Kelet-Magyarország, 1979. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
XXXVI. évfolyam, 216. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 15., szombat 31 ORSZÁG, 1300 KÜLFÖLDI ÉS HAZAI KIÁLLÍTÓ Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Napirenden az árukapcsolatok, a szállítás Nyíregyházán tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Dr. Romany Pál miniszter felszólalt a tanácskozáson. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter beszéde Az őszi BNV megnyitásán részt vett párt- és állami vezetők megtekintik a vásár A-pavilonjában a könnyűipari termékek bemutatóját. (Kelet-Magyarország telefotó) Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, a fogyasztási cikkek 6. alkalommal megrendezett nagyszabású szakosított bemutatóját. A több mint 1300 hazai és külföldi kiállító képviselői, az informátorok, a gazdasági és műszaki szakemberek elfoglalták helyüket a standokon, amelyeket sokan még közvetlenül a nyitást megelőzően is rendezgettek, igazítottak, hogy méltóképpen fogadhassák a vásár vár7 hatóan több száz ezer látogatóját. A részt vevő 31 ország és Honkong, valamint a Nemzetközi Vásárok Szövetségének zászlajával feldíszített főtéren gyülekeztek a megnyitóünnepség vendégei, akiknek általános iskolás tánccsoportok adtak rövid hangulatos, tetszéssel fogadott műsort. A megnyitón megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja. Ott voltak a vásárra érkezett külföldi vendégek, a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, a hazai és a külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Keserű Jánosné könnyűipari miniszter mondott beszédet. A miniszter üdvözölte a megnyitóünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít minden olyan gazdasági eseménynek, amely elősegíti nép- gazdasági céljaink megvalósítását, a nemzetközi kapcsolatok, az együttműködés elmélyítését. Ezek sorába illeszkednek be a budapesti nemzetközi vásárok. — A külföldi és hazai résztvevők, a rendszeresen és az időszakonként kiállítók, vagy a most először jelentkezők, valamint a kereskedelmi tárgyalások és a látogatók nagy száma tanúsítja a budapesti nemzetközi találkozó vonzerejét. — A fogyasztási cikkeket gyártó feldolgozó ipari vállalatoknak azért is hasznos ez a nemzetközi mezőnyben folyó versengés, mert összehasonlíthatják képességeiket. Ebben a versenyben iparunknak olyan gyártási ágai vesznek részt, amelyek nagy szerepet töltenek be az exportban. Jelentőségüket mutatja, hogy az iparcikkek kivitelének több mint egyhatodát adják, s az itt képviselt vállalatoktól, szövetkezetektől származik az export csaknem egyharmada. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány gazdaságpolitikai döntései, a konkrét gazdasági intézkedések abba az irányba hatnak, hogy népgazdaságunk egészében meggyorsuljon a termelési és termékszerkezet-átalakítás. Biztató, hogy ennek kezdeti eredményei itt a vásáron is lemérhetők. — A vásárnak nem kevésbé fontos funkciója, hogy ellátáspolitikánkat tükrözve áttekintést nyújtson a hazai vásárlóknak, fogyasztóknak a közszükségleti cikkek meglévő és bővülő választékáról, hozzájáruljon a közízlés formálásához, a korszerű fogyasztási szerkezet kialakításához. Ugyanakkor a termelők közvetlen információkat szerezhetnek a változó belföldi keresletről, ehhez igazíthatják gyártmányfejlesztési és piacpolitikájukat. — Ebben az esztendőben — amelyet az ENSZ gyermekévnek nyilvánított — megkülönböztetett figyelmet fordítunk a legifjabb nemzedékre, A mezőgazdaság árukapcsolatairól, a megtermelt áruk szállításáról tárgyalt pénteken az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága azon a kihelyezett ülésen, amelyet Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskolán tartottak. A megjelent képviselőket, országos és megyei szervek vezetőit dr. Cselőtei László, a bizottság elnöke köszöntötte. Részt vett az ülésen dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Pa- tay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Csoltó László, a központi Szállítási Tanács vezetője és Palkó Sándor, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jelentésének megvitatása előtt a képviselők megismerkedtek néhány nyíregyházi üzem termelési és feldolgozási tapasztalatával. A mezőgazda- sági főiskolai tangazdaság ilonatanyai üzemében Kozák János igazgató mutatta be az almáskertet, ahol megtalálhatók a modern telepítésű fajták és a régi almások is. A Zöldért almatárolójában Hunyadi János igazgató ismertette az átvétel és feldolgozás menetét. A képviselők különösen az alma minősítése körüli eljárásról érdeklődtek. A Nyíregyházi Konzervgyárban Rudi Béla igazgató tájékoztatta a vendégeket a nagy tömegű mezőgazdasági termékek feldolgozásáról. A Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola tevékeny(Folytatás a 4. oldalon) 0 HNF és az MTB tudományos klubjának ülése megyénkben A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia tudománypolitikai klubjának háromnapos tanácskozása kezdődött szeptember 14-én Szabolcs-Szatmárban. A tudományos klub negyven tagja látogatott a megyébe, hogy kötetlen tanácskozáson megvitassák a tudománypolitika néhány időszerű kérdését és ismerkedjenek a megye szatmári részével. A tudósklub szemináriumának színhelye a gazdag történelmi-irodalmi hagyományokkal rendelkező Szatmárcseke: a Kölcsey Ferenc turistaházban sorra került eseményen részt vevőket Csepelyi Tamás, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára köszöntötte, majd S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott bevezetőt. A tudósklub tanácskozásán részt vett és a vitában felszólalt dr. Mártha Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ott volt Gulyás Emilné dr., a HNF megyei titkára. A tudományos klub Sza- bolcs-Szatmárba látogatott tagjai fontos témát vitatnak meg a szatmárcsekei szemináriumon. Az első napon a tudományos minősítések hasznáról, szerepéről mondtak véleményt a különböző tudományágak képviselői. Elmondták többek között, arra kell törekedni, hogy a tudományos tevékenységet mindig az elért és felhasználható eredmények minősítsék. Szóltak a vitában részt vevők a szakmai közvélemény felelősségéről, a tudományos kutatásban érvényesülő szabadság helyes értelmezéséről, a tudományos viták és publikációk etikai normáinak erősítéséről. Számos javaslat hangzott el a tudományos minősítő munka korszerűsítéséről, a kutatások és a társadalmi szükségletek jobb összehangolásáról, a tudományos élet irányításának erősítéséről. A délután 6 óráig tartó vitát követően a tudományos klub részvevőivel találkozott dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára és kötetlen beszélgetést folytatott a tudományos élet képviselőivel a megye fejlődéséről. A szeminárium vendégei ezután a megyéről készült „Aknafa- virágzás” című filmet tekintették meg. Szombaton délelőtt folytatják a vitát a tudomány és a termelés kapcsolatáról, hasznosításáról. Délután a szatmári községekbe látogatnak — Szatmárcsekén kívül Kölesére, Botpaládra és Tisza- becsre —, ahol találkoznak a népfrontbizottságok helyi vezetőivel, ismerkednek a szatmári falvak életével. Vasárnap a járás nevezetességeit — Tiszacsécsét és Túr- istvándit — keresik fel a tanácskozás résztvevői és befejezik háromnapos szatmári látogatásukat. ségét dr. Pethő Ferenc főigazgató vázolta. „A termelés és a fogyasztás biztonságának, az áru- értékesítés tervszerűségének, az egész kapcsolatrendszer további javításának alapvető feltétele e folyamat valamennyi tényezőjének — nyersanyagtermelés, értékesítés, hűtés, tárolás, minőségmegóvás, feldolgozás, kereskedelmi hálózat, külkereskedelem — az összehangolt fejlesztése” — állapítja meg a jelentés. A mezőgazdaság árukibocsájtása egy hektár mezőgazdasági területre vetítve az utóbbi nyolc évben másfélszeresére nőtt. Különösen dinamikus volt az élelmiszeripari feldolgozás növekedése a nagyüzemekben. Ennek eredményeként a lakosság élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott és területileg kiegyenlítettebb. A feldolgozó és forgalmazó vállalatok nagymértékben felelősek a tervszerű áruellátásért, a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés fejlesztéséért. Kedvező változás következett be az utóbbi években a kistermelők által forgalomba hozott termékek átvételénél. Egyes élelmiszeripari ágazatok nyersanyagellátásában csökkent a közvetítő kereskedelem szerepe. Javul az együttműdés a termelési rendszerekkel. Az áfészek mind nagyobb mértékben a helyben termelt áruval elégítik ki a lakosság élelmiszerszükségletét. A külkereskedelmi forgalomban — mely három év alatt 6 százalékkal nőtt — a kölcsönös anyagi érdekeltségen alapuló szerződések kerültek előtérbe. ’ A nagyüzemek szabadpiaci értékesítése növekedett. A megújult szerződéses rendszer alkalmas eszköz a termelési és értékesítési biztonság megteremtésére. Gondot jelent viszont, hogy a nagyüzemi termelés nem tudja mindig rugalmasan követni a változó piaci igényeket és lehetőségeket. A szerkezetváltoztatást, a termelési és szállítási költségek csökkentését nagymértékben szolgálhatja a tájkörzeti árak alkalmazása. Komoly változás, hogy a minőségi követelmények mindinkább tért hódítanak. Az V. ötéves terv egyik legfontosabb feladata volt a mezőgazdaságban a nyersanyag- termelés és -feldolgozás összhangjának javítása. Ez kedvezően befolyásolta az áru- kapcsolatok színvonalát. Jelentős változás következett be a vidéki városok üzlethálózatának bővülésében. Az ország szállítási feladatainak egyharmadát a mező- gazdaság adja. Gond az őszi csúcsban a vasúti, tehergépkocsipark elégtelensége. A közúti szállításban sok az üresjárat, a gépkocsik csak az egyik irányban közlekednek rakottan — szerepelt a (Folytatás a 4. oldalon) Látogatáson a mezőgazdasági főiskolai tangazdaság ilonatanyai almáskertjében. Ismerkedés a Nyíregyházi Konzervgyár munkájával
