Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 22. A fejlődés sokfelé tapasztalható gondjai itt is feszítenek tehát. Az újabb de kinőtt épületek, a toldozgatott iskolák, a kényszerkollégiumi helyek nem teszik könnyűvé a tanítást és a nevelést. — A párt-vb is méltányolja a pedagógusok erőfeszítéseit — mondja Cserepes Sándor — de emellett állást foglalt például amellett, hogy a szakközép helyzetén változtatni kell. Az anyagi erőket okosan csoportosítjuk, hogy szülessen jobb feltétel. így lesz ez az óvodák terén éppúgy, mint az iskolák esetében. Az általános iskolákban évente száz tanuló végez. A fele gimnáziumba vagy szakMegjött a távirat! Jó a hír! Sikerült! A jelenlegi ismeretek szerint Fehérgyarmaton az első iskolát 1690-ben, a református egyház alapította. Egy korabeli jegyzőkönyv tanúsága szerint az első rektor, azaz tanító Dálnoki György Volt. Hogy hol volt az iskola, arról ma nem tudunk semmit. A későbbi iratok csak arra adnak választ, miként támogatta a fejedelem, II Rákóczi Ferenc az oktr,t^s ügyét. A szabadságj'r'rc bu_ kása után isicolaügy hanyatiäni kezdett. Egy 1724-es visitatio így vélekedik: „Közel hatvan gyermek volt azelőtt egy esztendőben az oskolában, most pedig harmadrésznyi sincs, de melynek oka nem a rektor, hanem a romlásban lévő oskolaház és a rektori fizetéssel nem gondolás.” A tanító fizetése a következőképpen alakult: a földművelők egy kereszt búzát, a más foglalkozásúak 40 kispénzt fizettek gyermekükért. A rektoré volt három országos ’ ze is. *£■ rozzant épületei ban javították met segédtanító is került a községbe. 1770-től Hatvani József vezetékével katolikus iskola is alakult. A rossz szociális viszonyok miatt csupán néhány iskolás lézengett a tantermekben. RÉGI ÉS KINŐTT ÉPÜLETEK jós. HONISMERET Áz eredmény minősít Az első rektor Nem kis gondot okozott az óvodai helyeket elosztó társadalmi bizottságnak: miként osszák el a jelentkezőket. A fő problémát az jelentette, hogy a Május 14. téren, ahol sok a fiatal házas, sokszoros volt a túljelentkezés, másutt viszont volt hely. Így aztán a szülőkkel történt beszélgetés után döntöttek arról, hogyan is helyezzék el a 30 helyre a 140 jelentkezőt. A számokkal és helyekkel történő zsonglőrködés nem ígér megoldást hosszabb távra. Tudják ezt a város vezetői is. A felismerésnél azonban nem álltak meg, hiszen már épül az új óvoda. A város üzemei, intézményei jóvoltából a mostani 50 gyermeket fogadó óvoda a jövő évtől már száz apróságot fogadhat. A gépi munka és a pénzfelajánlás mellett egyre többen vannak azoic, akik társadalmi munkát vé- géznek. Felvételünkön, melyet Molnár Károly készített, szorgoskodó felnőttek dolgoznak a legkisebbekért. Gyermekei' egészségéért Megyeszerte nagy fejlődésnek indult az iskolaegészségügyi munka. Ebből a folyamatból Fehérgyarmat sem maradt ki. Igaz, az iskolaorvosi rendszert lehet még tökéletesíteni, az eddigi eredmények azonban ehhez a jó alapot már megadják. Az egyes számú általános iskolában és az óvodáknál dr. Rácz József, a 2. iskolában és a szakmunkásképzőben dr. Tóth Julianna látja el az iskolaorvos sokrétű munkáját. A nagyobb gyermekek körében nem egyszerűen csak vizsgálatokat tartanak, hanem az oktatás és nevelés folyamatába bekapcsolódnak, a családi életre nevelés előadásait is tartják. Azokban az intézményekben, ahol az iskola- orvosi hálózat már működik, minden gyermekről nyilvántartást fektettek fel, amely végigkíséri őket az óvodától a középiskoláig. így nyomon követhető minden tanuió egészségi állapota, köny- nyen nyílik lehetőség a gyors közbeavatkozásra. Végeznek ennek érdekében időszakos szűrővizsgálatokat is. Kirándulások előtt az iskolások kondícióját is orvos ellenőrzi. REPÜLŐVEL AZ NDK-BA Sok az óvodás, kevés a hely Mit jelent Gyarmaton tanítani ? Sok fehérgyarmati iskolásnak sikerült ezen a nyáron ismerkedni az országgal és a világgal. Az Állami Ifjúsági Bizottság 10 darab kétszáz forintos utalványát a 2. sz. általános iskola tanulói kapták, akik Lengyelországba utaztak. Onnan visszatérve, a cserepartner lengyel pajtásokkal a Balatonra mentek pótüdülésre. Az 1. iskola etven darab turisztikai, utalványt kapott. Nem okozott gondot a hasznosítás. Nyolcvan gyermek Balaton- földváron nyaralt, a másik csoport a Német Demokratikus Köztársaságot kereste fel. Az NDK-ba utaztak a gimnazisták és a szakközép- iskolások is, azzal a különbséggel, hogy számukra külön élményt nyújtott a repülőút. A KISZ-fiatalok közül Srácok a Balaton mellett. üdülőjegyet kapott tíz fő, ők Fonyódon töltötték a nyár egy részét, másik csoportjukat a Hotel Ifjúság fogadja. Az utazó, kiránduló fiatalok mellett szép számmal akadtak, akik a művelődés más formáit élvezték. Hatvanöt kulturális és hatvan hangversenyutalvány kínálta a lehetőséget, hogy új élményeket szerezzenek. A szakmunkásképző intézet régi hagyományt ápolt, amikor a kora nyáron száz tanuló részére biztosított szervezett utat. És mi van még hátra? A két középiskola a tanév kezdetén országjárásra viszi növendékeit. Szép számmal gyűltünk össze, hogy a város mai iskolaügyéről beszélgessünk. Pásztás István a 142-es szakmunkásképző igazgatóhelyettese, Iván Lajos a Móricz kollégium igazgatója, Sza- niszló Ferenc az egyes, Molnár Elemér a kettes általános, dr. László Béla a Zalka Máté Gimnázium, Hamar Péter a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója és Cserepes Sándor, a városijárási pártbizottság munkatársa vállalkozott arra, hogy világos kép alakuljon ki arról: hol, hogyan és mit tanulhat a nebuló? Iskolaváros? Fehérgyarmaton jelenleg két általános iskola, egy gimnázium, egy szakközépiskola és egy szakmunkásképző várja a város, és részben a környék gyermekeit. — Az idén a két általánosban három-három első osztály indul. Kevés a tanterem, kinőttük az új épületet is — mondja Szaniszló Ferenc. Két műszakban tanítunk, tárgyi feltételeink jók, a nevelői ellátottság százszázalékosan szakos — folytatja Molnár Elemér. A gond azonban már jelentkezik: rendszeresen három osztály jön, s kettő távozik. Közeledik a demográfiai hullám. Hogy mi lesz öt—hat év múlva? — A gimnázium viszonyairól viszonylag jót mondhatok — így dr. László Béla —, de a többi közép? És ránéz kollégáira, akik percek alatt megrajzolják iskolájuk képét. — Iskolánkban, a szakközépben három ágazatot tanítunk: számvitel, gazdálkodás, mezőgazdaság és szövetkezeti kereskedelem és igazgatásügyvitel tárgyakat. Mindezt egy olyan iskolában, amely 1944-ben épült, tornaterme nincsen. — A szakmunkásképzőben hat tanteremben 437 tanulót oktatunk. Több műhely, korszerűbb és több hely kellene. Kollégium nincs. Képzésünk is korszerűsítésre szorulna, olyan szakmák hiányoznak, melyekre lenne igény itt is, a környéken is. Pásztás István szavai sem lelkesítők. — Hogy a kép teljes legyen, vegyük ehhez a kollégiumot is. Amikor készült, már kicsi volt. Egy sereg tanuló, legalább 90, albérletben lakik, annak minden hátrányával. Már a mai helyzetből adódóan is szükség lenne legalább egy 300 fős új intézményre! — összegez Iván Laközépbe megy, a többi szakmunkásnak. A gimnazisták fele jelentkezik továbbtanulásra, s a legrosszabb esetben két nekifutás után sikerül is a felvételi. A szakközépben általában 15 jelentkezik továbbtanulásra, 40 százalékuknak ez sikerül is. — Arra is rájöttünk, hogy a bukásmentes iskola mítoszát el kell vetni — így Szaniszló és Molnár. Mert kiderült, hogy ha mi továbbengedünk mindenkit, akkor jelentkezik a nagyon gyenge anyag a középiskolában és a szakmunkásképzőben. Ebből törések, csalódások következnek, s ez rossz gyermeknek, szülőnek egyaránt. — A másik tanulság: a gimnáziumban és a szakközépiskolákban végzettek számára nagy hasznot jelent az a szakma, amit megszereznek. Szinte kivétel nélkül el tudnak helyezkedni, akik nem tanulnak tovább. Csak az érthetetlen — fejtegeti Hamar Péter —, a tanácsok miért vonakodnak alkalmazni a jól képzett fiatalokat. Pásztás István a szakmunkásképzés helyzetét magyarázza : — Kilenc szakmára oktatunk, Gyarmaton kívül Vásá- rosnaményban is van kihelyezett osztály. Az idén 142 tanulót iskoláztunk be. A női szabó szakmára százszázalékos volt a túljelentkezés. Pedig tudvalévő: a ruhaipari szövetkezet jövőre sem tud létszámot fejleszteni. Kötő és hurkoló szakmára, pedig itt a HÓDIKÖT, senki nem jelentkezett. Hasonlóan kőműves sem akar lenni senki. Géplakatosnak is kétszer annyian jönnének, ahány hely van. Más szakmai arányak kellenének, s főleg néhány olyan szolgáltató szakma, amely itt is jövős. Hi lesz veled szakmunkás? — A város is látja — folytatja Iván Lajos —, hogy az iskolások máris jelentős szerepet töltenek be a közművelődésben. Nincsen ünnepség, névadó, esküvő, vetélkedő, arrielyen ott ne lennének. Lényegében ők jelentik a szellemi utánpótlást, nemcsak Fehérgyarmaton, hanem a járásban is. Korszerű nevelésük, tanításuk mindenképpen a közeli és távlati jövőt szolgálja. Ehhez jobb körülmények kellenek. Szerteágazó beszélgetésünknek csupán néhány gondolatát adom közre. Nevelői felelősség csendült ki a szavakból. A nehézség emlegetése nem felmentéskeresés. A jobb követelése nem magánérdek. Megyei érdek, hogy egy 50 ezres körzet központjának iskolaügye jól szolgálja a jövő nemzedéket. Bürget Lajos Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Ml VOLT A TÁVIRATBAN? Hír —1200 kilométerről A Zalka Máté gimnázium tanulói az idén nyáron is az NDK-ba mentek, dolgozni, nyaralni. A csoportban voltak azok is, akik felvételiztek, felsőoktatási intézménybe készültek. Mindvégig bennük volt a csihari, milyen hír jön otthonról? Sikerült? Nem sikerült? Az első táviratot itthonról Oláh Zsófia kapta. A hír rövid volt: sikerült. Így aztán már semmi akadálya, hogy az ötgyermekes pedagógusszülők gyermeke a családi hivatás folytatója legyen. De a többi hír is kellemesnek bizonyult. Képiró Angéla az Államigazgatási Főiskolára, Széles Ágnes orosz-történelem szakra nyert felvételt. Ami a dologban érdekes: Angéla is családi foglalkozást folytat. Nagymamája volt Nagydobos első tanácselnöke, az édesanyja pedig a falu vb- titkára. Ország-világjáró diákok
