Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
1979. július 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gyógycipö □ ereken három éve lépett életbe az új társadalombiztosítási törvény, amelyneK en,c..né- ben biztosítási megkötöttség nélkül mindenki állampolgári jogon kapja az orvosi ellátást és a gyógyászati segédeszközöket is. A SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint megyénkben évente hétmillió forint körüli összeget fizetnék ki gyógyászati segédeszközökre. Az állam sokat áldoz a megsérült, vagy megrokkant emberek ellátására, gyógyítására. A gyors és szakszerű ellátás azonban nem pénzen múlik. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárában kedvezőtlenek a személyi feltételek, a .kisegítő” vállalatok gyakran késve szállítják a megrendelt anyagot. Megyénkben évente nem kevesebb mint 36 ezer darab szemüveget rendelnek az arra rászorulók. Gumiharisnyából átlagosan hatezer, talpbetétből ötezer párat, ortopéd cipőből ki- lencszázat írnak fel az orvosok. Hallásjavító készülékből évente 250-et rendelnek. A háromkerekű járókocsiból ötven kerül évente a mozgássérültekhez. A hallás javító készülék 4 ezer forint, a járókocsi tízezer forint A betegek azonban az eladási árnak csak a 15 százalékát fizetik. Természetesen más gyógyászati segédeszközök árának is a 15 százalékát fizetik. Költségesebb gyógyászati segédeszközök esetében az alacsony jövedelműeknek és az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek indokolt esetben a 15 százalék térítési díjat sem kell megfizetni. Helyettük a társadalombiztosítási bizottság fizet a szociális segélykeret terhére. Kedvező intézkedés, hogy a városijárási rendelőintézetek ellátták kisebb gyógyászati segédeszközökkel, így a vi- ^ déken lakóknak nem kell mindenért Nyíregyházára utazni. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának nyíregyházi üzemében sokféle gyógyászati segédeszköz készül. Sajnos, a nyíregyházi üzemre nemcsak a határidő, hanem a minőség miatt is számos panasz érkezik. Zsúfolt helyen, kevés szakemberrel működük a nyíregyházi üzem. A gyógyászati segédeszközök ellátása az elmúlt hónapokban valamelyest javult. További javulásra például akkor számíthatunk, ha a gyógycipők gyártását átvállalja valamelyik szabolcsi cipőipari szövetkezet és a pályaválasztási tanácsadásnál az „ortopéd szakmát” is ismertetik, népszerűsítik. N. L. FÉL ÉV ALATT Milliós megtakarítás Nyirmadán Legjobb az eredmény a vegyszerfelhasználásban A nyírmadai Béke Tsz-ben is elkészült év elején — az ágazatok, szocialista brigádok vállalása nyomán — a takarékossági terv. A vállalásokban elkülönítve szerepeltetik a termés növeléséből, minőségjavításából és a megtakarításokból szármaizö összegeket. Habár a terméstöbblet és a jobb minőség egyben takarékosságot is jelent, mert az állandó költséghányad csökken. Például a dohányföld művelésére, a palánta nevelésére vagy az ültetésre fordított kiadás nem függ a hozam mennyiségétől. A vállalásuk a terméstöbbletből 1 millió 281 ezer forint, az anyag-, energia- és munkaráfordítás megtakarításában 2 millió 164 ezer forint eredményt kívánnak elérni, a kettő együtt közel 3,5 millió. Eltelt az első fél év. Számvetést kértünk a termelő- szövetkezet vezetőitől: hol tartanak. Az eddigi felmérések szerint mintegy 7 millió kiesés lesz az almatermesztésben. Ezt pótlólagos vágómarha- és juhhizlalással (2 millió forint), a nikecell- üzemben négy prés korábbi beállításával, (2 millió forint) és terven felüli export- szerződés a LIGINPEX-szel (3 millió forint) termelési értéknövelésből ellensúlyozzák. Merész vállalás? A tervezett 1 millió 280 ezer többletbevételt jelenleg a dohány és a paradicsom „ígéri”, de ez a következő hónapokban dől el. A teljesítés az időjárás alakulásától és a felvásárló vállalatok időbeni átvevő kapacitásától is függ. A gépészeti üzemág 5 százalékos, — 180 ezer forint értékű — üzem- és kenőanyag-megtakarítást vállalt. Fél év alatt ebből 26 ezer forintot hoztak. A második fél évben ha több is a végzendő munka, de már megállapítható, hogy a teljesítésért nagyon meg kell küzdeniük. Lehet, hogy merész volt a vállalt öt százalék, december 31-ig azonban ne ítélkezzünk. Az alkatrész-megtakarítás forintban — az árak növekedése miatt — az előző évekhez nehezen hasonlítható. A gépműhelyben dolgozók azonban azt is vállalták, hogy felújításból, használt gépek bontásából 180 ezer forint értékkel csökkentik a kiadásokat. Ebben nincs hátralékuk, az első fél évben 92 ezer forint értékű alkatrészt mentettek meg, tettek használhatóvá a selejtgépekből. A növénytermesztési üzemág takarékossági vállalásának egyik pontja a talajerőutánpótlás olcsóbbá tétele. A határban lévő szalmakazlakból visszamaradó, avult szalmát eddig kezelés nélkül szórták szét, aminek nem nagy haszna volt, sőt a pen- tozánhatás miatt időlegesen nitrogénelvonás is fellép. Műtrágyával, illetve az állami hizlaldából kapható trágyalével érlelve a csökkent értékű szalmából jó hatású szerves trágyát készítenek. Eddig háromezer mázsa szalmatrágyát „gyártottak”. Káliumpótló kulcoricaszár Ugyancsak a talajerő-utánpótlást szolgálja a fölös kukoricaszár szakszerű hasznosítása. Mezőgazdasági, kutatók állapították meg, hogy a megfelelő apróra szecskázott kukoricaszár jelentősen növeli a gyors lebomlás után a talaj kálitartalmát. Az őszön már így szántották le a kukorica szárát. Eredmény 320 mázsa kálitartalmú műtrágya megtakarítása, amely 74 ezer forinttal csökkentette a kiadást. Az üzemág legnagyobb kiadása a növényvédő-, talajfertőtlenítő- és gyomirtószerek ára. A madai szövetkezetben ez eléri a 4,5 millió forintot. A növénytermesztők ötszázalékos megtakarítást vállaltak. Ezt úgy kívánják elérni, hogy csak indokolt esetben, nem pedig naptár szerint permeteznek. Ügy időzítik a permetezést, hogy az a legérzékenyebb állapotban érje a kártevőt, tehát amikor legnagyobb a hatékonyság. Eddig 9 százalékos megtakarítást értek el. A segédüzemág egyik vállalása a három juhhodály építésénél 150 ezer forint költségmegtakarítás. Módszerük: az import fenyőfa helyett a melioráció során kitermelt akácfát dolgozzák fel építőanyagnak. Az első fél évben egy hodály készült el, a vállalt ötvenezer forintot sikerült megtakarítani. A nikecell segédüzemben a selejthulladékot kalapácsos darálóval megőrlik és a technológia által megengedett százalékban — a minőség romlása nélkül — újra felhasználják. Ezzel az eljárással 186 ezer forint pluszbevételhez jutottak. A MÉM-normákon belül Az állattenyésztésben a nagy tartalék az abraktakarékosságban van. A MÉM által előírt normákhoz viszonyítva dolgozták ki vállalásukat. Az első fél évben a sertéshizlalásban 463 mázsa abrakot takarítottak meg, ennek értéke 185 ezer forint, a vállalásuk 160 ezer forint volt. A marhahizlalásban 57, a tejtermelésben 47 ezer forint értékű abrakkal használtak kevesebbet, mint a miniszteri előírás. A sok adatot nehéz figyelemmel végig kísérni, viszont a módszer, a teljesítés kézzelfoghatósága miatt a számokra szükség van. Végösszegben a 2 millió 164 ezer forint takarékossági vállalásukból 1 millió 132 ezret teljesítettek. A mezőgazdaságban — eltérően az ipartól — a fél év nem jelenti a feladatoknak, a kiadásoknak a felét. A végleges dicséretet vagy elmarasztalást december 31 után lehet megtenni. A jelek szerint a» első fél évben nem sáfárkodtak rosszul. > Csikós Balázs Oj lakások Tisza vas váriban az (Elek Emil felvétele) Alkaloida lakótelepen. Z öld golyóbisok mellett áll a sor, férfiak hálószatyrokkal, táskákkal, asszonyok erős karú gyerekkel, vagy férjjel, várakozás közben némi dohogás: — Inkább nem eszem dinnyét, de nem fogok itt félórákat elfecsérelni... S a visszavágás: — Tegnap a szomszédoktól kunyeráltál egy szeletet ... o Szorgalmas a munka itt a dinnyehalom mellett, — szabolcsi dinnye, hevesi dinnye, hírneves dinnye, teherautókkal hozzák a nyíregyházi Búza téri piacra, hogy innen vigyék a szélrózsa minden irányába, gyümölcsnek, csemegének, esti programnak, gyermeknyugtatióna'k, férj — otthonmarasztalónak, vendégkínálásra, nagypapa örömnék — itt a szezon, enni kell, venni kell, de mindenekelőtt találgatni, tippelni, hogy jó-e, édes-e, nem csalódik-e a vevő. Áll a sor, a típusok gyorsan felismerhetők. A lányok kacérkodnak az árussal, hátha attól jobb lesz a rejtélyes dinnye, nem tudni, mit takar a zöld héj. — Hja kérem — filozofál az árus —, sohasem tudjuk, mit veszünk, kívül minden rendben van, aztán belül... O Az asszonyok sietnek, nem hallgatják az érvelést. — De azért lékelje — mondják szigorúan, s amikor, szájukhoz kínálják a kóstolót, elmélyedve ízlelgetik, töprengve, hogy nem csal-e a pillanatnyi hangulat, valóban olyan édes-e a dinnye, mint amilyennek most hiszik. A férfiak nagyvonalúbbak, van aki nem is lékeltet. — Hagyja csak — legyintenek —, amit én választok... Mert választanak is természetesen, s ezt mindenki másképp csinálja. Van, aki nem bízza az árusra, csak magában hisz, tapogat, ütö- get, hallgatódzik, tudni véli, melyik kongás, . mit jelez, a tompa, a visszhangos, a dallamos; van, aki jelentőséget tulajdonít a dinnyén látható sárga foltnák, van aki csak a sima gömbölyűre esküszik, van, aki azt mondja, a kisebb édesebb, van, aki tizenkét kilósat keres: — Ha már cipelek, legyen értelme... O Áll a sor, nem fogy, inkább gyarapodik, ki-ki kedvet kap a másüktól, gusztust a pirosló léktől, egy idősebb férfi nem vásárol, csak áll, s néz: — Sajnos nem ehetema dinnyét — panaszolja, de azért kibicel, jóindulatúan, az árusnak drukkol, minden sikeres lékelés Után, minden jó dinnyére rikkant egyet: — Telitalálat! Még újdonság a dinnye, egy esztendeig vártak rá hívei. Sajnos, gyorsan múlik az idő, közeledik Lőrinc, az ellenség. — Nem tud valami jó befőttreceptet görögdiny- nyéből? — érdeklődik egy nő a másiktól. — Receptet nem, de én bemeszelek néhányat, s lerakom a pincébe — karácsonykor még jó ... Karácsony, tél — gyorsan el kell hesegetni a gondolatot, meleg van, a dinnyét hűteni kell, jégszekrényben, fürdőkádban, tálakban, kút- ban, Tiszában — kinek hol célszerűbb. Este van. A zöld golyóbisok hegye lassan dombra fogy. De oda se neki: hajnalban hozzák az utánpótlást; kereket, hosszúkást, kilósat, ötkilósat, pirosat, sárgát, sokat és sokfélét Mindannyiunk- nák — akik szeretik a diny- nyét... Pauwlik György Zöld golyók Mi a véleménye ? Visnyai József Göndör István Kerezsi Mihály Á minőségi munkáról További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. (Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága 1979. június 29-i üléséről.) Visnyai József, a Balká- nyi Állami Gazdaság igazgatója: — Mint a legtöbb gazdaságban, nálunk is alaposan megnehezítette a munkát az idei szeszélyes időjárás. Kemény volt a tél, aztán következett a tavaszi belvíz, majd a májusi aszály. Nehéz volt a talaj-előkészítés, késett a vetés, s ami nagyon régen fordult elő a gazdaságban, olyan területünk is volt, amit nem tudtunk bevetni. Nem értük el a kalászosoknál a tervezett termésátlagot, s függetlenül attól, hogy a megmaradt kukoricánk szép termést ígér, itt is vannak gondjaink. — Ha valaha aktuális volt a jelszó, most nagyon: minden megtermett szemre szükségünk van. Ezért is készültek fel a kombájno- sok az idei aratásra a szokásosnál is figyelmesebben. A veszteségmentes betakarítás volt a cél, már csak azért is, mert 180 vagon fémzárolt vetőmagot kell az idén is előállítanunk. Persze, hogy ezt elérjük, szükség volt korábban a technológiai utasítások megszigorítására is, hiszen a betakarított mennyiség nemcsak az aratóktól, hanem a talaj-előkészítéstől, a vetéstől, a táperő-utánpótlástól, a növényvédelemtől is függ. Göndör István, az állami gazdaság főkertésze: — Az almáskertünkben az idén már tizenhétszer permeteztünk. Igen nagy ez a szám, de megérte, hiszen a környező gazdaságokétól jobb termést várunk. Téved azonban az, aki csak a minél többszöri permetezéstől várja a nagy termést, hiszen elsősorban nem a száma, hanem a növényvédelem minősége dönti el, milyen lesz a termés. — Legfontosabb talán a szer kezelése, mert ha ezt csak tessék-lássék módon végzik el, felére is csők-' kenhet a szer hatékonysága. Aztán ha a traktoros nem tartja be a turbinafokozatot, a sebességet, nem megfelelő méretű szórólapot használ, megnézhetik a munka eredményét. Sok helyen elfeledkeznek a sorvégek, a táblák körbesze- géséről. Pedig ennek a növényvédelme talán még fontosabb a táblák belsejénél is, hiszen a gyümölcsöst szegélyező fasorokban igen nagy a fertőzés veszélye, s a különféle betegségeket természetesen a szélén álló fák kapják meg legköny- nyebben. — Az almát azonban nemcsak meg kell termelni, le is kell szedni. S nem mindegy, hogy az 1000— 1100 vagon termésnek hány százaléka az első osztályú. Korábban nálunk is sok volt szedés közben a törött alma, s ezt igen egyszerű módon sikerült csökkente- nünk. Itt helyben olyan edényeket készítettünk, amelyeket a fenekénél lehet üríteni, s ma már alig van törött almánk. Nőtt az első osztályú termés aránya, s a jobb minőségért több pénzt kapott a gazdaság. Kerezsi Mihály, a tehenészeti telep vezetője: — Az állat érzékenyebb a legpontosabb műszernél is. Ha nem megfelelően ta- karmányozzák, gondozzák, fejik, azonnal jelzi. S nálunk a legtöbb szakembernek már van annyi gyakorlata, hogy észreveszi az állat viselkedésén: valami nem úgy ment, mint kellett volna. — A legeredményesebb ágazatunk a tejtermelés, igaz itt is van a legtöbb gond. A leggyakrabban előforduló hibák: nem fejik ki rendesen; a gépet rajtahagyják, s ez tőgygyulladást okoz; nem megfelelően takarmányozzák. S ez az utóbbi, a takarmány előkészítésétől is függ. Most például napraforgó és zöldlucerna-keveréket etetünk, de ha nem az előírásoknak megfelelően keverik hozzá az árpaszalmát, azonnal jelzi az állat, s persze a tej is. A mennyiség meg lesz ugyan, a tej minősége azonban változik. — Most meg a korábbinál kényesebb lesz a munkánk, mert a tej minősítése is változni fog. A meny- nyiségre nem lehet ugyan panaszunk, a múlt esztendőben átlagosan 4257 litert adott egy jószág, a minőségre azonban a korábbinál is jobban kell majd ügyelnünk. A technológiai utasítások pontosabb betartásával, a szigorúbb ellenőrzéssel, a gondosabb munkával. Balogh Géza A BEAG kisvárdai gyárában Szilágyi Gábor HOX—22 típusú hangfal minőségét ellenőrzi. (Mikita Viktor felvétele)
