Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 15. Alkotmányunk ünnepén Találkozók, nagygyűlés, hangverseny Augusztus 20-án lesz 30 éves a Magyar Népköztársa­ság alkotmánya, amelyet gazdag programmal köszönt Szabolcs-Szatmár megye la­kossága. Az idén 700 éves Nyírbátor jelentős esemény színhelye lesz az évfo.dűlőn: 19-én délelőtt itt lesz a me­gyei ünnepség. Délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés kezdődik a Szabadság téren (rossz idő esetén a filmszín­házban), amelynek dr. Szent- istványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára lesz a szónoka. Az ünnepi műsorban Csorba Mihály elő­adóművész és az Építők Hajdú táncegyüttes működik közre. Az ünnepség után délben a Báthori István Múzeumban nyitják meg Tóth Sándor szobrászművész kiállítását, este pedig hangverseny lesz a református templomban. Látkép az új városnegyedben. (M. V. felvétele) NEM PUSZTÁN TELEPHELY... „Égyiiu élünk a várossal“ Napközben munkás-paraszt találkozókra kerül sor a nö- vény óla jgy árban, a Csepel Szerszámgépgyárban, a Mi­nőségi Cipőgyárban és a Me­zőgépnél. Hárommillióba került Utak, parkolók, buszfordulók Üj és korszerűsített utak­kal, parkolókkal, buszfordu­lókkal lett gazdagabb Nyír­bátor augusztus hónapban. Elkészült és átadták a forga­lomnak a Tavasz utcai út­csatlakozást, befejeződött a Táncsics Mihály utca felújí­tása. s a parkolók is készen várják az autókat az oktatási központ előtti téren. 14-én ad­ták át az ABC-áruház előtti parkolót, s befejeződött a Mártírok utcai és Árpád ut­cai autóbuszfordulók kialakí­tása. Az útépítés és -felújítás 3 millió forintba került. A tanács pénzéből épített utak mellett a KPM is segített a város közlekedési helyzeté­nek javításában: kiszélesítet­te az Ady Endre utcát, így az állomás előtt nagyobb terület áll a várakozó autóbuszok és az arra közlekedők rendelke­Az urbanizáció és a MEZŐGÉP „Nem csak dolgozunk, mi itt is élünk, együtt a város­sal." A nyíregyházi Mezőgép nyírbátori gyáregységének igazgatója, Ecsedi Lajos fo­galmazott így egy üzemi dol­gokról folytatott beszélgetés során. Ezzel az egyszerű sza­vú, de hangsúlyos megkülön­böztetéssel minden további magyarázat nélkül világossá vált. nem tekintik Nyírbátort pusztán gyáregységük telep­helyének. Munkahelyük, ott­honuk, életterük a város, amely ma nem létezne élet­képes ipara nélkül. Ebből a kapcsolatból sok szálon kö­tődik a gyáregység a város életéhez; az irányító, vezető szervekhez, a többi ipari, gazdasági egységhez. Nem­csak a vezetőkhöz, a dolgozó kollektívákhoz is. Á gyáregység rangja Több évtizedes — gépállo­mási, gépjavító állomási múltja — eleve meghatároz­za a Mezőgép-gyáregység rangját a városban. Az eltelt 30 évben több száz szakem­bert képeztek a helyi ipar számára, még több ember nevelődött mun­kássá a Mezőgép műhe­Nyugati bérmunkában készülnek a motoroskabátok a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben. (Fotó: Mikita Viktor) lyeiben. Napjainkban pedig Nyírbátor négy bázisüzeme egyikeként tartják számon a másik három — a növény­olajipari vállalat, a Csepel és az Aúróra Cipőgyár — ezres, ezren felüli létszámához ké­pest kicsi, mindössze 260 dolgozóval üzemelő Mezőgé­pet. Ez a négy ipari egység termeli a város ipara évi 2 milliárdos termelési értéké­nek 80 százalékát. Munkájuk, működésük összehasonlítási alapul szolgál, mutató és pél­da a többi számára. Üze­meik gyakori tapasztalat- cserék színhelyei. Ilyen helyzetben érthető, hogy a Mezőgép-nél dolgozó kommunistákra nagy felelős­ség hárul. Ezzel a tudattal végzik a napi feladataikat. Jól. A város egyik legerősebb pártalapszervezete az övék. Két tagjukat a nyírbátori városi pártbizottság tagjává választották; Ecsedi Lajos igazgatót és Tóth László szerszámkészítő lakatost. Az igazgató emellett a városi pártbizottság gazdaságpoli­tikai munkabizottságának az elnöke. Jól ismeri Nyírbátor ipari, gazdasági életét, a gyárakat, a gazdálkodó egy­ségeket, hiszen pártmegbíza­tásából eredően rendszeresen foglalkozik velük, főként a problémáikkal. A munkabi­zottságon keresztül konkrét segítséget ad nemcsak az üze­mek, vállalatok, de a város gazdaságpolitikai munkájá­hoz is. KISZ-szervezetük te­vékenysége is irányadó a vá­rosban működő KlSZ-alap- szervezetek körében. Testvér­szervezeti kapcsolatokkal ak­tív ifjúsági mozgalmi mun­kát folytatnak. Kétszer nyer­ték el a KISZ KB dicsérő oklevelét. Jó munkájuk sze­mélyi elismerése több ma­gas KISZ-kitüntetés. Százezer, óvodára Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ságban is tevékenykednek a Mezőgép-es műszakiak, köz­gazdászok. A KISZ-szel kö­zösen ez a társaság neveli a jövő vezető generációját. De tárgyalta ez a szervezet — véleményezési joggal — a vá­rosépítés távlati programját is... A város fejlesztésével kap­csolatos minden közelebbi tervet, elgondolást is igyek­szik támogatni a Mezőgép gyáregysége. A városi tanács nem tud olyat kérni — nem is kér —, amihez ne adná­nak azonnal segítséget kol­lektív társadalmi munkával és ahhoz szükséges szállító- eszközökkel. Évente ezer- ezerkétszáz óra - társadalmi munkát végez kis kollektívá­juk a város fejlesztése érde­kében. Benne van a munká­juk a strand, az ifjúsági ház, nem egy játszótér stb. építé­sében, létrehozásában. A gyáregység tizenegy szocialis­ta brigádjának mindegyike patronál egy-egy gyermekin­tézményt. A gyáregység köz­pontja, a Nyíregyházi Mező­gép Vállalat pedig három- évenként százezer forinttal járul hozzá a nyírbátori óvo­dafejlesztéshez. Anyagiak hí­ján évekig a gyáregység a városi sportéletet társadal­mi munkában végzett busz­fenntartással segítette. Mindig számít­hatnak rájuk... Az üzemi sporttevékeny­séget aktív sportolók is fém­jelzik. NB Il-es kézilabdázó­ik, minősített labdarúgóik, sakkozóik vannak. Számukra a gyáregységben igyekeznek megteremteni a feltételeket a város sportéletében való rész­vételhez. Ott vannak a gyár­egység dolgozói valamennyi nyírbátori sport- és kulturá­lis megmozduláson. A mun­kás-paraszt találkozókon, a csepeli napok, a Bóni napok rendezvénysorozatán, a szel­lemi és sportvetélkedőkön és más versenyeken mindig szá­míthatnak a Mezőgép-esekre. Amikor megkíséreltük kö­vetni a városhoz kötődés szá­lait, a gyáregység igazgatója azt is megjegyezte, hogy „a településeknek hasznára vál­na, ha mindenütt olyan jó lenne a kapcsolat a gazdasági egységek között, mint Nyír­bátorban’’. Mert érthető mó­don, miközben így együtt él­nek a várossal — a városért — szorosabb emberi, baráti szálak is szövődnek a veze­tők és a dolgozó kollektívák között. Kádár Edit Az oldalt összeállította: Balogh József SZOMBATON ESTE Kezdődnek a zenei napok Az emblémát Borsos Miklós készítette Bár a szorosan vett zenei napok programja csak 18-án, szombaton kezdődik, augusz­tus már a hónap elejétől a zenei napok jegyében telik az idén 700 éves városban. A hó­nap elején nyílt meg a vonós­zenei tábor, és 5-e óta láthat­ja a közönség a Szépművésze­ti Múzeum anyagából Zene a képzőművészetben címmel rendezett kiállítást. Szombaton este 7 órakor a toronyból felhangzó Tinódi- dallamokkal kezdődik a ze­nei napok eseménysorozata, ezt követően Schubert és Brahms művei csendülnek fel a református műemlék temp­lomban, ahol a nemzetközi if­júsági vonószenei tábor zene­kara és a Nyírbátori Vegyes Kar is közreműködik, Jancso- vics Antal vezényletével. Va­sárnap délelőtt az alkotmány napi ünnepség után Tóth Sán­dor szobrászművész kiállítá­sának megnyitójára kerül sor, este ismét a zene lesz az eseménysorozat főszereplője. Telemann és Mozart műveit tolmácsolja a Debreceni MÁV filharmoni-kus zenekar és a Drezdai Filharmónia kórusa Hartmuth Haenchen vezény­letével, hétfőn pedig Haydn: Évszakok című oratóriumát hallhatja a zeneszerető közön­ség. A zenei napok „második félideje” aug. 25-én ’kezdődik, amelyet délelőtt a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott Lotz Károly-em- lékkiállítás megnyitása előz meg. Este a toronyzene után Brahms: Német requiem j ét adja élő a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Bu­dapesti Kórus Ferencsik Já­nos vezényletével. Vasárnap, augusztus 26-án Beethoven és Kodály művei csendülnek fel a műemlék templomban, ahol a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus mellett a Nyírbátori Gyermekkar is közreműködik. A karnagy ez­úttal is Ferencsik János lesz, s közreműködik Simándi Jó­zsef is. A gazdag kulturális ese­mény ideje alatt a nyírbáto­ri alkotóház vendége lesz Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, aki a zenei napok emblémáját készítette. Sétálóutca lesz Térkorszerűsítés Sokan szóvá tették az utób­bi hetekben Nyírbátorban, hogy miért kellett kidönteni a városközpont fő terének ke­rítését, s miért kell drága pénzen újat. építeni. Nos, aki alaposan megnézte lebontás előtt a betonfcerítést, láthatta, hogy sok elem kitört, sok hi­ányzott már, s inkább csúfí­totta a teret, minthogy szeb­bé tette volnia. A városközpont rekonstruk­ciójának tervét a Városterve­ző Tudományos Intézet készí­tette, s ennek szerves része a tér korszerűsítése. A kerítés­re több elképzelés is született, ám a műemlék-felügyelőség a most készülőt fogadta el. A város központja a majdani sétálóutca része lesz, s ezt nem lenne célszerű a jelenleg épülő kerítésnél magasabbal leválasztani. Számításokat végezték egyébként arra is, hogy mennyiért lehetett vol­na felújítani a régi kerítést, s kiderült, hogy nem került volna kevesebbe, mint az új, az esztétikailag is kelleme­sebb látványt nyújtó kerítés elkészítése. Népi fafaragó kiállítása A nyírbátori zenei napok információs irodája ma, augusztus 15-én nyílik a Bá­thori utca 2. sz. alatt. Augusz­tus 27-ig itt tekinthető meg Fehérvári József Túristván- di'ban élő tanító, népi fafara­gó kiállítása. Fehérvári Jó­zsef az utóbbi tíz évben több alkalommal szerepel rend­szeresen megyei és országos népművészeti kiállításokon. Nyírbátori kiállításán talál­kozhatunk a történelemből is­mert népi hősökkel, akiknek Megkezdődött a személyi számok kiosztása Nyírbátor­ban. Hogy még kevesen kap­ták meg számukat, annak egyetlen oka van: háromezer központi karton még nem ér­kezett meg a tanács népes­ség-nyilvántartó csoport­alakjait Fehérvári József fá­ba faragta. A szép anyagban ezenkívül bútorok, ládák és apróbb használati tárgyak láthatók. Fehérvári József készítette el Nyírbátorban a református templom sétá­nyához a székelykaput és a hozzá tartozó kerítés oszlo­pait. Az információs irodában egyébként még vásárolható jegy a zenei napok 18—19— 20-i hangversenyeire, s itt működik majd az alkalmi postahivatal az emlékbélyeg­zővel. Személyi számok, házhoz szállítva hoz, s lassítja a kiosz­tást. Ügy tervezik, hogy cso­portokat hoznak létre a ta­nács dolgozóiból, akik mun­kaidő után házhoz viszik a személyi számokat, így együtt kaphatja meg számát az egész család. Az új oktatási intézménykombinát Nyírbátorban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom