Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 2. Textilesek tanulmányútja Hasznosítják a tapasztalatokat Gyárlátogatással egybekö­tött szakmai tanulmányutat szervezett az elmúlt héten a Salgótarjáni Ruhagyárban a Textilipari Műszaki Tudo­mányos Egyesület megyei ruházati szakosztálya és a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat. A kétnapos tapasz­talatcserén a vállalat negy­ven dolgozója — gazdasági vezetők, termelésirányítók, szakmunkások — vett részt, s ki-ki a maga szakterületé­nek megfelelő témában ka­pott tájékoztatást. A konzul­tációk után a csoport gyárlá­togatáson vett részt, ahol a termelőmunka gyakorlati ré­szét is megismerhették. A tanulmányút sikerét bi­zonyítja, hogy a Salgótarján­ban látottak alapján a válla­latnál is készítenek egy sza­bász terítőasztalt, amelyen könnyebb fizikai munkával, termelékenyebben lehet majd dolgozni. Várható, hogy több, hasznos javaslat is lesz még a „tarsolyban”, hiszen a ta­pasztalatcserén részt vett dol­gozóktól írásbeli emlékeztető­ket kérnek. Az immár hagyományos ta­pasztalatcseréket tovább foly­tatva, egy szűkebb tagú cso­port a jövő hónapban utazik el ugyancsak kétnapos tanul­mányútra a Zalaegerszegi Ruhagyárba és a szombathe­lyi Stil Ruházati Vállalathoz is, hogy tovább bővíthessék ismereteiket a ruházati ipar­ban. Motorvizsgán Túl a kerítésen, a vizsgára kijelölt hely mellett, 50—60 főnyi motorfalka legelészik. Nyolc órakor kinyílik a kapu, s begurulnak az első vizsgá­ra várók. — Visszapillantó, csengő, prizma. Legyen szíves bein­dítani a motort! — hangzik a vizsgabiztos udvarias kéré­se. — Világítás rendben, kipu­fogó rendben. Le lehet állí­tani. Kerék, fék megfelelő. Köszönöm. — Két ütés a mo­tor adatlapjára — CM 50 —, s a Komár, nyergében boldog gazdájával, távozik. Baktalórántházán is meg­kezdődött a segédmotoros járművek műszaki vizsgáz­tatása. A gyors, szakszerű ellenőrzést, mely kiterjed a motor valamennyi részére, a dudától a kerékagyig. Hathá­zi Gábor vizsgabiztos és Lekli Gábor segédvizsgabiz­tos, a KPM Autófelügyelel megyei munkatársai végzik. — Sokan jönnek alacsony műszaki színvonalú gépekkel. Kiszerelt hangtompító, lötyö­gő kerék, a leggyakoribb hi­bák. Sokszor valóban elég néhány csavar meghúzása, ám azt sem végzik el. A motorhang csökkentésére pe­dig legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás: fém esztergafor­gáccsal megtömni a kipufo­gót — magyarázza Hatházi Gábor. — Miért kell ide ez a mat­rica? — érdeklődik Lekli Gábor, a motor lámpaüvegé­re mutatva a következő vizsgázótól. A lámpán, épp a fény útjában, rózsaszín ma­lacka vigyorog. A motoros vállvonogatva nekiáll leka­parni. A két szakember a bakta- lórántházi vizsganapon száz­nál több masinát minősített. Jó néhány különös „szerke­zet” akadt köztük. A „csúcs” talán mégis egy Riga volt. Bordó műszőrmével bevont benzintankján nyúlszőr subás juhász ücsörög, cowf>oykalap- ban, szájában pipával. Az első tengely végein hegyes drótrugók, melyeket a bal­esetveszély miatt a vizsgabiz­tos azonnal leszedet. A kucorgó juhász, ha tud­ná, a pipát kivéve szájából, bizonyára nagyot sóhajtana: „Ezen is túl vagyunk!” Csendes Csaba Új gép a gyümölcsösökben Gépesítik a tartályláda-rakodást Megyénk gyümölcsöskert­jeiben a téli alma szedésénél az úgynevezett kishűtő ládá­kat egyre nagyobb mértékben felváltja a tartályláda. Ez nemcsak a szedést, szállítást, de a hűtőházi betárolást is gyorsítja, könnyíti. Gazdasá­gossági szempontok: a tar­tályláda lényegesen kevesebb forgóalapot köt le, csökken az élőmunkaigény, de idő és energia is megtakarítható az­zal, hogy a kerten belüli szál­lításhoz kevesebb erőgépre van szükség. A tartályládás szedés, szál­lítás gépesítése hazai gyár­tásból eddig nem volt tökéle­tesen megoldva. Hiányzott az alapvető jármű a speciális szállítókocsi. E gond megol­dásában segít a MEZŐGÉP vállalat új terméke a GSZK —6 jelű gyümölcsszállító. A baktalórántházi gyáregység-' ben az új termékből idén 75 darabot készítenek, fő meg­rendelő a vajai Nyírkert ter­melési rendszer. A GSZK—6 alacsony fel­építésű, széles kerekű mozgé­kony jármű, MTZ—‘50-es erő­géppel vontatható. A típus­jelben a hatos szám arra utal, hogy a görgős platóra egyszerre 6 tartályláda he­lyezhető. A teli ládák leraká­sa a görgők segítségével köny- nyen, pillanatok alatt tör­ténhet, ugyanígy az üres lá­dák felrakása is csak néhány perces művelet. A lengyel importból származó futómű a széles kerék a leglazább ho­mokon is megakadályozza az elsüllyedést. Az új gép kis sorozatú gyártására a prototípus ko­rábbi alapos kipróbálása után került sor. Az üzemi próbák igazolták: a GSZK—6 hasznos eszköze lesz a télial- ma-termesztésnek, az üzemi szállítás korszerűsítésének.- S. E. Görögdinnye exportra Kékeséről A városellátó kékesei Űj Élet Tsz az idén 10 hektáron termelt görögdinnyét. A. kis közösség homokdombjain be­érett az édes, közkedvelt cse­mege, amelyet jórészt szerző­désre termelnek. Visznek be­lőle a kisvárdai piacra, bizto­sítják a helyi ellátást, s az idén először exporttálnak is görögdinnyét. Augusztus el­sején küldték el az első 200 mázsát a második szedésből Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba és a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Kékeséről kocsikkal szállít­ják Kisvárdárs „ nem telje­sen érett gyümölcsöt, s itt vagonokba rakják, s mikorra megérkeznek teljesen beérik a zamatos görögdinnye, mely­ből jelentős bevételre számít a termelőszövetkezet. II „kaja“ és a táplálék Gyakran halljuk, illetve olvassuk találó jelmondatát: „Egészséges gyermek — biz­tos jövő!” Ezzel a jelmon­dattal invitált az elegáns meghívó a közelmúltban gyermekélelmezési ankétra és a kapcsolódó „Kereskede­lem az egészséges életmódért” c. kiállításra. Készült külön menükártya. Pompás volt a környezet is: a szép, új jósa- városi 9. számú általános is­kola díszudvara és termei. Színvonalas előadások követ­ték egymást, s a nagyszámú hallgatóság sok-sok hasznos adatot és tanácsot kapott az iskolás korú gyermekek ét­keztetésével kapcsolatban. Egy világ omlott össze ben­nem azonban, amikor az egyik illusztris előadó „kaja” elnevezéssel emlegette a táp­lálékot. Hazamenve rögtön meg­néztem az idegen szavak szó­tárában a „kaja” szó pontos jelentését: étel, táplálék; ar­gó szóhasználattal. Errefel kikerestem az „argó” szó ma­gyarázatát is, mely ekként hangzik: „tolvajnyelv, a bűnö­ző embereknek a szókincs egy részében a kqznyelvtől elté­rő, eredetileg titkos csoport­nyelve”. Jól tudom én, hogy nem szabad semmit eltúlozni, avagy a bolhát elefántnak nézni. Mégis azt hiszem, hogy nem jelentéktelen hibáról, illetve negatív példamutatás­ról van szó. Kétségtelen, hogy a nemzetközi gyermek­év kapcsán az egyes orszá­gokban a mozgás, a táplálko­zás és a helyes higiénés ma­gatartás szempontjai kerül­nek előtérbe a nemzeti, helyi sajátosságoknak megfelelően. Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy az egészség alatt ma nem csupán a testi betegség hiányát, hanem a teljes tes­ti-lelki egészséget, valamint társadalmi kiegyensúlyozott­ság állapotát értjük. A lelki egészség szférájába tartozik a szép beszéd (jelen esetben: a szép magyar beszéd), s ép­pen ezért nagyon is vigyáz­niuk kell a példamutató fel­nőtteknek, hogy szellemi „kaja”-val vagy szellemi táp­lálékkal etetik-e a gyermeke­ket. Dr. Fazekas Árpád Fiatalkorú ámokfutása a lopott autóval A fiatalkorú Z. Lászlóról munkahelyén és lakókörzeté­ben egyaránt jól vélekednek. Az ő esete azt igazolja, hogy egy meggondolatlan lépés mi­lyen hamar tönkre tehet mindent és bekövetkezhet a tragédia. Nyíregyházán ez év július 13-án egyik munkatársával 2 korsó sört, majd a nagyhalá­szi étteremben 4 üveg sört ivott meg Z. László, s maga sem tudja az okát, de a ter­melőszövetkezet központja előtt találta magát. Látta, hogy a gépkocsiveze­tő a garázsba vitte a Volgát, s hallotta, amint azt mondta az éjjeliőrnek: „itthagyom a kocsi kulcsát, mert holnap reggel 'korán indulunk”. Va­lószínű, hogy ez alatt az idő alatt fogalmazódott meg gon­dolatában: kocsikázni megy. Az éjjeliőrt bántalmazva ju­tott el a gépkocsihoz, közben azonban annak súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülése­ket okozott. A hátrahagyott kulcs bir­tokában a kocsival rövid időn belül elhagyta a termelőszö­vetkezet területét, a zsákgyár felé folytatta útját, mintegy 70 fem-es sebességgel. A gya­korlatlan és ittas vezető Z. László a zsákgyár közelében későn vette észre, hogy előtte kerékpáros közlekedik. Gyors mozdulattal balra kapta a kormányt, de így is elütötte a kerékpárost, aki — szeren­csére — csak 8 napon belül gyógyuló sérüléssel vészelte át a történteket. Z. Lászlónak azonban még nem fejeződött be a kocsiká­zás. ö maga a később történ­tekről így emlékszik vissza: „Nagy szikrázást, aztán nagy sötétséget láttam”. A kocsi ugyanis a villanyvezeték­rendszer egyik betonoszlopá­nak ütközött, amikor a kerék­párost ijedtében el akarta ke­rülni. A vezetékek leszakad­ták, a villany az utcában, va­lamint a zsákgyár jelentős ré­szén (az üzemen belül is) ki­aludt. A gyárban hosszabb időre megállt a termelés és ez kö­zel másfél milliós termelés- kiesést okozott, a kocsiban pedig több mint 43 000 forint kár keletke^tt. Az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú Z. László ügyében a nyomozás befeje­zés előtt áll és egy sor bűn- cselekmény miatt — így töb­bek között könnyű testi sér­tés vétségéért és súlyos testi sértés bűntettéért, ittas jár­művezetésért, jármű erőszak­kal való elvételének bűntetté­ért, közérdekű üzem működé­se gondatlan megzavarásának vétségéért kell felelnie. Az eset talán „ gépkocsive­zetők és áltai.u.un a gépjár­művök irányíts ak figyelmét is felhívja a gondosságra. Meg kell szervezni az indító­kulcsok biztonságos őrzését, még ha azzal másnap valaki korán indul el akkor is. Mert a lehetőség, az lkalom szüli a tolvajt. Dr. T. Gy. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri üzemében Balogh István félautomata üveg­felrakó gépen készíti elő a két és fél decis coca-colás üvegeket a töltésre. (Császár Csa­ba felvétele.) Hogyan módosul az üzemi étkeztetés? A Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben július el­sején kezdték el gyártani azt a 20 ezer darab női ruhát, me­lyet a holland BAROKK cég rendelt a fehérgyarmati üzem­től. (Mikita Viktor felvétele.) ben kötelezi a vállalatokat, intézményeket, hogy az éte­lek mennyisége és minősége a 'korábbival azonos színvo­nalú legyen. Változás még, hogy a kenyér szeletenként! ára 20 fillérről negyven fil­lérre emelkedett. Okát csak találgatni lehet, hiszen a ke­nyér bolti ára 50 százalékkal nőtt, az üzemi konyhákban bevezetett 100 százalékos ár­emelés feltehetően a pazarlás csökkentésére kíván ösztönöz­ni. So'k üzemi konyhán eddig a kenyeret is beszámították az ebéd előfizetéses árába. Ezután ez a módszer szabály­talan lesz, s egyébként sem lenne célszerű a kenyér árá­val csökkenteni a nyersanyag értékét. Ezek az intézkedések érvényesek a vállalatok, in­tézmények saját üzemeltetésű konyháira, de érvényesek azokra is, amelyeket vendég­látó vállalat, vagy szövetke­zet üzemeltet. Sok munkahelynek . nincs üzemi konyhája, s a dolgozók a közeli éttermekben étkez­nek. Természetesen itt is emelkedtek az árak, de az előfizetéses ételek árai ará­nyaiban nem nőtték többel, mint a vállalatok üzemi konyháin. A vendéglátóhelye­ken általában kétféle menüt kínálták és kínálnak az előfi­zetőknek: az olcsóbb menü ára általában 2,20-szal, a drá- gábbi'ké 3,10-zel emelkedett, mert itt magasabb a nyers­anyagérték. Az áremelés miatt csökken­tette a rendelet a vendéglátó hasznát: az eddigi 44 százalé­kos haszonkulcs helyett júli­us 23. óta csak 31 százalékot számolhat el, vagyis az ár­emelkedés okozta magasabb árak nem engednek magasabb jövedelemszerzést a korábbi­nál. A vendéglátóra is vonat­kozik, hogy sem mennyiség­ben, sem minőségben nem változhatnak az ételek. A ke­nyeret itt is külön kell fizet­ni: az előfizetéses étkezők 50 fillért fizetnek szeletenként. Lényeges tudnivaló, hogy a vendéglátó éttermeiben egy hét átlagában kell az előfize­téses menük árait kigazdál­kodni, az üzemi konyhákon pedig havonta. Egyszeri ét­kezésből tehát nem lehet megalapozott következtetést levonni az ételek mennyisé­géről és minőségéről. (b. j.) Aki egy hónapra előre ve­szi meg az üzemi konyha ebédjegyét, épp ezekben a napokban tudja meg: meny­nyivel fizet majd többet augusztusban, mint a koráb­bi hónapokban, mert az élel­miszerek -áremelkedése meg­drágította a munkahelyi és vendéglátói ételeket is. Meny­nyi lesz a különbség, mennyi­vel kerül többe egy ebéd az éttermekben? A július 23-i áremelkedés az élelmiszerek árát átlago­san 20 százalékkal növelte, s mivel a rendelet szerint ezt a növekedést a vállalatok nem vállalhatják magúkra, így az ételek árai is ennyivel emelkednek. A munkahelyi és gyermekélelmezést ellátó vállalatok, intézmények dol­gozóinak ez a korábbi nyers­anyagnormától függően 2,20— 2,80 forint közötti áremelke­dést okoz. Az üzemi konyhák gazdái­nak ettől függetlenül is töb­be kerül majd az étkeztetés, hiszen az energiaárak emel­kedését nem háríthatják át a dolgozókra. A rendelet egy­ÁRVÁLTOZÁS UTÁN Másfél milliós kár a gyári áramszünet miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom