Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. augusztus 12. 9 C S AILIAIDHCIT T H © N Új ismerős a kiskertben és a konyhában Patisszon az étlapon KOZMETIKA Egy „bizonyos koron” túl... Vannak nők, akik egy bizonyos kor után elhanyagolják a kozme­tikai teendőket, mert úgy vélik: úgy sem ér már semmit, nem hozza vissza a fiatalságot. A nő, aki már r.em akar tetszeni, nem törődik külsejével, egyre nehezebben illeszkedik bele a jól öltözött, jól ápolt emberek társaságába és testileg-lelkileg idő előtt megöregszik. Ez lenne a törvényszerűség az öregedés fo­lyamatában? Való igaz, hogy az idősebbek kozmetikája más, mint a fiatalo­ké, inkább a testápolás kerül elő­térbe, de a kozmetikai teendőket sem szabad elhanyagolni. A kel­lemes megjelenés idősebb korban is biztos fellépést kölcsönöz mun­kahelyen, társaságban, otthon. Az idősebb korban lévő nő kikészí­tése legyen diszkrét, használjon pasztell színeket. A túl színes smink nem hat előnyösen az öre­gedő arcbőrön. A világosszőke, vörös vagy éjfekete hajszín sem ajánlott egy bizonyos koron túl, tehát hajfestésnél inkább a lá- gyabb tánusú színekből válasszuk ki az arcbőrünkhöz legjobban il­lő hajszínt. Egy bizonyos koron túl foko­zott gonddal kell kiválasztanunk a bőrápoló kozmetikumokat, mert az öregedő bőrnek nagyhatású készítményekre van szüksége. Pótolni kell a bőr zsír- és víz­tartalmát, amely a kor előreha­ladásával fokozatosan csökken, valamint harcolni kell a bőr idő előtti ráncosodása ellen. Erre a célra kitűnő a Fabulon szem­ránckrém, az Opera méhpempös krém. idősebb korban többet kell törődnünk a nyak és a kéz ápolásával is, mert legjobban árulkodnak a nők koráról. Az idő múlásával jelentkeznek egyéb kozmetikai problémák is (bőrhibák, ajkak feletti „ba­jusz”, az állón megjelenő szőr­szálak stb.). Természetes, hogy zavaróan hatnak az idősebb kor­ral együtt járó szépséghibák, de ettől letargikus állapotba kerülni nem szabad. Inkább próbáljunk megszabadulni ezektől a szépség­hibáktól, forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz, vagy kozmetikus­hoz. Sajnos, a férjek egy része ab­ba a hibába esik, hogy felesé­güknél észrevételeik a fellépő kozmetikai hibákat, de ugyan­akkor nem néznek figyelmesen a tükörbe. Tehát az önbizalmát vesztett nőnek először saját magában kell rendeznie, tisztáznia ezeket a problémákat. Helyes önértékelés­sel vissza kell állítani felborult lelki egyensúlyát. Szembe kell nézni a tényekkel, őszintén. Egy nő „eszmei értékét” nem lehet párhuzamba állítani ilyen szép­séghibákkal. Ez nem befolyásol­hatja az önbecsülést és a mások­tól elvárt megbecsülést. És kü­lönösen nem befolyásolhatja a családon belüli védettségérzést, a családtagoktól kijáró szeretetet. tiszteletet. Nagy tapintattal, sze­retettel, megértéssel a férjnek és a család tagjainak kell segíteni abban, hogy megingott önbizal­mát visszanyerje a kritikus kor­ban lévő asszony. Sokan nem tudják, hogy mind­össze tizenkét éve honos nálunk az a tökre emlékeztető, fodrosán kerek és lapított gyümölcsű nö­vény, amely Szabolcs-Szatmár- ban is egyre népszerűbb a kis­kertekben — és természetesen a háziasszonyok konyháiban is. Az Amerikából származó patisszon­ról van szó, amely mindenütt kapható már városaink zöldség­boltjaiban is. taplAlkozas-élettani érték Ez a tökfélék családjába tarto­zó zöldségféle „csemege” minő­ségben a legjobb: amikor 4—6 cm átmérjű éretlen, zsenge, pár napos gyümölcs. Egészben, há- mozatlanul ízletes savanyúság, hideg vagy meleg előétel. A már fejlettebb, 7—10 cm átmérőjű, ún, „saláta” minőség, még mindig hámozatlanul, darabolva szintén feldolgozható savanyúságnak, vagy különféle meleg ételeknek. Étrendi szerepét tekintve az uborkával, illetve a tökkel ha­sonlítható össze. Ilyen vonatko­zásban táplálkozás-élettani érté­ke — az általában nehezen emészthető uborkával szemben ,—, hogy a patisszonból készült ételek bármelyike könnyen emészthető az emberi szervezet számára. Kiváló étrendi hatású, kalóriaszegény tápanyag, ami a korszerű és diétikus táplálkozás fontos eleme lehet. A spárgatök­kel szemben pedig nagy előnye, hogy annál sokkal változatosab­ban, újszerű módon, igen sokfé­leképpen és tetszetős formában készíthetők felhasználásával hi­deg és meleg ételek. Beltartalmi értékei közül fehér­je-, jelentős C-vitamin- és ásvá­nyi anyag- (különösen nitrogén és kálium) tartalma emelhető ki, melyek az emberi szervezet szá­mára értékesek. A háziasszonyok számára előnyös tulajdonsága, hogy tárolhatósága a gyümölcs érettségi fokától függően, egészen jó. Hűtőszekrényben a „cseme­ge” minőség 10—14 napig romlás nélkül eltartható. Az sem utolsó dolog, hogy néhány forintos ki­lónkénti ára milyen előnnyel jár a takarékos háziasszony konyhai „gazdálkodásában”. Az alábbiak­ban néhány recepttel adunk ta­nácsot a „patisszon-étlap”-hoz. HIDEGEN TÖLTÖTT PATISSZON A „csemege” méretű gyümölcs közepét kivájjuk és füstölt hús­ból vagy füstölt nyelvből készült, Ízlés szerint fűszerezett töltelék­kel töltjük. Gyengén sós vízben megpároljuk és vékony, alkör- mössel festett aszpikkal bevon­juk. Hideg előételként tálaljuk. TÖLTÖTT PATISSZON GOMBAMART ÁSSÁL A „csemege” méretű nyers gyümölcsöt kivájjuk és sovány, darált — előre főzött — sertés­húsból készült töltelékkel meg­töltjük. Csontlében — szeletekre vágott gombával — puhára főz­zük. Ezután kiszedjük a léből. Tejszínes, lisztes habarással sű­rítve, borssal, petrezselyemmel fűszerezve, gombamártást készí­tünk. Előmelegített tányéron egy- egy töltött patisszont mártással leöntve, meleg előételként tálal­juk. TÖLTÖTT PATISSZON ÖVARI MÓDRA A megmosott, 4—6 cm átmérőjű gyümölcsöt gyengén megpárol­juk, majd a közepét kivájjuk, sóval, borssal, mustárral kiken­jük és egy-egy tojássárgáját he­lyezünk el óvatosan az üregben. A tojássárgája közepére egy szem borsot teszünk és a tojás megdermedéséig sütőben átsüt­jük. A tojásfehérjéből — külön edényben -r- a kivájt, párolt, át­tört patisszonnal sóval, borssal, pici mustárral ízesített, gőzben vert mártást készítünk és a to­jással töltött patisszont erre az alapra helyezzük. MAJONÉZÉÉ PATISSZONMARTAS A gyümölcsöt sós vízben pu­hára főzzük, lehűtve áttörjük. Majonézes mártásba finomra vá­gott vöröshagymát, zöldpetre­zselymet teszünk. Ezzel egyenle­tesen elkeverjük az áttört patisz- szont. Hideg helyen egy napig érleljük. Hús- vagy halételhez köretként adjuk. PATISSZONLEVES A 7—10 cm átmérjű gyümölcsöt kockára vágva sós vízben meg­főzzük, egy fej vöröshagymát, zöldpaprikát és paradicsomot te­szünk bele. Vékony, világos rán­tást készítünk petrezselyem- és kevés zellerzöldjével. Eperlevél tésztát főzünk bele. Tálaláskor törött borssal és tejföllel ízesít­jük. RÁNTOTT PATISSZON A megmosott, 7—10 cm méretű gyümölcsöt szeletekre vágjuk és megsózva karikára vágott vörös­hagyma közé rétegezzük, hogy annak izét, illatát átvegye. Fél óráig állni hagyjuk. Ezután liszt­ben, tojásban, zsemlemorzsában megforgatjuk és olajban pirosra sütjük. Frissen, forrón tálaljuk. (Itt jegyezzük meg, hogy sok há­ziasszony panaszkodott: nem si­került a rántott patisszon; mint kiderült, előbb megfőzték. íme a „titok”: nem kell előbb megfőz­ni, nyersen kell kirántani!) PATISSZONPÖRKÖLT A megmosott gyümölcsöt egyen­lő kockákra vágjuk és a szoká­sos módon készítjük el pörkölt­nek. ízlés szerint majoránnával is ízesítjük, lecsóval sűrítjük. Ga­luskával, vagy vajas burgonyá­val tálaljuk. patisszonpogacsa A megmosott „csemege” vagy „saláta” méretű gyümölcsöt szá­lasra reszeljük, besózzuk és fél óráig állni hagyjuk, majd a le­vét kinyomjuk. Darált párizsi­val, egy egész tojással, törött borssal és előzőleg megpárolt vö­röshagymával összedolgozzuk. (Ha kicsit lág$\ kevés .zsemle- morzsát adunk hozzá.) Pogácsá­kat formálunk belőle, lisztben vagy zsemlemorzsában megfor­gatjuk és forró olajban kisütjük. Főzelékhez feltétnek használjuk. 0 RAKOTT PATISSZON A megmosott „saláta” méretű gyümölcsöt ujjnyi szeletekre vág­juk, besózzuk, törött borssal mindkét oldalát megszórva, liszt­ben megforgatjuk, majd forró olajban kisütjük. Tűzálló tálba rakva, tejföllel meglocsolva, zsemlemorzsával megszórva, sü­tőben gyenge láng mellett átsüt­jük. Forrón tálaljuk. írásos párna Demeter Ilona kalotaszegi írásos párnája a pedagógusok nyíregyházi kézimunka-kiállításának anyagából Könnyen fésülhető és csinos Frizurák kislányoknak A 10—15 éves kis bakfisok sze­retik a gondozott, szép frizurát, és szívesen viselnek copfot is. Nekik mutatunk be néhány köny- nyen fésülhető, csinos modellt. 1. A hajat egészen simán, vá­laszték nélkül hátrafésülve, há­tul magasan és közvetlenül egy­más mellett szorosan két ágba fonva, színes, vastag pamutszál­lal ujjnyi szélesen a tövénél meg­kötjük. 2. Akinek jól áll, középen elvá­laszthatja a haját. Mindkét ol­dalon a hajat kefével összefogva, a fül mögött és fölött egy kicsit megtupírozzuk, majd megcsavar­va nagy csigába tekerjük és ba­bahajtűvel rögzítjük. 3. Vállig érő hajból: kétoldalt, a fül fölötti hajat simán hátra­keféljük, a fejtetőn egy fonatba fonjuk, s a végét sötétkék bár­sonyszalaggal csomóra kötjük. 4. Hosszú vagy vállig érő haj­ból fésülhetjük a következőt. Az egész hajat simán hátrafésüljük, csupán elöl, a fül fölött ve­szünk el egy-egy tincset, amit megsodrunk, majd hátul a fejen színes copffal összefogunk. 5. Szintén középen választott hajból közvetlenül a fül fölött fonatot készítünk, végeit a fej­tető közepén szalaggal vagy csat­tal rögzítjük. Ha nagyon hosszú a haj, fönt keresztezve, alul a tarkón fogjuk össze a végeit. 6. Széles és magas a frufru, amely a fejtetőnél indul ki. A többi hajat összefogva, hátul, magasan egybekötjük, a végeit gyűrűkbe, csigába szedjük. Ha hosszú a haj, akkor a végét meg­sodorva kis kontyocskát teke­rünk. 7. „Indiánlány” frizura. Elöl a homloknál mindkét oldalon két- két lecsüngő fonatot készítünk szorosan egymás mellett, a vége­it színes fagyöngybe fűzött be- főttesgumival fogjuk össze. PATISSZON ORLY MÓDRA A „saláta” méretű gyümölcsöt mintegy fél cm vastag, haránt­szeletekre vágva lisztben megfor­gatjuk, majd sűrű palacsintatesz- tába (vagy sörtésztába) mártjuk és bő, forró olajban mindkét ol­dalát pirosra sütjük. Párolt rizs­körettel és paradicsommártással forrón tálaljuk. Könnyű diétás vacsora. CSEMEGEPATISSZON A megmosott — hámozás nél­küli — 4—6 cm átmérőjű gyümöl­csöt egészben, a 7—10 cm-eset pedig gerezdekre vágva készítjük elő. ízlés szerint kaprot, babér­levelet, szőlőlevelet, tormát he­lyezünk az üvegbe, amibe szoro­san berakjuk az előkészített gyü­mölcsöt. Erre mustármagot, ko- raindert és néhány szem fekete­borsot szórunk, majd forró, ece­tes—sós—cukros felöntőlevelet öntünk rá. Az üveget lezárva, száraz gőzben csirátlanítjuk. El- tevéshez csak patentüveget ér­demes használni, mert celofános lekötésnél a feltöntölé elpárolog. patisszoncsalamAdé A „saláta” méretű gyümölcsöt vékony szeletekre gyaluljuk és felszeletelünk — súlya egyharma- dának megfelelő vöröshagymát. Sózva, külön-külön edényben, 24 órára állni hagyjuk. Utána ki­nyomva, rétegenként patent­üvegbe rakjuk és ízlés szerinti forró, ecetes—cukros lével fel­öntjük. A lezárt üvegeket száraz gőzben csirátlanítjuk. patisszonsalata A megmosott, „saláta” méretű gyümölcsöt vékony szeletekre gyaluljuk, besózzuk és fél órára állni hagyjuk. Utána kinyomjuk és ecetes—cukros salátalébe tesz- szük, ízlés szerint fokhagymával, pirospaprikával ízesítjük. Divat a keresztszemes 2. A ruhán Két divatos vonalú és bőségű modellünk anyaga puplin, batiszt, selyem, illetve bármilyen könnyű, lágy esésű anyag lehet, a hímzett díszítések pedig lenvászonra, vagy napszövet­re készülnek és a ruhára rávarrva, illetve betétként alkalmaz­hatók. A baloldali ruhát fehér lenvászonból képzeltük el, a pirossal hímzett 1. számú minta felhasználásával (lent balra), de szép lenne almazöld anyagból is a 2. számú mintával (lent jobbra), melyen a virágok lila, a levelek sötétebb zöld szí­nűek. A jobboldali modell anyaga napságra színű, laza szövé­sű, gézjellegű, a hímzés sötét okker, világos rozsdabarna, esetleg olajzöld fonallal készül a 3. számú mintával (a felső motívum). A rajzon láthatják a motívumok elhelyezését a de­rékrészen. Ha nem kapnak azonos árnyalatú anyagot a hím­zéshez, a minták színállása megfordítható, s elütő színű anyag­ra, hímezzék, a ruha színével egyező fonállal! (Mátrai Éva) Seperj tisztábban Amikor egy legényember el­múlt 30 éves, nem tud egyköny- nyen megfelelő élettársnőt talál­ni, jóllehet napjainkban sok há­zasságközvetítő iroda áll ren­delkezésre és a házassági „szer­viz” elektronikus számítógépeket is alkalmaz. Ezért az NSZK-beli Brémában mindmáig elevenen él egy régi szokás: a házasodni kí­vánó férfi egy közönséges padló­kefét fog és elindul, hogy felse­perje az 1405-ben épült városhá­za lépcsőjét. Az idősebb aggle­gények pedig a XI. században emelt rzékesegyház bejárata előtt csinálnak rendet. E „házasság- közvetítési” möflszer előnye — a brémaiak véleménye szerint — az, hogy a menyasszonyok nem­csak esetleges férjük külsejét értékelhetik, hanem jellemére is következtethetnek abból, hogy milyen buzgalommal bánik a padló kefével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom