Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 10. n SALT-11 vitája az USA szenátusában HEW YORKI EXPERIMENT (4.) Ebéd Astoriában Kommentár Mnzorewa utazása „Az ország történetének legfontosabb diplomáciai küldetése” — így jellemezte Abel Muzorewa új rhodesiai miniszterelnök washingtoni és londoni utazását. A kormányfő nem nagyzolt, megállapításában jócskán van igazság. Milyen körülmények között indult el Amerikába és Angliába Ian Smith fekete borii utódja? 1. Olyan rendszer vezetőjeként, amelyről világszerte általános az a vélemény, hogy csak a kulisszák változnak, a tartalom — tehát az, hogy szó sincs valóságos többségi hatalomról — lényegében változatlan. 2. Muzorewa rezsimjét egyelőre a világ egyetlen országa sem ismerte el! 3. Ennek — és az érvényes ENSZ-határozatoknak megfelelően — a rendszert gazdasági szankciók sújtják, amelyeket eddig is éppen Washington és London tartott be a legkevésbé. Muzorewáék- nak tehát nemcsak politikai létérdekük ez az utazás, hanem gazdasági értelemben is az. 4. Ez az eredményesség annál fontosabb lenne Salisbu- rynek, mert július 17-én ösz- szeül az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete és az ezt előkészítő külügyminiszteri értekezlet már ülésezik is Monróviában, a libériái fővárosban. 5. Hogy Tolbert libériái elnök, a külügyminiszterek házigazdájaként kijelentette: a „Smith—Muzorewa-rezsim törvénytelen, mert egyetlen funkciója, hogy a faji kiváltságok megmaradásáért tevékenykedjék.” Muzorewa olyan időpontban érkezik nyugati. támogatóihoz, amikor ezt a felismerést nemcsak Afrikában, de világviszonylatban is egyre inkább hangoztatják. H. E. Az amerikai szenátus hétfőn megkezdte nagy jelentőségű vitáját a SALT—II. szerződés jóváhagyásáról. A vitát Harold Brown hadügyminiszter nyitotta meg. Közölte: ha a szerződést elutasítanák, vagy az a Szovjetunió számára elfogadhatatlan módosítások miatt megbukna, ez 30 milliárd dollár többlet- kiadást jelentene az Egyesült Államoknak az új lendületet kapó fegyverkezési versenyben. A vita megkezdése előtt még javában tartott a szerződést pártolók és ellenzők nyilatkozatcsatája. Egyetlen józan gondolkodású, hazája érdekeit szem előtt tartó ember Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke hétfőn Bülent Ecevit török miniszterelnök meghívására háromnapos hivatalos, baráti látogatásra Törökországba utazott. A bolgár államfő kíséretében van többek között Petr Mladenov külügyminiszter és Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettes. A látogatás kapcsán Szófiában hangsúlyozzák, hogy a két szomszédos ország kapcsolatai az utóbbi években rendkívül kedvezően fejlődnek. A helsinki záróokmány aláírása óta például már négy ízben került sor legmagasabb színtű találkoMagas rangú katonatisztek összeesküvését leplezték le — közölte hétfői sajtóértekezletén Amir Rahimi tábornok, a katonai rendőrség parancsnoka. Az összesküvők — amint a tábornok közölte — „személyes céloktól vezettetve arra törekedtek, hogy a hadsereg egységei között összeütközéseket robbantsanak ki, Khomeini ellen hangolták a közhangulatot, és ezzel gyengítsék a forradalom erejét”. Rahimi véleménye szerint a sem szavazhat a SALT—II ellen — jelentette ki például Averell Hariman volt nagykövet szombaton a demokrata párti kormányzókkal történt találkozóján. A befolyásos diplomata a SALT—II támogatására szólította fel a kormányzókat és kérte őket, hogy államuk szenátorait is erre ösztönözzék. A találkozón részt vevő George Seignious, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója rámutatott, hogy a szerződés minden olyan módosítása, amely egyoldalú előnyökhöz kívánná juttatni az Egyesült Államokat, súlyos károkat okozna az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak. zóra a két ország vezetői között. A Rabotnicseszko Delo, a BKP