Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegző jelentést, és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Móricz-emlékünnepség a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából a Móricz Zsigmond Emlékbizottság péntek este díszünnepséget rendezett a Nemzeti Színházban. Az elnökségben helyet foglaltak: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a Móricz Zsigmond Emlékbizottság tagjai. Az ünnepséget Dobozy Imre Xossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke nyitotta meg: — Nemzeti klasszikusunkat, a XX. századi magyar realista próza kimagasló mesterét, Móricz Zsigmondot ünnepeljük, születésének 100. évfordulóján. Életeket, sorsokat írt, szinte csak olyanokat, melyek pusztító ellentmondásba keveredtek az idővel és a körülményekkel: emberek sorsát, népét, országot, felmutatva a gyötretés és nyomorúság fájdalmas stigmáit, éppúgy, mint a kurta könnyűlések, jobbra tűnő álmok komisz elrebbentését. így írta meg pompásan, könyörtelenül, megrendítően a régi Magyarország folytatha- tatlanságát, a változtatás és változás parancsát. Mindig tudta, mi van az országban. Úgy helyes, hogy a megújult ország mindig tudja, mennyi kivételes értéket hagyott ránk Móricz hatalmas életművében — mondotta Dobozy Imre. Ezután Illés Endre mondott beszédet. — Századunk első felében ketten nézték — Goethe szavaival élve — „a legnagyobb szemmel” a magyar világot, valóságot: Ady és Móricz. És harmadikként — a hangok világát — Bartók — mondotta Illés Endre Kossuth-díjas író, a Móricz Zsigmond Emlékbizottság elnöke. — Móricz Zsigmond mindig a jelenben élt, még történelmi regényeiben is a jelenidő változó térképe foglalkoztatta. Szerelme mégis a teljesség volt. Az elérhetetlen. A sors szorongató végzése: olyan élet, rossz kor adatott neki, amelyben megfosztották a legfontosabbtól, a legszebbtől, a jövőérzékeltetéstől. Az élet, amely mindig jelenidő, mi lehet más: örök, lázadó, izzó elégedetlenség a jelenvalóval — a holnapért — fejezte be beszédét Illés Endre. Ezt követően Pozsgay Imre kulturális miniszter emlékezett meg Móricz Zsigmondról. — Ma és az elkövetkező hónapokban meg kell mérni ismét egy nagy örökséget, Móricz Zsigmondét, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, megmérni általa magunkat is, — mondotta. — Az irodalmi örökségeket általában irodalomtörténészek, tudósok, írók értékelik, s adják át a mának a művekben, irodalomórákon az iskolákban. Az igazán jelentékeny, a legfontosabb — mert az egész közösség, az egész nemzet sorsát érintő — írói örökséget azonban mindig meg kell mérnie a politikának is. Mert ezek az igazán jelentékeny írói életművek nem irodalomtörténeti rekvi- zitumok, esztétikai vagy stilisztikai példatárak, nem pedagógiai-didaktikai eszközök, hanem egy-egy közösség életének mozgatói, erjesztői a jelenben is. Ezért, mint létünkbe meghatározóan bekapcsolódó alkotások, a nemzet ügyeinek minden intézőjére, így a politikusokra is tartoznak. Ilyen életmű Móricz Zsigmondé. Az „Értől az óceánig” indulók, Ady Endre és József Attila, Bartók Béla és Kodály Zoltán, régebbi, s újabb idők nagy szellemei között Móricz egyike azoknak, akik eljutottak az óceánig. Egy olyan nagyszerű XX. századi magyar prózairodalomnak lett a legkiválóbbja, amelynek teljesítményeit Krúdy Gyula, Tamási Áron, Július 1-én, vasárnap tartják a centenáriumi ünnepséget Móricz Zsigmond szülőföldjén, Tiszacsécsén. A község alaposan felkészült a nagyszabású ünnepségre, soksok munka előzte meg a megemlékezés óráit. Felújították a Móricz-emlékházat és környezetét, mely most az ünnepély rangjához méltó külsővel és belsővel várja a minden bizonnyal nagy számú látogatót. A megemlékezés vaTersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos, Déry Tibor művei jelzik. — Ezért van dolga tehát e nagy alkotókkal, s köztük Móriczcal a politikának. S méltó dolga éppen a szocialista politikának, amely „a néppel a népért” elvét vallja, s irodalmát „A népről a népnek” igényen méri, a korszerű népiség és egy korszerűen értelmezett, a teljesség igényével élő realizmus-fogalom és elkötelezettség jegyében. Éppen ezért Móricz Zsig- monddal nekünk nemcsak most, ezen a centenáriumi ünnepen van dolgunk, hanem művelődésünk, szellemi életünk mindennapjain elsősorban. A továbbiakban az ünnepi szónok szólt Móricz írói művészetének sajátosságairól, életművének ízlés- és szemléletformáló erejéről, tanításairól, majd hangsúlyozta: A szolgálat, a Móricz által is annyira becsült élet szolgálata köt össze valamennyiünket, írókat, olvasókat, munkásokat és parasztokat, nevelőket és politikusokat, s e szolgálat jegyében tisztelegjünk most Móricz Zsigmond életműve előtt, örülve, hogy vannak maradandó értékeink, amelyeket a sajátunknak tudhatunk, s amelyek segítenek bennünket eligazodni a világ dolgaiban — mondotta befejezésül Pozsgay Imre. A díszünnepség második részében Móricz Zsigmond műveinek részleteit és a magyar irodalom klasszikusáról szóló irodalmi megemlékezéseket neves előadóművészek tolmácsolták. _______________________ I sárnap délelőtt 11-kor kezdődik a Himnusz hangjaival, majd irodalmi műsor következik. Az ünnepi beszédek után a szülőfalu nagy fia alakját láthatja újra: felavatják Varga Imre Kossuth-díjas kiváló művész Móricz-szobrát. Ezután megkoszorúzzák az emlékházon elhelyezett táblát, majd ünnepi külsőségekkel megnyílik az újra rendezett Móricz-emlékház kiállítása. Holnap Tiszacsécsén A szülőföld ünnepli Móricz Zsigmondot Eabu József hetedikes tanuló tollaslabdázás közben. A Bernáth testvérek, Imre és Zoltán kedvenc szórakozása a lábteniszezés. Táborozó úttörök A rakamazi úttörőtáborban 167 tanuló kezdte meg a táborozást ezen a héten. Az iskolások Deme- cserből, Nagycserkeszről, valamint csereüdültetés alapján Vácról és Csajágról érkeztek a Tisza- parti üdülőbe. Elek Emil képriportja A váci pajtások egy csoportja szabad foglalkozás közben. Stiránszki Enikő és Réthy Zsuzsa jöttek a táborba. demecseri iskolából A bizalmiak nagyobb jogköréről tárgyalt az SZMT elnöksége A Nyíregyházi Papírgyárban tartotta soron következő ülését június 29-én a Szak- szervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa elnöksége. A testület tájékoztatót hallgatott meg az 1978. évi kollektív szerződések végrehajtásáról és az ez évi módosítások tapasztalatairól, majd az 1978—79. évi tömegpolitikai oktatást értékelte. Az SZMT vizsgálta: a Nyíregyházi Papírgyárban hogyan élnek a bizalmiak a megnövekedett jog- és hatáskörükkel, s ezt a munkát miként segítik a gazdasági és a szakszervezeti szervezetek. Megállapították: a szakszervezeti bizalmiak az utóbbi időben érdemben vesznek részt a gyár dolgozóinak élet- és munkakörülményeivel, termelő munkájával kapcsolatos döntések előkészítésében és azok végrehajtásában. A bizalmiak nagyobb erkölcsi és politikai elkötelezettséggel végzik munkájukat. Növekedett a gyári Szakszervezeti szervek tekintélye. Ezt bizonyítja, hogy véleményük, megkérdezésük nélkül a gazdasági vezetők nem döntenek, nem intézkednek dolgozókat érintő kérdésekben. Rámutatott a testület azonban arra is, hogy esetenként a határozattal ellentétes esetek is előfordulnak. Ez különösen az alsóbb szintű gazdasági vezetők egy részénél tapasztalható. Feleslegesnek és terhesnek tartják bizonyos fontos kérdések megbeszélését a szakszervezeti bizalmiakkal. Ez előfordult az egyetértési jogkörbe utalt lakáskiutalásnál, illetve a lakástámogatás gyakorlatánál és a szakszervezeti üdültetésnél, amikor megkerülték a bizalmit. Helytelen az is, hogy a dolgozók továbbtanulásához nem kérik a bizalmiak véleményét, nélkülük alakítják ki a vállalati ügyrendet, nem hallgatják meg őket a partner gazdasági vezető tevékenységének elbírálásakor és a fegyelmi eljárások ügyében. Némi javulás tapasztalható a bizalmiak ellenőrzési jogkörének érvényesítésében, de még mindig fellelhető a bátortalanság, mely jórészt függőségi viszonyukból ered. Hiba a bizalmiak részéről, hogy kevés időt fordítanak a különböző törvények, rendeletek, szabályzatok tanulmányozására, az azokban fog- laltak végrehajtásának ellenőrzésére. Ez is oka, hogy nem hívják fel a partner gazdasági vezetők figyelmét az üzem- és munkaszervezésben, a termelésben észlelt hibák megszüntetésére, a fegyelme- zetlenkedők felelősségre vonására. Az SZMT elnöksége ezeknek a szellemében jelölte meg a bizalmiak feladatait. 11| KŐlatJj 1 Hbgyanirszág I XXXVI. évfolyam, 151. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 30., szombatjl
