Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-04 / 154. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. július 4. Napi külpolitikai kommentár D „Strauss-jelenség” Franz-Josef Strauss lett a két nyugatnémet uniópárt közös kancellár jelölt je. A képen: Strauss (balra) a két párt parlamenti képviselőjének közös frakcióülésén. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) OLYAN HÍR LÁTOTT NAPVILÁGOT, amely közvetlenül a nyugatnémet belpolitikára vonatkozik, közvetve azonban az NSZK-nál tágasabb térség fejleményeihez is köze lehet. A bonni alkotmány szerint hivatalosan ugyan nincs kancellárjelölt, gyakorlatilag azonban mégis van. A két ellenzéki párt, a CSU és a CDU parlamenti frakciója — kis többséggel — úgy döntött, hogy 1980-ra Franz-Josep . Strauss bajor tartományi miniszterelnök, a CSU vezére lesz a szövetség kancellárjelöltje. Ezzel megtörtént az, amit sokan megjósoltak, sokan viszont „lehetetlennek” tartottak: Strauss, aki bajor párt és bajor kormányzat feje immár hivatalosan is berobbant kormányfő-jelöltként az országos politikába. A döntés okai a következők: 1. Helmuth Kohl, a nagyobb ellenzéki párt, a CDU vezére túlságosan színtelen személyiség volt ahhoz, ogy érdemes legyen szembeállítani a népszerű szociáldemokrata kormányfővel, Schmidt kancellárral. Mikor Strauss néhány hete Münchenben bejelentette igényét a kancellárságra, a CDU Albrecht alsó- szászországi miniszterelnököt jelölte erre a tisztségre. 2. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy Albrecht sem igazán alkalmas Schmidt ellenfeléül és a CDU vezetésében is akadtak Straussnak támogatói. 3. Az olajválsággal, terrorizmussal, inflációval kapcsolatos gondok miatt sokan úgy vélték a CDU—CSU vezetésből, hogy 1980-ra a korábbinál alkalmasabb lehet a talaj a Strauss által nemcsak képviselt, hanem valósággal megtestesített jobboldali demagógiára, az „erős kéz” német földön jól ismert koncepciójára. Ilyen értelemben érdekes Schmidt reagálása, aki kijelentette: Strauss jelölése igazi, húsbavágó válaszutat jelent a nyugatnémet szavazónak 1980-ban. így igaz. A JELENLEGI VEZETÉS — minden kérdőjellel és vargabetűvel együtt is — a realitások legalábbis részleges figyelembevételét, az enyhülés folytatását képviseli, Strauss pedig — legalábbis eddigi magatartása alapján — a hidegháborút*a Helsinkivel lezárult korszak restaurálási kísérletét. Nincs politikus az NSZK- ban, aki több botrány főszereplője volt, mint Strauss. A Fibag-, a Spiegel-, a Starfighter-, a Lockheed- és any- nyi egyéb skandalum „hőse”, Adenauer egykori hadügyminisztere, majd pénzügyminisztere tehetséges, de annál gátlástalanabb politikus, akit aligha véletlenül nevezett már másfél évtizede a Tribune című angol lap „Európa egyik legveszélyesebb emberének”. Harmat Endre Újabb tudományos kísérletek Új műszerek a Szaljuton Két új műszert is vitt magával a Progressz—7 teherűrhajó a Szál jut—6 űrállomásra, a kísérleti program bővítésére. Az egyik berendezés arra szolgál, hogy az űrhajósok a súlytalanság és a kozmikus vákuum körülményei között kísérletezzenek különböző fémbevonatok felvitelével fémlemezekre — például rendkívül egyenletes és vékony alumíniumbevonatot visznek fel más fémekre. A másik műszer neve: ellenállás és egy rendkívül érzékeny mérőműszer annak megállapítására, hogyan és milyen mértékben fékezi az atmoszféra legfelső rétege az űrállomás mozgását, érzékel olyan változásokat, mint az űrállomás fékeződése a teherűrhajóval történő összekapcsoláskor. (Folytatás az 1. oldalról) megyében az elmúlt három érben 36 segélykérő távbeszélőállomást létesített a posta. Fokozatos emelkedés jellemző a postaforgalmi szolgálatra is. Különösen nagy a fejlődés a hírlapterjesztésben. Három év alatt a kézbesített hírlapok száma több, mint 6 millióval emelkedett éves szinten, 1978-ban elérte a 41 milliót. A megyénkben felvett levélküldemény megközelítette a 37 milliót, a kézbesített levélszám pedig 26 millió volt a múlt esztendőben. A végrehajtó bizottság megállapította: a posta a IV. ötéves tervben jelentős számú beruházással maradt adós megyénkben. Az V. ötéves tervben javult az együttműködés, a tervszerűség. Kérte a végrehajtó bizottság a postaigazgatóságot, hogy a VI. ötéves terv kimunkálásánál vegyék figyelembe megyénk viszonylagos elmaradottságát. A feladatok között kezeljék kiemelten a városok és települések távbeszélőközpontjainak és -hálózatainak korszerűsítését, bővítését; a kis postaházak építését; a körzetkábelek kiépítését; a termelőszövetkezeti központok bekötését, illetve a településhálózat-fejlesztéssel összhangban készítsék el a fejlesztési terveket. A tervek teljesítéséhez a végrehajtó bizottság tervezői és kivitelezői kapacitás-segítséget ajánlott fel a postának. A végrehajtó bizottság a továbbiakban személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. Nicaragua Súlyos harcok Somoza továbbra is kap amerikai fegyvereket A sandinisták hétfőn bevették a Nemzeti Gárda ma- tagalpai és achuapai kaszárnyáját és megfutamodásra kényszerítették a gárdistákat. Somoza bejelentette: hadserege több várost bombáz folyamatosan, azzal a céllal, hogy előkészítse a terepet a gárda ellentámadására. Súlyos bombázások voltak hétfőn a fővárostól északra elterülő stratégiai fontosságú Sebacoban. A gárda célja, hogy visszafoglalják Estelit,' Matagalpát és Masayát. Ugyanakkor ellentámadást kívánnak indítani az ország déli részén levő Rivas város ellen is. Masayában a sandinisták egyelőre sikeresen megakadályozták, hogy a gárda behatoljon a városba, Rivasban viszont közvetlenül a kaszárnyát ostromolják már. Az ország karib-tengeri partján levő Bluefields kikötőben a munkások lefoglalták Somo12. Ha csak a felszínt nézzük: Vajda Duci vonzóbb, harmonikusabb külsejű fiatalember volt Sztrakoniczky Károlynál, fürgébb észjárású Mikoványi Attilánál és derűsebb kedély Csipkay Jánosnál. Ezenkívül szép jövő várt rá: amíg egymást rágalmazó közéleti férfiak és félrelépő grófnék lesznek, addig a Zboray-oéget nem kell féltenünk. De Gizit bizonyára vonzotta a kezdő ügyvéd nyugalma is: az a bohém-gyanús alkatoknál ritka biztonság, amellyel eredményeit elkönyvelte s kudarcain túljutott. Ilyen higgadtan fogadta a szerelmet is. Míg Sztrakoniczky lobbanékonyan rajongott a lányért, Csipkay elő- eljegyzéseket kötött, Mikové- nyi oly kedves-esetlenül járt a kedvébe — Vajda kissé távolabbról, mindig lemondásra kész nyugalommal szemlélte. A társaságban ő volt az egyetlen, akinél csődöt mondtak Gizi játékötletei. Amikor a lány, Csipkay barátságának mentésére, kettős játékot kívánt folytatni, érzelmesen és finoman megemelte a kalapját. „A legkisebb harag és minden neheztelés nélkül veszek magától búcsút...” 1913-ban megtartoták az eljegyzést. 1914 kora tavaszán a Nemzetiben A kicsinyek című színművet próbálják. Lucien za halászati vállalatának három hajóját, a személyzetet őrizetbe vették. Miután szemmel láthatólag megfeneklett az Egyesült Államok rendezési terve azon, hogy most már a nicaraguai mérsékelt körök is a nemzeti újjáépítés kormánya mellett foglalnak állást, Washington hétfőn hazarendelte a térségben tárgyaló diplomatáit. Az ideiglenes kormány nyilatkozata szerint időközben alig csökkenő ütemben folytatódnak a fegverszállítá- sok Somozának: hétfőn egy Hercules típusú szállítórepülőgépen 400 rakéta és 80 löveg érkezett Managuába. Washingtonban és Izraelben hangoztatják: Izrael megszüntette a Somozának nyújtott fegyverszállításokat és — amerikai nyomásra — visszahívott két őrnaszádot, amelyet a nicaraguai diktátornak szállított volna. Népoty, Párizsban már sikert aratott családdrámájának egyik főszerepét Beyer Gizella játssza. Ekkor már jól ismeri a színházat: nemcsak a főbejárat, hanem a hátsó lépcső felől is. Idestova három akadémiai év van mögötte. Sok statisztiálás. És két kis szerep. Már sokszor látta Blaha Lujzát, aki nemcsak legnagyobb alakja, megszemélyesítője is egy műfajnak, amely az ő hangján trillázott, csattogott s vele együtt nehezedett el; kihallgatta Rákosi Szidit, Thália legbuzgóbb kerítőnőjét, amint kísérlethistóriáit mesélte, vagy a Király Színház sikereiről beszélt, ahol az ő zseniális, lump fia, Beöthy László az igazgató; rácsodálkozott Ód- ryra, az értelem s a férfias szigor művészére, amikor ihletett mérgében letépte és sarokba vágta a parókáját, amelyet a színházi fodrász rosszul ragasztott a fejére; mulatott Rózsahegyi Kálmán faluvégi kedélyén, folytatásos vadászhistóriáin; meghallgatta Somlay Arthur vándorszínész-korabeli történeteit, bizonyos felvidéki szépasszonyokról és nyitva hagyott ajtókról; barátságot kötött Cs. Aczél Ilonával, Csathó Kálmán feleségével, aki már az első köszönéskor a szeretetébe fogadta... Más újdonász színésznő, ennyi élmény és intimitás birtokában már bennfentesnek képzelné magát. De Beyer Gizinek a színház még feszélyező vendégség. Az ő közérzetében a zsinórpadlás túl magas, a nézőtérnek nem látni a végére, a reflektor csak a hibákat világítja meg, a díszletek mögötti terület sötét, mint gyerekkorának legtávolabbi szobája. Itt félni, mosolyogni és hízelegni kell. Első nyilatkozatában, amelyet a Népoty-darab premierje előtt ad, az egykori, mat- rózruhás kislány kísért, úgy lép a kávéházba, mintha szülei tilalmát megszegve, kíváncsiságból szökött volna be. „Én A kicsinyek-ben Vil- laret Fanny szerepét játszom, de nem tudom, mit mondjak róla, mert tőlem még sohasem kérdezett ilyet senki, és nem tudom, mit szokás ilyenkor mondani. Csak azt mondhatom, amit most a premier előtt érzek, mégpedig: hogy A kicsinyek a világ legjobb, legdrágább darabja és Fanny a világ legnagyszerűbb, legfontosabb szerepe, mert én játszom, és mert a Nemzeti Színház színpadán játszom életemben először. Ebből mindenki tudhatja, hogy milyen boldogságot jelent számomra ez a szerep, de tudhatja azt is, hogy milyen nagyon félek attól, vajon hogyan fogad engem a közönség, amelyre gondolni is alig merek, mert mindjárt szédül a fejem. Nagyon szépen meg szeretnék kérni mindenkit, hogy ne legyen hozzám túl szigorú, hanem fogadjon olyan jóakarattal és szeretettel, mint a Nemzeti Színház igazgatója, rendezője és a többi nagyok, akik irántunk, kicsinyek iránt olyan jók voltak, hogy nem tudom nekik elég szépen megköszönni.” Kétségtelen, hogy ebben — a szerep hangnemében előadott — nyilatkozatban akad jó adag megjátszott szerénység, tudatos szenvelgés, sőt hízelgés is a „nagyoknak”, de a péz. mögül nem nehéz kihallani a félelmet. A kicsinyek április 24-i bemutatójának azonban nincs sikere. Mindössze három hétig játsszák, s nyolc előadást ért meg. De Villaret Fanny alakítójára felfigyelnek a szakmában. Egyéniségét némelyek Jeanne Fusier-hez hasonlítják — Párizsban ez a divatos színésznő játszotta a darab lányszerepét —, a Világ kritikusa pedig így ír: „Finom, ideges és újszerű tehetség.” Meglehet, hogy ekkor született Jászai különös epi- tetonja is: „tündéri kisfiú”. Szegény Sztakoniczky Karel ragyog: igazolva látja a jóslatait. És a régi, akadémiai ellenfelek? Néhány kivétellel őket is sikerül meglágyítani. A színházi kertek alatt ólálkodó rókák pedig már pedig, hogy az ifjú színésznő jövőre a Vígszínház tagja lesz. Tóth Imre is neszét veszi a hírnek. Ekkor a „rivális cég” húzását megelőzve, gyorsan szerződteti Beyer kisasszonyt. Az Akadémia végzős növendékeinek 1914. május 31- én osztották ki a diplomát. Beyer Gizella a Nőuralom című Aristophanes-komédia egyik főszerepében vizsgázott. A vizsga újabb sikert hozott. „Nagyon bájos, meleg szavú és igaz érzésű színésznő” — írta a Budapesti Napló. Friss pecsét az akadémiai diplomán, nemzeti színházi jeggyűrű az ujjon, elismerő rkitikák a papa fiókjában — és a sors különös jutalmaként még az irigyek csődje is. Hősnőnk körül fényben volt minden. (Folytatjuk) Varsói levelünk Felvételi Lengyelországban Nicaraguában a lakosság széles tömegei csatlakoznak a diktatúra elleni fegyveres küzdelemhez. Képünkön: egy ifjú sandinista gerilla. (Kelet-Ma gyarország telefotó) GALSAI PONGRÁC: fSajor (fizi játékai C sakúgy, mint Magyarországon, ezekben a napokban Lengyelország-szerte izgatott fiatalok népesítik be a i felsőoktatási intézmények százainak folyosóit. Több mint 150 ezer fiú és lány ül vizsgapadokba, hogy bejussa- ! nak az egyetemekre, főiskolákra, felsőfokú technikumokba. Közülük 51 ezerből lesz majd gólya. A híres varsói egyetem 1810 diákot fogad, ez 320-szal kevesebb a tavalyinál. A gond ugyanaz, mint Európa számos országában: Lengyelország sem tud elég megfelelő munkalehetőséget j kínálni az egyetemet végzetteknek. Egyelőre azonban a július 2. és 15-e között felvételizők még messze vannak a diploma megszerzésétől. írásbeli j és szóbeli vizsgát kell tenniük, itt maximálisan 12 pontot érhetnek el. A lengyel felsőoktatási rendszer érdekessége, hogy minden szakon (legyen az társadalom, vagy természettudomány) a jelölteknek kötelezően vizsgázniuk kell j egy szabadon választott idegen nyelvből. Ezzel újabb 4 j pontot szerezhetnek. Három, vagy két plusz pontot kap az, aki fizikai vagy szellemi munkát végzett a felvételit megelőző évben és természetesen további pontot ér az érettségin, illetve a középiskolai tanulmányok során a szaktárgyak jó, vagy jeles eredménye. Az oktatásügyi minisztérium kiadott rendelete szerint ha a felvételin valaki fő tárgyaiból 4,1 tizedes átlagot szerez, már biztos a felvétele. Ezt a szintet azonban a rektorok 4,5 illetve 4,75-re is felemelhetik, ha túl sok a jelentkező és kevés a hely. Lengyelországban is vannak túlzsúfolt szakok. Tíz—húszszoros a túljelentkezés a színház- és filmművészeti főiskolára, és hasonló a helyzet a_többi művészeti főiskolákon, a pszichológia, a régészet, a lengyel* irodalom, a jogi, a politikai tudományok szakán. Kevésbé népszerű a pedagógia, a meterfiatika és a fizika. A felvételi bizottságok munkájában aktívan részt vesznek a lengyel szocialista diákszövetségek képviselői, akik kérdezhetik a vizsgázót, értékelik felkészültségét és a bizottságban szavazati joguk van. A lengyel egyetemi képzés egyszakos, tehát nincs párosítás. Felvételi nélkül jutottak be a tanulmányi versenyek győztesei és a középiskolák „primuszai”, azaz iskolák legjobb tanulói. 1978 fordulatot hozott a lengyel oktatási rendszerben: ebben az évben kezdték meg az iskolareform bevezetését Lengyelországban. Néhány éven belül teljesen megszűnnek az általános és a középiskolák, helyüket a 10 osztályos iskolák veszik át, .amelynek befejeztével érettségiznek a diákok. Ezután lehetőség lesz egy kétéves, úgynevezett szakiskola elvégzésére, amely után érettségit kell tenni. .Az iskolareform változásokat hoz az egyetemi felvételi rendszerben is. Az már bizonyos, hogy mindenképpen el kell végeznie a kétéves speciolizációt annak, aki tovább akar tanulni egyetemen, vagy főiskolán. Varsó, 1979. július Qku'űJrás 'SítitCL