központi lapja a hétfőn kezdődő látogatáshoz fűzött szerkesztőségi vezércikkében rámutat, hogy a két ország kapcsolatainak fejlesztése szempontjából igen kedvező körülmény a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok azonossága, vagy közelsége. A hasonló nézetek közül kétségtelenül a legfontosabb az a közös felfogás — hangsúlyozza a bolgár lap —, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban az enyhülés elsőrendű jelentőségű. tisztek azonban nem készültek hatalomátvételre. Röviddel Rahimi tábornok sajtóértekezlete után, amelyen magas rangú katonatisztek összeesküvésének leleplezéséről számolt be, az iráni kormány bejelentette: elmozdította a katonai rendőrség éléről a tábornokot. A hírt a rádió jelentette be. Rahimi tábornok kijelentette, kinevezését Khomeini ajatollahtól kapta, és leváltását sem hajlandó mástól elfogadni. M iss Kinga Molnárnak egy nappal ezelőtt a leghalványabb fogalma sem lehetett létezésemről. Otthon hallottam róla, felhívtam telefonon, csupán néhány szót váltani. Három perc, s mielőtt szétkapcsolhatott volna az automata, a bemutatkozásig alig jutottunk el. — Olvassa le gyorsan a készülékén lévő számokat! Azonnal visszahívom. — Hívott, majd újratárcsázott. Istenem, mennyi, de mennyi közös ismerős ... Vasárnap délelőtt van, és a Queens felé haladunk föld- alttin, Miss Kinga Molnárhoz tartok Astoriába, ebédre, egész napos csevegésre. Miss Kinga Molnár építész tervező özvegye. Tizenhárom évvel ezelőtt a legtörvényesebb úton települt ki az USA-ba, másfél éve maradt egyedül. Egy kényelmes, itt szokásos favázú ház — ha égni kezd, ne törődj semmivel, csak menekülj —, egy New York-on kívüli kis telek az öröksége. Lakásának emeletén bérlőt tart, garázsát kiadta, fia a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanul. Miss Kinga pedig a 75 évesnél korosabb New York-i Magyar Szó szerkesztője, három közül az egyik fizetett alkalmazottja. Szerkesztőt mondtam? Kinga írja, szedi, rajzolja újságját. Az ofszet eljárással készülő lap tudósításainak címeit ő nyírja betűnként ösz- sze, s a nem magyar nyelvre szánt IBM-írógép ékezetlen betűit ő igazítja ki. Levelez és szervez, motorja a szép hagyományú, baloldali munkásújságnak. — Kingának óriási szíve van — így John, Kinga baKulturális központ a Metropolitan opera árkádjai alól. rátja. — Lassan nem is lesz mása, csak a szíve. — Epés megjegyzés, de Kingának csakugyan nem a pénzcsiná- lás az erőssége. Száznegyven dollárt se éri el a heti jövedelme, amiből még levonnak. — Ismerem a főkönyvünket, miből, kitől várhatnék egyetlen cent emelést is... — Kinga, ha tudna, adna a Magyar Szónak, de maga is támogatásra szorulna. New Yorkban mit sem ér az otthon számított forint—dollár átszámítás. „Nem akarunk vészharangot kongatni, de lapunk anyagi helyzete, kiadásaink állandó emelkedése következtében, a válság határához közeleg” — olvastam a Kingánál talált egyik példány hasábjain. Magyaros ebéd, maga a pompa a póri gyomor számára. Kávé, almaboros koktél, kis társaság. Ifjú John vegyész, most munkásként dolgozik egy brooklyni pulóvereket készítő gyárban. És egy nálánál jó tizenöt évvel idősebb John. Vállalkozó, Kinga barátja. Ifjú John okos, szorgalmas, maga a szelídség, az idősebb John, mint a gránit, kemény, célratörő. New York-ban viszkit itathatnának a csecsemőkkel, mert sztrájkolnak a New Jersey-i farmerek és kiöntik a tejet; nincs aki iskolába vigye Manhattanban a gyerekeket, mert megtagadták a munkát az iskolabusz-sofőrök; Washingtonban hat hete több ezer farmer sztrájkol a Capitol előtt. Traktorokkal, lakókocsikkal, sátrakat verve várakoznak az óriási téren. Mondom a társaságnak amit láttam, a két John válaszol. Nincs tej New,Jersey-ből? Meddig nincs? Egy napig, legfeljebb kettőig. Hoznak tejet New York-ba Kaliforniából, amennyi csak kell. Akkor mit fognak csinálni az Itteni farmerek ? Rendben van, sztrájkol az iskolabuszsofőr, megáll a legforgalmasabb úton, és nem megy tő-, vább. De nyomában halad mindegyiknek egy rendőrko- csiö a seriff átszáll a buszra, és ő viszi haza a gyerekeket. A washingtoni farmerek sztrájkja? Oké! Sztrájkoljanak. Vagy háromszáz pótkocsis autóbuszból vontak köréjük kordont. Ott van vagy ötezer rendőr. A farmerek azt csinálnak, amit akarnak. Hogy óriási pénzpocsékolás? Az. Az államok mindent kibír. — Mi értelme van a mai körülmények között a sztrájknak? — mondja Kinga. — Van talán húszmillió szak- szervezeti tag az USA-ban, és 90 millió ember, aki rajtuk kívül rekedt. A szakszervezetek akár a monopóliumok. Valósággal fallal veszik magukat körül. A vezetőik mesés jövedelmeket élveznek. Egyébként magam nehezen tudok együttérezni mondjuk azzal az elektromos munkással, aki kevesli a tízdolláros órabért, mikor nincs aki ki- álljon azokért, akiknek a keresete alig éri el a három dollárt. A társaság Kingával vitatkozik. Ifjú John fáradt, a héten kihajtották a lelkét. Ahogy az ezt megelőző héten, és amióta csak beállt a kötőgyárba. Idősebb John azt mondja, fiatal barátunk élhetetlen. Szakszervezet ide és oda, az asztalra kellene csapnia. Ifjú John: ismeri lehetőségei korlátáit. A főnök, a tulaj maga a jóságos atya. — Legszívesebben az ölébe ültetne. Maga a figyelem és a megértés. Erkölcsileg megbecsül, hogy anyagilag ne kelljen számolnia velem. — Ifjú John egyetemre készül, s idősebb társa ösztönzésére néhány dollárját elhelyezte a Chase Manhattan Bank egyik fiókjánál. Nagyon fontos az egyetem, hogy tudjon majd kire hivatkozni. A bank garantálja jólszituáltságát. Ifjú Johnak az egyszemélyben gyárvezető, tulajdonos, könyvelő, anyagbeszerző és raktáros főnöke volt az ajánlója. Saját kocsiján vitte el a bankba. — Hát mondjátok meg, hogy tudjak haragudni erre a „jó” emberre? Istenem, csak egyszer már a kerítésen kívül legyek... Ferenczi József (Folytatjuk) Zsivkov Törökországba utazott GALSAI PONGRÁC: tSajcr (fizi játékai 17. Ambrus.másnap már reggel bemegy az irodába, s Gizit képletesen az ölébe ülteti. „És most kérjen tőlem, amit kíván!” A jövő hónapban Molnár Ferenc új darabja következik, aztán Herczeg Árva László király-a, aztán Az aranyember, aztán egy Shakespeare-vígjáték. Lehet válogatni a főszerepekben. Ambrus örömében már-már félrebeszél, ö minden nagy feladatot legszívesebben Bajor Gizire bízna. Vagy pihenni vágyik inkább, vidékre utazni, szabadságra menni? „Szédületes, nem? — írja Gizi a vőlegényének. — Különben most nem is lehet hozzám szólni, csak lóhátról. ■Milyen jó, hogy Te tüzér vagy!” Molnár Ferenc Űri divat című darabja a máris világt hírű író „lírai selejtjéhez” tartozik; afféle szentimentális pesti történet, amely a könnyet — a könny most olcsó, hiszen bőven ömlik — irodalmi „fogyasztási cikké” teszi. De Bajor Gizi, Paula szerepében, életet hoz a színpadra, elmondva nekünk az összes elnyomott kis egzisztenciák panaszait. Az ellenfél tehát oldalról támad. A teljesítmény minősége helyett a föllépések sűrűségét célozza meg. A Borsszem Jankó című élclap — az irigyek, mellőzöttek és pozícióféltők sugalmazására — az alábbi glosszát közli: „A Nemzeti Színház előadta Molnár Ferenc új színművét, Bajor Gizával a női főszerepben. A bemutatóig A dada és a Pacsirtaszó váltakoztak, Bajor Gizivel a főszerepben. A színház legközelebb bemutatja a János vitéz című magyar operettet és idegen szerzőnek Lear király című tragédiáját. Mindkettőnek címszerepét Bajor Gizella fogja játszani. Ezeken kívül arról is értesültünk, hogy a színház egyik tehetséges, ifjú művésznője, Bajor Gizus, a Hamlet címszerepét tanulja. A nagysikerű nadrágszerepben alkalmunk lesz a sokoldalú művésznő minden oldalát megcsodálni...” Nem, a Hamlet valóban csak tréfa. De Ambrus legközelebb átad Gizinek egy Sha- kespeare-kötetet. Benne apró cédulajel. Ha a könyvet felütik, a lapok a Rómeó és Jú- íiá-nál nyílnak ketté. Közben tart a világháború. Egyre több az érdemrend és a hősi halott. Magyarország vezetői híven teszik a dolgukat: siettetik az ország összeomlását. Beyer Rudolf utászfőhadnagyot, harminchat havi frontszolgálat jutalmául, kitüntetik a Károly csapatkereszttel. Ezt majd mindenki megkapja. A kitüntetés any- nyiba kerül, amekkora az érem gyártásához felhasznált réz súlya. Vajda Ödön tüzérzászlóst dicsőszentmártoni, védettebb helyzetéből az orosz frontra dobják. S ahogy nő a távolság, úgy lesz erősebb a szív húzása is. Vajda a halálveszélyben is megőrzi spleenes fölényét és higgadtságát. De a szerelemben elbizonytalanodik. Egyik levelét a municiósládán, zseblámpafényben írja. A másikat a hajnali árokparton, tűzszünetben. A harmadikat állig a földbe ásva, oly siketítő robbanások közben, hogy a jobb fülére átmenetileg el is veszti a hallását. Ám ezekben a levelekben a közvetlen halálveszélyt meg sem említi; nem állapota reménytelen voltáról, csupán a rámért viszontagságokról panaszkodik; s félelem helyett csak féltést érez. Ahogy Sztrakoniczky Karel megjósolta korai vesztét, úgy bízik Vajda a személyes jószerencsében. De fölénye nem elég ahhoz, hogy feledtetni tudja a sikeres színésznő s a lövészárokban veszteglő frontkatona sorsának kontrasztját: „Te mégy előre, mint egy üstökös, és én mint egy vakondok, csak éjjel bújhatok elő a gödörből.” Vajda a tűzvonalból is tüzesen udvarol. De az udvarlás charmea- ur-fogásai mögül előtetszenek a szenvedő ember arcrándulásai. Ezekben a felfűtött bókokban a féltékenység nem holmi stílusfordulat többé. 1918 tavaszán, amikor a Júlia-szerepre sor kerül, már a színésznő elenségei is elnémultak. A remekművek • arról is- merszenek meg, hogy koronként újra föl lehet fedezni őket. Hiszen elődeink akárhány kérdésére adtak választ, számunkra is van még közölnivalójuk. Shakespeare Júíid-ját sem lehet tökéletesen kiismerni. Ebben a tizenegynéhány éves gyermeklányban ugyanis az író potenciálisan elrejtette a női lélekről szerzett, legigazibb és legravaszabb ismereteit. Hogy milyen is 'rolt Júlia? A romantika korában csak a szerelem heroináját látták benne; költői felma- gasztalását a nem is evilági, időtlen érzelemnek, amely a pusztulás tudatától oly embertelenül szép és megindító. A múlt század Júliáit a jó értelemben vett teátralitás jellemezte. Aztán Shakespeare hősnője a realista kísérletezők színpadán kilépett a holdfényből. Nappali megvilágításba került. S lábujjhegyről a talpára állt. f mer Bajor Gizi a százötvenedik előadáson veszi át Júlia szerepét. A színháztörténet Bajor alakítását tartja a polgária- sabb, közvetlenebb Júlia-ábrázolás kezdetének. Shakespeare hősnője nem a régi heroina többé, akinek „emberfeletti” szenvedélyét tán csodáljuk, ámde* nem követhetjük, s aki megszállottságában már-már szerelmi kóreset is. Bajor megőrzi Júlia átszellemültségét, de szellemalakká egy pillanatra sem légiesíti; az ő szerelme csak annyi elszántságot kíván, amennyire a fiatalság — legalább az idősebb nemzedék képzeletében — bármikor kész lehet. A kritikák a Rómeóval való találkozás pillanatát, az erkély jelenetet és a méregivás mozzanatát emelik ki leginkább. Bajor egy tapasztalatlan gyermek kíváncsiságával néz Rómeóra, mitsem tudva, s mégis bor- zongó sejtelemmel; sőt pillantásában felvillan az az érzéki öröm is, amellyel később az áldozatot,-»szenvedést és halált vállalja. Az erkélyjelenet úgy artisztikus, hogy tele van színészi leleménnyel. A méregivási mozzanat pedig a napi hírekben olvasható öngyilkossági esetek realitásával hat a nézőre. Igaz, a kritikák megállapítják, hogy Bajor játéka nem egyenletes. (Folytatjuk) Összeesküvést lepleztek le Iránban
