Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-31 / 177. szám
2 KELET-MASYARORSZÁG 1979. július 31.GYERGYAÖNTÉS. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárának gyertyaüzemében évente 1400 tonna ipari gyertyát öntenek. Szabó Pálné az egy dekagrammos gyertyákból egy öntéssel 440 szálat készít. (Császár Csaba felvétele) Réti Mátyás kiállítása Ibrányban Vámosatya, Szatmárcseke Restaurálják a műemlékeket A EÉPERNYÖ ELŐTT Réti Mátyás neve nem ismeretlen Szabolcsban, a megyénkből származó művész, aki híres mesterek — Kmetty János, Hincz Gyula, Domanovszki Endre — keze alatt sajátította el a festészet mesterségét, 1964 óta rendszeresen vesz részt műveivel a fővárosi és vidéki tárlatokon. Réti Mátyás a hagyományos realista alkotói módszert követi. Távol tartja magát a különböző festői kalandozások zsákutcáitól. Példaképei: a holland Rembrant és az alföldi irányzat nagy magyar festői, Koszta József és Tornyai János. Bár a nagy példaképek hatása érezhető néhány festményén, a művész senkit sem utánoz, hanem a saját egyéni útját járja. Réti Mátyás tematikai érdeklődése sokirányú; kisvárosi utcák (Szentendrei utca I—II), falusi életképek (Asz- szony a tehénnel, Kovácstanulók), portrék (Anyám, önarckép), csendéletek (Virágcsendélet I—III), politikai és történelmi tablók (Terror, Dózsa), tájképek (Havas táj, Napsugár), szabolcsi műemlékek (Tákosi templom). A hozzánk közelálló témákat feldolgozó művész — optimista életszemléletéből fakadóan — csaknem minden képét derűs, meleg színekkel (sárga, tűzsárga, narancssárga, tűzpiros stb.) lazurozásos technikával festette meg. Szinte minden művének állandó szereplője a napfény. A napfényt és az árnyékot Az új BTK. 1979. július 1-én lépett hatályba. Rendelkezései azokkal szemben, akik már büntetve voltak, bizonyos szigorításokat tartalmaznak. A bűnismétlőknek háromféle típusát különbözteti meg. A visszaesőt, a különös visszaesőt és a többszörös visszaesőt. A napokban különös visszaesőként elkövetett lopás miatt került a vásáros- naményi járásbíróság elé Kári' János, 25 éves vásárosnaményi lakos. Kári lopás miatt már el volt ítélve. Utoljára 1975 májusában szabadult a börtönből. A nevelés nem járt eredménnyel. Elkeseredett embernek érzi magát a 3 gyermekes családapa. Furcsa, hogy munkaviszonya nincs, és eddig már 13 hglyen dolgozott, mégis jut pénz az italra. „Nálunk az italozás családi hagyomány” — mondta az igazságügyi szakértőnek. Valóban, fiatalember létére idült alkoholista lett. Ez a káros szenvedély sodorta Kárit mos is a börtönbe. A történet rövid. 1979. július 10-e is italozással kezdődött Káolyan festői bravúrral örökíti meg, hogy a néző alig tud szabadulni az alkotások bűvköréből. Nem véletlen, hogy Csepeli Szabó Béla, József Attila-díjas költőnk „a napfény és az alkonyi árnyak festője” jelzővel illette a művészt. Téma- és színvilága azt bizonyítja, hogy a művész nem az élet áranyoldalait, hanem a szépségeit kutatja, s örökíti meg számunkra. Gyönyörködtet és hangulatot ébreszt műveivel. Vannak azonban a gyűjteményben olyan darabok is, amelyek a művész társadalmi és politikai elkötelezettségéről tanúskodnak. A magára maradt öregember tragikus sorsát tárja elénk az „Ágyszélen” című képe, míg az erőszak elleni tiltakozás jegyében született az aktuális politikai mondanivalót hordozó „Terror” című mű. De említhetnénk a nemzeti múltunk iránti érdeklődést tükröző „Dózsa” sorozatot is. Művei tartalmilag és formailag egyaránt közérthető- ek. Ez a közérthetőség azonban nem jelent színvonalengedményt; nem leereszkedik a befogadóhoz, a műélvezőhöz, hanem felemeli magához. Ez sikerének titka! Érthető hát, ha az ibrányiak — az elmúlt évben kiállító Kerülő Ferenc és Lakatos József mellett — szívükbe zárták Réti Mátyást is. rinak a vásárosnaményi Bereg Hotelben. Késő este a vasútállomáshoz gyalogolt, és amikor az abc-üzlethez ért, átmászott a kerítésen, a bolt udvari raktárának ajtó fölötti deszkázott részét lefeszítette és a raktárból 15 üveg pálinkát, egy üveg bort lopott el, 1244 forint értékben. Ezután már volt mit inni, sőt arra is jutott, hogy másokat is megkínáljon. A dínomdánom azonban nem tartott sokáig mert a rendőrség elfogta és őrizetbe vette Kárit. A lopott ital nagy részét lefoglalták' és visszaadták az abc-áruház- nak. Gyorsított eljárásban vonta felelősségre Kárit a bíróság, és azért, mert öt éven belül már ugyanilyen cselekmény miatt el volt ítélve, különös visszaesőként ült a vádlottak padján. A bíróság 2 évi börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Mint alkoholistának, elrendelték a kényszergyógyítását is. Az ítélet jogerős. Dr. Koplányi Mihály városi-járási vezető ügyész Milyen műemlékeken dolgoznak Szabolcs-Szatmár megyében? — ezzel a kérdéssel kopogtattunk az Országos Műemlék Felügyelőség nyíregyházi kirendeltségéhez. — A megyében jelenleg csak két helyen, Vámosatyán és Szatmárcsekén dolgozunk. Jöjjön, épp oda megyünk! — invitál Koroly József, a nyíregyházi kirendeltség építés- vezetője. Vámosatya. Az Árpád-kori műemlék templom helyreállítása tart. A külső munkák közül befejeződött a gótikus ablakok kiegészítése. Ezzel együtt elvégezték a feltárás során a déli oldalon előkerült ajtónyílás rögzítését is. A templom bejárata a nyugati oldalon lesz, ennek kialakítása folyamatban van. A félévszázadosnál régebbi templom belső mennyezetét korábban lebontották, s a festett karzattal, a szószékkel, szószékkoronával, valá- mint a berendezéséhez tarNéhány év alatt kinőtte gyermekintézményeit a fiatal város, Kisvárda. Eddig két bölcsődéjében 105, nyolc óvodájában 750 gyermeket tudtak fogadni, gondozni, ellátni. A gyermekáldás, a város rohamos ipari fejlődése szükségessé tesz nagyobb erőfeszítést, társadalmi összefogást a gyermekintézmények bővítésére. így épülhet most az új iparnegyedben egy gyermekintézmény-komplexum. Bár az új nyolc tantermes iskola állami hitelből épül, de a mellette lévő 60 személyes bölcsőde és a 200 gyermek fogadására alkalmas óvoda jórészt társadalmi összefogás eredménye lesz. Ezt az akciót a városi tanács hirdette meg, s nem eredménytelenül, mert Kisvárda 14 üzeme, vállalatozó ülőpadokkal együtt Budapestre szállították, rekonstruálni. Ezek felújítása folyamatos, ennek megfelelően kerülnek vissza helyükre a bútorok. A falakon látható freskókat jelenlegi állapotukban rögzítik. Teljes kibontásukra — szakember híján — csak később kerül sor. A még fűrészzaj, baltacsattogás háborgatta temető rekonstrukciója idén befejeződik. Átépítik a körítést. A jelenlegi betonvas helyett fából készítenek, palánkot. A betonszegélyt felszedve ezúttal műkőborítást kap a Kölcsey-sírhoz vezető út. A sírkertben közel 600 db fejfát vizsgáltak át. Kijavításuk után vegyszerekkel konzerválva kerülnek vissza helyükre. S most? Épen, újjászületve (!), kicsit görbe háttal, de vigyázzállásban várják a látogatókat. Csendes Csaba ta, intézménye ajánlotta fel támogatását. Mintegy 9 millió forinttal járulnak hozzá a bölcsőde és óvoda megépítéséhez. A HUNNIACOOP kisvár- dai vállalata 3,5 milliót, az Egyesült Izzó kisvárdai lámpagyára 2,1 milliót, a VSZM 1,5 milliót, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat pedig 1 milliót ajánlott fel. Olyan kisebb üzemek, vállalatok is segítik a nemes kezdeményezést, mint a Felső-szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat, amelyik 150 ezer forintot adott, a sütőipari vállalat kisvárdai üzeme 70 ezerrel járul hozzá az építkezésekhez. Külön is figyelmet érdemel, hogy például a VSZM évente mintegy 200 ezer forintot ad az óvodáknak felszerelésre, játékokra. Egész nyáron Szilveszter! Jó gondolatnak bizonyult a tévé hőskorából való év végi kabarék újbóli műsorra tűzése. Túl a ma közép- és idősebb korúak — érthető — nosztalgiáin, és azon is, hogy azóta új „évjáratok” léptek a televízió nézői sorába, akiknek minden régebbi műsor új, — a közel kétévtizedes - szilveszteri produkció mostani megtekintése többféle tanulsággal szolgál. Nyilván akikor is voltak sokan, akik szidták a szilveszteri műsort, elsősorban egyenetlensége, vagy további kedvelt művészek hiánya miatt. De ilyen távlatból, s a későbbi szilveszteri műsorokkal is összevetve, egy-két általánosabb észrevétel talán helytálló lehet. Ezek a kezdeti szilveszteri műsorok tulajdonképpen monstre színházi kabarék voltak, a fiatal televízió nemigen talált (vagy nem keresett eléggé?) új kifejezési formákat a vidám, szórakoztató műfajban. Maradt a jól bevált hagyományosnál. Meg kell adni, hogy ebben a színházi kabaréban aztán helyet kapott jóformán mindenki, akinek márkás neve volt a kabaré és a „magasabb” színházi, sőt operaművészet világában. Valahogyan családiasabbak és — alig merem leírni! — jókedvűbbek voltak ezek a műsorok. A kifogyhatatlan ötletességű Kellér Dezső Milyen sokszor leírták — regényekben, filmekben — az idősebbek tudják is tapasztalatból, hogy milyen kegyetlen dolog a háború! Mégis azt hiszem, a legedzettebbek is megilletődtek, ha hallgatták a harmadik programon az Elkobzott levelek című dokumentum- műsort. Zoran Jovanovic olyan leveleket adott közre, amelyeket valóságosan élt személyek valóban megírtak, de amelyek sohasem jutottak el a címzettekhez. Az Osztrák—Magyar Monarchia cenzúrája visszatartotta, elkobozta e leveleket. Szerb hadifoglyok írták őket haza, illetve az otthoniak — a feleségek, a magára maradt család — keresik fel soraikkal a férjet, a testvért, a rokont. A soha meg nem érkezett leveleknek e gyűjteménye természetszerűleg a magánélet bajait, bánatait tartalmazza. Már nem esik bennük szó, vagy alig, háborúról. A háború mégis jelen van bennülk, gyötrően, a maga kegyetlen valóságában. Más módon: az egymástól való elszakítottság ténye, tudata, a bizonytalanság, olykor a remény- vesztettség érzése, hogy fogják-e valaha is látni még egymást, a kielégíthetetlen vágyódások, a szavakon átsütő érzelmekkel igazolt, asszonyi hűség és az életben, egészségben való megmaradás és a hazajuthatás reménységével indokolt fér- ji (hadifogságbeli) hűtlenség megvallása a feleségnek írott levélben; egy fanatikus asszony átkai — egy másikban — a fogságba esett és ezért gyávának tartott, nyilvánított férjhez. Az ilyenek Gyomirtási bemutató volt a vajai „II. Rákóczi Ferenc” Tsz-ben, amit a