Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
IXXXVI. évfolyam, 179. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 2., csütörtök MA Községpolitika Tunyogmatolcson (3. oldal) Turmix (8. oldal) Tanácstagok P arázs vita előzte meg a második félévi gazdálkodás megszavazását a záhonyi tanácsülésen. Végül is elfogadta a testület az előterjesztést. A honatyák azonban nagyob körültekintésre, gondosabb gazdálkodásra figyelmeztették a hivatalt. „Ha már megvásároltuk a drága építőanyagokat — szólt az iskola igazgatója — legyen gondos a felhasználása is”. Szóvá tették, hogy a szolgáltatásoknak szinte nincs felelős gazdája Záhonyban. Kiknek az érdekében szóltak? Miért figyelmeztettek? A tanácstagok — ezer — és ezer — választóikat 'képviselik, a közösség érdekeit védik, amikor jelzik, hol kell megjavítani a kutat, járdát, miért rossz az ellátás, vagy durva a hangnem itt vagy ott. Figyelmeztetnek: intézzék emberségesebben a lakosság panaszait. A tanácstagok ezernyi szállal kötik össze a lakosságot a tanácsokkal, a hivatallal. Jelzői a közvéleménynek, barométerei a hangulatnak. Nem csak illik, kötelesség is figyelni rájuk. Nem kérnek ezért ők különösebb elismerést. Dr. Székely Miklós a Kisvárdai Városi Tanács egyik legrégibb tanácstagja 12 rendelet előkészítésében, megalkotásában vett részt, amelyeket a város fennállása, 1972 óta alkottak. Négy évvel ezelőtt választották meg a Tuzser melletti Kálonga-tanyán tanácstagnak Furda Istvánná fiatalasszonyt. Több kilométerről gyalog jártak a gyerékek a falusi iskolába. Ö indítványozta tanácsülésen, falugyűlésen, hogy az Érdért autóbuszával oldják meg a szállításukat. Az üzem az ingyenes szállítást, Fu-rdáné pedig a kísérő szerepét vállalta el. Jelentős munkája van a tanácstagoknak abban, hogy az alig 1700 lelkes Kékesén több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság tavaly. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 335 forint volt. Huszonhárom tanácstagja van a kis településnek. Hajdú Eleméi villanyszerelő, tanács- és vb- tag vezetésével az iskola villanyvilágítását korszerűsítették. A tsz nélkül viszont aligha tudták volna megoldani, hogy a Kisvárdán bontásra felajánlott épület Kékesére kerüljön s a napközi otthon tető- szerkezete elkészüljön. T anácstagjaink lelki- ismeretes munkája a biztosíték, hogy min. dig élő, eleven kapcsolata legyen a hivatalnak a lakossággal. Ha ők jeleznek, figyelmeztetnek, akkor általuk a lakosság szól, ellenőriz. Farkas Kálmán A további fejlődés alapja: Jobb és szervezettebb munkát, takarékosabb gazdálkodást Óvári Miklós beszéde a Xii. kerületi értelmiségi aktíván Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a főváros XII. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Závori László, az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője. A Központi "Bizottság titkárát a kerületi pártbizottság székházában Tóth János, a pártbizottság első titkára és Mátrai Rezső tanácselnök fogadta. Óvári Miklós ezt követően találkozott a kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Tájékozódott a kerület életéről, amelynek meghatározói a szellemi alkotó munka bázisai, majd eszmecserét folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A program a Központi Fizikai Kutató Intézet meglátogatásával folytatódott. Itt Hegedűs János párttitkár és dr. Szabó Ferenc állami díjas főigazgató adott tájékoztatót a kutatóközpont tevékenységéről, a tudomány és a termelés kapcsolatának eredményeiről. Óvári Miklós ezután a János Kórházban dr. Sinkovics Mátyás főigazgató főorvos vezetésével megtekintette a főváros legnagyobb egészségügyi intézményét, megismerkedve a betegellátás javításának objektív és szubjektív feltételeivel, majd aktívaértekezleten találkozott a kerület értelmiségének képviselőivel. A pártbizottság székházá- rosrész kutatóit, orvosait, ban megtartott tanácskozáson mérnökeit, pedagógusait, a Tóth János köszöntötte a vá- tudományos, a kulturális élet legkülönbözőbb területeinek művelőit képviselő aktívát. Ezután Óvári Miklós látogatásának tapasztalatairól szólva a többi között megálla(Folytatás a 4. oldalon) Útra készen állnak azok a dízelvonatok, amelyeket a Ganz-Mávag szovjet exportra készített. A szerelvényeket a záhonyi csarnokban helyezik a széles nyomtávú kerekekre, s az itteni próbafutás után adják át a megrendelőnek. (Gaál Béla felvétele): Megnyílt a nyári egyetem 120 német vendég a hallgatók között Ötödik alkalommal nyitotta meg kapuját Nyíregyházán a tanárképző főiskolán a nyíregyházi irodalmi és történeti nyári egyetem. A megnyitón részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete által rendezett nyári egyetem célkitűzése, hogy egy-egy kiemelkedő történelmi, irodalmi évforduló alkalmából a kor magyar történelmének, irodalmának, művészetének eseményeit feldolgozzák. Az idén Móricz Zsigmond munkássága a központi téma. A nyári egyetemet augusztus 1-én este dr. Margócsy József, a tanárképző főiskola főigazgatója, a nyári egyetem intéző bizottságának elnöke nyitotta meg. Méltatta a kulturális rendezvény jelentőségét, szólt Szabolcs-Szatmár megye irodalmi, művészeti emlékeiről, a hagyományőrző tevékenységről. Ezt követően Katona Béla főiskolai docens tartott bevezető előadást „Szabolcs-Szatmár Móricz Zsigmondra emlékezik” címmel. A program ismerkedési esttel folytatódott. A nyári egyetemnek az idén 150 résztvevője van, akik többsége — 120 hallgató — az NDK-ból érkezett vendég és az előadásokat szinkrontolmács-berendezés segítségével anyanyelvükön hallgathatják. Augusztus 2-án két előadás hangzik el, az egyik az író szellemi örökségével foglalkozik, előadója dr. Kurucz Imre. a TIT főtitkára. A másik előadás a regényíró Mó- riczról szól, előadója Czine Mihály egyetemi tanár. Pénteken történelmi témakörökkel, eseményekkel ismerkednek a résztvevők, majd megnézik a Sóstói Falumúzeumot. Szombaton két irodalmi előadás és egy filmvetítés szerepel a programban. Vasárnap egész napos kirándulásra indulnak a hallgatók, az útvonal: Nyíregyháza—Szabolcs —Sárospatak—Prügy—Nyíregyháza. Az augusztus 13-ig tartó nyári egyetemi előadássorozatban — a Móricz munkásságát, írói nyelvezetét, ábrázoló művészetét, a felszabadulási magyar prózára gyakorolt hatását elemző referátumok mellett — alkalom nyílik a megye mai életével való ismerkedésre is. Előadás hangzik el Szabolcs-Szatmár gazdasági, társadalmi fejlődéséről, a résztvevők megtekintik a megyéről készült kis- filmeket. A személyes élmények sem hiányoznak majd, a nyári egyetem 12 napján a hallgatók szervezett kirándulásokat tesznek a megye történelmileg, irodalmilag nevezetes helyein, ellátogatnak múzeumokba, kiállításokra, hangversenyekre. A tanácsi vb-ülések napirendjén Kisvárdán és Fehérgyarmaton A munkásművelődés és építőanyag-ellátás Két városunk tanácsának végrehajtó bizottsága tartott ülést szerdán délután. Kisvárdán az Elektroakusztikai Gyár faipari és akusztikai elemek gyáregységének tanácskozó termében hallgattak meg beszámolót a végrehajtó bizottság tagjai a gyáregység dolgozóiért hozott művelődés- ügyi, egészségügyi, szociális és munkajogi jogszabályok végrehajtásáról. Fehérgyarmaton pedig a TÜZÉP-telep vezetői adtak számot a tüzelő- és építőanyag-ellátásról, a telep dolgozóinak munkájáról. A valamikori kisvárdai bútorgyár 1974 óta tartozik a Budapesti Elektroakusztikai Gyárhoz, s azóta tevékenységi köre kiszélesedett. Kitartottak a hagyományos termékek — a szekrénysorok, képkeretek — gyártása mellett, s meghonosították az elektroakusztikai berendezések alkatrészgyártását és szerelését. A profilváltozás a gyár dolgozóinak továbbképzését is szükségessé tette, ezért művelődési bizottságot hoztak létre. Munkájuk nyomán erre az esztendőre hét dolgozóval kötöttek tanulmányi szerződést, s 25—25 dolgozó részvételével forrasztási és rajzolvasási tanfolyamot indítanak. A gyáregység fizikai állományú dolgozóinak 36 százaléka szakmunkás, 43 százaléka pedig betanított munkás. Hiányoznak viszont a gépész és elektromos végzettségű technikusok, mérnökök, géplakatosok, szerszámkészítő és műszerész szakmunkások és a bizottságnak a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a politikai oktatás szervezésére. A gyáregység dolgozóinak szociális ellátottsága megfelelő : felújítottak minden szociális célú helyiséget, kiépítették a vizellátási rendszert, központi fűtés szolgáltatja a meleget, s a dolgozók 30 százaléka részesül üzemi étkeztetésben. Tavaly egy gyári óvodát hoztak létre, amely a nyári hónapokban 30—40 gyereket fogad és lát el megfelelő színvonalon. A kismamaműszak jól alkalmazkodik a városi óvodák, bölcsődék nyitvatartásához. Mivel a gyáregységben több egészségre ártalmas munkahely van, nagy gondot fordítanak a dolgozók egészség- ügyi ellátására. A halláskárosodás megakadályozása végett szigorúan ellenőrzik a védőeszközök használatát, egésszégkárosodás esetén keresetcsökkenés nélkül ajánlanak fel megfelelő munkakört a dolgozónak, de kevés a heti egyszeri orvosi rendelés, s többet kell tenni a munkahelyek felújítása, korszerűsítése terén. A szarvasmarha-állomány takarmányozására vágják a lucernát és rendfelszedővel pótkocsira rakják a főiskolai tangazdaság gyulatanyai üzemében. (Elek Emil felvétele.) A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a gyáregységnek többet kell tennie a közművelődésben is hátrányos helyzetű bejáró dolgozókért, az üzemi balesetek számának csökkentéséért, a baleseti források megszüntetéséért. Fehérgyarmat és a járás mintegy hetven százalékának lakói vásárolnak tüzelőt és építőanyagot a TÜZÉP fehérgyarmati telepén, nem mindegy hát, hogy milyen ellátást tud biztosítani a vállalat e nagy terület lakóinak. Többek között ez indokolta, hogy a városi tanács végrehajtó' bizottsága beszámoltatta tevékenységéről a TÜZÉP-telep vezetőit. A 10 évvel ezelőtt épült, iparvágánnyal ellátott telep a megye legkorszerűbb tüzelő- és építőanyag-telepei közé tartozik: összesen 1800 négyzetméter alapterületű zárt és 550 négyzetméternyi nyitott raktárral rendelkezik. Forgalmuk évről évre emelkedik, s az utóbbi időben több szolgáltatást is bevezettek. Az első fél évben mintegy 3000 köbméter fenyőárut manipuláltak, 750 mázsa tűzifát fűrészeltek, 800 mázsa me- szet oltottak be. A lakosság igényeit azonban nem tudták kielégíteni szénből, tűzifából, cementből, palából, fenyő fűrészáruból, fenyő gömbrúdból, sőt téglából sem. Hátrányos helyzetben van a TÜZÉP-telep áruterítés és árufogadás tekintetében is: a Szamos-hídon bevezetett súlykorlátozás miatt nagy vagonokat nem fogadhatnak, s Mátészalkáról gépkocsikkal kell nagy tömegű árut szállítani. Nem elégítették ki a megrendeléseket az év első felében a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai sem, néha Nyíregyházára kellett a vásárlóknak beutazni és hazaszállíttatni az anyagot, ami jelentős többletköltséget eredményezett. A telep vezetői beszámoltak azokról az erőfeszítésekről is, amelyeket az őszi-téli tüzelőanyag-ellátás zavartalan lebonyolításáért tettek. (b. j.) Vonatok exportra
