Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. június 24.^ Tisztelt elnök elvtárs! dr. Czap Lajossal, a megyei tanács vb igazgatási osztályvezetőjével a szabálysértésekről Önhöz szólok, akivel a háztáji szé­napakolás közben találkoztam, s arra nem volt ideje, hogy a termelőszövet­kezete gazdálkodásáról beszéljen. Mind­össze pár tőmondatot mondott, miköz­ben húzta fel a fizikai munkához hasz­nált nadrágját. A termelőszövetkezet Volgája ott állt az udvarán, már a fele­sége is sürgette, siessen, elmúlt délelőtt tizenegy óra. A borjak — nem tudom mennyi — az istálló előtti betonozott téren kérődztek, figyelték kettőnk te­vékenységét. Nem tudom, melyikünk izzadt job­ban, de hogy rólam csörgött a víz, az biztos. Már csak azért, mert szégyell­tem magam, hogy ilyen nagy munka közben zavarom, ön nem nagyon za­vartatta magát, egyenesen a főkönyve­lőhöz küldött, hogy termelési ügyben egy számszaki emberrel beszéljek. Tőle tudtam meg, hogy nemrég ment el a korábbi főagronómus. Az ok az volt, hogy inkább a hobbijának el, mintsem a termelőszövetkezetnek. Ez a hobbi a tehéntartás volt. S ahogyan hallottam, a volt főagronómus nem elégedett meg két-három tehén tartásával, több kellett neki, tízen felül. Ez pedig Önök szerint nem egyeztethető össze a nagyüzemi gazdálkodással, mivel időt rabló tevé­kenység, s így kevesebbet foglalkozhat a közössel. A főagronómus beadta a felmon­dását, elment egy dunántúli kisvárosba szaktanácsadónak, ahol folytathatja hobbiját. Csak úgy mellékesen ez az ember a szomszédos község szülötte, de inkáblí vállalta az önkéntes száműze­tést, mintsem a termelőszövetkezetben dolgozzék. Mi volt a vétke ennek az ember­nek? Állatokkal foglalkozott, termelt, ami nem közömbös népgazdasági szem­pontból sem. Ha összevetjük az ön te­vékenységével — ami szintén hasznos —, hasonló eredményt mutatna ki a legkényesebb komputer is. Ön is bor­jakat nevel, állatokat tart, s mindezt részben munkaidő alatt teszi. Igen, reggel nyolc órakor azt mondták a téeszirodán, hogy a határban van, vagy éppen a közösbeli állatokat ment meg­nézni, de az is lehet, hogy hazament megreggelizni. Nem kerestem, mert dolgom volt a szomszédos társközség­ben is, ahol történetesen ön lakik. Egy parasztemberrel beszélgettem, amikor szólt, hogy „ott megy az elnök Volgája". Nosza, gyorsan felkerekedtem, s akkor tárult szemem elé a már leírt kép. Tévedés ne essék, nem akarom számon kérni, hol, hogyan, mivel tölti a munkaidejét. Ez nem az én feladatom. Különben is nem az a jó vezető, aki ál­landóan szaglászik, szimatol a munkahe­lyen és nem bízik meg a beosztottai- ban. Ellenben van egy olyan mondás, hogy aki nem veszi észre a saját szemé­ben a gerendát, az észreveszi a máséban a szálkát is. önt, tisztelt elnök elvtárs én ezek közé sorolom. Ha valamely ve­zető következetes a beosztottjaival szemben — márpedig ön ebbe a kate­góriába tartozik — akkor legyen önma­gával szemben is az. Miért kivétel az elnök? Ha egy egyszerű téesztagról lenne szó, bizonyára fegyelmit adatna neki. De egy elnöknek ki dajon, ki mer fegyelmit adni? Volt időm beszélgetni tagokkal és vezetőkkel egyaránt. Arról, hogy ked­vezőtlen adottságú a termelőszövetke­zet, a belvíz miatt egyes területeken csak június elején kezdhették meg a kukorica vetését, a széna kaszálása is elcsúszott. A nőknek nem tudnak fo­lyamatos munkát biztosítani, a háztá­jihoz szükséges munkanap is csak szű­kösen van meg. Ügy tudom, nem is ter­veznek változtatást. Tehát minden ma­rad a régiben. Mert a beszélgetőpartne­reim egyértelműen kifejezték nemtet­szésüket. Ellenben ahogyan ők mond­ták, ezen nem tudnak változtatni. Azt hiszem, nem nehéz kitalálni, kire gondoltak személy szerint, amikor a változtatásról esett szó. Bizonyára Ön is tudja ezt, s talán már gondolkozott is a változtatáson. Kissé elkanyarodtam ugyan a tárgytól, de nem árt, ha így közvetve tudomást szerez erről is. Vé­gezetül, hadd kívánjak jó gazdasági évet, kedvező időjárást a közösnek és a háztájinak egyaránt, mert a kettőt na­gyon jól össze lehet egyeztetni, mint azt sok helyen meg is teszik. A A szakirodalom szerint a szabálysértés kisebb súlyú jogellenes cselekmény. Érthetem ezt úgy, hogy bocsánatos bűn? — Tulajdonképpen igen. A 11 éve nap­világot látott szabálysértésekről szóló tör­vény azoknak a jogellenes cselekményeknek a %zabályait határozta meg, amelyek a tár­sadalomra a bűncselekményeknél kisebb mértékben veszélyesek. De minthogy a bo­csánatos bűn is bűn, a törvény büntetéssel sújtja az államigazgatási szervek munkáját akadályozó, valamint a társadalmi együtt­élés szabályait sértő személyeket. A Már bocsásson meg, de keveset hallunk w arról, hogy a tanácsok hatásosan bün­tetnek. — Kétségtelen, hogy nagyobb visszhan­got vált ki — a sajtó is gondoskodik erről —, ha a bíróság évekre elítél valakit törvé­nyeink megszegése miatt, mint ha a tanács szabálysértési előadója megbírságolja azt a szülőt, aki nem járatja gyermekét iskolába. De azért, ha csendben is, sajnos sok embert kell büntetni a megyében. Tavaly például 7677 szabálysértési feljelentés érkezett a ta­nácsokhoz, amelyek közül 5218 esetben volt szükség pénzbírság kiszabására. ^ Mi lett a többi feljelentés sorsa? — Csaknem hat százalékukat megszün­tették szabálysértési hatóságaink, mert úgy ítélték meg, hogy mind az egyéni, mind az általános nevelést jobban szolgálja a mun­kahelyeken lefolytatott fegyelmi eljárás. Különösen jól alkalmazták ezt dolgozóink a szövetkezeti tagsági viszonnyal elkövetett szabálysértési cselekmények esetén. Termé­szetesen előfordult megszüntetés a feljelen­tés hiányosságai miatt is. Egy másik részt jelentenek a figyelmeztetéssel lezárt ügyek — tavaly 13,2 százalék volt —, hiszen a sza­bálysértési szankció célja is a nevelés, a visszatartás, a megelőzés és nem a megtor­lás. Ügy értsem, hogy elnézőek a cselek­mény elbírálásakor a szabálysértési ha­tóságok? — Erről szó sincs! Én inkább úgy fo­galmazom ezt, hogy következetesek. És ez érvényes a figyelmeztetésekre, de a bírság kiszabására is. A kérdésből azt érzem, hogy ön valamiféle liberalizmusra gondol, s ar­ra kell következtetnem, hogy másoknak is megfordul ilyesmi a fejében. Nem lenne helyes, ha szabálysértési hatóságaink a maximális büntetést szabnák ki egy első esetben megtévedt állampolgárra, ha az eredmény csupán figyelmeztetéssel is elér­hető. Éppen ilyen helytelen lenne, ha ott is figyelmeztetnének, ahol egy-egy szabálysér­tési cselekmény elszaporodott, vagy az elkö­vető sokadik alkalommal sérti meg törvé­nyeinket. Ezek után azt hiszem nem árt pontosítani: a humanizmus nem azonos a liberalizmussal. Milyennek ítéli meg az első fokú sza­bálysértési hatóságok munkáját? — Alapvetően jónak tartom, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek hibák, nincs min javítanunk. Az első fokú hatóságok munká­jának legjobb mércéje az, hogy milyen arányban fellebbezik meg azokat. Megyénk­ben az utóbbi években csökkent a fellebbe­zések száma, tavaly mindössze 156 volt, s ez csupán 3 százaléka a szabálysértési hatá­rozatoknak. A másik mérce, hogy mennyit kellett megváltoztatni a másodfokú hatósá­goknak. Ez az arány sem rossz, a fellebbe­zéssel elbírált ügyek egyharmada. A Kifizetik-e a bírságot a megbüntetet- w tek? — Döntő többségükben igen. A Milyen lehetőségeik vannak azokkal ^ szemben, akik nem fizetnek? — Egyik lehetőségünk a letiltás, a má­sik az elzárásra történő átváltoztatás. Saj­nos vannak olyan állampolgárok, akiknek nincs állandó munkahelyük, alkalmi mun­kából élnek, velük szemben eredménytelen lenne a letiltás. Ilyenkor változtatják át a hatóságok a pénzbüntetést elzárásra. Ta­valy 122 ilyen határozat született. A Milyen összegűek általában a kiszabott ^ bírságok? — A szabálysértésért kiszabható bírság felső határa 5000 forint, egyes esetekben 10 ezer forint, de ilyen büntetést csak kirívó esetekben szabnak ki hatóságaink. Az átlag ennél jóval kevesebb. Tavaly a tulajdon el­leni szabálysértések miatt kiszabott bírság átlaga 851 forint volt, a vásárlók megkáro­sításáért 1239, élelmiszer-hamisításért 1288, árdrágításért pedig 1522 forintot fizettek át­lagosan a szabálysértést elkövetők. Most megfordítom az előbbi mondatom: természe­tesen kirívó esetben vagy visszaesőknél a felső határt is kiszabták hatóságaink. A Korábban említette, hogy jónak tartja a szabálysértési hatóságok munkáját, de van még javítani való. Mire gondolt, amikor ezt mondta? — Például arra, hogy a szabálysértési ügyintézés színvonalában elért eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Hatéko­nyabbá kell tenni a felderítő tevékenységet, növelnünk kell a hivatalból indított eljárá­sok számát, következetesebben kell érvénye­síteni a jogpolitikai és büntetéskiszabási el­veket, gyorsítani kell a cselekmények elbí­rálását, s többet kell tennünk a szabálysér­tési cselekmények megelőzéséért, visszaszo­rításáért. A szabálysértési ügyintézés terén tapasztalt hiányosságok miatt az elmúlt években több községi, nagyközségi vb-tit- kárt és szabálysértési előadót kellett fele­lősségre vonni, s remélem, ezzel is sikerült ráirányítani figyelmüket munkájuk színvo­nalának emelésére. Július elsejétől lép életbe a 11 éve ho­zott törvény módosításáról és kiegészí­téséről szóló törvényerejű rendelet. Mi­lyen feladatokat jelent ez a szabálysér­tési hatóságoknak? — Nem mondok nagyot, ha úgy vála­szolok, hogy rendkívül komoly feladatokat. Az új Büntető Törvénykönyv szűkíti a bűn- cselekmények körét, így a július 1-ig kisebb súlyú bűncselekményeknek számító becsü­letsértés, magánlaksértés is szabálysértés­nek számít majd. A Kérem, szóljon részletesebben a tör- w vényerejű rendelet újdonságairól! — Talán az egyik legjelentősebb újdon­ság, hogy ha egy gazdálkodó szervezet, vagy más jogi személy megszegi kötelezettségét, s nem lehet megállapítani: kinek a mulasztá­sa miatt következett be a kötelezettségsze­gés, akkor a szervezet vezetőjét kell felelős­ségre vonni. Űj, s erre érdemes odafigyel­ni mindenkinek, hogy a magánindítványt — köznapi kifejezéssel a feljelentést — az ed­digi 30 nap helyett 15 nap alatt lehet meg­tenni, pontosabban attól a naptól számított 15 napon belül, amelyen a szabálysértés el­követőjének kilétéről tudomást szerzett a bejelentő. A Tudomásom szerint változik a kiszab- w ható bírság összege is. — Igen. Július elsejétől a helyszíni bír­ság kivételével a legalacsonyabb összeg 100, a legmagasabb ötezer forint, de a jogsza­bály megnövelte a 10 ezer forintos bírság­gal fenyegetett cselekmények körét. Ilyen például a beruházásokról szóló jogszabály­ban foglalt kötelezettség, vagy tilalom meg­szegése. Ha valamelyik gazdálkodó szerve­zet meghatározott beruházás céljára engedé­lyezett állami pénzt a céltól eltérően hasz­nál fel, ha a beruházást nem az arra ren­delt forrásból származó pénzeszközzel va­lósít meg, 10 ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. Hasonló a bírságkiszabási lehetőség, ha valaki a jogszabályban foglalt kötelezettség, vagy tilalom megszegésével hitelt nyújt, vagy vesz igénybe, s annak a gazdálkodó szervezetnek a vezető munka­kört betöltő dolgozója is, aki rossz minősé­gű terméknek jó minőségűként való érté­kesítésére, forgalomba hozatalára intézke­dik. És a felsorolásnak még nincs vége. Tíz­ezer forint bírságot fizettethet a hatóság árdrágításért, tisztességtelen haszonért, jo­gosulatlan kereskedelmi tevékenységért, üzérkedésért, 10 ezer forintot meg nem ha­ladó adócsalásért, a devizagazdálkodás sza­bályainak megszegéséért. Felsorolásában több olyan cselekményt említett, amelyek eddig a rendőrség ha­táskörébe tartoztak. Ebben is lesz vál­tozás! — Igen is, meg nem is. Arról van szó, hogy az új törvényerejű rendelet megerősí­ti a rendőrség közreműködését a szabály­sértési eljárásban. A tulajdon elleni sza­bálysértések, a magánlaksértés és az orgaz­daság felderítésében a szabálysértési ható­ság megkeresésére a rendőrség köteles köz­reműködni. Ugyanígy azoknak a szabálysér­téseknek a felderítésében, amelyekért a fel­jelentést a rendőrségnél teszik meg. Ez a közös feladat az eddigieknél is jobb együtt­működést kíván a tanácsoktól és a rendőr­ségtől. A Eddig azokról a cselekményekről be- w széliünk, amelyet» egyrészt újak mint szabálysértések, másrészt megnövelik a szabálysértési hatóság munkáját. Tar- talmaz-e egyszerűsítést, könnyítést az új rendelet? — Feltétlenül, s különösen jelentős egy­szerűsítések lesznek az eljárásban. Eddig a tanácsnak kellett határozatban kimondani, hogy mely ügyeket tárgyalják szabálysérté­si bizottságok, július elseje után a vb-titká- rok döntenek ebben a kérdésben. Közis­mert, hogy tanácsülést negyedévenként tar­tanak, s addig elévülhettek a szabálysértési cselekmények. Egyszerűsítést jelent, hogy nem kötelező majd írásos jegyzőkönyvet ve­zetni, magnószalagon is rögzíthető az eljá­rás. Ha például egy becsületsértés ügyfelei kibékülnek, vagy a sértett nem jelenik meg a tárgyaláson, azonnal megszüntethető az eljárás. A gyorsítást szolgálja, hogy kiszé­lesíthető a tárgyalás nélkül elintézhető ügyek köre. £ Hogyan készülnek fel a tanácsok sza­bálysértési hatóságai a megnövekedett feladatok ellátására? — A legalapvetőbb felkészülési mód az új törvényerejű rendelet alapos megisme­rése. Ezt nem csak a közlönyből tanulják hatóságaink, hanem tanfolyamokon, to­vábbképzéseken próbáljuk meg egyformán értelmezni, s különböző példák, cselekmé­nyek kibogozásával, megoldásával próbá­lunk egységes gyakorlatot kialakítani. Tisz­tában vagyok vele, hogy még ez sem elég: július elseje után megkülönböztetett figyel­met kell majd fordítanunk a gyakorlatra, hogy megelőzzük a túlkapásokat, de érvényt szerezzünk a törvény szigorának is. A Egységes gyakorlatot említ, szerintem pedig fontos lenne differenciált bírsá­golást kialakítani. — Ha arra gondol, hogy egy-egy terüle­ten az ott elszaporodott szabálysértésekért szigorúbban kell büntetni, mint ahol csak elvétve fordul elő ugyanaz, akkor feltétle­nül differenciálni kell, s természetesen ak­kor is más lesz a büntetés, ha ugyanazt á cselekményt először követi el valaki, vagy visszaesőként kerül szabálysértési hatósá­gaink elé. Az ilyen differenciálás nem mond ellent annak, hogy a megelőzés, a visszatar­tás érdekében egységes gyakorlatra van szükség az egész országban. Tehát a diffe­renciálásában is egységes szemlélet és gya­korlat keli. A Eddig több olyan új dolgot említett, ” amelyek csak július elsejétől lesznek sza­bálysértések, korábban bűncselekmé­nyek voltak. Azt hiszem, azért még nem teljes a lista... — Valamennyi módosítást lehetetlen felsorolni, azért a fontosabbak közül meg­említem a lőfegyverre és a lőszerek tartásá­ra vonatkozó szabályok megsértését, a mun­kakerülő életmódot, a tiltott kéjelgést, az enyhébb fokú garázdaságot, de szabálysér­tést követ el a gondozásra kötelezett alkoho­lista is, ha kivonja magát a gyógykezelés alól. Előzetes- becslés szerint szabálysértési hatóságaink munkáját legnagyobb mérték­ben az növeli majd, hogy 500 forintról 1000 forintra emelkedik a lopással, sikkasztással, csalással, hűtlen kezeléssel, szándékos ron­gálással okozott kár értékhatára. A jogal­kotó úgy ítélte meg, hogy az ilyen cselek­mények miatt a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a jelenleginél haté­konyabb és gyorsabb eszköz lehet. — Az már az eddigiekből kiderült, hogy nekünk több munkánk lesz, hiszen néhány bűncselekmény szabálysértési cselekménnyé minősítése folytán azok elbírálása tanácsi hatóságok feladata lesz. Minthogy azonban a szabálysértési eljárás gyorsabb és haté­konyabb, gyorsabban követi a jogellenes cselekményt a büntetés, remélem, nagyobb lesz a visszatartó hatása is. Célunk változat­lanul a megelőzés, és ezt kívánjuk segíteni bírságolási tevékenységünkkel is. Szeret­nénk, ha az állampolgárok megértőén segí­tenék a szabálysértési hatóságok munkáját, hiszen valamennyiünk közös érdeke, hogy csökkenjen a társadalmi együttélés szabá­lyait megsértők száma. Köszönöm az interjút. Balogh József KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 'Vasárnapi lINTERJÚ L A A Mit vár az új törvényerejű rendelet- w tői?

Next

/
Oldalképek
Tartalom