Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

1979. június 7. KELET-MASYARORSZÁG 7 Telemetrikus vízgazdálkodás Kirgiziában a komplex vízgazdálkodás érdekében kirgiz és bol­gár szakemberek által létrehozott telemetrikus rendszer, amely ál­landóan és folyamatosan méri a rendelkezésre álló és a szükséges vízmennyiséget. (MTI Külföldi Képszolgálat) A növények életéhez, fejlődésé­hez nélkülözhetetlen a víz. A nö­vények vízigénye legjobban az ún. potenciális párologtatással fejezhető ki, amely egy modell­ként felvett növényállomány — rendszerint folyamatosan azonos magasságúra nyírt gyep — pá­rologtatása abban az esetben, ha a talaj, amelyben a növény él, mindig az optimális nedvesség állapotában van. Ezt a kedvező­en nedves állapotot mestersége­sen elő lehet állítani, és így mér­ni lehet a potenciális párologta­tás változásait. Az esetek többségében azonban a talaj nem ideális nedvességi ál­lapota és a vízutánpótlás szaka­szossága miatt a potenciális pá­rologtatás általában nem valósul meg, a gyakorlatban a növénynek a kelleténél több, vagy kevesebb víz áll rendelkezésére. Ha a víz több, mint amennyire a növény­nek szüksége van, ez a talajban levegőtlenséget, a növény fejlő­désében pedig visszaesést, „víz­kárt” jelent, ha viszont kevesebb a víz, a lehetséges párologtatás­nak nincs fedezete és aszálykár keletkezik. Ha tehát azt akarjuk, hogy a növényállomány fejlődé­sét a víz feleslege vagy hiánya ne korlátozza, akkor mestersége­sen kell gondoskodni arról, hogy hiány esetén pótoljuk a vízkész­letet. többletvíz esetén pedig el­vezessük a felesleget. Ez a tevé­kenység egy része a mezőgazda­ságban folyó vízgazdálkodásnak, de csak a komplex vízgazdálko­dás eszközeivel és módszereivel bitosíthatjuk a növények vízellá­tását, ezzel fejlődését, illetve eredményeképpen a jó termést. A vízigényt természetes úton elsősorban az a csapadék elégíti ki, amely a növény fejlődése alatt, a tenyészidőben leesik, s az, amely a tenyészidőn kívül a gyökerekkel behálózott „aktív” talajzónában tárolódik. A te­nyészidőben lehulló csapadék azonban szakaszosan jelentkezik, míg a növény folyamatos életé­hez nem szakaszos párologtatás­ra, hanem folyamatosra van szükség. A vízigény kielégítése érdeké­ben szükséges vízgazdálkodási tevékenység két szakaszra bont­ható: az egyik, amelyben több víz hull, mint amennyire szük­ség van, a másik pedig, amikor a természetes csapadék nem fe­dezi a növények vízigényét. Az első szakasz idején lehullott több­letvíz elsősorban a talajban tá­rolódik, és ez hasznos, mert le­hetővé teszi, hogy a növények majd felhasználják. A talajban nem tárolódott csapadék azonban a felszínen marad és a mély te­rületeken gyűlik össze, elborítva a talaj felszínét. Ilyenkor ezeket a vizeket időben el kell távolí­tani. A tengerekig való levezetés helyett azonban célszerű azt ösz- szegyűjteni az e célra építendő tárolókban, hogy azt a vízhiá­nyos időszakban felhasználják. A vér szintetizálása A V. M. Lomonoszov Vegy­ipari Finomtechnológiai Intézet finomított szerves vegyületek kémiai és technológiai tanszé­kének tudósai olyan új anyagok szintézisén dolgoznak, amelyek arra hivatottak, hogy az embe­reknek egészséget adjanak. A más kutatóközösségekkel együt­tesen