Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

1979. augusztus 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Gazdasági állataink legelter­jedtebb, télre is tárolható takar­mánya a szárítással tartósított zöldtakarmány, a széna. Termé­szetes gyepnövényzetet épp úgy tartalmazhat, mint termesztett szántóföldi zöldtakarmányokat. Fehérje- és ásványianyag-tar- talma biológiailag igen értékes, íz- és zamatanyagai pedig nem­csak az étvágyat fokozzák, ha­nem a takarmány kihasználását is. Vitamintartalma is nagyobb, mint általában a más takarmá­nyoké, bár a szárítás a táp­anyag- és a . vitamintartalom veszteségével jár. Ez azt is je­lenti, hogy a jő szénakészítés egyik legfőbb titka a helyes szá­rítás. ^ Legegyszerűbb, legrégibb meg­oldás az állványos szárítás. Cél­szerűen kialakított, a földtáblán, vagy a szérűn elhelyezett rudak- ra, nyársakra rakják a fony- nyadt zöldtakarmányt. Főleg a nedvesebb, csapadékosabb ég­hajlatú vidékeken használják (Németország, Finnország, Svéd­ország, Svájc). Nálunk legelter­jedtebb a szellőztetéses szárító- berendezés. Az 1—3 napig elő­szárított 35—40 százalék ned­vességtartalmú zöldtakarmányt fából készült rostélyszerű felü­Aranyéremmel kitüntetett ven- tillátoros szárítóberendezés, a „Perla—9”. (MTI Külföldi Képsz.) letre kazlazzák. Egymástól 2 méter távolságra, a kazal hosz- sza mentén 2—3 sorban fadugó­kat helyeznek el a rostélyfelü­letre, amelyeket a takarmány behordásakor rétegenként fel­húznak. Az így kialakított csa­tornán áramlik a szárító leve­gő. Modernebb megoldás, amikor a légáramlást villamos motorral hajtott nagy teljesítményű ven­tillátor hozza létre. A szárítási idő a levegő hőmérsékletétől, a relatív nedvességtartalomtól és a takarmány nedvességtartalmá­tól függően 4—14 nap. Az időjárástól teljesen függet­lenítve, a legkisebb tápanyag­veszteséggel szárit a forróleve­gős gyorsszárító. A 60—70 száza­lékos nedvességtartalomig fony- nyasztott lucernát szecskázva adagolják a forgó szárítódobba. A dob másik végénél nagy tel­jesítményű ventillátor szívja ke­resztül a megszáradt takarmány­nyal együtt a forró levegőt. A szárítás időtartama a .takarmány nedvességtartalmától függően 5 —10 perc. Rádiólokátor a gépkocsin Az angliai üzletekben újabban olyan rádiólokátor kapható, amely gépkocsira szerelve észle­li az autó elülső lökhárítójától 90 méternyi távolságon belül lé­vő, mozdulatlan és mozgó akadá­lyokat. Az ilyen lokátor pótolha­tatlan segítőtárs a sofőr számá­ra éjszaka, ködben és zápor ide­jén. A gépkocsi rádiólokátor jelző- berendezése a vezető szeme előtt a műszertáblán helyezkedik el. A Lawrence Electronics angol cég szakemberei, akik ezt a lo­kátort kidolgozták, úgy vélik, célszerű, és lehetséges olyan, viszonylag olcsó rendszer kidol­gozása, amely megakadályozhat­ja a gépkocsi összeütközését a lokátor „megvilágította” akadá­lyokkal. „Skoda" versenyautó Elkészült a „Forma-Skoda MTH” típusú új versenyautó. Ezt túlnyomórészt a Skoda—110 típu­sú gépkocsi sorozatban gyártott alkatrészeiből szerelik össze, 1107 köbcentiméteres motorja van, és manapság világviszony­latban a legolcsóbb versenyautó­nak számít. Erőművek a föld melegével A föld méhének 4—5 ezer mé­teres mélységben rejtőző mele­gével szándékoznak működtetni két geotermikus erőművet a 80- as évek derekán a Szovjetunió­ban. A kaukázusi sztavropoli határterületen és Kárpátalján fel­építendő, mintegy egymillió ki­lowatt kapacitású geotermikus erőművek tervmunkálatain négy szovjet tudományos intézetben dolgoznak: Kijevben, Moszkvá­ban és Leningrádban. A szakemberek választása azért esett a Szovjetunió két említett területére, mert ott a próbafúrások szerint az erőmű működtetéséhez szükséges 200 Celsius-fokos hőmérséklet sem ritka. A geotermikus erőműveket vízgőz működtetné, amihez gon­doskodni kell a folyamatos víz­ellátásról is. „Triplexll-üveg A szilánkmentes, biztonsági gépkocsiablak-üvegeiről ismert francia „Trinlex-cég” nemrég újfajta, több réteges szélvédőüve­get készített. Ez az üveg külső ütés hatására gyakorlatilag nem reped szét, ha azonban belülről a vezető vagy a mellette lévő utas feje hozzáütődik — apró szemcsékre hull szét, amelyek­nek nincsenek éles szélei. A belülről az üveget széttörő utas egyáltalán nem sérül meg, és rendszerint alig érzi az ütődést. Á szarvasmarhák brucellózisa A védekezés, megelőzés teendői A brucellózis többek között a szarvasmarhák fertőző eredetű megbetegedése. Kórokozója bak­térium, amely megbetegítheti az embert is. A fertőzés közvetlen és közvetett úton történhet. A betegséget' közvetlenül fertőzött, vagy beteg állat terjeszti. A fer­tőzés közvetítésében szerepet játszik a baktériummal fertőzött takarmány, ivóvíz, alomszalma, az istállóban használt villa. Köz­vetítheti a fertőzést az emberis, a beteg állattal történt érintke­zés után, kezével, ruházatával. A kórokozó a szervezetbe jut­va (ha nem vemhes az állat) végső soron valamelyik nyirok­csomóban telepszik meg, a fer­tőzés így rejtve marad. Ha vem­hes az állat, a kórokozó a méh- be telepszik és ott indíthat meg gyulladásos folyamatot, ami vég­ső soron vagy vetéléshez, vagy holt magzat elléséhez vezet. NAGY GAZDASÁGI KAR A kórokozó a fertőzött szerve­zetből az ellés, vagy vetélés al­kalmával rendkívül nagy meny- nyiségben ürül a külvilágra, fer­tőzi a környezetében lévő álla­tot, s fertőzi az embert is. De nem minden kórokozó ürül ki a szervezetből. Egyes kórokozók ismét a nyirokcsomókban tele­pednek meg. így egy újabb vem- hesség alkalmával ez a folyamat ismétlődik. A tehén a vetélést követően bi­zonyos fokú védelemre tesz szert. Ez a védelem azonban csak egy átlagos fertőzéstől képes megvé­deni az állatot. Ha a fertőzés nagyobb mérvű, vagy az állat szervezetében valami oknál fog­va nem alakulhatott ki kellő vé­delem — pl. valamilyen beteg­ség, vagy penészes takarmány huzamosabb etetése miatt —, a vemhes állat ismételten elvetél­het. A betegségből eredő gazdasági kártétel rendkívül nagy. Elma­radhat, vagy elhúzódhat a fo­gamzás. A vetélt állat egyáltalán nem, vagy csak igen kevés tejet ad.- A fertőzés miatt kialakuló különböző gyulladásos folyama­tok — magzatburok-visszamara- dás, méhgyulladás — miatt a tej termelése korlátozott. Az a tapasztalat, hogy a brucellózis­ban beteg állományban a tehe­nek tejtermelése átlagosan 15 20%-kal alacsonyabb. MEG LEHET SZABADULNI A BETEGSÉGTŐL A brucella baktérium okozta betegségtől meg lehet szabadul­ni. a fertőzéstől mentesíteni le­het a szarvasmarhákat. A megye területén az üzemek tehenészeti telepeinek 83,5%-a már mentes a fertőzéstől. A kistermelők tehe­nei a községek-városok 76%-ában fertőzéstől mentesnek mondható körülmények között vannak. 10 üzemben és 10 községben azon­ban olyan kedvezőtlen a helyzet, hogy ott az állatok vagy jelen­leg is vetélnek, vagy bármikor vetélhetnek. Ebben a helyzetben legfonto­sabb feladat a már mentesnek minősülő üzemi és kistermelői áHománvok védelme, a fertőzött, beteg állatok-állományok forgal­mának korlátozása, a fertőzés forrásának felszámolása, az ilyen állományok mentesítése. A mentesítési munka bonyo­lult folyamat, de lelkiismeretes munkával megvalósítható. Egyik legfontosabb követelmény, hogy beteg vagy fertőzött állomány­ból származó állat ne kerülhes­sen tenvészállatként forgalma­zásra, ne járhasson közös lege­lőre, inszeminálóhelyre, vásárra, hogy ne terjeszthesse a fertőzést. Az ilyen üzemi állományokat meghatározott szakmai feltételek betartása mellett mentesíteni szükséges; az ilyen kistermelői állatokat célszerű mielőbb vágó­állatként értékesíteni. Minden rendellenes ellésről, vetélésről, életképtelen, vagy gyenge életképességű borjú szü­letéséről a helyi állatorvost ér­tesíteni kell, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezhesse, ami­nek birtokában a teendőket meg­határozza. Ügy kell az állatokat felügyelni, hogy legelőn, szaba­don tartott állatok között vetélés ne következhessen be. Alapvető magatartás a brucel­lózis elleni védekezésben az. hogy a már mentesnek minősülő állatok közé csak a legszüksége­sebb esetben kerüljenek felvá­sárlásra idegen helyről származó állatok. Ha pedig a vásárlás el­kerülhetetlen, akkor ki kell köt­ni a vétel alkalmával a brucel- lamentességet és azt igazoltatni. A vásárlást követő 8 napon be­lül a brucellamentességet állat­orvossal ellenőriztetni kell, a szavatossági igény érvényesíthe­tősége miatt. MINDEN SZARVASMARHATARTÓ ÉRDEKE Az állattartó, vagy gondozó, aki mentesnek minősülő álla­tokkal foglalkozik, beteg, vagy fertőzött állatokkal ne érintkez­zen ; munkába állás előtt öltöz­zön át, a személyi fertőtlenítést végezze el. Mentes üzemek ál­latgondozóinak saját szarvas­marhái is azonos minősítésűek legyenek, mert ellenkező esetben a fertőzést az üzembe behurcol­hatják. Fordítva is fennálhat az eset. A beteg és a fertőzött ál­lományban az ellés, vetélés al­kalmával a higiéniát igen szigo­rúan be kell tartani. A magzat­vízzel kiürülő kórokozókat a fer­tőtlenítőszerek (H-lúg, formalin) 2—3%-os oldatával mielőbb meg kell semmisíteni. Fertőtleníteni szükséges a kezet, a gondozás­nál használt eszközöket, felsze­relési tárgyakat; a ruházatot, lábbelit; mindazt, ami érintke­zésbe kerülhetett a kórokozóval. A mentesítés, a betegség fel­számolása igen sok szakmai munkát igényel. Ennek folyamán vér- és tejvizsgálatokra. egyes községekben állatok oltására, a fertőzött udvarok forgalmának korlátozására kerül sor. Ez a munka a brucellózis felszámolá­sát szolgálja, az