Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. szeptember 15. MkWHÁNG FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT A tárgyalóteremből Rabló a buszváróban Bál volt ez év február 17- én a nagykállói gimnáziumban. Ide igyekezett Cz. László is, de amikor a buszváró mellett ment el, egy fiatalember behívta. Cz. László alig lépett be a helyiségbe, egy késsel találta szembe magát, majd elhangzott a felszólítás is: pénzt kértek tőle. A váratlan támadásra kénytelen volt a nála lévő 20—25 forintot a támadónak átadni és elmondta, hogy nincs több pénze. A rabló ezek után Cz. László nyakához nyomta kését és rákiabált, hogy vegye le kabátját. A felsőkabát után a zakót is levetette, s miközben a rabló a kabátért nyúlt, a megtámadott embernek sikerült kimenekülni a váróhelyiségből. Ütja a rendőrségre vezetett, a rabló pedig a zsákmánnyal hazapucolt. A bejelentés után a rendőrség rövid időn belül megjelent Gyöngyösi Lajos 20 éves kállósemjéni lakos otthonában és felkeltette az álomba szenderült embert. A házkutatás meghozta eredményét: az elrabolt kabátokat, valamint a kést lefoglalták, a rablót pedig őrizetbe vették. A rendőri vizsgálat során fény derült Gyöngyösinek egy korábbi bűncselekményére is, amikor egy propán-bután gázpalackot lopott el H. Lajos nagykállói lakásának pincéjéből. A gázpalackot Gyöngyösi a testvérének adta el 300 forintért. A házkutatás során a palackot lefoglalták és visszaadták tulajdonosának. Gyöngyösi Lajost a bíróság különös visszaesőként elkövetett rablás bűntettében és • egy rendbeli lopás vétségében mondta ki bűnösnek, és ezért 3 évi börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (m. f.) Szeptember 8-i lapjuk első oldalára érdemesített bírálatuk a szolgáltatások rossz mérlegéről nem lepett meg. A minap Nyírbátorban betértem a nyíregyházi fotószövetkezet fiókjába, hogy a kerti traktoromat az udvaromon, mely a szaküzlethez kb. 200 méterre van — KPM-en- gedélyhez szükségességből — 6x9-es nagyságban fotózzák le. Két dolgozó munkára várva vesztegelt az irodában (műteremben) és közölték, hogy előbb fizessek le 180 forintot (ami nem a felvétel díja, hanem a kiszállás díja) és utána elvégzik a munkát, felszámítva a fotó árát. Azt mondtam, hogy itt áll a Zsigulim és nem kell külön kiszállni, mire ők azt mondták, hogy ez riportfelvételnek minősül és csak így tudják teljesíteni. Ezek után elmentem Suba fotókisiparoshoz, aki 70 tisztességes forintért elkészítette a megrendelésemet. Gondolom, hogy ezek a ferdeségek a cikkben közölt többi lagymatag szolgáltató vállalatnál is fennállhatnak, így a cikk megállapításain azért nem csodálkozom. De mi a kivezető út. Ez itt a kérdés? Szabó Sándor, Nyírbátor, Dózsa György u. 18. Olvasónk írja Javítás 4 hónapon át Június elején a gáztűzhelyem elromlott. Telefonon jelentettem a gázszolgáltató vállalatnak, de közölték, hogy csak a gázcseretelep vezetőjétől fogadnak el bejelentést. Oda már személyesen mentem el, s egy hét múlva ki is jött a szerelő. Munkájában nem sok köszönet volt, mert másnap ugyanaz a hiba jelentkezett a tűzhelynél. Kezdődött a kálvária! Többszöri kérésre aztán szeptember 3- án váratlanul megérkezett a szerelő, de nem voltam itthon. Hagyott egy értesítést, hívjam újra a gázszolgáltató vállalatot, és jelöljem meg, mikor leszek itthon. Így tettem. Sajnos azonban csak e hónap végére ígérték, hogy ismét kijönnek. Ha ez igaz, majd 4 hónapba telik a hiba kijavítása. Valahol tényleg hiba lehet, a tűzhely hibáján kívül — az illetékesek munkájában. Furman Andrásné, Mátyus Beküldte: Juhász Béla, Szatmárcseke, Kölcsey u. 11. Automatára tervezik Levelet vár a telefondoktor A 10—800-as telefonszám a legnépszerűbbek közé tartozik Nyíregyházán. Sokan óhajtanak telefonon „gyógyulni”? — kérdeztük dr. Bu- rik Jánost, az egyik telefon- doktort. — Húsznál kevesebb hívásunk ritkán van, de negyven fölé a legforgalmasabb napon sem emelkedik. Azt persze nem tudjuk, mennyien unják meg a tárcsázást a foglalt jelzés miatt.. . — Igen, már a hangjáról ismerek például egy asszonykát, aki módszeresen igyekszik tájékozódni a nőgyógyászati megbetegedésekkel ösz- szefüggő kérdésekről. — Mi volt a legérdekesebb hívás? — Kollégák érdeklődtek a szolgáltatás iránt Leninváros- ból, ahol szintén terveznek hasonló telefonos tanácsadást. — És a további tervek? — Milyen témák iránt érdeklődnek a legtöbben? — Néhány példát mondanék: a nőgyógyászati megbetegedésekről egy alkalommal 10—12 óra között adott választ a szakorvos: 23 hívás érkezett. A köhögésről és a köhögéscsillapításról 35-en kérdeztek, de sokan voltak kíváncsiak a vele született egészségkárosodásra, a gyógy- teák készítésére, a klimaxos panaszokra, vagy a szúnyogcsípés következményeire. — Szeretnénk megoldani az „automata telefondoktort”, azaz a már jelenleg is használt magnószalagos előadásformát tökéletesíteni. A másik pedig a levelezés. Már eddig is sok levelet kaptunk, szívesen válaszolunk. Arra szeretném kérni azokat az érdeklődőket, akik nem nyíregyháziak, vagy nincs telefonjuk, kérdezzenek levélben. Címünk csak énnyi: telefon- doktor, Nyíregyháza. (be) — A csúcsforgalom 3—4 óra között van, tehát amikor az emberek még a munkahelyről telefonálhatnak. Például a szúnyogcsípésről szóló tanácsokat 3—4 között 16-an, 4—5 között hatan, 5—6 között hárman hallgatták meg.- Vannak-e notórius telefonálók? TŰNŐDÉS Szobrászművész, mint „tsz-tag" találkozásai Szabolccsal Takács Erzsébet, budapesti szobrászművész, SZOT-díjas, néhány éve második szülőhelyének választotta Szabolcs- Szatmárt. A munkásból lett művész a mándoki és a kis- létai emberekkel kötött szoros barátságot, melyből alkotások születtek. A közönséggel való találkozás újabb eseménye: szeptember 14-én, délután 4 órakor a Nyírbogáti Nagyközségi Tanács és a Rákóczi Tsz rendezésében a művész 20 éves munkásságának anyagából Nyírbogáton kiállítás nyílt, melyet Csonka Zoltán, a Teszöv megyei titkárhelyettese nyitott meg ás szeptember 28-ig látható a tanács nagytermében. Hí vonzotta Szabolcsba? Hogyan beszél a művész szabolcsi élményeiről? Mi hozta őt Szabolcsba, amikor sem rokona, sem ismerőse nem volt ezen a tájon? Egyik beszélgetésünkön azt mondta erre: az itt élő emberek nyíltsága, közvetlensége, vendégszeretete vonzotta ide. Mándokon és Kislétán szinte családtagnak tekintik. Egy éve a máriapócsi-kislétai tszszel tart állandó kapcsolatot, annyira, hogy a szövetkezet ösztöndíjasaként hónapok óta együtt él a faluval. A kislé- tai gyermekotthonban lakik. — Bizonyára szokatlan, de tiszteletbeli tagja lettem a Takács Erzsébet: Asszonyportré szövetkezetnek és több szocialista brigádnak. így valóságos ingajárat alakult ki óbudai lakásom és Mária- pócs-Kisléta között. A legutóbbi közgyűlésekre is meghívtak, éppen betegeskedtem, de maradni nem bírtam. Hívott a szabolcsi pátria... Nagyon átéltem ezt a beszámolót, hisz láttam tavaly tavasz- szal a lefagyott virágú almafákat és az őszi szüretet, amikor kevesebb jutott a ládákba, mint az előző évben. Nagyon nehéz munkával érhetnek el eredményeket ezek az emberek, erről akkor is meggyőződtem. Mit tehet egy szobrászművész a tsz-ért? — Én elsősorban a kőfaragó kalapácsommal szoktam kifejezni az érzéseimet, gondolataimat. De mióta együtt élek a faluval, a tsz-tagokkal, úgy érzem, tudok segíteni én is, főként a szocialista brigádoknak. Hogy jobban rányissák a szemüket a nagyvilágra ... Tiszteletbeli tagja vagyok a kétszeres aranykoszorús, kiváló „Mohácsi Mátyás” Szocialista Brigádnak. Nemrég adtam át nekik a névadójukról készített plakettemet. „A tettek beszélnek” című kiváló Szocialista Brigádnak pedig a nagy proletárfestő, Derkovits Gyula portréját ajándékoztam. Á Nemzeti Galériától Kislétáig Hogyan jellemezné 20 éves munkásságát, melynek anyagából a nyírbogáti kiállítás ízelítőt ad? — Húsz év alatt több kollektív kiállításon szerepeltek a szobraim, önálló kiállításaim voltak Óbudán, Angyalföldön, a Láng gyár művelődési központjában, Csepelen, az építők szakszervezete székházában, Zalaszentgró- ton, Szabolcs megyében Mán dokon, Nyírbátorban, Kislétán és Máriapócson. Szobraim közül több, a Magyar Nemzeti Galéria, a Kulturális Minisztérium, a SZOT, az építők szakszervezete, a Fővárosi Tanács és több kerületi tanács tulajdonába került. Szombathelyen, Kislétán, Mándokon közterületen láthatók nagyobb szobraim. Az utóbbi években gyakran járok Szabolcs-Szatmár megyébe, ahol alkalmam nyílik megismerni a termelőszövetkezetek dolgozóinak gondjait, örömeit, mindennapi problémáit. „Új alkotásokra inspirál..." Milyennek látja a változó Szabolcsot? — öt éve múlt májusban, hogy a szabolcsi tájakat járom. Embereket megismerve, több községgel, várossal tartva a kapcsolatot, örömmel látom, hogy a megye egyre gazdagodik, anyagilag és szellemileg egyaránt. Ez a megye sok. nagy embert adott az országnak, hogy csak Móricz Zsigmondot és Váci Mihályt említsem, akinek én is a hatása alá kerültem. Büszke vagyok rá, hogy a Váci Mihályról készült port- rédomborművem a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került... Eljöttem és ezután is el szeretnék jönni mindig, mert az oxigéndús levegő feltölt engem, újabb alkotásokra inspirál. Hiszek az emberközpontú művészetben... Páll Géza Képzőművészeti világhét M inden évben egy hétig az átlagosnál nagyobb figyelem övezi a képzőművészeti alkotásokat. A Képzőművészetek Világszövetsége minden év őszén meghirdeti a képzőművészeti világhetet. Tavaly az urbanisztika, a városfejlesztés — és városesztétika — volt a hét központi gondolata. Az idén a gyermekév alkalmából, a gyermekek ábrázolása a képzőművészetben témakör kap igen nagy figyelmet. Megyénkben is kiállítások, művész-közönség találkozók és különböző rendezvények színesítik a szeptember 15-től 23-ig tartó világhét programját. Vasárnap délelőtt nyitják meg a nyírbátori Báthori István Múzeumban a kilenc szabolcsi alaptag-képzőművész kollektív tárlatát. De ide sorolható a pénteken délután megnyílt és szeptember 28-ig tartó szoborkiállítás Nyírbogáton, Takács Erzsébet szobrászművész két évtizedes munkásságából. A nemzetközi éremművészek sóstói telepén is szorgalmasan dolgoznak a hazai és külföldi művészek, s itt készült legjobb alkotásaikat bemutatják a szabolcsi közönségnek. Sok még a megismerni, felfedezni való, s ebből valamennyi művelődési intézménynek bőven jut tennivaló. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház az évente itt megforduló 70—80 ezer emberre igyekszik hatni, amikor az emeleti társalgóban az idei évadban is két tárlatnak ad helyet, a nyírbátori és a tuzséri pedagógus alkotótelep munkáival ismertetik meg a közönséget. A nyírbátori alkotóházban szovjet művészek élnek és dolgoznak. Hallat magáról a mátészalkai képzőművészeti stúdió is, melynek gyermek és ifjú tagjai szép hazai és külföldi sikereket értek el a közelmúltban. Mindez persze már túlmutat a világhét eseményein, hisz a képzőművészet megszerettetése, a művészeti ízlés csiszolása, a művészeti ismeretterjesztés valójában a hétköznapokon formálódik. Elkezdődik már az iskolában, tanórán és azonkívül a különböző szakkörökben, folytatódik a szervezett és jól előkészített tárlatlátogatásokkal, majd kiegészül az önművelés legkülönfélébb lehetőségeivel’ M égis jók a világhét rendezvényei is, mert segítenek felismertetni velünk környezetünk esztétikai értékeit, vágyat ébresztenek a szebb akarása és létrehozása iránt. Ezért is köszöntünk mindenkit, aki csak egy kicsit is tesz azért, hogy a képzőművészet gazdagítson bennünket, s tudjunk örülni a természet vagy az ember alkotta műveknek... (P) Takács Erzsébet