Szabolcs- Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a vajai tsz szervezett. A szomszédos megyékben is egyre nagyobb területen termelt takarmánycsillagfürtben végzett kísérleteket a három megyéből több, mint 60 szakember tekintette meg. Legnagy játékmesterként is „fa. zont” adott a produkcióknak. A későbbi években — egészen a közelmúltig — azután a televíziószerűbb és „képibb” kifejezési formák irányába tolódtak el a szilveszteri vidámságok — váltakozó sikerrel. Tért nyert a többhelyszínes, „össznépi” vetélkedő, a revü, a tánc, s a jó előre elkészített szilveszteri műsorkoröerv. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szilveszteri műsorok általában rosszab- bakká váltak volna. Sőt, több szín és változatosabban került a palettára. Ám a közvetlenség varázsa sokszor elveszett, s a verbális humor nem egyszer háttérbe szorult. A szilveszteri vidám műsor pedig azóta némileg veszített is fontosságából, egyeduralmi helyzetéből a vidám műsorok között... (Ami nem is lehet baj.) És még valami. A kabaréműso- rokban az aktuális magánszámok, a poénok rendkívül szorosan kötődnek az adott korhoz, az akkori társadalmi közérzethez. Csak abban az atmoszférában hatnak, csattannak el, fénylenek igazán. Televíziónk, a műsorok készítői és szereplői dicséretére legyen mondva, sok mindent nem mállasz- tott élvezhetetlenné az idő ezekből a (nem is olyan könnyű) számokból. és más egyben jelzik, hogy a levélíróknak a fogsággal még nem ért véget igazán a háború. A magánélet problémáitól azonban a társadalmi háttér is kirajzolódik, bár csak vázlatosan. A történelem „alulnézetben”, néhány vonással, de nagyon maradandó emléket hagyva. Nem lenne igazságos, ha a közreműködő színészek közül bárkit is kiemelnék. Kö- váry Katalin rendező irányításával mindannyian mértéktartásra törekedtek. Tudták, itt nem szabad túljátszani az érzelmeket, mert hitelét veszti a műsor. Sokan tagadják, de biztos, hogy van romantika a huszadik században is. Méghozzá értelmes romantika. Csak értelmes célt kell választani. Megvan a nagy kaland lehetősége is, természetesen az előbbivel összefüggésben. A példát erre az Uszty-Ilimszkben a harmadik munkaévet is letöltött magyar fiatalok adják, akik az idén augusztus 20-án már itthon lesznek. (Egy vásárosnaményi fiatalember is van közöttük, akit régi munkahelyére, a forgácslapgyárba szívesen visszavárnak.) Dénes Gábor Irány: Uszty- Ilimszk című útiműsorából nagyon sok mindent megtudhattunk arról, hogyan éltek, dolgoztak Szibériában e három év alatt a magyar fiatalok, hogyan forrasztotta őket a kemény munka mindenkor helytálló szocialista közösséggé, igazi társakká, akikkel a világ végére is el lehetne menni. A jól szerkesztett, tartalmas műsor elgondolkoztatott: itthon is így kellene dolgoznunk! jobb eredményt a Patoran Special, az MG—63 50 WP, a Maloran Special és a Patoran 50 WP + Illoxan készítmény adta. Több évi eredményes vizsgálatok után megvan a lehetőség a fehérjelellátás szempontjából egyre jelentősebb takarmánynövény termesztésében nagy problémát okozó gyomok eredményes irtására. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT _____________ HINTA-PALINTA Gosztonyi Tibor könyvtárvezető A tárgyalóteremből Gyorsított eljárással 3 év Az üzemek segítségével Gyermekintézmények Kisvárdán Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Seregi István Csillaglürt-gyomtalanitási bemutató Beküldte: Hajdú István, Vásárosnamény, Kölcsey u. 11.