emberek egész­ségének megvédése érdekében történik, ezért minden szarvas­marhatartó érdeke a brucella- mentesítés. A mentesítéssel kap­csolatos egyes intézkedések ki­adása nem öncélú, azok betar­tása mindenkinek érdeke. Dr. Czövek László, igazgatóhelyettes, főállatorvos, állategészségügyi állomás „Nagy Sándor”-emlékplakett a legjobbaknak Kistermelők Nyírlövőn Nyírlövő megyeszerte híres kertkultúrájáról. Nem véletlen hát, hogy a kertbarátok és kis- tenyésztők megyei szövetségének tagjai a kertbarátklubok vezetői­vel odalátogattak augusztus ne­gyedikén. Az ottani „növényvé­delmi nap” gazdag programjá­ban az Agroker vállalat növény­védőszer-, műtrágya-, kisgép- és kéziszerszám-kiállítása is szere­pelt. A jövő évi ellátás tervei és a sokféle termést növelő mód­szer mellett megbeszélték azt is, hogy Vásárosnaményban szep­temberben kiállítják a kisterme­lők legszebb termékeit. Az ott díjazottak pedig részt vesznek majd a jövő év őszén sorra ke­rülő országos kiállításon. örömmel vették • tudomásul, hogy a jonatánalma széles körű megyei elterjesztésének megala­pozójáról elnevezett „Nagy Sán- dar”-emlékplakettet alapítottak a kertbarátmozgalomban kiemel­kedő eredményeket elért kister­melők munkájának elismerésére. Varga Ferenc A múlt szombati nyírlövői ta­pasztalatszerzés legnagyobb él­ménye volt az ottani kistermelők szép kertjeiben tett látogatás. A vendégek megcsodálták Szaniszló Lajos kertjében a körtével beol­tott almafát és az öt fajtát ter­mő körtefát, amelyen megesik az a „csoda”, hogy a fajták egy­más után, folyamatosan érnek és adnak friss gyümölcsöt a csa­ládnak. Kertjében van szőlő, sö­vényalakra nevelt almafa, diny­nye, zöldség. 'Almából nagy ter­mése ígérkezik és kiváló minő­ségben. A permetezést a növény­védő állomás és a Mészöv ál­tal kiadott növényvédelmi útmu­tató alapján végzi. Megítélése szerint: ha a fák jó tápanyag­ellátásban és metszésben része­sülnek, a rendelkezésre álló nö­vényvédő szerekkel is megfelelő minőségű alma termelhető. Bizonyítja ezt Molnár József kertje is, aki használt Orthoci- dot és Dithane M—45-öt, de Polirám Combi növényvédő szert többet alkalmazta, mint az előző kettőt. Használta a viszonylag olcsó Zinebet is. Kiss József is foglalkozik alma­termesztéssel, de sertés- és ba­romfitartással is. Permetezőgé­pét saját maga készítette egy Pannónia motorkerékpárból. Ez­zel a géppel nemcsak a saját kertjét permetezi, hanem több klubtagtársának a fáit is. Nem véletlen, hogy ebben a kis községben az áfész évente több mint 100 vagon almát vásá­rol fel. De mgg kell még említe­ni, hogy itt a termelőszövetkezet is szívesen nyújt támogatást a kistermelőknek. A tsz főkertésze rendszeresen tart szakelőadáso­kat és kapcsolatot tart minden kistermelővel. A gondos kertmű­velő munkának, a 12—15-szöri permetezésnek kifogástalan mi­nőségű és bőséges termés a ju­talma. A sok szakmai tanulság mellett a nyírlövői látogatásból az is leszűrhető, hogy a szerve­zett kertbarátmozgalom megér­demli a továbbfejlesztő támoga­tást. Karádi István Védekezés a bagolylepkék lárvakártétele ellen Zöldségfélékben a nyári idő­szak végén a legnagyobb nö­vényvédelmi problémát a ba­golylepkék kártétele okozhatja. Fénycsapdáinkban június máso­dik felétől fokozatosan növekvő lepkenépességet figyeltünk meg. Ezek zömét kifejlett nőstények alkották. Laboratóriumi vizs­gálattal megfigyelhető volt, hogy a petefészkük feltűnően sok to­jással van tele. Ebből arra lenet következtetni, hogy e több faj­ból (zömmel káposzta-bagoly­lepkékből) álló, második nemze­dék nagyobb számú lárvanépes­séggel fenyeget és erősebb kár­tételt okoz majd, mint az előző évek hasonló időszakában. Leg­inkább a káposztaféléket és a paprikát veszélyeztetik. A meg­előzés érdekében ezeket a kultú­rákat rendszeresen ellenőrizni kell és a lárvák tömeges meg­jelenésekor az első védekezést végre kell hajtani. Az időzítés igen fontos, mivel a felhasznál­ható készítmények a fiatal lár­vák ellen leghatásosabbak. Elő­rejelzési hálózatunk felmérései alapján a lárvák tömeges meg­jelenése augusztus 15. körül vár­ható, de sok helyen az erős raj­zás miatt a hónap végéig is el­húzódhat. Ezért az első kezelés után 10—12 nap múlva a perme­tezést meg kell ismételni.' Védekezésre a kisüzemben használható inszekticidek közül az Anthio 33 EC, az Unitron 40 EC, az Unifosz 50 EC és a Dit- rifon 50 WP használatát java­soljuk. Az óvó rendszabályok betartására felhívjuk a figyel­met. Keresztesi István, növényvédelmi és agrokémiai állomás Á szőlő védelme A szeszélyes időjárás sajátos módon befolyásolta a szőlőfürt veszedelmes kártevői, a tarka és a nyerges szőlőmoly rajzásának dinamizmusát. Igen intenzív volt a tarka szőlőmoly rajzása, mely- lyel szemben a nyerges szőlő- moly megjelenés« csak július második dekádjában vált általá­nossá. így a tarka szőlőmoly hernyói már korábban, a nyer­ges szőlőmoly lárvái csak au­gusztus első dekádjában keltek ki tömegesen. A lárvák alakilag különböznek ® egymástól. A tarka szőlőmoly teste zöld színű, feje világosbar­na, 10—11 mm hosszúságú; a nyerges szőlőmoly hernyója vi­szont vörösesbarna, feje fekete, esetleg gesztenyebarna és 10— 12 mm hosszúságú. Kártételük, kárképük viszont rendkívül ha­sonló: a lárvák fürtkártevők, a kis bogyókat támadják meg. Be­furakodnak a bogyókba és ott rágnak, a bogyók héján egy-egy kerek lyuk jelzi a fertőzést. Kártételüket fokozza az a tény, hogy a hernyók rágásuk­kal kaput nyitnak a szürke pené­szes, botritiszes megbetegedés­nek. Molyfertőzés esetén robba­násszerű fürtrothadás várható, ha nem védekezünk kellő időben. Ilyen veszélyhelyzetben csak kombinált permetlevektől várha­tunk kellő védőhatást. A - mo­lyok ellen jó hatású készítmény a Ditrifon 50 WP 0,2%-ban, vagy a FÉK AM A DDVP 0,1%-os tö­ménységben. Ha a szürke penész mellett peronoszpórafertőzéstől is kell tartanunk, úgy 0,25" o-os töménységű Ortho-Phaltán ada­golásával mindkét betegséget visszaszoríthatjuk. A 0,12" n-os dózisú Fundazol csak a szürke penész ellen hatékony, a pero- noszpórától nem védi meg a szőlőt. Ebben az esetben 0,3%-os Zineb vagy 0,2%-os Polirám Combi bekeverésével oldhatjuk meg a peronoszpóraproblémát. Ha az időjárási Viszonyok to­vábbra is kedvezőtlenül alakul­nak, s ha a gyökéren keresztül a tápanyagfelvétel nem megfele­lő, 0,5%-os Wuxál felhasználásá­val kedvezően befolyásolhatjuk a termés mennyiségét és minősé­gét, de még a must cukorfokát is. A Wuxál rendszeres hasz­nálata messzemenően megszün­teti a tápanyaghiány szimptó- máit, sőt a klorózis kezdeti stá­diumában még meggyógyítható. A dús, egészséges lombozatú szőlő erőteljesebben tud ellenáll­ni a lisztharmatgomba támadá­sának és feleslegessé teheti a kéntartalmú növényvédő szerek (0,3°n-os Pol Sulcol) felhaszná­lását is. Dr, Széles Csaba Hasznos tanácsok nyúltenyésztőknek MeJléktakarmányok etetése MEGELŐZHETŐ A BURGONYABOGARAK ELSZAPORODÁSA A szeszélyes időjárás vontatot- tá tette a burgonyabogarak elő- jövetelét, tojásrakását, így a lárvák kelését is. Nagyon sok házikertben az almafák sorköze­it burgonyával hasznosítják, így fennáll annak a lehetősége, hogy a kártevő a gyümölcsösben tá­rolt almásládákba kerül. A bur­gonyabogár „veszélyes kártevő”. A Növényvédelmi Kódex előírá­sai alapján külföldre szállított termelvényekben jelenléte ex­portgátló tényező, ezért feltétle­nül védekezni kell ellene! Mivel a lárvák megjelenése szakaszossá vált, ezért ismételt permetezésekkel pusztíthatjuk el a kártevőket. A narancsszínű, 15 —16 mm nagyságú lárvák, táp­lálkozásuk során nagy tömegű levelet fogyasztanak el. Kártéte­lük először a levelek karéjozásá­ban, majd tarrágásban nyilvánul meg. A letarolt tövekből csak a szárcsonkok maradnak vissza, s a lárvák ürüléke fekete, úgyne­vezett tintafoltok alakjában tű­nik a szemünk elé. Jelenleg rendkívül intenzív még a gumók növekedése, a bő termés kinevelése érdekében fel­tétlenül meg kell mentenünk az értékes lombozatot. A mély ha­tású foszforsavészter készít­mények közül a Ditrifon 50 WP 0,2%-ban, vagy a Safidon 40 WP 0,25%-ban, nedvesítőszer, pl. Nonit hozzáadásával, jól pusztít­ja a kártevőke*. Igen kedvező eredménnyel használható a ro­varölő karbamátok közül a Se- vin 85 WP is, 0,2%-os dózisban, nedvesítőszerrel kiegészítve. A rovarölő szerekhez a fitoftóra ellen ajánlatos gombaölő szert, pl. 0,3%-os Zinebet vagy 0,2%-os Polirám Combit keverni. E kombinált permetlevekkel még esős, hűvös, időjárásban is ha­tékonyan védekezhetünk. Sz. Cs. A házinyúl a fő alaptakarmá­nyok mellett mindenféle ipari és ház körüli melléktakarmányt elfogyaszt. Addig, amíg megfele­lő hozzáértéssel adagoljuk nyá­laink elé. Mert ellenkező eset­ben több etetési problémát vált­hatunk ki az állománynál. Ép­pen ezért meg kell ismerked­nünk azokkal a melléktakarmá­nyokkal, amelyek legjobban megtalálhatók, illetve beszerez­hetők a nyulak etetéséhez. BÜZAKORPA A kedvező melléktakarmányok sorrendjében először is első he­lyen kell megemlíteni a malom­ipari melléktermékek közül a búzakorpát. Igen jó abraktakar­mány, értékes fehérjéket, B- csoportbeli vitaminokat és ás­ványi anyagokat, elsősorban foszfort tartalmaz. Étrendi hatá­sa kedvező, a bélsárt kissé lá­gyítja, tejtermelésre kedvező ha­tású, ezért a szoptatós anyák keverékeibe feltétlenül használ­junk korpát. Ha a búzakorpa korlátlanul rendelkezésünkre áll, abban az esetben minden korú és hasznosítási irányú nyúlnak adagolhatunk, 15-25%- os mennyiségben. Az általunk készített takarmánykeverékhez a korpa etetése elővigyázatot is kíván, mert sok ügyeskedő a korpához hozzákeveri a malom­söpredéket, láblisztet és egyéb hulladékot. Ez azt eredményezi, hogy«— elsősorban a növendék- nyulak között — hasmenés, el­hullás léphet fel. Ezért a gya­nús korpa etetésénél próbaete­tést kell végeznünk. LUCERNALISZT A nyulak takarmányozásában a szénalisztek előkelő helyet foglalnak el az utóbbi időben. A tápok összetételéből láthatjuk, hogy minden tápban van lucer­naliszt, kb. 50%-ban. A lucerna­liszt a nyulaknak ízletes, fehér­jetartalma, magas vitamin- és ásványiányag-tartalma jelentős. Különösen fontos a forrólevegős módszerrel szárított liszt, mely- . ben magas a karotintartalom. A rendekben szárított lucerna liszt­jének táplálóértéke csekélyebb. Ennek oka az, hogy a szárítás következtében minőségi értéké­ből veszít és igen nagy a levél­veszteség. Nemcsak lucernából, hanem valamennyi’ pillangós ta­karmányból kiváló szénalisztet lehet készíteni nagyüzemileg és házilag is. RÉPASZELET A cukorrépa-termesztés körze­tében a nagyüzemekből igen sok tenyésztő mint tsz-tag hozzájut­hat a friss és szárított répasze­lethez. A friss répaszelet dará­val keverve, kisebb mennyiség­ben etethető, 5—10 százalékos arányban. A tejtermelésre ked­vező hatást gyakorol. Ennél több csak akkor kerülhet a nyulak elé, ha előzetesen beáztatjuk. A száraz szelet ugyanis a gyomor­ban erősen megduzzad és emésztőszervi bántalmak okozó­ja lehet. A répaszelet ásványi anyagokban szegény, ezért ezek pótlásáról időben gondoskodni kell. KENYÉRHULLADÉK A takarmányozásban igen gyakran használjuk fel a ke­nyérhulladékot, amit napról napra összegyűjtünk a családban és különböző üzemi étkezdék­ben. Az összegyűjtés helyes, mert enélkül kárbamenne a ke­nyérhulladék. így igen sok egyéb alaptakarmányt tudunk vele pó­tolni. A folyamatosan gyűjtött kenyérhulladékból a penészes darabokat ki kell válogatni, a nem penészes darabokat pedig szárítani kell és levegős helyen tárolni az etetésig. A túlzott ké­ny érhulladék-etetés hizlalja a nyulakat, ezért a tenyészállatok­kal csak kisebb mennyiségben etethetjük, mégpedig a keverék abrakrészeként, a kukorica és a rozs rovására. A 2 kg-nál nehe­zebb hízónyulakkal már bátrab­ban etethetjük. ERDEI MAG, TEJ, TOJÁS Több tenyésztő hozzájut erdei magvakhoz, többek között tölgy- és bükkmagvakhoz. A magvakat pörkölt állapotban etetjük, napi 1—2 százalék keverékarányban. Az állati eredetű takarmányok­nál esetleg számításba jöhetnek még a teljes és fölözött tejek. Főleg a szoptatós anyák táplá­lására a tejet édesen, vagy aludt­tej formájában nyújtsuk az álla­tok elé, darabonként 1—2 dl mennyiségben. Megfelelő és al­kalmas az író-savó is. Ipari és kotlóskeltetésből eredően, em­beri fogyasztásra nem alkalmas törött tojás, vagy az első lám- pázásnál kiesett terméketlen to­jás is felhasználható etetés cél­jára. Ezeket keményre főzzük, héjuktól megtisztítjuk és a da­rakeverékhez adagoljuk, főként tenyészbakoknak, de nyújtha­tunk anyáknak és növendékek­nek is. Mikulás András, MÉSZÖV ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Aranyérmes szárító

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom