Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

1979. június 27. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Gyerek úton A vakáció kezdetén na­gyon sok szülő, nagyszülő ragad tollat, hogy intel­meikkel óvják az iskolai kötöttségek alól felszaba­dult gyermekeket az el­kerülhető balesetektől. Ilyenkor ugyanis sok gyermeket ér olyan bal­eset, amely elkerülhető lett volna. Valamennyi levélírónkat ezek, a nap mint nap előadódó esetek szomorú tapasztalatai indították az intő szóra: jobban vigyázzanak a gye­rekek magukra, s mi fel­nőttek is vigyázzunk rá­juk. Szondi Józsefné vásá- rosnaményi lakos levelé­ben olvastuk: „Ritkán döbbentett meg annyira egy szűkszavú hír, mint amit mostanában hallot­tam. A közúti gyermek­balesetek több mint a fe­le a kijelölt gyalogátkelő helyeken történik. A kö­zelmúltban szemtanúja voltam a következő eset­nek. Egy tíz év körüli kislány a járdaszélen to- porgott. Kivárta, hogy a villanyrendőr sárgára váltson, akkor lelépett az úttestre és uccú. Az egyik gépkocsivezető szit­kozódott, de a gyerek für­gén továbbosont. Az utolsó pillanatban egy in­duló kocsi elé került, a vezető fékezett, de már késő volt. Mi szemtanúk, rémülten kaptunk a fe­jünkhöz, volt aki elfor­dult, mert nem bírta néz­ni a szomorú következ­ményt ...” A gyermekbetegségek önmagukban is felháborí- tóak, még akkor is, ha nem tehet róla senki. Aki virrasztott már beteg gyermek mellett, kínlódott a saját tehetetlensége és a gyermek kiszolgáltatott­sága miatt, bizonyára megérti: a balesetek kü­lönösképpen kihívőak és megdöbbentőek, ostobák, hiszen elkerülhetők. Az egyre növekvő közúti és városi forgalomban mindannyiunknak fe­gyelmezetten kell visel­kednünk. Sajnos, mégis előfordul, hogy mi, felnőt­tek komolytalankodunk, a lassító autók között ci­kázunk. Az egyik utat en­ged, de a másik — a szomszédos sávon —' gát­lástalanul tovább hajt. Az állandó szorongások idejét pedig majdnem va­lamennyien átéltük, ami­kor szárnyra bocsájtottuk a gyermekeinket. Először az iskoláig, majd a közeli boltig engedtük el egye­dül. Gondolatban követ­tük1 egy sarok, kettő, most ért a kereszteződés­hez. Vajon figyel-e, fi­gyelnek-e rá. A józan ész sugallja: a gyerekeknek meg kell tanulniuk önálló­an és helyesen közleked­ni. Nekünk, felnőtteknek kell ehhez példát mutat­nunk, mert a gyerekek itt járnak köztünk, figyelnek ránk, s mindannyian fe­lelősek vagyunk értük. Soltész Ágnes MEGGYMAG Muszáj neked minden meggyma- got lenyelni? ... és még számol­ni is . .. !! Meggyesrétest vásároltam június 16-án. A nyíregyházi cukrászüzem készítménye egyébként ízletes volt, elfo­gyasztásához azonb.an kisebb technikai bravúrt kellett al­karmázni. Ugyanis a meggyet magvalatlanul sütötték bele a tésztába, így az aprószemű gyümölcs magvait nem győz­tük kiköpködni. A szórako­zott cukrász alaposan próbá­ra tette türelmünket, de le­hetett volna nagyobb baj is belőle, ha például a süte­ményt egy apró gyermek ke­zébe adják, s a töménytelen magot lenyeli. Kérjük, más­kor jobban vigyázzanak! Marinkás Jánosné Nyíregyháza, Bessenyei tér 7. szám RENDET AZ UDVARBAN Nyíregyházán, a takarék­épület Dózsa György utca felőli részén • korábban a szeméttároló edényekét a ka­pualjban tartották. Most pe­dig — körülbelül egy éve — az udvarban a lakások abla­kai alatt, a lakók bosszantá­sára, akik kénytelenek elvi­selni a szemét, és minden hulladék árasztotta kelle­metlen bűzt. Különösen most, a melegben az elszaporodó legyek és rovarok tűrhetet­len helyzetet teremtenek. Van itt más „öröm” is^ Pél­dául esténként a kapukat soha nem zárják be. Idege­nek feljárnak az épületbe, és zaklatják a lakókat, kelle­metlenkednek. Szintén zavar bennünket, hogy a kicsi ud­varban rengeteg kocsi par- kírozik. Egyesek pedig — hogy utat takarítsanak — átszáguldanak járművükkel az udvaron. Szeretnénk, ha az illetékesek rendet terem­tenének házunk táján. B. J. Nyíregyháza, Dózsa György utca 2. szám NYÜLTÁP A múlt heti Fórum rovat­ban észrevétel jelent meg, hogy a mátészalkai nyúlte- nyésztő szakcsoport tagjai nem kapnak rendszeresen tápot. Én is tagja vagyok e csoportnak, s tudom, hogy néhány napon át valóban akadozott'a tápellátás. (A fel­vásárló mindenkinek csak 30 kg-ot tudott adni.) De kö­zel két hete jónak mondható az ellátás. A felvásárló köz­pontban premixtartalmú szendrői táp, és az úgyneve­zett hizlaló táp is kapható. A Fellegvárban úgyszintén. Mátészalka Újtelep lakói szá­mára az ÁFÉSZ takarmány­boltja biztosítja a jó ellátást. Ez a tápbőség — az ÁFÉSZ tájékoztatása szerint — nem rendhagyó eset, ezentúl itt is rendszeresen lesz nyúltáp. Budaházi István Mátészalka, Mónus Illés utca 31. szám FAMENTÉS Még nincs öt éve, hogy Nyíregyházán, az Árpád ut­cai házak elé fákat ültettek. Közülük néhányan áldozatul estek a gyerekek játékainak, de voltak túlélők, azok fel­cseperedtek, kizöldültek, ár­nyat adva hálálták meg lé­tüket. A minap munkagépek, emberek hada jelent meg. Vezeték épül, hogy életünk korszerűbb, gazdagabb le­gyen. Hatalmas gödröt ástak. Fák estek áldozatul. Csak egy lakó, egy nénike emelte szavát a fákért: „Mentsék meg azokat”. Sajnos útban voltak. „Másképp nem lehet az árkot kiásni” — hangzott a válasz. S folytatódott a a párbeszéd, a nénike így: „legalább ültessék el egy ki­csit odébb, ha már itt nem maradhat.” Az ötletért elő­ször nem lelkesedtek a mun­kások, de végül ráálltak. Né­hány lépésre a munkaterü­lettől gödröt ástak, s elültet­ték a fákat, azóta is locsol- gatják, s élv’ezik hűsét, ár­nyat adó lombját. A munka pedig zavartalanul folyik, mint az úttest másik oldalán, ahol szintén dömperek hord­ják a földet; itt is épül a ve­zeték. Némely fa itt is útban van. Az egyiket földig hajt­ják, és acélpánttal egy má­sikhoz kötik. De így sem fér el az autó, nekihajt a fának, miközben pusztításában se­gít egy emberi kéz is. A ve­zetéket egy vállalat építi, csupán a két oldalban dol­gozó emberek érzései — kö­tődései a természethez — mások. Milyen kár. Kőhegyi Pálné Nyíregyháza, Kun Béla utca 28. szám EGÉRVÁR TJC — Haj, csuhaj, ebből a váróhely- böl kimentek az emberek—!! (Kiss Ernő rajzai) Városunk forgalmas útvo­nalán, az Orosi úton — az egykori iskolánál — tavaly egy váróhelyiséget építettek, hiszen reméltük: megvéd Mindannyian örültünk neki, majd az esőtől, széltől. De té­vedtünk! Néhány fegyelme­zetlen ember más célra hasz­nálja a helyiséget, amit rá­adásul egy éve nem is taka­rítottak. Tele van szeméttel, lassan elszaporodnak az ege­rek, s a bűztől senkinek sincs kedve oda menekülni netán az esőtől vagy a szél­től. Van váróhelyiségünk, de így - minek! Ha áldoztak rá, mert szükség van rá, fordít­sanak gondot a takarítására is az illetékesek. Nándori Sándor Nyíregyháza, Víz utca 10. szám Szerkesztői üzenetek D. Tóth István derhe- cser, Lakatos Jenő nyír­egyházi, özv. Láczné nyír­egyházi, Nagy Andrásáé buji lakosoknak levélben válaszoltunk. Géczi Andrásné tor- nyospálcai, Nagy Pálné nyírbátori, Mónus Géza tiszaszentmártoni, ifj. Ju­hász Józsefné nyíregyhá­zi, Tamás Jánosné nyír­egyházi, Molnár György tiszavasvári, Szabó Gyu- láné nyírbátori, Szalkó Balázs tiszarádi, Szabó Miklós tiszavasvári, Joó János virányosi, Szabó Józsefné ópályi, Kovács Antal nyíregyházi, Szabó Lajos nyíregyházi, Kresz- tyankó Józsefné nyíregy­házi, Nagy Gusztáváé nagyecsedi, ifj. „ Molnár Dániel nagyecsedi, Tóth Istvánná bátorligeti, Mi- nya János kétérközi,Tóth Mihályné nyíregyházi, Rácz lllésné nyíregyházi lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Tóth Andrásné tiszado- bi olvasónk kedves kö­szönő sorait megkaptuk: örülünk, hogy segíthet­tünk. Széles József nyíregy­házi lakost értesítettük, hogy a munkát vállaló rokkantnyugdíjas kerese­te 1978. január elsejétől — nyugdíjának folyósítá­sa mellett — nem halad­hatja meg a* nyugdíjazá­sát megelőző átlagkerese­tének a 80 százalékát. Amennyiben a keresete ezt az összeget egymást követően négy hónapot eléri, köteles azt 8 napon belül az illetékes társada­lombiztosítási igazgató­ságnál bejelenteni. Révész Istvánná vásá- rosnaményi olvasónkat tájékoztattuk, hogy a munkatársnője kilépése miatt végzet többletmun­káért helyettesítési díj — fizetésére — a jelenlegi jogszabályaink szerint — munkahelye nem kötelez­hető. Levélírónk azonban kérheti a végzett többlet- munka valamilyen módon való elismerését, » szabad idővel, vagy pénzbeni megváltással ellensúlyoz­hatja munkaadója plusz­munkáját. MIKOR FESTIK FEL? Higgye el az utazó, hogy a Mátészalkát átszelő 49-es számú főút négy sávosra épült. Azért csak hiheti mindezt, mert a tejporgyár és az ópályi elágazás közötti részen nem nagyon találkoz­hat, útburkolati jelekkel. Ezért aztán lovasfogatok, te­herautók kedvük szerint közlekednek rajta. Jó lenne, ha felfestenék mielőbb a fe­lező vonalat, a forgalmi sá­vokat elválasztó szaggatott vonalat, hogy tájékoztassák az úton járókat. Viktor Miklós Mátészalka, Petőfi utca ÁTERESZEK A Kelet-Magyarország 1979. május 9-i számában „Átereszek” címmel glossza jelent meg, amely a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság mátészalkai sza­kaszmérnökségének tevé­kenységét érintette. A cikkben foglaltakat — mint közvetlen felettes szerv — megvizsgáltuk, és kötelezettségünknek eleget téve az alábbi tájékoztatást adjuk: A cikkben foglaltak a va­lóságnak megfelelnek. A kér­désről tudtunk és az átere­szek — közöttük az említett kispaládi áteresz — helyre­állításának ügyével korábban is foglalkoztunk. Annak ellenére tettünk és teszünk e téren lépéseket, hogy az átereszek létesítése, karbantartása az ahhoz ve­zető út fenntartójának — ez esetben a községi tanács — feladata. Tekintettel azonban arra, hogy csak az átereszen megközelíthető mezőgazdasá­gi 'területek műveléséhez a közlekedés biztosítása fon­tos közérdek, a helyreállítás műszaki megoldásában és kivitelezésében is segítettünk és segítünk. Eljártunk annak érdeké­ben is, hogy a községi taná­csok ilyen munkák fedezeté­re anyagi segítséget kapja­nak. Erre ígéretet tett az il­letékes hatóság. E közreműködésünk azon­ban nem jelentheti a jövőre nézve az ilyen gondok meg­oldásának teljes átvállalá­sát. A közlekedés az ilyen át­ereszeken csak akkor lesz zavartalan, ha azok kezelői mindent megtesznek a kar­bantartás és a hibák meg­szüntetése érdekében. Figyelemfelhívó és segítő szándékú cikküket köszön­jük. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Jeczkó János igazgató-helyettes főmérnök A munkajogi védelemről Az Üjfehértó és Vidéke ÁFÉSZ elnöke fegyelmi' eljá­rást akart indítani az egyik választott szakszervezeti tiszt­ségviselő ellen. A hozzájárulást helytelen értelmezés mi­att, nem az arra illetékes szakszervezeti szervtől kérte. Mire a hozzájárulást megkapta, a fegyelmi vétség elévült. Fegyelmi eljárást elrendelni már nem1 lehetett, így a dol­gozó mentesült a büntetés alól. A választott szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét több, egymással ösz- szefüggő jogszabály rendezi. Ezek alkalmazásában eltérő gyakorlat tapasztalható. Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet választott tisztségviselőjének más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyá­nak a vállalat által való megszüntetéséhez, valamint át­helyezés esetén új munkahely elfoglalására kitűzött idő­pont megállapításához. A munkajogi védelem, a-tisztség- viselő megbízásának idejére és annak lejártát követő két év tartamára érvényésül, kivéve, ha a visszahívásra ér­demtelenség miatt került sor. Ez alatt az időtartam alatt, közvetlen felsőbb ■ szakszervezeti szerv egyetértése szüksé­ges a tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás megindításához is. Ez a védelem megilleti a munkaügyi döntőbizottság elnökét és helyetteseit, tagjait, a társadalmi bíróságok tagjait, valamint a meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőket is. A. munkaügyi döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese munkaviszonyának megszüntetéséhez, ezen túlmenően a munkaügyi bíróság elnökének előzetes hozzájárulása is szükséges. Áthelyezéséről pedig a mun­kaügyi bíróság elnökét előzetesen értesíteni kell. Igen gyakran az eljárás folyamán derül ki, hogy a dolgozót ■valamilyen címen munkajogi védelem illeti meg. Az eljárás megindításához szükséges hozzájárulás megké­rése a munkáltató kötelessége, ezért a védelmet érintők körét.indokolt előre tisztázni. A hozzájárulás kérését min­den esetben indokolni kell, amelyben ki kell térni a ké­relem részletes indoklására, az esetleges bizonyítékokra és más körülményekre. A választás módját illetően is tapasztalható eltérő gya­korlat. Miután a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a védelem attól függetlenül megilleti a tisztségviselőt, hogy titkos vagy nyílt szavazással választották meg. Az eljárás folyamán gyakran okoz gondot a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása is. Minden esetben az intézkedéssel érintett tisztségviselő funkciójá­nak, a szervezetben való hovatartozásából kell kiindulni. A bizalmi és helyettesének funkciójához felsőbb szakszer­vezeti szervnek minősül a műhely- vagy osztálybizottság, ahol pedig ilyen nincs, a szakszervezeti bizottság. A tár­sadalmi bíróság és munkaügyi döntőbizottság tisztségvi­selőinek az üzemi, illetve vállalati szakszervezeti bizott­ság. A járási és városi közö s munkaügyi döntőbizottság el­nöke és elnökhelyettesei te kintetében a szakszervezetek megyei tanácsa. A munkaviszony vállalat által való megszüntetéséhez külön szükséges az előzetes egyetértés. Tehát az elbocsá­tás fegyelmi büntetés kiszabásához nem elegendő a fe­gyelmi eljárás lefolytatásához adott előzetes hozzájárulás. Az egyetértés, illetve hozzájárulás közlésére nincs írás­beli kötöttség előírva, azonban az utólagos viták elkerü­lése érdekében célszerű azt írásba foglalni. A közlésre jo­gosult tisztségviselők körét a szakszervezetek alapszabálya és a felsőbb szakszervezeti szervek határozatai rendezik, ezért a közlés érvényessége az eljárás folyamán nem vi­tatható. A munkajogi védelem rendeltetése a becsületes és bátor helytállású választott tisztségviselők védelme. Nagy Mihály, az SZMT főmunkatársa S A Hl Mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom