Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

Tartalék

A

z ország szarvasmarha-állományának 8, sertésállományának több mint 5, juhállományának 12 százaléka a megyében van. Az sem rossz arány, hogy a szarvasmarha és sertés féle, a juhállomány nagy része ma már a termelőszövetkezetekben található. örvendetes az is, hogy a közös gazdaságokban — végre az adottságoknak megfelelően — emelkedik a hús- és tejtermelés. A 26 szakosított telepen egy tehéntől 274 literrel fejtek több tejet, mint a megyei átlag, vannak tehenészetek, ahol az átlagtejtermelés már meghaladta a négyezer litert. Juhtenyésztésben a sűrített elle- téssel a bárányszaporulat száz anyára eléri a 140— 150-et.

Az állattenyésztés fejlődése nem véletlen, hiszen e területen vannak a legnagyobb tartalékaink. Bőven van rét-legelő, adottak a szántóföldi takarmánytermesztés lehetőségei, homoki gyeptelepítéssel kövér legelők létesíthetők.

Termelőszövetkezeteinkben a legtöbb gond a takarmányozással van. Sem az abrakfelhasználással, sem a szálastakarmány-ter- mesztéssel, sem pedig a melléktermékek etetésével nem dicsekedhetünk. Az ab- raktaícarmány nem elég. Nemegyszer akadozik a tápellátás a megyei keverőüzem-kapacitás elégtelensége miatt, de azért is, mert szükségesnél több abrakot etetnek az állattenyésztés minden ágában.

Az abraktakarmánygon- don már az is lényegesen változtatna, ha mezőgazda- sági üzemeink a MÉM normáival termelnék a tejet, a húst. Tavaly egy liter tej előállításához a tsz-ek megyei átlagban 11 dekával több abrakot etettek, mint az előírás. A szarvasmarhahizlalásnál, a szakosított sertéshizlalásnál az egy kiló hús ellőállításához felhasznált abrak egy dekával normán belül volt, de a hagyományos sertéshizlalás 90 dekával, a húscsirke előállítás 23 dekával a normán felül történt. Ezek a dekák csak a tejtermelésnél évi 70 ezer mázsa több- letabrak-felhasználást jelentenek.

Mindjárt kevesebb tápra lenne szükség, ha a tsz-ek több szénát, szenázst, silót, melléktermékeket etetnének. Sajnálatos, hogy az állatokat nemcsak a termelésért abrakolják, de mert kényelmes, a létfenntartást is a kevés és drága abrakból bitosítják. Mindezt azért, mert a gyepgazdálkodás tsz-einkben — tisztelet a kivételnek — alacsony szintű.

Hetvenhárom ezer hektár gyepterülete van a termelőszövetkezeteknek. Ennek kiemelt szerepe lenne a szálas és tömegtakar- mány-szükséglet kielégítésében. A gyepterületek termőképessége azonban rossz.

A rétek, legelők elhanyagoltsága miatt a szénahiányt szántóföldi takarmánytermeléssel igyekeznek megoldani a gazdaságok. Ezzel a búza, a kukorica, a cukorrépa és egyéb növények termőterülete csökken.

Sok helyütt panaszolják fel, hogy az állattenyésztési ágazatban, hol erre, hol arra fizetnek rá. Arról azonban nem szólnak, hogy a minimális jövedelemnek, vagy ráfizetésnek a saját helytelen gazdálkodásuk az oka. Csak abrakkal, vásárolt keveréktakarmánnyal nyereséget nehéz elérni. Elegendő és jó minőségű a szálas takarmánnyal, a melléktermékek — kukoricaszár, szalma, répafej — hasznosításával viszont sok millió forint megtakarítható.

Seres Ernő

Szakmai

gyakorlaton

A napokban több hetes szakmai gyakorlatra Szabolcs-Szatmárba érkezett a kisinyovi mező- gazdasági akadémia húsz hallgatója. A gyakorlat első felét a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál töltik a szovjet fiatalok, ahol különböző szerelési munkákkal ismerkednek. A gyakorlat második felében több szabolcsi termelőszövetkezetet keresnek fel. A képen O. Ru- zslckl, A. Pogorelovszki és L. Keltujala keverőhajtóművet szerel össze.

(J. L. felv.)

Nagygyűlés

Budapesten

Borbándi János és Tadeusz Pietrzak mondott beszédet

Az internacionalizmus, a két nép barátsága jegyében rendezett csütörtökön nagygyűlést Lengyelország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Jioesten, a Magyar Pamutipari Vállalat Dalos Ida Művelődési Házában.

A himnuszok ei’il.angzása után S. Hegedűs László, a HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés részvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Katona Imrét, az Elnöki Tanács titkárát, Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága osztály- vezetőjét, Keserű Jánosné könnyűipari minisztert, Pozs- gay Imre kulturális minisztert, Roska István külügyminiszter-helyettest, Tadeusz Pietrzakot, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövetét, továbbá a főváros és Újpest párt- és állami szerveinek, valamint dolgozóinak képviselőit.

Ezután Borbándi János mondott ünnepi beszédet.

— A Lengyel Népköztársaság dolgozóival együtt emlékezik, ünnepel a szocialista országok nagy családja, köztük a mi népünk, s köszönti a szocializmus megteremtéséért vívott harc vezető erejét, a Lengyel Egyesült Munkáspártot — mondotta bevezetőben, majd méltatta a lengyel katonáknak a szovjet fegyveres erők oldalán és az antifasiszta koalíció szövetséges hadseregeiben a nácizmus ellen vívott hősies harcát.

— A felszabadulás óta a társadalmi, s a gazdasági tevékenység területein eredményesen bontakoztak ki a szocialista viszonyok Lengyelországban. A szocialista iparosítás a termelőerők óriási fejődését eredményezte. Lengyelország nemzeti jöve(Folytatás a 4, italon)

Ülést tartott a HNF országos elnöksége

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön ülést tartott. Dr. Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára előterje&ztetése alapján megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága június 29-i ülésén elhatározott feladatokat és egyetértését nyilvánítva állást foglalt a végrehajtással összefüggő népfrontmozgalmi tennivalókról.

Az elnökségi ülésen felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF főtitkára, és az elnökség további tagjai közül S. Hegedűs László, dr. Molnár Béla, a HNF OT titkárai, Lékai László bíboros, esztergomi érsekprímás, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, Márton János egyetemi tanár, Mezei Barna vezérigazgató, Papp Lajos államtitkár, Pió- ker Ignác nyugdíjas, Polinsz- ky Károly miniszter és Rónai Rudolf államtitkár.

Befejeződtek a magyar—belga tárgyalások

Kádár János fogádta Henri Simonet-t

Lengyelország felszabadulásának 35. évfordulóján

SyorsaB aratnak, lassú a tarlószántás

Szép termés mutatkozik babból, uborkából, paradicsomból

Bizonyítottak mezőgazda- sági üzemeink: ha csak egy cseppet is kedvez az időjárás, akkor szervezetten, gyorsan megy a munka. Elég volt négy nap viszonylag csapadékmentesen és az aratás már 65 százaléknál tart. Ezt igazolta vissza a gabonaforgalmi vállalat is, a július 19- én megtartott megyei szervező bizottsági ülésén. Jelentette: a tervezett felvásárlásnak az 55 százalékánál tartanak, de jelentős mennyiségű búzát a termelőüzemek saját raktáraiban helyeztek el.

Az aratás jól halad, a hozzá kapcsolódó munka azonban nem mindenütt kielégítő. Helyenként túl nagy az elmaradás a szalmalehúzásnál, bálázásnál, de ettől is kritikusabb a tarlóhántás, a tarlószántás üteme. A mezőgazda- sági üzemeknek figyelembe kellene venniük: az esőzések miatt a felázott talaj ideális arra, hogy energiatakarékosán, minőségi munkát végezhessenek. A tarlószántást mindenütt nyújtott műszakban, vagy kettős műszakkal szükséges gyorsítani.

Szó volt az operatív bizottsági ülésen a felvásárló és forgalmazó szervek eddig végzett tevékenységéről. A MEZŐGÉP Vállalat képviselője arról számolt be, hogy az aratási ügyelet eddig eltelt szakaszában 61 bejelentés érkezett, ebből negyven kombájn javításra vonatkozott. Minden munkát gyorsan, a megrendelők megelégedésére végeztek el. Jól segítette az aratást aj AGROKER Vállalatnál szervezd ügyelet, annak ellenére, hogy néhány alkatrészből hiány volt, v’.aSy nehezen lehetett beszerezni. A megye termelőszövetkezetei megfelelő módon éltek a kedvezményes kombájnvásárlási akcióval, a soron kívül beérkezett kombájnokból 65-öt vásároltak.

A mezőgazdasági üzemek a tavaszi, nyár eleji kieséseket részben másodvetésekkel pótolják. Ehhez a Magtermeltető Vállalat eddig több mint hatezer hektárra elegendő vetőmagot biztosított. A vetés több mint ötezer hektáron már megtörtént. Ösztönzi a másodvetésre a mezőgazdasági üzemeket a Nyíregyházi Konzervgyár is. Pótlólag 316 hektár zöldbabra, 120 hektár uborkára kötöttek eddig szerződést, de a szerződéskötés lehetősége még nem szűnt meg.

Az aratás a fő feladat jelenleg a mezőgazdaságban, de ennek úgy kell történnie, hogy az egyéb halaszthatatlan munkák se szenvedjenek csorbát. Jó termés ígérkezik dohányból. A dohány aljtörését a legtöbb helyen már befejezték. Minden erővel arra kell törekedni, hogy a törés és szárítás folyamatos legyen, ami megtermett, értékké váljék. A dohánygyártól azt várják: a szárazáruk beváltása folyamatos legyen. Segítsék a termelőszövetkezeteket a beváltott dohány árának gyors átutalásával, hiszen sok termelőnek az esedékes fizetés a legnagyobb gondja.

Az aratásnak nem, a szántóföldi növények és a zöldségfélék egy részének kedvezett az eső. Zöldbabból, uborkából rekordtermés várható, de ígéretes a paradicsom is. A dinnyetermés a sokéves átlagot is felülmúlja. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat ötszáz vagon dinnye felvásárlására kötött szerződést. A következő napokban a fo- gyaá-tói igényeket már teljesen á megyei termésből elégítik ki, de hamarosan megkezdik a dinnye exportálását is.

Megérett a dinnye

A gyümölcsszegény nyári szezonban — a meggy, cseresznye és őszibarack jó része lefagyott — kedvező, hogy a dinnye a korábbi évekhez viszonyítva várakozáson felül sikerült. A görögdinnye ma már nem újdonság a zöldségboltokban, az ára is elfogadható. Azért lehet így, mert a görögdinnye egy részét nem a déli melegebb megyékből hozzuk, megkezdődött dinnyetermelő termelőszövetkezeteink szállítása

is. A piricsei Egyesült Erő Termelőszövetkezet 15 hektáros területéről naponta küldik Nyírbátor és környékére, valamint Fehérgyarmatra a mézédes gyümölcsöt. A diny- nyések is elégedettek, hiszen a tervben hektáronként 160 mázsával számoltak, úgy tűnik a termés kétszáz mázsán felül lesz. Gál Ferenc és felesége szedik és szállításra előkészítik a görögdinnyét.

(Császár Csaba felvétele)

XXXVI. évfolyam, 168. szám ARA: 1,2« FORINT 1979. július 2«., péntek ]

igazgatója és André Cahen kabinetfőnök.

Púja Frigyes és Henri Simonét vezetésével délelőtt a Külügyminisztériumban befejeződtek a magyar—belga hivatalos tárgyalások.

A belga külügyminiszter a kora délutáni órákban Budapest nevezetességeivel ismerkedett.

Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke délután az Országházban fogadta Henri Simonet-t

Trautmarvn Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke a Parlamentben szintén fogadta a belga külügyminisztert.

A belga külügyminiszter a Hilton-szállóban találkozott a magyar, a belga és a külföldi sajtó képviselőivel. Este a belga nagykövetségen fogadást adott magyar kollégája, Púja Frigyes tiszteletére.

Henri Simonét a késő esti órákban elutazott Budapestről, látogatásáról közleményt hoztak nyilvánosságra.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Henri Simonet-t, a Belga Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban.

A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, Vince József, hazánk brüsszeli nagykövete, Jacques Gerard, a Belga Királyság magyarországi nagykövete, J. A. Raoul Schoumacker, a belga külügyminisztérium politikai fő-