végzett érdekes és pers­pektivikus munkák között szere­pel a teljesértékü vérpótló anya­gok előállítása. Manapság véradók elégítik ki a gyógyászat szükségleteit. De hol­nap már elégtelennek bizonyul­nak erőfeszítéseik. Eközben a vérszükséglet szüntelen növek­szik, hiszen a gyógyászati gya­korlatban való közvetlen felhasz­nálásán kívül a vér egy sor ér­tékes gyógyszer pótolhatatlan nyersanyaga. Az orvosok ebben a vonatkozásban nagy reménye­ket fűznek a vegyészekhez. Már megtették az első gyakorlati lé­péseket: a kutatóknak sikerült hemoglobin molekularészleteket szintetizálniuk. Márpedig a he_ moglobin, mint tudjuk — a vér| együk legfontosabb komponense. Mágneses papír A számítógép-fejlesztők és mik- rozárványok előállításának szak­emberei közös munkával mág­nesérzékeny papírt készítettek. A papírra felhordott mág­nesérzékeny réteg mikroszkópi méretű átlátszó hólyagocskákból áll. amelyek — egy olajhoz ha­sonló folyadékban úszó — lapos, fekete mágnesrészecskéket tar­talmaznak. E parányi mágnesko- rongocskák először úgy helyez­kednek el, hogy keskeny oldalu­kat, élüket fordítják a szemlélő felé: a tiszta papír világosnak lát­szik. Ha most egy mágnesmező a korongocskákat úgy fordítja el, hogy széles oldalukat, lapjukat látjuk, akkor a papír sötétnek látszik. Ez a feketedés alkalmas mágnestérrel bármikor törölhető. Ezzel az írás történetében első ízben áll olyan papír rendelke­zésre, amelyre mágneses térrel, nyomás vagy mechanikai érintés, nedvesség, vegyi reakciók, hő vagy zaj hatása nélkül lehet ír­ni, amelyről a feljegyzések nyom­talanul letörölhetők, s amely mégis a szokványos papírhoz hasonlóan tárolható. Lehet „ír­ni” különleges papírral elektrosz­tatikus térrel is, de ez az írás nem törölhető. Polistirol a betonban Korunk egyik legjelentősebb anyaga a beton, ez a mestersé­ges építőanyag, amelyet — alap­formájában — kellő mennyiségű adalékanyagokból, kötőanyagból és vízből keveréssel állítanak elő. Ha például a cementet merev habarított polistirolból készült golyócskákkal keverik össze, olyan különleges beton az ered­mény, amely — jó szilárdsága ellenére — sokkal könnyebb, mint a hagyományos, s ugyanak­kor meglepő módon ellenáll a hidegnek és a fagynak. A sok millió finom, levegővel teli po- listirol-golyócska a betonban úgynevezett hőpalackhatást vált ki, és kiválóan szigetel. A kísér­letek során kiderült: a hideg el­leni szigetelés olyan hatásos, hogy már 16—20 centiméter vas­tag polistirolbetonból készült fagyálló alapréteggel is ered­ményesen helyettesíthetők a fagy elleni védelemhez különben 80 centiméter vastagságú durvaka­vics alépitmények. Az új eljárással a polistirolbe- ton feletti bitumen hordozóréteg vastagsága is csökkenthető. Az egész rendszer főleg akkor na. gyón gazdaságos, ha mozgó be­rendezés közvetlenül az építési helyen keveri a nyersanyagokból a kész könnyű építési anyagot. Az új fagy elleni védőrétege­ket már a gyakorlatban is ki­próbálták, mégpedig gyorsfor­galmú kísérleti vasúti pályasza­kaszon, ahol a polistirolbeton fagyálló és lökéscsillapító vasúti alépítményként szolgál. Az út­építők is építettek egy 200 méter hosszú kísérleti szakaszt, ame­lyen több mérési helyet alakítot­tak ki, hogy állandóan figyelhes­sék a hőmérsékletet és a belső nedvességet. Ily módon ellenőrzik az útburkolat .belső életét”, és a rendszerről új ismereteket sze­rezhetnek. Az új anyag törési terjedését mérik. AUTÓ-MOTOR A fékfolyadék Sokan — tévesen — „fékolaj­nak” nevezik a gépkocsik hid­raulikus fékrendszerének feltöl­tésére használt folyadékot (ta­lán abból eredően), hogy régeb­ben alkohol és ricinusolaj 1:1 arányú keverékével töltötték fel a fékrendszereket). Ezt azért kell helyesbíteni, mert ma már sem­mi köze az olajhoz ennek a szin­tetikus anyagokból és adalékok­ból készült folyadéknak, s eszé­be ne jusson valakinek is olajjal utánatölteni a kis tartályból hi­ányzó mennyiséget. De még az sem ajánlatos, hogy a különböző márkájú, típusú folyadékokat egymással keverjük. A folyadék­szintnek a fékfolyadék-tartály- ban való egyenletes süllyedése egyébként nem hiba, hanem a fékbetétek kopásának következ­ménye, egyben jelzője is, amihez még valamelyes párolgási veszte­ség is járul. Az átmenet nélküli gyors folyadékveszteség viszont a fékrendszer valamilyen hibájára utal, ami azonnali javítást tesz szükségessé. A glikol alapanyagú fékfolya- déknak kellemetlen tulajdonsága, hogy a fékfol3/adék-tartá 1 yban a levegővel érintkezve megköti an­nak páratartalmát. Az ilyen mó­don való felhígulás részben egy­re jobban csökkenti a forrás­pontját, részint korróziót okozhat a fékrendszerben. A fékfolyadék forrásponja eredetileg mintegy háromszorosa a vízének, ami a felhígulás következtében akár 180—200 C-fokra is lecsökkenhet. Nagy és hosszantartó fékezések­nél a fékpofák súrlódási hője olyannyira felmelegítheti a fék­folyadékot, hogy abban- — az ala­csonyabb forráspont miatt — gőz- és gázbuborékok keletkez­nek, amelyek — összenyomható „párnát” képezvén — a íékhatást jelentősen gyengítik. E kellemetlenség ellen a fék­rendszer gondos karbantartásá­val, időközönkénti légtelenítésé- vel, a fékfolyadék rendszeres cseréjével védekezhetünk. A szakirodalom a fékfolyadék két- három évenkénti teljes lecserélé­sét javasolja. A fékfolyadékcse- réhez mindig a gyári ajánlásnak megfelelő minőséget válasszuk. A fékrendszer légtelenítését maga is elvégezheti az autótulaj­donos egy gumicső segítségével, amelyet az autógj'árak rendsze­rint mellékelnek is a kocsival adott szerszámokhoz. Minden ke­réknél található egy légtelenítő csavar, arra kell ráerősíteni a gumicső egyik végét, a másik vé­gét egy vízzel töltött üvegedény­be lógatva. A légtelenítő csavar megnyitása után a fékpedált többször meg kell nyomni — ezt egy másik személy végezze —, közben figyelve, hogy az olajjal együtt légbuborékok is távoz­nak-e az edénybe. Ha buborékok már nem jönnek, a légtelenítő csavart elzárjuk, a gumicsövet leszereljük. Miután ezt a művele­tet mind a négy keréknél elvé­geztük, töltsük fel fékfolyadék- kal a szokásos szintig a kis pót- íbartál3rt. Ha netán abba a kellemetlen helyzetbe kerülünk, hogy valami okból teljesen elfolyt a fékfolya­dékunk és nincs nálunk tartalék, ideiglenesen, a legközelebbi szer­vizig való eljutásig vízzel tölt­hetjük fel a fékrendszert. Ilyen­kor persze csak rendkívül óva­tos fékezésekkel szabad haladni. B. I. KÉZIKAPÁTÓL VEGYSZERIG A meleg idő hatására minden kertben megjelentek a gyomok, folytathatjuk egész őszig tartó küzdelmünket a kertek növényi élősdijeivel. A gyomok a kultúr­növények ellenségei. Levegőt, fényt, vizet, tápanyagokat von­nak el, egyes fajtái teljesen ki­zsarolják a talajt. Tetszik, nem tetszik, elő kell vennünk az ismert, ősi derékfáj- dító szerszámot, a kapát. Kisker­tekben, ahol növény növény mel­lett nő, még a fák alját is teleül­tetjük. ma is a kapa a legjobb, nélkülözhetetlen gyomirtóeszköz. Régi formájánál azonban vannak erőt. időt kímélő, modernebb vál­tozatai is. Elsőként a gyomborotvát kell említeni. Ez éles, vékony, acél­penge. Gyors és viszonylag köny. nyű munkát végezhetünk vele, ha a hívatlan vendégek még nem hatalmasodtak el Különböző mé­retekben kapható. A kisebbek­kel a sorközöket, a szélesebbek­kel akár egybefüggő nagyobb te­rületet is sarabolhatunk. Hátrá­nya az. hogy csak a talaj legfel­ső, 2—3 cm-es rétegét járja át, tehát a talaj mélyebb rétegeit nem lazítja fel. Célszerű eszköz még a csuklóskapa. Minden moz­dulatra, tehát előre hátra is mun­Irtsuk a gyomokat perzseli le. így okoz kárt a gyo­moknak. Igaz, hogy különösen a mélyen gyökeresedő évelőket csak 4—5 permetezés pusztítja el. teljesen, de óriási előnye, hogy a talajban nem fejt ki káros ha­tást. nem is halmozódik fel ben­ne. Csak szélcsendes időben hasz­nálható, mert a szer a kultúrnö­vények lombjait is leperzseli! Általában 10 liter vízhez egy deciliter Gramoxonet kell kever­ni. A tarack, minden kertészke­dő réme ellen újabb szer a Gli- alka. Két deciliter szert 5—6 li­ter vízben elkeverünk, s ez mint­egy 100 négyzetméter terület per­metezéséhez elegendő. Hatása akkor legkedvezőbb, ha a tarack levelének hossza 10—15 cm-es. Csak akkor hatásos, ha a kezelés után legalább 5—6 óráig csapadék nem hullik. Mintegy 10 nap eltel­tével a tarack levele elszíneződik, három hét múlva a hatóanyag a rizomát is elpusztítja. Glialkával kezelt területekre a permetezés után két héttel már ültethetünk. Akár kapálunk, akár pedig vegyszerrel hadakozunk a gyo­mok ellen, időben, felmagzás előtt tegyük, mert a szétszóró, dott gyommagvak a későbbiek­ben sokkal több munkát adnak, kát végez. Kézi kultivátor. kere­kes tolókapák könnyíthetik még a munkát. Akinek pénze, módja s nagyobb kertje van, az elterje­dőben lévő motoros kapákkal könnyítheti a munkát. Ezek mun­kaszélessége változtatható, tehát nagyobb területek és sorközök művelésére is alkalmasak. A fiatal növények közvetlen közelében, szűk térállásban ma­rad a kézi gyomlálás. Ezt eső vagy öntözés után érdemes vé­gezni, mert ilyenkor a gyomo­kat gyökerestől eltávolíthatjuk. A zöld, föld feletti rész letépése mit sem ér, a legtöbb ugyanis kis idő múlva újra, erőteljesebben hajt ki. Akadnak köztük úgynevezett szelektív szerek. Ezek vagy csak néhány fajta növényt irtanak, vagy mindent elpusztítanak, egy kivételével. (Az utóbbiakat hasz. nálják például a kukoricaterme­lésben.) Más gyomirtók minden növényt károsítanak, ezért vetés, ültetés előtt, vagy csak sorközök­ben, fák alatt használhatók, elő­írás szerint. Rendszerint több esz­tendeig hatnak, hormonhatásúak, ezért kiskertekben használatuk nehézkes. Leginkább ajánlható a Gramo- xone, amely csak a zöld részeket Á kiskertek növényvédelmi kötelezettsége A megyében lévő kiskertgazda­ságokban előállított mezőgaz­dasági termékek mennyisége je­lentős. A hétvégi kertek számá­nak növekedésével a kistermelők tábora is egyre bővül. Az egyik legjelentősebb munka a termesz­tés során a növényvédelem, amelynek elmulasztásával nem­csak önmagunknak, hanem szomszédainknak is kárt okozha­tunk. Törvényerejű rendelet írja elő, hogy a mezőgazdasági növé­nyeket pusztító állati kártevők, kórokozók, gyomok irtása min­den olyan termelőnek kötelessé­ge, aki földterülettel rendelkezik. Kötelessége továbbá figyelemmel kísérni a károsítok megjelené­sét, ellenük a védekezést elvé­gezni. Ha a termelő figyelmezte­tés ellenére sem végzi el a véde­kezést, vagy nem számolja fel a fertőzöttséget, abban az esetben az illetékes tanács közérdekű vé­dekezést rendelhet el. A termelő pedig szabálysértést követett el, amelyért 3000,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A védekezés eredményesebben végezhető, ha kertünkben az egyéb termesztési munkálatokat is időben elvégezzük. Megfelelő tápanyag-utánpótlással, öntözés­sel, talajműveléssel a növények ellenállóbbak a károsítókkal és kórokozókkal szemben. Növényvédő szerrel dolgozni veszélyes. A veszéty csökkentése érdekében az óvó rendszabályok betartása kötelező. Be kell tar­tani a csomagolásokon található utasításokat. A termelő köteles megakadályozni, hogy növény­védő szer élelmiszerbe, takar­mányba, ivóvízbe, vagy folyóvíz­be kerülhessen. A védekezésben részesített területeken munkát a védekezés befejezése után nyolc nappal később végezhetünk, ki­véve ha a munkaegészségügyi várakozás ennél kevesebb, vagy munka közben védőfelszerelést használunk. Növényvédő szert lezárt, ere­deti csomagolásban avatatlan személyek, haszonállatok számá­ra hozzá nem férhető, kulccsal lezárt és csak a növényvédő szer raktározására használt helyiség­ben tároljuk, tűz- és robbanás- veszélytől mentesen. Erős szélben védekezést ne vé­gezzünk. Munkavégzés előtt, közben és utána szeszes ital fo­gyasztása tilos. Permetezés, vagy porozás közben ne együnk. A munka befejezése után alaposan tisztálkodjunk meg. Munkánkat úgy végezzük, hogy a hasznos madarakat ne pusztítsuk. Csak olyan növényvédő szereket hasz­náljunk, amelyek a háztáji kertben engedélyezettek. Tartsuk be a védekezési technológiát, munkánk így biztosan eredmé­nyes lesz, nem okozunk kárt magunknak és másoknak. A hagymaperonoszpóra első­sorban csapadékban gazdag években válik veszélyessé. Ked­vező időjárás esetén 80—90 száza­lékos pusztítást idézhet elő. A hagyma levelein, a magtermő nö­vények szárain szürkés-zöld fol­tok képződnek. Később a folto­kon kékes-szürke penészbevonat válik láthatóvá: a spóratartók és spórák tömege. A gomba nyomá­ban gyakran másodlagos kór­okozók telepszenek meg, ame­lyek a foltokat fekete színűre változtatják. A súlyosan beteg levelek lankadnak és száradnak. Rajzik a sodrómoly A gyümölcsösökben károsító sodrómolyok rajzása a kedvező időjárás hatására az előző évek­hez vizonyítva 5—6 nappal ko­rábban kezdődött. Előrejelzési hálózatunk információi alapján a népesség ugrásszerű növekedé­se mindenütt megfigyelhető. Az egyedek tömeges megjelenése június 10—12 körül várható. A lárvakártétel megelőzése érdeké­ben a permetezéseket ebben az időben javasoljuk végrehajtani 0,15 százalékos Unifosz 50 EC-vel. amit 8—10 nap múlva szükség szerint meg kell ismételni. Felmérések szerint különösen a szatmári tájegység Szamos menti kertjei, valamint Tiszalök, Tiszadada térsége fertőzött erő­sebben. Ezekben a kertekben még fokozottabb gonddal és a technológiai előírások pontos be­tartásával kell a permetezéseket végrehajtani. A maghozó növényeket is erősen fertőzheti a peronoszpóra. A gomba a hagymaféléken él, de számottevő kárt csak a vörös­hagymán okoz. A kórokozó gom- bafonalak formájában a kint te­lelő hagymában, kitartó spórák­kal (petespórákkal) a fertőzött növényi részekben telel át. A kórokozó ellen jó hatású ké­szítmény a Zineb 0,6 százalékban, vagy Cuprosan Super D 0,5 szá­zalékban. A legújabb kísérletek­ben a Dithane Cupromix 0,4 szá­zalékos’ dózisban szinte gyógyító jellegű volt. Karádi István Keresztesi István, Védekezés a hagymaperonoszpóra ellen A TÉLI ALMA PERMETEZÉSI NAPTÁRA Há- Permetezés ideje nyadik Növényvédőszer „A” Dózis % Növényvédőszer „B” Dózis " 0 9. Gyümölcsfejlődés Karathane LC 0,08 Fundazol 50 WP 0,1 (VI. 10—15.) Dithane M—45 0,25 Polyram Combi 0,3 Mitac 20 EC 0,25 Bi 58 EC 0,125 Safidon 40 WP 0,25 Wuxal 0,25 Wuxal 0,25 10. Gyümölcsfejlődés Karathane LC 0,08 Fundazol 50 WP 0.1 (VI. 25—30.) Dithane M—45 0,25 Zineb 80 0,3 Safidon 40 WP 0,25 Malathion 37 0,2 Wuxal 0,25 11. Gyümölcsfejlődés Karathane LC 0,08 Morestan 0,05 (VII. 10—15.) Dithane M—45 0,25 Zineb 80 0,3 Safidon 40 WP 0,25 12. Gyümölcsfejlődés Karathane LC 0,08 Morestan 0.05 (VII. 25—30.) Dithane M—45 0,25 Zineb 80 0,3 Bi 58 EC 0,15 Bi 58 EC 0,15 13. Gyümölcsfejlődés Thiovit 0,3 Thiovit 0,3 (VIII. 10—15.) Polyram Combi 0,25 Zineb 80 0,3 Safidon 40 WP 0,25 Malathion 0,2 Mitac 20 EC 0,25 14. Színeződés Thiovit 0,3 Thiovit 0,3 (VIII. 25—30.) Polyram Combi 0,25 Zineb 80 0.3 Unifosz 50 EC 0,15 Malathion 0,2 15. Éréskezdet Unifosz 50 EC 0,15 Unifosz 50 EC 0,15 (IX. 5—10.) Megjegyzés: — Az „A”- és „B”-változat azonos hatást biztosít, csak a vá­laszték érdekében állítottuk ösz- sze. — Ellátási nehézségek esetén a Dithane M—45 helyett használha­tó a Polyram Combi, Orthocid 50 WP, Zineb 80 és az Antracol 70 WP, a Karathane LC helyett pedig a Morestan, a Topsin Me- til, illetve a Fundazol 50 WP. — A Cuprosan Super D helyet­tesítésére egyéb rézkészítmények alkalmazhatók. Pl.: Rézoxi-klorid 50 WP, Cobox, Miltox Special stb. — A Safidon 40 WP helyettesít­hető a Mctathion 50 EC, az Unit- ron 40 EC és Rogor L 40 EC ro­varölő szerekkel. — A Mitac 20 használatát az atkafertőzés alakulása határozza meg, így az útmutatóban javasolt időpontoktól szükségszerűen el lehet térni. Helyettesítése Pol- Akaritoxszal oldható meg. — A 2. permetezéstől kezdődő­en nedvesítőszer (pl.: Nonit, Ci- toet) hozzáadásával javítható i permetszer tapadóképessége. — A javasolt növényvédő sze­rek alkalmazásánál a gyümöl­csösben gyorsfogyasztásra kerü­lő haszonköztes termesztése ti­los! — A növényvédő szer göngyö­legen levő címkét minden eset­ben el kell olvasni és az előír* egészségügyi óvó rendszabályo­kat szigorúan be kell tartani. 0JD0NSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK-KISKERTEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom