Kelet-Magyarország, 1979. július (36. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

MA Országos úttörőtalálkozó megyénkben (2. oldal) Miért kell hajrázni? (3. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1979. június 29-én Kádár János elvtárs elnökleté­vel kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács taigjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke és elnökhelyette­se, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a KB gaz­daságpolitikai, valamint ipari, mezőgazdasági és közle­kedési osztályának vezető munkatársai, a központi na­pilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának összehívására vonat­kozó javaslatot. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és ál­lami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság meghallgatta a hivatalos, ba­ráti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kor­mányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról szóló jelen­tést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szol­gált, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a testvéri szov­jet nép képviselőit, a kül­döttség vezetőjét, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnökét, a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő alakját, igaz ba­rátunkat. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte a szívélyes elv­társi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott legfelsőbb szintű tárgya­lások eredményeit. A tárgya­lások újabb lendületet adnak pártjaink, népeink, országa­ink kapcsolatai erősítésének, testvéri barátsága elmélyíté­sének, internacionalista együttműködése fejleszté­sének. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar— szovjet barátság megingad- hatatlan alapokra, elveink, céljaink, érdekeink azonossá­gára épül. A mindín terület­re kiterjedő gyümölcsöző együttműködés a Szovjet­unióval biztonságot ad és szilárd támaszt jelent a ma­gyar nép szocialista építő munkájához. A Központi Bizottság alá-» húzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet (gazdasági együttműködés el­mélyítését, sokoldalú kapcso­lataink fejlesztését. A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nemzetközi helyzetet azono­san ítéljük meg. Céljaink változatlanok, törekvéseink közösek. A jövőben is együtt­működünk az enyhülés ered­ményeinek megszilárdításáért és katonai területre történő kiterjesztéséért, a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások megvaló­sításáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igazsá­gos, az érintett népek érde­keinek megfelelő politikai rendezése, a helyi háborús feszültségek megszüntetése érdekében. A magyar—szov­jet tárgyalások megerősítet­ték a két nép szolidaritását a kínai agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért küz­dő szocialista Vietnammal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői­nek megbeszélésein kifeje­zésre jutott, hogy a két párt egyaránt érdekelt a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységének meg­erősítésében, a testvérpártok közötti elvtársi együttműkö­dés fejlesztésében. Pártjaink értékelik a Marx, Engels, Le­nin tanításait alkalmazó és továbbfejlesztő kommunista és munkáspártok alkotó út­keresését, ami akkor ered­ményes, ha egyaránt tekin­tettel van az osztályharc, a szocialista átmenet és építés általános törvényszerűségei­re, valamint az adott ország konkrét sajátosságaira. A Központi Bizottság ki­jelentőségű ese­ményként értékelte a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttségének magyarországi látogatását, amely a magyar és a szovjet nép testvérisé­gének elmélyítése mellett jól szolgálta a szocialista közös­ség országai összefogásának, egységének erősítését, a tár­sadalmi haladásért, . a bé­kéért folytatott nemzetközi küzdelmet. 2. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette a Bolgár Népköztársaságban hivata­los, baráti látogatást tett párt- és kormányküldöttsé­günk jelentését. A Kádár Já­nos elvtárs és a Todor Zsiv- kov elvtárs által vezetett küldöttségek baráti tárgyalá­sain ismételten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocialista' épí­tés, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom, va­lamint a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit. A látoga­tás, a tárgyalások tovább mélyítették a pártjaink, or­szágaink közötti együttműkö­dést népeink és a szocialista közösség javára. 3. Hazánk és a szocialista országok együttműködésé­nek, sokoldalú kapcsolatai­nak további fejlődését szol­gálták a magyar—szovjet és a magyar—bolgár kormány­fői tárgyalások, a Kubai Köztársaság parlamenti kül­döttségének budapesti láto­gatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a koreai, a lengyel és az NDK- beli testvérpárt vezető kép­viselőivel folytatott megbe­szélések. 4. A Központi Bizottság megemlékezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfor­dulójáról. Hangsúlyozta, hogy a KGST-ben megvaló­suló együttműködés eddig is jelentősen segítette a tagor­szágok műszaki, tudományos fejlődését, gazdasági felemel­kedését. A KGST pótolhatat­lan szerepet tölt be ország­építő céljaink valóra váltásá­ban. Pártunk és kormányunk a jövőben is mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integ­ráció a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően hoz­zájáruljon országainkban a fejlett szocialista társadalom sikeres építéséhez. 5. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekint­ve a Központi Bizottság rá­mutatott: a világbéke meg­őrzése, a biztonság megszi­lárdítása szempontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak ala­kulása. Ezért a magyar köz­vélemény örömmel üdvözölte a Bécsben megtartott szovjet —amerikai csúcstalálkozót, s annak eredményeit. A SALT—II. aláírása az eddigi legnagyobb lépés, amelyet a nukleáris fegyver­kezési hajsza megfékezése érdekében tettek. A megálla­podás végrehajtása jelentő­sen hozzájárulhat a világhá­ború veszélyének elhárításá­hoz, az általános és teljes le­szereléshez szükséges biza­lom erősítéséhez, kedvezően befolyásolhatja a nemzetközi enyhülés további előrehala­dását, a katonai feszültség enyhítését szolgáló más tár­gyalásokat. A szocialista közösség or­szágai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősíté­sére irányuló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizott­ságának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos új kezdeményezésekkel egészí­tette ki a Politikai Tanács­kozó Testület korábbi konst­ruktív javaslatait a békés tgyméiá melleit élés politiká­jának előmozdítására. Az európai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével megtartandó konferencia eredményesen szolgálná a katonai enyhü­lést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb ga­ranciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel meg­vizsgálni minden építő szán­dékú javaslatot, kezdeménye­zést, amely az államok közöt­ti kölcsönös bizalom erősíté­sére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre irányul.» 6. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság változatlanul ar­ra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politiká­jának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal Európában és a föld­rész határain túl. A jószomszédság szellemé­ben eredményesen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok kép­viselőháza küldöttségének magyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az államközi kapcsolatok to­vábbfejlesztésében mutatko­zó lehetőségek kölcsönös át­tekintésére. Eredményesen szolgálták az együttműködést a Szíriái Arab Köztársaság Népi Ta­nácsa küldöttségének buda­pesti megbeszélései. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt az európai kom­munista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott elveknek megfele­lően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcso­latait valamennyi testvérpárt­tal. Pártunk képviselőinek (Folytatás a 4. oldalon) Szövetkezeti nap Yásárosnaményban Ifjúsági fórum, vetélkedők, gazdag kulturális program Szombaton ünnepelték Vá- sárosnaményban a Szabolcs- Szatmár megyei szövetkezeti tagok az 57. Nemzetközi Szö­vetkezeti Napot. Menettánc- cal kezdődött a műsor, ame­lyen a szövetkezeti néptánc­együttesek mutatták be prog­ramjaikat. Ezután a több ez­res hallgatóság előtt a Tisza- parton megrendezett nagy­gyűlésen — amelyen részt vett Cs. Nagy István, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se, Nagy László, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, valamint a három szö­vetkezeti ágazat elnökei, ve­zető munkatársai — Czimbal- mos István, a KISZÖV elnö­ke méltatta a Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentősé­gét. A nagygyűlés szónoka ün­nepi beszédében hangsúlyoz­ta, hogy világszerte ezen a napon ünnepelnek a szövet­kezeti tagok, adnak számot eddigi munkájukról és meg­határozzák az elkövetkezen­dő feladatokat. Majd el­mondta, hazánkban a felnőtt lakosság harminc százaléka szövetkezeti tag és a nemze­ti jövedelemnek több mint a harmadát adják a mezőgaz­dasági, az ipari és a fogyasz­tási szövetkezetek. Megyénk­ben háromszázhatvanezer a szövetkezeti tagok száma, és évente 25—26 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben évről évre emelkednek a terméshoza­mok, javul a technikai ellá­tottság. Ebben nagy szerepe van a különböző termelési rendszerek mind nagyobb el­terjedésének. A nagygyűlést követően az ének- és táncegyüttesek vet­ték át a színpadot. A gyorsan pergő, tarka kultúrműsorban felléptek a fogyasztási, az ipari és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek öntevé­keny amatőr, néptánc- és népdalegyüttesei, a népi és tánczenekarok. Délelőtt ren­dezték meg — a KISZ me­gyei bizottságával közösen — a fiatalok szakmai-politikai vetélkedőjét. A cukrász és felszolgáló szakmákban ver­senyzők a Hotel Beregben, az autószerelők a vegyesipari szövetkezetben, míg a mező- gazdasági gépszerelők a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben mérték össze tudásu­kat, felkészültségüket. A szövetkezeti fiatalok részvételével ifjúsági fórum­ra is sor került. Ezen a szö­vetkezetekben dolgozó fiata­lok tettek fel kérdéseket a három ágazat vezetőjének, Czimbalmos Istvánnak, a KISZÖV, Kállai Sándornak, a MÉSZÖV elnökének és Makrai Lászlónak, a TESZÖV titkárának. Délután került sor a Szö­vetkezeti Kupáért versenyző női és férfi labdarúgók, va­lamint kézilabdázók díjainak átadására. Ezután ifjúsági bál kezdődött a Tisza-parton a szövetkezeti tánczenekarok közreműködésével. A végig jó hangulatú ünnepség a ké­ső esti órákban ért véget. (sipos) Megnyílt az országos népművészeti kiállítás A népi hímzés kategóriában dr. Puskásné Oláh Júlia, a VMK munkatársa arany oklevelet kapott. Nagy érdeklődés mellett nyílt meg június 30-án Nyír­egyházán, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépis­kolában a IV. országos nép- művészeti kiállítás. Közel 4300 tárgy érkezett a pályá­zatra, ezek közül választotta ki a zsűri a kiállított 1800 da­rabot. A néző képet kap a hagyományápolás és újrate­remtés útjairól, arról, ho­gyan él tovább napjainkban a népművészet: textilben, fá­ban, fazekasmunkában, gyer­mekjátékokban. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján adták át a leg­eredményesebb pályázók dí­jait. Gránátalma-nívódíjban részesültek: Császi Ferenc, Hajdúszoboszló (használati- tárgy-faragás), Tőke Imre, Nagytilaj (szobor faragás), Kozák Éva, Mezőtúr (faze­kasmunkák), Beszprémi Jó­zsefné, Szombathely (hím­zés), Pap p Mihály né, Szé­kesfehérvár (szőttes), Tóthné Petrás Anna, Budapest (tex­tilkollekció), valamint a Fó­ti Gyermekváros hímző- és szövőszakköre, vezetője: Szmolár Erzsébet (hímzés és szőttes). A szabolcsi pályázók közül díjat nyert: Szeles András, Mándok (szoborfara­gásért — arany plakett), dr. Puskásné Oláh Júlia, Nyír­egyháza (hímzésekért — aranyplakett), valamint a nyíregyházi kisegítő iskola és nevelőotthon szakköre, veze­tője: Balázs Mihályné (szőt­tesekért — aranyplakett. A központi kiállítással egy- időben kiegészítő kiállítások láthatók Kisvárdán, Máté­szalkán és Vásárcsnamény- ban. A nyíregyházi kiállítás a hónap végéig tekinthető meg. I XXXVI. évfolyam, 152. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. július 1., vasárnap D

Next

/
Oldalképek
Tartalom