesztő intézete, termelővállalata folytat közös kutatást, együttes műszaki fejlesztést 470 tudományos-műszaki probléma megoldására. Napjainkban a Szovjetunió és Magyarország között több mint 40 kétoldalú együttműködési megállapodás van érvényben. Ezek határozzák meg a munkamegosztást a gépgyártásban, a vegyiparban, a kőolaj-feldolgozóiparban, a papíriparban, a fémkohászatban és a népgazdaság más ágazataiban. Tíz olyan egyezményünk van, amelyek alapján Magyarország részt vállal a Szovjetunió területén különböző kiegészítő kapacitások létrehozásában. Ezek az egyezmények lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió több kőolajat, gázt, cellulózt, vastartalmú nyersanyagot, ferroötvözetet, azbesztet, műtrágyát, papírt és kartont szállítson Magyar- országra. A tudomány és a technika területén kialakult együttműködés fontos tényezője az országaink közötti szoros baráti kapcsolatok erősítésének, s ez mindkét nép javát, boldogulását szolgálja — fejezte be beszédét Gennagyij Alekszenkó. Az ünnepi ülés Marjai József zárszavával, majd az In- ternacionálé hangjaival ért véget. Tengeri hajsza a csempészek után Rajtaütés: hatmillió fontos zsákmány A brit rendőrség hétfőn hajnaltól késő éjjelig tartó országos razziák során lecsapott a legnagyobb kábítószercsempész bandára, amit valaha felfedtek Angliában. A 22 letartóztatás mellett a zsákmány is tekintélyes: több, mint három tonna cannabis és 250 ezer font készpénz, amelynek összértéke meghaladja a hatmillió fontot. A szenzációs fogás a rendőrség kábítószerosztaga és a vámőrség összehangolt, hónapok óta előkészített hadműveletének eredménye. A rajtaütés egy eldugott cornwalli öblöcskében kezdődött, amely századok óta kedvelt csempészkikötő. A rendőrök és a vámőrök napok óta szemmel tartottak egy víkendházat, ahol a csempészeket sejtették. Hétfőre virradó éjjel be is futott az öbölbe Marokkóból egy halászhajóból átalakított jacht, a Guiding Light. Horgonyt vetett és a borús éjszaka leple alatt a csempészek motoros gumicsónakokon szállították partra a kábítószert. Rendőrkocsik nyomban lezárták az öbölből kivezető utat, a vámőrség elsötétített gyorsnaszádjai pedig az öböl közelébe húzódtak. A csempészek megneszelték a csapdát, de már későn. A Guiding Light menekülni próbált, de a gyorsabb naszádok félórás izgalmas tengeri hajsza után körülzárták és a ply- mouth-i kikötőbe kísérték. Közben a szárazföldön is folytak a letartóztatások. A hajó másfél tonnás rakománya után a felgöngyölítő akció kelet felé haladva Londonban végződött. Az esti razziák során újabb másfél tonna cannabis és egy észak-londoni házban negyedmillió font készpénz került elő. A zsákmány méreteit érzékelteti, hogy 1977-ben egész év alatt csak két tonna Cannabist foglaltak le a brit vámőrök. A kábítószer-élvezet felszámolásért küzdő társadalmi szervezet azonban rámutatott, hogy a lefoglalt narkotikumok aránya olyan csekély, hogy a mostani legnagyobb fogás is csak átmeneti hiányt okozhat a „piacon’.’. 12. A barabási kő dübben az uszály vasfenekén. Pár óra, s indul a hajó Tiszabezdéd alá. Másutt kitűző hajó fedélzetén munkásokat szállítanak egy omló part felé. A mérge- si részen markoló szedi a földet. A csekei partnál tanyahajón laknak a mérő emberek. Szinte alig akad folyószakasz a Tiszán, ahol ne találkoznánk a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság munkásaival. Pedig nem sokan vannak, mindössze 150— 200 fő, néhány nem éppen korszerű gép, nyolc-tíz uszály jelenti a mai mederrendező csapatot. — Ezt biztos láttátok — mondja Jeczkó János a vízügy főmérnöke — miközben képeket rak elénk. Ha valaki a felső szakasz sóderbányáit nézi, akkor azt mondja, nocsak, milyen hasznot hajt a Tisza. Pedig a képek azt mutatják, egészen más a helyzet a valóságban. Scfc kárt tesznek az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon kitermelő tsz-ek. Ti- szabecs, Tiszacsécse, Milota határában már úgy megszedték a partot és a hullámteret, hogy veszélyes lett a helyzet. A csoportérdék ütközik ma a közérdekkel, védeni -kell itt is a medret, a partot. Pillanatnyilag adminisztratív módszerrel. A partot van, ahol szakszerűtlenül szaggatja az ember. Pedig éppen elég baj az, amit a víz okoz. Az elmúlt télen az áradások, a jeges hullámok megyénk Tisza és Szamos szakaszán 72 millió forintos kárt okoztak. Ebből 20 milliónyi olyan, amely közvetlenül az árvízvédelmet veszélyezteti. Láttuk, s néztük a parton s a csónakból a munkákat, de ahhoz, hogy híven számot adjunk, ahhoz segítségül hívtuk Fazekas Lászlót, a vízügy csoportvezetőjét, a folyami munkák szakértőjét. — Az 1970-es nagy árvíz sem okozott ilyen mérvű kárt a mederben, mint az idei árhullámok, a jég, a —10— —20 fokos időjárás. Jég állt a hullámtéren, s a magas vízállásra jött a rendkívüli hideg. A parton sok helyen leborotválta a növényzetet, a kőrakatokat is. Világossá válik, miért volt számunkra oly siralmas több helyen a part. Derékba fűrészelt fák, bokrok, leszakadt, erőszak bomlasztotta partok tették holdbélivé helyenként a vidéket. Nos, ezek a tél áldozatai. — A most folyó vízügyi munkák a helyreállítást szolgálják, de ennél tovább is mennek. Olyan mederrendezést végzünk, amely az ilyen és hasonló pusztításokat megelőzi. Abból kell kiindulni: a tiszalöfci duzzasztás egészen Dombrád térségéig lelassítja a folyót. Ez 1954 óta van így. Akkor nem alakult ehhez a helyzethez a mederrendezés. A lassú vízben megkezdődött a feliszapolódás, zátonyok alakulnak ki, melyeken fennakad a jég is. Példa arra, hogy milyen változás van a mederben: ma Tiszabercel térségében magasabban vannak a zátonyok, mint a duzzasztás előtt a kisvízszint volt. A partvédelem égetően szükségessé válik. A meder ugyanis folyamatosan szakad le, szélesedik a folyó, egyre több hordalék kerül a mederbe. Márpedig ahhoz, hogy a víz áradáskor is el tudjon menni, megfelelő mederszélesség, mélység, s ezek függvényében vízsebesség kívántatik. — Nos a szélesedés abból is adódik, hogy a partok erózió áldozatai leszakadnak, termelik az iszapot, hordalékot. A folyómeder vándorolni kezd. Kanyarok fejlődnek, van olyan hely, ahol egy év alatt 10 méterrel nő a ho- mokpad, szűkül a mély víz. Ha a kanyarok túlfejlődnek, átvágásra érnek meg. Ezek eltávolítása rengeteg pénzbe kerülne. Sokkal többe, mint amennyit a meder rendezése, a part védelme emészt fel. így lassan világossá vált, miért folyik a legserényebb munka Dombrád és Tokaj között. Ez az a rész, ahol minden télen kritikus perceket élnek át. A balsai révnél éppen az ottani kompkezelő mesélte, milyen pusztító volt a jég, s hogy minden évben itt robbantják a dugót. Az összetorlódott árhullámok növelik a nagy árvíz veszélyét. Ezen a területen éppen a Lónyai-csatorna betoiikolá- sáná'l, az ezen érkező hordalék is növeli a zátonyképződést. Óvott is minket Med- veczky László, a tiszaberceli szakaszfelügyelő: — Még csónakkal is célszerűbb a balsai rév után a jobb partra sietni, mert könnyen megfeneklik a jármű. Magam is futottam zátonyra ott motorcsónakkal! A partrendezés és a meder szabályozása a balsai részen érinti az üdülőterületet is. Az 1982-ig tartó építések során itt sarkantyúkat alakítanak ki, úgy szabályozzák a víz irányát, hogy az megszedje a kenézlői részt. Sok víkendházat le kell bontani, mert a mai part helyén meder lesz. — Ezek a rendezések — magyarázza Fazekas László — biztonságot adnak majd, s egyidejűleg olyan viszonyokat teremtenek, melyek a hajózást is könnyítik. Jelenleg ez még a kőszállításnál is problémás. Saját hajóinkon kívül a MAHART is szokott követ hozni Tokajból, s bizony a 200 tonnás uszályokon kívül más, nagyobb, nem tud feljönni a vízen. A rendezés, a partvédelem jobb ismeretében egészen másként látjuk a Tiszát. Érthető, hogy a gyors szakaszon még öklömnyi kavicsokat görget a víz, hegyi jellegű a folyó. Ezen a részen még 115 és 138 méter magasan vagyunk az Adria fölött. Itt a Tisza még 32 centimétert esik egy kilométeren. A kavics mind kisebb lesz, ahogy haladunk a Szamos torkolata felé, s már csupán durva homokot visz a víz. Ezt követően alacsonyabban járunk, csupán 95 és 115 méter magasan a tengerszint fölött. Záhonyban finom homok, ettől lejjebb lebegtetett hordalék úszik a vízben. Ettől szőke a Tisza. Errefelé a víz csupán 8 centit esik egy kilométeren. Lelassul, s ugyancsak feladja a leckét a vízügyieknek. Sok helyen hiányzik a parti növényzet biológiai védelmet nyújtó kísérete is. Mindez érdekfeszítővé válik, ha tudjuk: ezek a tényezők is befolyásolják az árvíz- védelmet, nagy szerepet játszanak akkor, amikor árhullámok vonulnak le. A partépítő munkája néha sziszifuszi tettnek látszik. Követ hord a vízbe. Pedig tudni kell: minden kődarab zaboláz. Értünk. (Folytatjuk) Kotrógép marja a mérgesi pa rtrészt (A szerzők felvétele) CSÖIMIIM A TISZÁM BÜRGET LAJOS ÉS SPEIDL ZOLTÁN RIPORTSOROZATA Rombolás, építés
