Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-19 / 219. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 19. Hegyei művészek kiállítása öt éve immár, hogy szeptember közepén rendezik meg szerte a világon a képzőművészeti világhetet, amelynek megyei megnyitóünnepsége Nyírbátorban volt vasárnap. Bár a mostani világhét központi gondolata a gyermek a képzőművészetben volt, Nyírbátorban a város 700 éves évfordulója már korábban alkalmat adott a gyermekábrázolás bemutatásának, sőt a gyermekek alkotásait is bemutatták. Most tágabb- ra nyitották a Báthori István Múzeum kapuit, s „Szabolcs-Szatmár megye a képzőművészetben” cím- m'el nyitottak kiállítást Berecz András, Horváth János, Kádas István, Kerülő Ferenc, Lakatos József, Páll Gyula, Soltész Albert és Tóth Sándor alkotásaiból. A kiállítás egy hónapig tart nyitva, s a kiállított műalkotások megvásárolhatók. Védik a vásárlót Egy tucat büntetés Nyolcvanhárom fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzést tartottak két év alatt a népi ellenőrök és társadalmi ellenőrök Nyírbátor boltjaiban, áruházaiban és szórakozóhelyein. A városi tanács vb termelésellátás-felügyeleti osztálya 70 ellenőrzést, 12 cél- vizsgálatot és állami törvényességi felügyeleti vizsgálatot végzett. Ez utóbbi nyomán 12 esetben kellett ^kisebb- nagyobb mértékű büntetést alkalmazni a vásárlók érdekeinek megsértése miatt. LAKOSSÁG, GYÉR SZOLGÁLTATÁSSAL Hesterek háza és... ? Ha több tartós fogyasztási cikk talál gazdára a boltokban, ha több lakást ad át az építőipar, ha többen ülhetnek saját járművük kormánya mögé, mind fejlődésünk egy-egy állomását jelzik, ám nyomukban megjelenik egy új gond is: rendeltetésszerű használatuk, megóvásuk az úgynevezett harmadik ágazat, a szolgáltatás fejlesztését igényli. Milyen Nyírbá-^ torban a szolgáltatás? Felemás eredmény Ha a forintok oldaláról nézzük, vagyis azt, hogy mennyivel fizettek ki többet a város lakói valamilyen szolgáltatásért, mint korábban, akkor felemás eredményt kapunk: mert bár a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke több, mint négy és fél millióval emelkedett, ez mindössze 18,7 százalékos növekedést jelent a tervezett 21 százalék helyett. Pedig a személyi szolgáltatások — a fodrászat, a fényképészet, az óraj aví tás — mértéke 41,4 százalékkal lett több, mint két évvel ezelőtt. Mi az akkor, amiben elmaradás van? Elsősorban a hagyományos szolgáltatásokban, igaz, ennek külső okai is vannak Egyik ilyen, hogy érdektelenség miatt megszűnt a nagykállói szövetkezet által üzemeltetett cipőjavító részleg, s költözködés miatt sokáig zárva volt a női és férfi mérték utáni szabóság is. —Az ipari szolgáltatások közül legnagyobb mértékben a gépjárműjavítás nőtt, ennek ellenére korántsem megoldott ez a szolgáltatás Nyírbátorban. 1978-ra tervezték egy szervizüzem beüzemelését, de erre már csak a következő tervidőszakban lesz reális lehetség. A textiltisztítás is egyre népszerűbb: bár nincs üzeme Nyírbátorban a Patyolatnak, felvevőhelyek útján elégítik ki egyre nagyobb mértékben a lakosság igényeit. 37,3 százalék volt a növekedés, mert a tisztításon kívül itt is lehetőség nyílt a bérágynemű- kölcsönzésre, egyre népszerűbb a vasalás, és a szőnyegtisztítás. Leköti a közület... A közületi igények kielégítése tulajdonképpen teljes mértékben leköti a lakáskarbantartással foglalkozó üzemek, szövetkezetek kapacitását, így a 220 százalékos teljesítménynövekedés ellenére is tovább kell bővíteni ezt a szolgáltatást, mert ma jószerint a kisiparosokra hárul a lakosság igényeinek kielégítése. Nem tartott lépést az igényekkel, a háztartási és elektroakusztikai gépek számának emelkedésével a szolgáltatókapacitás növekedése. DÉLELŐTT A GYÁMHATÓSÁGON Garázda fiatalkorúak e A gyerek holmija g Aláírás: három kereszt Q Segély, de kinek? 0 Italozó szülők Nincs fogadónap, az ügyfeleik mégis egymás kezébe adják a kilincset a Nyírbátori Városi Tanács gyámhatóságán. Jönnek segélyért, érdeklődnek örökbefogadásiról, állami gondozásba helyezésről, láthatásról. Szőke fiatalasszony kuporog a fotelban. Elvált, a gyereket néki ítélték, de kicsije halmiját nem akarja kiadni az apa. A férj nemegyszer borotvával, késsel támadta, -fenyegette meg volt feleségét. A gyermekholmik elho- zásához rendőri segítségre van szükség, az asszonyka ebben kéri a gyámhatóság támogatását. — A városban nagyon sok a védelemre szoruló, veszélyeztetett gyerek. Évenként az átlagosan ide kerülő 450 ügyiratból 400 velük kapcsolatos. Gyakran tapasztaljuk a szülők felelőtlenségét kezdve attól, hogy nem gondoskodnak a kicsik rendszeres iskoláztatásáról egészen a verésig — sorolja Ürge László- né főelőadó. — Legtöbb ügyfelünk cigány. — Tapasztaljuk a fiatalkorú bűnözőknél is, hogy az apa és az anya tiltakoznak a felelősségre vonás ellen: nem tekintik bűnnek például a lopást vagy a verekedést, illetve nem hiszik el, hogy csemetéjük megvádolható. — A gyermek- és fiatalkorú bűnözők száma egy-két évi stagnálás után, sajnos, emelkedik a városban. Áruházból cigarettát, csokoládét lopnak — ez a leggyakoribb. Az idén 10 alkalommal bűnügyi eljárást kellett indítani fiatalkorúak ellen. ■ Egy garázda banda aktáját mutatja a főelőadónő: öt suhanc megtámadott, megvert egy idegent. Zsákmányuk egy karóra és 22 (!) forint volt. Nem sokkal később'’ egy ittas férfit támadtak hátba: megverték, elvették pénz- és levéltárcáját, 2 ezer forintját. Az iraton a szülők aláírása helyén három bizonytalan kereszt. — Az igazi „feketeleves”: a segélyügyek. Rendszeres támogatást jelenleg 6 család kap a gyámhatóságtól Nyírbátorban. Ha egy cigánycsaládnak is megítéljük a segélyt — jelenleg 3-an kapják — valóságos népvándorlás kezdődik a tanácson: százával jönnek a többiek, s durván fenyegetőzve követelik ők is a pénzt. Azt viszont nem tudják, hogy a segélyezésnek igen szigorú feltételei vannak: rendes lakás, ápolt környezet, állandó munkahely. Többnyire mi fedezzük fel a rászorulókat. így kapja egy alig látó, ötgyermekes édesanya másfél éve a segélyt. A gyerekek veszélyeztetettségét elsősorban az okozza Nyírbátorban is, hogy sok az italozó szülő. A közelmúltban gyermek- és ifjúságvédő bizottság alakult a városban. A bizottság célja: együttműködési szerződést kötni a legfontosabb munkahelyekkel. Ennek keretében fokozott figyelemmel kísérik majd az italozó, felelőtlen szülőiket, s gondoskodnak a dolgozó fiatalkorúak védelméről, neveléséről is. (h) Elmaradta kölcsönzés Bár egy városban a szolgáltatások megoldását nem lehet csupán a kisiparosokra bízni, Nyírbátorban sok szolgáltatásfajtában nagy feladatokat kell megoldani a kisiparosoknak. Tavaly 155 magánkisiparos dolgozott a városban, szerepük különösen az alacsony hatékonyságú kézműipari jellegű tevékenységekben jelentős. Várható hogy a nemrég életbe lépett ipar- és adópolitika még több szakembernek ad kedvet szolgáltatói tevékenység végzéséhez. Körülményeik változóak, mindenképp komoly eredmény, hogy a nemrég átadott új szolgáltatóházban is megkezdte tevékenységét egy kézimunkaelőnyomó, egy nőiszabó, egy háztartási gépszerelő és egy fényképész. A kereskedelmi szolgáltatás ■— különféle őrlőgépek beállítása, méretre igazítás, szőnyeg- és függönyszegés, házhoz szállítás — 13 százalékkal nőtt, viszont nem fejlesztették az igényeknek megfelelő színvonalra a kölcsönzési tevékenységet. Kevés, elhasználódott a kölcsönözhető eszközök jelentős része, s a választék nem követte a megváltozott igényeket. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF A Növényolaj- és .Mosószergyártó Vállalat nyírbátori üzemében készítik a TIP mosogatóport. E. E. felv. A nyugdíjas örökmozgó Nyugdíjas korában négy magas kitüntetést kapott a munkájáért. Hetvenhat éves volt, amikor befejezte tanulmányait és oklevelet szerzett a pénzügyi technikumban. Középmagas, szikár ember. Ritkuló ősz haja, fekete keretes szemüvege „professzori” külsőt kölcsönöz neki. Választékosán, kedvesen beszél, munkásokkal és értelmiségiekkel egyaránt gyorsan kapcsolatot tud teremteni. Naponta többször is felhörpint egy_egy erős kávét. Gyalog járja az utcákat, gyakran rágyújt a cigarettára, de a szórakozóhelyekre nem tér be, a szeszes italt megveti. A nyírbátori olvasók már sejthetik, hogy Dikán Andorról van szó. A népszerű Andor bácsi a századfordulón született egy Szepes megyei falucskában. Sokfelé bejárta, sokat tapasztalt, amíg az Alföld lett a végleges otthona. Nem sikerült elvégeznie az egyetemet, de csakúgy, mint Gorkij, ő is kijárta az Élet egyetemét. Apja vasúti tiszt volt a felvidéken, majd az első világégés idején Budapestre helyezték. A fővárosban érettségizett 1917-ben és apja kívánságára rögvest beiratkozott a műegyetemre. Kijárt három szemesztert, aztán a politikai események zűrzavarában abbahagyta tanulmányait. Nagybátyja jól menő asztalos volt, hozzászegődött és kitanulta az asztalos mesterséget. Egészen 1927 végéig az asztalos szakma elismert művelője volt. A gazdasági válság idején nem ment az üzlet, ezért hivatal után futkosott. Előbb — apja nyomdokait követve — a vasútnál kötött ki, majd postás lett és egészen 64 éves koráig a Magyar Postát szolgálta. Gimnazista korában francia és német nyelvet tanult. Később a németet önszorgalomból is gyakorolta. így aztán, amikor elvégezte a postatiszti iskolát, a budapesti 70. sz. nagypostán nemzetközi előadói munkakörbe helyezték. Hat gyermeke született, a népes család a második világháború alatt sokat nélkülözött. Röviddel a felszabadulás után vidéki beosztást kért magának, mondván, vidéken mindig több a kenyér és a krumpli. Kisújszállásra helyezték beosztott tisztviselőnek Később a nyírbátori posta élére főnököt keresett a debreceni igazgatóság. így lett Nyírbátor a szűkebb hazája. Hatvannégy éves korában, majdnem ereje teljében fájó szívvel vált meg a munkától. Szerencsére éppen ekkor alapították Nyírbátorban a vízműtársulatot. Jelentkezett, felvették „négyórás munkaerőnek.” Nem sokkal később megválasztották a társulat elnökének Csaknem 15 éve tölti be e tisztet — közmegelégedésre. A nagyközségben 1969-ben fejezték be a közművesítést. Nyírbátor ekkor lépett igazán a városiasodás útjára. Sorozatban kezdték építeni az emeletes házakat, fejlődött az ipar. Andor bácsi is segített abban, hogy létrehozták és bővítik a strandfürdőt, amely 53 fokos meleg vízzel várja vendégeit. A vízműhálózatot most is bővítik a Táncsics, a Zrínyi és a Fe- dich Mihály utcában. A következő év végéig 6—7 millió forintot költenek a vízműhálózat bővítésére. öt évvel ezelőtt kihirdették, hogy az érettségizettek kétéves különbözetivel pénzügyi technikumi oklevelet kaphatnak. Elsők közt jelentkezett. Pellei Béláné, a társulat főkönyvelője csodálkozva kérdezte: „Miért tanul még mindig Andor bácsi?” Ez volt a válasz: „Nem vagyok bizalmatlan, de ha értem a modern pénzügyet is, nyugodtabban írom alá az aktákat.” Pedig nem nyugodt ember. Most is négyórás a munkaköre, de napi nyolc- kilenc órát dolgozik. Pártvezetőségi tag az 1. sz. körzeti alapszervezetben. Közéleti tevékenységét sokan nagyra értékelik. Fiatalosan pattan fel az almafára, arra is van ereje és ideje, hogy jókora gyümölcsösét gondozza. Az OVH-tól kétszer kapta meg a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést. Mivel jól segítette a városi beruházásokat, oda ítélték neki az Építőipar Kiváló Dolgozója címet, s a városban az elsők közt kapta meg a Pro Űrbe kitüntetést, amelf a hivatali asztala mellett függ a falon. Talán ezzel is figyelmezteti, serkenti önmagát, hogy még többet tegyen a városért. Nábrádi Lajos 70-EN FELÜL AZ ISKOLAPADBAN Kisiparosok szolgáltatóháza Nyírbátorban. (E. E. felv.)
