Kelet-Magyarország, 1979. augusztus (36. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-14 / 189. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. augusztus 14. Marseille és Nyíregyháza Három nyelven egy buszban Idén 13 palackrobbanás a megyében Vezetékes géz Vásárosnaményban Az ellenőriztetés kötelező A busz zsongott, valósággal kis Bábelnek tűnt. Német, francia és magyar szavak röpködtek, szótárak jártak kézről kézre, s földerültek az arcok, amikor megértették egymást a gyerekek. Francia- országból és Nyugat-Berlin- ből érkezett kis vendégek és vendéglátóik ültek az autóbuszban — Vajára igyekeztek e vasárnap délelőttön. Néhány napig Nyíregyházán tartózkodott a hazánkban rendezett európai gyermektalálkozó több résztvevője — nyíregyházi családok vendégeiként. — Mi már Zánkán megismerkedtünk Claudine-nel — magyarázta a szöszke Mező Zsuzsi az ugyancsak szőke párizsi kislány felé mutatva. — Ott voltunk tíz napig mi is, és együtt jöttünk Nyíregyházára velük. Új cipő Jerome-nak A beszélgetésre felénk fordul egy csibészes arcú, vidám tekintetű francia fiú is: Jerome. Ö egy Marseille melletti kisvárosból érkezett. — 13 éves vagyok, édesapám tengerésztiszt. Anyukám titkárnő egy nagyvállalatnál. Üttörő vagyok, és biztosan azért esett rám a választás, mert elégedettek voltak a munkámmal... Még nem jártam Magyarországon, sem más szocialista országban. Nagyon jó volt ez az egy hónap! Sok barátom lett. Zánkáról fogok otthon a legtöbbet mesélni, mert egyenesen »csodálatos az az úttörőváros ... Az is nagyon tetszett, hogy a magyar gyerekek milyen barátságosak, felszabadultak! Tibivel — mutat nyíregyházi vendéglátója, Csernák Tibor felé — nagyon jól összebarátkoztunk. Tibi édesapja mozdonyvezető, édesanyja pedig otthon van. Ö is Zánkán barátkozott össze Jerome-mal. — Szombaton elmentünk pingpongzoni! Jerome nagyon szereti ezt, még egy ütőt is vett itt Magyarországon ... Aztán a beszélgetés során az is kiderül, miért van Je- rome-nak új cipője. Tibi édesanyja — igazi anyai módon — a megérkezés után „ráncba szedte” a francia fiút : mosott, vasalt, varrt... A papa pedig szemügyre vette Jerome alaposan szétfoci- zott „csukáját”, s sürgősen vettek helyette neki egy újat. A nyugat-berlini gyerekek vendéglátóit többségükben a nyíregyházi 1. számú gyakorlóiskola németül tanuló diákjai közül választották ki. Közöttük-van Loos Karin is. A vidám búcsúest. (Jávor László felvétele.) — Édesapám a vasútnál dolgozik, anyukám pedig a kereskedelemben — tolmácsolja Karin Angelika Wil- land szavait. — Sokat fogok mesélni otthon, nagyon, de nagyon jól éreztem magam. Nyíregyházán ugyan még nem jártam, de Magyarországon már igen. Levelezni fogunk... — Már elhatároztuk, hogy levelezni fogunk — folytatja aztán Karin. — Olyan jól összebarátkoztunk. Nagyon aranyos kislány. Mesélte, hogy otthon kiváló úttörő volt, azért választották ki, s vehetett részt a találkozón ... A vajai kirándulás után Nyíregyháza már várta őket, a családoknál a nagyszerű ebéd, mely egyben búcsú is volt. Vasárnap a sóstói úttörőtáborban aludtak egy tarka, vidám este után. Hétfőn pedig újra autóbuszba szálltak, ' sok-sok élménnyel, új barátokkal gazdagabban, címekkel megrakodva... A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat építési üzeme jelenleg legnagyobb „erőbedobással” Vásárosna- ményban dolgozik megyénkben. A fűtési idényre befejezik az összesen mintegy két és fél kilométer hosszúságú gázvezeték építését. A beüzemelésikor 80 fogyasztóra számítanak a fiatal városban. A Mező Imre körúton folyamatosan végzik a lakások belső gázszerelését. (A vezeték mentén már meglevő tanácsi lakásokat a következő években folyamatosan gázfűtésre alakítják át.) A megye gázvezeték-hálózata ezzel csaknem 80 kilométer lesz. A meglevő gázelosztó hálózat mentén a TIGÁZ saját kivitelező részlege évente rhintegy 250—300 lakás belső gázszerelését végzi el. Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat megrendelésére idén csaknem 200 nyíregyházi tanácsi lakásban végeztek teljes felújítást, a Toldi utcán 40 lakás teljes gázellátásának felújítása pedig 1980-ra húzódik át. Jó ütemben haladnak a munkák Nyírteleken is. Itt 14 lakásban a szerelést befejezték, a gázelosztó vezetéken is csak az „utolsó simítások” vannak hátra, augusztus végére ezzel is elkészülnek. Az Ibrányi Építőipari Szövetkezettel fennálló szerződésük értelmében idén Nyíregyházán, a Kert közben még 60 lakás belső gázszerelése vár rójuk. Vezetékes gázt a megyében jelenleg 12 144 fogyasztási helyen használnak, ebből Nyíregyházán 12 109 a fogyasztási helyek (közületek, ipari és lakossági fogyasztók) száma. A gázvezeték-hálózat nagysága évente mintegy 5 kilométerrel nő. Ugyancsak jelentős, 133 ezer a megyében a pb-gáz- használók száma. Nyíregyházán ebből csaknem 20 ezren használnak propán-bután gázt. A TIGÁZ idén, az első fél évben több mint 4000 új fogyasztóhoz juttatta el a megyében a palaökos gázt. A vállalat statisztikáját elszomorító adatok is tarkítják. A fogyasztók felelőtlenségéből, a használati utasítás megszegéséből idén eddig már 13 (!) gázrobbanás történt a megyében — valamennyi pa- lockos gáz volt. A legutóbbi kettő augusztus 1-én Nyírmeggyesen, augusztus 2-án pedig Mátészalkán fordult elő. Korábban a pb-gáz használóknál a TIGÁZ kétévenként rendszeres ellenőrzést tartott: 1977 óta azonban a fogyasztóknak kell gondoskodniuk arról, hogy 5 évenként ellenőriztessék készüléküket a vállalattal. Erről azonban a legtöbben megfeledkeznek, ami ugyancsak balesetek forrása lehet. Az első fel évben 1*0 ezer darab öltönyt, szóló zakót és szóló nadrágot készítettek Nyíregyházán a VOR-ban. Képünkön: az előkészítő részlegben készülnek a szóló nadrá- Tarnavölgyi György gok. (Gaál Béla felvétele.) EGY VÉDTELEN ÖREGASSZONYRA TÁMADT Lopni indult, aztán erőszakoskodott Példás büntetést szabott ki a bíróság Csorba Lajos 48 éves, ötgyermekes ramocsa- házi lakosra. Csorba május 9-én este részegen biciklizett hazafelé Besenyődről Ramo- csaházára, s amikor Nyírib- ronyba ért, eszébe jutott, hogy van ott egy ház, amelyikben csak egy öregasszony lakik, akit könnyen meglophat, a szerzett pénzből pedig tovább folytathatja az ivá- szatot. Koppant a retesz Már éjfél felé járt az idő, amikor megállt az idős asz- szony háza előtt. A bezárt kaput kireteszelte, aztán nekifeszítette hátát az előszoba ajtajának. A kengyelvas engedett: kiesett, így Csorba már bent is volt a lakásban. A kiesett retesz koppanására felébredt az idős asszony, azt hitte fia érkezett haza és felgyújtotta a villanyt. Az idegen láttán megrémült, de szólni sem maradt ideje, mert Csorba megragadta és a konyhába vonszolta. Közben azt próbálta kiszedni belőle, hogy mennyi pénze van, s amikor az idős asszony azt mondta: mindössze 20 forint, Csorba gálád cselekedetre szánta magát. „Ha pénz nincs, akkor másként fizetsz” — fenyegette meg a fojtogatástól és félelemtől reszkető, közel 80 éves asszonyt, s hozzálátott fenyegetése beváltásához. A konyhában lévő sezlon- ra dobta az asszonyt, s az hiába könyörgött neki, Csorba meg akarta erőszakolni. A gyenge, törékeny asszony minden erejét összeszedve védekezett, s mielőtt Csorba beválthatta volna fenyegetését, a szerencse az idős asz- szony mellé pártolt. Az utcáról zaj hallatszott, egy autóbusz ajtaja csapódott, amely megijesztette Csorbát. A támadó elmenekült, de közben még megfenyegette az asszonyt: megöli, ha ki mer menni utána segítséget hívni. Csorba távozása után az idős asszony a szomszédokat hívta segítségül, akik ha Csorbát nem is, a támadás, a betörés nyomait még frissen láthatták. A személyleírás alapján Csorba hamar rendőrkézre került, onnan pedig a vádlottak padjára. Négy év börtön A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa rablás bűntettének kísérletéért és erőszakos nemi közösülés kísérletéért 4 évi szabadságvesztésre ítélte, 5 évre eltiltotta a közügyektől és ezer forint vagyonelkobzást rendelt el.«Az ítélet nem jogerős. 3KÉPERNYŐ ELŐTT Rákosy Gergelytől megszoktuk, hogy mai valóságfeltáró, többnyire szatirikus szépirodalmi írásaiban élesen és pontosan fogalmaz. Ami a múlt csütörtöki tévéfilmbeli (címadó) ítéletét illeti, hogy tudniillik Gombó kinn van, most is így tett. Méghozzá teljesen jogos ítélkezéssel, hiszen a történetből kiviláglott, hogy Gombónak — és a Gomboknak — tulajdonképpen inkább benn kellene lenniük a börtönben, mint némelyik megtévedt, de alapjában véve jó érzésű fiatalnak, akit a mostoha családi környezet taszít néha a bűn útjára. Egy kétségkívül meglévő negatív társadalmi jelenséget vett észre jó szemmel és írt meg tévéfilmre az író. Csakhogy a lélektanilag és dramatúr- giailag kellően indokolt, reális motivációval fele részben adós maradt. Szúrni és Veréb, a két, talán túlságosan is rokonszenvesre ábrázolt, szeretet- re éhes, a rideg családi és társadalmi mikrokörnye- zetéből akár a bűn árán is kitörni akaró fiatal lecsúszását szinte az egyetlen, a kitaszító családi és környezeti tényezőre egyszerűsítette, ráadásul igen hosszadalmas, túlnyújtott cselekményindítással. A fiatalemberek gyermeteg naivitású disszidálási kísérletét pedig még akkor sem fogadhattuk el így el- hihetőnek,' ha az ilyetén beállítás voltaképpeni ártatlan hiszékenységüket és romlatlanságukat volt hivatva kihangsúlyozni... Az ellenpóluson Gombó viszont remekül megrajzolt figura. Harácsoló kicsinyessége, sunyi gyanakvása, visszataszító kétszínűsége miatt elhihet- tük, hogy neki valójában „bent” lenne a helye, jóllehet, ő sohasem tesz a törvény betűje ellen, de egész mentalitásában valójában társadalom- és közösségellenes. Ezért érezhettük jogosan az író kemény ítéletét. Gombó megszemélyesítése Öze Lajos színészi mestermunkája volt: nagyhatásúan, maradéktalanul szolgálta az írói mondanivalót. A két kallódó fiatal szerepé- bes Fazekas István (Szu- 'mi) és Balkay Géza (Veréb) Ígéretesen tehetségesnek bizonyult. Néhány kitűnő karakteralakítás is segítette ezt a Várkonyi Gábor rendezte igényes tévéfilmet átlagos színvonal fölé emelkedni. Két produkcióról nagyon röviden. Igen hangulatos volt szombaton a Hamisítók Klubja, Gyárfás Endre „vidám látomásának” megjelenítése a nagy (s korántsem haszontalan) irodalmi hamisításokról. Legfeljebb a kerettörténetet — a sürgősen megírandó riportról — érezhettük kissé eröltetett- nek. Ám a klub hamisítatlanul stílszerű volt, csakúgy mint az érezhetően kedvvel játszó színészek jobbnál jobb alakításai... A Közbenjárók, a vasárnap esti fő műsor angol tévéfilmje viszont tömény unalmat árasztott több, mint másfél órán keresztül. Ez a fajta lefényképezett, avatag „társalgási játék” fölöttébb giccs- gyanúsnak tűnt és mai ízlésvilágunktól merőben idegennek tetszett. Hogyan is kerülhetett az egyik legfrekventáltabb műsoridőbe? Talán úgy, mint a rosszemlékű Emma .. i Merkovszky Pál EJrádió MELLETT Humor, minden meny- nyiségben! A rádió Kabarészínházának szerkesztői kifogyhatatlanok azokból az ötletekből, amelyekkel a derű forrásait keresik, s igyekeznek minél bővebben buzogtatni. Az idei nagy akciójuk a Vác környékén megrendezett Rátóti humorfesztivál volt, melynek produkcióit magnószalagra is rögzítették. Ezen a humorparádén „mindenkit” felléptettek, aki számításba jöhetett, hivatásost és amatőrt egyaránt. Több hete halljuk már a Rátóti humorfesztiválon felvett műsorokból szerkesztett adásokat, de még mindig van bennük újdonság, frissesség, ötlet. Az egésznek olyan a hangulata — tudom, bizarr kép, kabaréról szólván —, mint a friss tavaszi égnek: még a sötét felhők sem olyan komorak, mint nyári zivatar idején. Mindenen nevetünk, mert megnevettetnek a szerzők. Neveségessé válnak azok a visszataszító dolgok is, amelyeken — ha más tálalásban halljuk őket — egyébként dühöngeni, bosszankodni szoktunk. A nevetségesség öl — gyakran szokták idézni ezt a mondást. Lehet, hogy így van, de nem nálunk. Legalább is úgy tűnik. Ha így lenne, akkor a magyar kabarénak már nem lenne miről írnia, szólnia, mert humoristáink már rég győzedelmeskedtek volna minden kivetni való szokásunkon, tulajdonságunkon. Ezzel szemben tovább tenyészik bennünk a lustaság, a szellemi restség, a kapzsiság, az irigység, az önzés és még ki tudná felsorolni, mi minden rossz. Természetesen nem azt akarom mondani ezzel, hogy a kabaré haszontalan műfaj! Sőt! Nagyon is szükség van rá, a politikai kabaréra pedig különösen. A társadalmi, közéleti visszásságokra érzékeny igazságérzetünk nem egyszer csak itt talál — pillanatnyi — igazságtételt, megnyugvást. Az is igaz viszont, a kabaré nem azért íródik, hogy a túlnyomás elleni biztosító- szelep szerepét töltse be. A lelki egészség megóvásához vagy helyreállításához nélkülözhetetlen a nevetés. A humor létszükséglet. Ennek az elemi igénynek a kielégítésében tett már eddig is felbecsülhetetlenül sokat a rádiókabaré szerkesztősége. Mindez a múlt héten hallott Lúdas-fórum és a Hámos György szatíráit megszólaltató A bátorság alsó határa című műsor okán jutott eszembe. Az előbbiben a Lúdas Matyi szerkesztősége tagjainak egészen friss „észrevételeit” közölték, az utóbbiban a néhány éve elhunyt kiváló írónak most is telitalálatként ülő kritikai megjegyzéseit hallhattuk. Igazán élvezetes műsor volt mind! 1 * ". beregi István
