Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 23. Szabolcs-Szatmár három egymástól jellegében jól elkülöníthető tájegységre tagolódik. Ezek: a szatmár- beregi síkság, a homokbuc­kás Nyírség és a tiszai hul­lámtér felső szakasza. Ezek a tájegységek eltérő tulajdonságaik, sajátos szép­ségük miatt a természetvé­delmi teendők kijelölésénél egyre több figyelmet érde­melnek. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg 12 országos je­lentőségű természetvédelmi terület van, 2688 hektáros te­rülettel. Ezek: a baktalóránt- házi erdő, a Báb-tava, a bá­torligeti ősláp, a cégénydá- nyádi kastélypark, a dédai erdő, a fényi erdő, a kálló- semjéni Ingó-láp, a Nyíres- tó, a tarpai tölgyes, a tisza- dobi ártér, a tiszaberceli ár­tér és a tiszavasvári Fehér­szik. Kivesző madárvilág megoldható legyen a védett értékek, kastélyparkok re­konstrukciós tervének elké­szítése és a munkák végzé­sére kivitelező vállalat biz­tosítása. Fel kell mérni a megye te­rületén azokat a természeti értékeket, amelyeket helyi értékként érdemes és szüksé­ges védetté nyilvánítani. Az eddigi felmérések er­re inspirálnak az alábbi te­rületek: a kocsordi park, a nagydobosi és az ököritófül- pösi gyermekotthon parkja, az anarcsi, az eperjeskei, a pusztadobosi, a szabolcsve- resmarti, a tuzséri kastély­parkok, a tiborszállási va­daskert, a Koportyok, az ófe­hértói erdő, a nyíregyházi páfrányerdő, a szabolcsbákai öreg hárs, a császlói somfa, a nagyecsedi lápmaradvány, a tiszadobi emlékművek kör­nyéke, az újfehértói orhide- ás rét, a nyírcsaholyi égeres. JÚLIUS 1—14-10 NYÍREGYHÁZÁN Főiskolai előkészítő tábor Július 1-én kezdődik és 14-ig tart a Bessenyei György. Tanár­képző Főiskolán az egyetemi-fő­iskolai előkészítő tábor. Az el­múlt években szerzett tapasztala­tok alapján ebben az évben is magyarból, történelemből, mate­matikából. fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból és orosz­ból szervezte meg a főiskolai KISZ-bizottság, a megyei tanács anyagi támogatásával, azok ré­szére, akik év közben is rendsze­resen leveleztek a főiskolával és eredményesen oldották meg a feladatokat. A 2 hetes táborban mintegy 120 középiskolás vesz részt szakérdeklődésének megfe­lelő előadáson és szemináriumon. A délelőtti foglalkozásokat a fő­iskola oktatói tartják, majd fő­iskolai hallgatók konzultálnak és vezetnek szemináriumot a dél­utáni programban. Esténként vi­dám sportvetélkedők és különbö­ző kultúrprogramok egészítik ki az aktív tanulást. A PRÁGAI RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSA csütörtök este Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban adott műsort. A csehszlovák együttes a 4. számú általános iskola vendége­ként látogatott el Nyíregyházára. (Mikita Viktor felv.) Patyolat és kozmetika Asszonyok második műszakja Kisvárdán Sok nő dolgozik a Kisvár- dai Ruhaipari Szövetkezet­ben. Legtöbbjükre vár ott­hon a második műszak ezer­nyi gondja, tennivalója ... Velúrkabát — szemétre? Kozma Jánosné női szabó — kilenc éve Budapestről került Kisvárdára — már reggel előkészítette a szeny- nyes ágyneműt: műszak után cserére viszi a Patyolatba. — Három gyerekem van, s velük annyi a tennivaló, hogy szívesen bízom a mo­sás nehezét a Patyolatra. Ezt a szolgáltatást még a fővá­rosban megszerettem, s úgy tudom, népszerű errefelé is. Pólyák Mihályné szalagve­zető, Varga Erzsébet és Orosz Mihályné zakógépészek rész­ben hasonló véleményen vannak; — Aki igénybe veszi a bér- ágynemű-kölcsönzést, tud­tommal elégedett ezzel a szolgáltatással — állítja Po- lyákné. — Bár magam nem tapasztaltam: otthon mosok. Varga Erzsébet egy gondot említ: — Sajnos, a Patyolat nem vállalja a velúrkabátok tisz­títását. Itt Kisvárdán dolgo­zik ugyan egy szűcs, de lega­lább két hónapig hiába ke­restem. Zárva volt. Most dob­jam szemétre a kabátomat? — Amivel nincs gondunk: a cipőjavítás — a kisiparo­sok mellett a cipőipari szö­vetkezetnek is van javító­részlege — s a ruhacsinálta- tás — jól dolgoznak a divat­szalonban, bár nekünk nincs rá szükségünk, tudunk varr­ni — szól közbe Oroszné. Szemüvegért Nyíregyházára Az asszonyok egymás sza­vába vágva összegzik: koz­metika négy van, s több fod­rászat is működik. Mégis előfordul, hogy fél napig tart, míg elkészül egy frizu­ra, olyan nagy a zsúfoltság. S ami elkelne még: egy Ofotért-üzlet. Polyákné indulatosan fejte­geti: — Legközelebb Nyíregyhá­zán található Ofotért-bolt. Ha valaki szemüveget csi­náltat, legalább kétszer be kell mennie a megyeszék­helyre. Nem beszélve arról, hogy a nyíregyházi bolt is rendszerint tömve van. Hogy nálunk mikor lesz ilyen szak­üzlet, arról csak kósza hírek keringenek a városban. Polyákné, Oroszné és Var­ga Erzsébet valamit hallot­tak egy új szolgáltatóház építéséről is. A Gyár utcai lakótelepen már van egy — úgy két éve adták át — pa­tyolat, fodrászat, és csemegebolt benne. gelka, tej­található Új szolgáltató­ház Uzonyi Gábor, a tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályvezető helyettese: — A Felszabadulási lakó­telepen, egy 4 emeletes ház földszintjén kap helyet az új szolgáltatóház. Építése még az idén megkezdődik, s — a tervek szerint — jövő év de­cember 30-ra készül el. Lesz benne ÁBC, fodrászat, ide költözik az Elekterfém szö­vetkezet szolgáltató- és a ci­pőipari szövetkezet javító- részlege. — Nem várunk sokáig az Ofotértra sem. A villamossá­gi bolt helyére kerül, melyet a bútorüzlet üresen maradt épületébe költöztetünk. Az átalakítás megkezdődött, s joggal remélhető, hogy még az idén megnyílik a régen várt szaküzlet Kisvárdán. Házi Zsuzsa Nem mostoha­június 17-én jelent meg Balsáról egy írás a Me­gyénk tájain sorozatban, s ebből az tűnik ki, mintha mostohagyerekként kezel­né a Gávavencsellői Nagy­községi Közös Tanács a társközséget. Pedig az el­múlt éyben épült Balsán egy gázcseretelep. A Raka- maz és Vidéke ÁFÉSZ az idén avat itt egy ABC-áru- házat, falatozóvá alakítja és felújítja az italboltot. Kis­térségi vízműrendszert ad­tak át és vízvezetékkel kö­tötték össze Gávavencsellőt és Balsát. Balsa saját erő­ből jó ideig nem tudta vol­na még a törpe vízmüvet sem megépíteni. A lebon­tott tanácsháza helyett gon­doskodtunk a fogadóórák tartásához szükséges helyi­ségről. A nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára pedig helye­sen: Végső Zoltán Névadó A Kelet-Magyarország- ban június 14-én Névadó címmel kritikai észrevétel jelent meg a tunyogmatol- csi bisztró elnevezésével kapcsolatban. Örömmel ol­vastuk, hogy a cikk írója a bisztró ellátását vendéglő jellegűnek ítéli meg. Egyet­értünk az észrevétellel, ez a bisztrónk valóban meg­érdemli az elnevezést. Mi­vel a tunyogmatolcsi 3. sz. bisztró a gépkocsivezetők és a gépkocsival utazók köré­ben jól ismert, sí község vezetőivel egyetértésben a bisztrót Autós Csárdának nevezzük el. Házias ételek és különböző üdítő italok teszik majd jellegzetessé a csárdát. Szakács József, a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ elnöke Minél előbb el kell érni, hogy egy, a Nyírségre jel­lemző homokbuckás, ezüst­hársas, gyöngyvirágos, töl­gyes, nyír- és égerlápokkal színezett természeti tájon is kialakuljon egy újabb tájvé­delmi körzet. Ez a terület Fábiánháza, Mérkvállaj, Ti- borszállás, Ömböly és Pe­nészlek körzetét foglalná ma­gába, természetesen a bátor­ligeti ősláppal. A helyi érté­kek megóvásában halasztha­tatlan feladatnak tűnik a vé- védettnek nyilvánított par­kok rekonstrukciója, felújí­tása. Keresni kell annak le­hetőségét, hogy helyben is TANÁCSOK NYARALÁSHOZ Gyógyszercsomag és kézmosás Nyári utazásainkat tervezget­ve egészségünk védelmére ké­szülünk fel legkevésbé. Esetleg gyógyszereket, kötszereket ra­kunk a csomagba, de a megelő­zés lehetőségeire kevesen gondo­lunk. A külföldre utazóknak megfe­lelő egészségi állapotban kell lenniük a különböző betegségek kivédése érdekében. Legnagyobb veszélyt a bélfertőzések (hastí­fusz, vérhas) és féregfertőzések orsó és más bélférgesség) jelenti, amelyek meleg égövi országok­ban gyakrabban fordulnak elő, mint hazánkban. Elkaphatunk rovarok által terjesztett fertőző megbetegedéseket is, mint a. ma­lária és sárgaláz. A betegségek megelőzését a higi­énés alapelvek, valamint a védő­oltások szolgálják. Alapvető sza­bály, hogy WC-használat után, étkezéskor, vagy mielőtt élelmi­szerhez, cigarettához nyúlnánk, alaposan, szappannal mossunk kezet, ha lehet folyóvízzel. Kü­lönösképpen ügyeljünk a gyer­mekek gyakori kézmosására, akik nagyrészt földön játszanak, s közben számtalan baktérium és parazita kerül a kezükre. Ellen­állóképességük is kisebb a fel­nőttekénél. * Ismeretlen helyen lehetőleg csak forralt vizet igyunk, esetleg tea, va£y kávé formájában. For­ralt vízzel mossunk fogat. A fő­zés nélkül fogyasztásra kerülő zöldséget, salátát, gyümölcsfélé­iket mártsuk egy percére forrásban levő vízbe. Lehetőleg olyan gyü­mölcsöt együnk, amelynek külső burkát könnyen el lehet távolí­tani anélkül, hogy belső részét fertőzné. Véletlenül se igyunk nyílt felszíni vizekből ( folyó, pa­tak, vagy nyílt kutak). Tejet, tej­terméket csak frissen felforral­va fogyasszunk, s az ezekkel ké­szült ételeket főzzük fel. Veszé­lyesek lehetnek a túrófélék, kré­mek. Fagylaltok közül lehetőleg a gyümölcsalapanyagokat keres­sük. Ne együnk nyers tojást, nyers halakat, rákokat, csigákat. A védőoltások beadására csak előzetes orvosi vizsgálat után ke­rülhet sor, amit ajánlatos utazás előtt 2—3 hónappal lebonyolítani. Minden olyan betegség ellen ol­tást kap az utazó, amelyekre szé­rummal rendelkezünk, és ame­lyeket az adott ország járvány­ügyi helyzete megkövetel. Erre vonatkozó felvilágosítást a KÖJÁLL járványügyi osztályá­tól lehet kérni. Kötelező védőol­tás a veszélyeztetett területekre utazáskor himlő, sárgaláz és ko­lera ellen. Hazaérkezés után bár­milyen panasz esetén keressék fel orvosukat, s közöljék milyen országból érkeztek haza. Lengyel Csabáné járványügyi ellenőr Estére volt nagy dínomdánom Disznótolvajok Béri Sándor 23 éves és Ró­zsa József 40 éves kéki lako­sok, akik egyébként sógorok voltak, az elmúlt év novem­ber 18-án gondoltak egy na­gyot, mikor egyikőjük felve­tette: „Disznót kéne ölni”. A másik nyomban beleegyező- en közölte: „Kéne, ha vóna”. Ezek után tervet szőttek és megegyeztek abban, hogy el­látogatnak Nyírpazony köz­ségbe és ott szétnéznek a tsz sertéstelepén. A déli órákban érkeztek a nyírpazonyi „Zöld Mező” Termelőszövetkezet sertéstelepéhez, a kerékpáro­kat a telep kerítésén kívül hagyták, majd mindketten bementek a bekerített sertés­telepre.' Nem láttak ott sen­kit, mert éppen ebédidő volt. Az egyik karámban meglát­tak egy nagyobb sertést, mely el volt különítve. Bementek a sertéskarámba és Rózsa egy baltával a ser­tést fejen ütötte, de mivel az állat az ütéstől nem múlt ki, Béri Sándor is ütött a baltá­val1. Amikor a sertés már nem mozgott, a két tolvaj megfog­ta a sertést, azt a kerítéshez vitték, majd kívülre dobták, ezek után kisétáltak a telep­ről, a zsákmányt megfogták, majd a közelben levő erdő szélén kettévágták. A sertés ezek után zsákba került, amit a kerékpárral lakásukra vit­tek. Estére már nagy dínom­dánom volt. A disznótor után azonban hamarosan megjelent a rend­őrség, mivel a tsz-telepen észrevették, hogy eltűnt egy tenyészkoca. A két tolvaj nem tagadta, hogy valóban disznót öltek, de azt állították, hogy a kerítés mellett találtak rá és már meg volt dögölve. A rendőri vizsgálat során a sok hazugsággal ellentmondások­ba keveredtek, végül beismer­ték tettüket. A bíróság előtt Béri Sándor és Rózsa József nem nagy eséllyel indult a tárgyaláson, ugyanis mindkettő számláján több hasonló bűncselekmény volt, melyért különböző sza­badságvesztést töltöttek. A bíróság megállapította: mindkét vádlott bűnös visz- szaesőként, jogtalan behato­lás útján társtettesként elkö­vetett lopás bűntettében, ezért Béri Sándort és Rózsa Józsefet 1 év és 2 hónapi szi­gorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, va­lamint a közügyektől 2 évre eltiltotta. A bíróság kimond­ta, hogy feltételes szabadság­ra sem bocsáthatók. (mf) TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET 2688 HEKTÁROK Ősláp és Fehér-szik Helyi értékként tíz objek­tumot tartunk nyilván: a va­jai várkertet, a gávavencsel­lői kastélyparkot, a tiszavas­vári szakmunkásképző inté­zet parkját és a hozzá kap­csolódó erdőt, a kállósemjéni diákotthont és a gyógyintézet parkjait, a kislétai gyermek- otthon parkját, a baktaló- rántházi tbc-szanatórium parkját, a berkeszi és a tisza­dobi gyermekotthonok park­jait, valamint a nagyari Pe- tőfi-fát. Ezek együtt 153 hek­tár területen fekszenek. A jövő feladata, hogy a szatmár-beregi síkságon egy tájvédelmi körzetet alakítsa­nak ki, amely megőrzi a vi­dék jellegzetes arculatát, kárpáti elemekkel színezett erdőit, rétjeit és lápjait, régi népi építményeit, sok tekin­tetben különleges állatvilá­gát. E terület magába foglal­ja a beregi síkságot, Lónya, Tiszakerecseny, Vásárosna- mény térségeit, az ott lévő gyertyános tölgyeseket, mint a bockereki erdőt, valamint a tiszakerecsenyi erdőt. Ez utóbbinak jelentős gím­szarvas állatállománya van. Továbbá Gelénes, Csaroda, Beregdaróc, Beregsurány gyertyános tölgyeseit, a dédai erdő természetes bükk elő­fordulásait, ritka lágyszárú növényeit, tőzegmohaláp- maradványait és a barabási hegyet, Tarpa, Gulács, Tiva­dar gyertyános kőristölgyese­it különleges növényzetével, táji, művészeti és építészeti emlékeivel; Kömörő, Túrist- vándi, Szatmárcseke, Tisza- csécse, Tiszabecs, Magosliget, Botpalád, Kölese, Fülesd, Mánd és Kisszekeres körze­tének természetes erdőtípu­sait, ritka lágyszárú növény­zetét, kiveszőben lévő ma­dárvilágát, hollófészek-tele- peit, építészeti és ipari mű­emlékeit. Páfrány, hárs, somfa Erdősítési program Tájvédelmi szempontból is nagy jelentősége van az erdő szerepének. Pihenési célokat szolgáló erdőt kell telepíteni 1990-ig 1124 hektáron. A leg­nagyobb igény erre Nyíregy­háza, Nyírbátor, Mátészalka és Kisvárda városokban je­lentkezik. „Sétáló” erdőket általában a pihenőerdők köz­vetlen szomszédságában ér­demes kialakítani. A tervidő­szak alatt a meglévő erdők­ben 520 hektár, az új telepí­tésekben pedig 218 hektár sé­tálóerdő vár kialakításra. Ki­rándulóerdőből mintegy 4000 hektárra van szükség. Ebből 1700 hektár a meglévő erdők­ben már rendelkezésre áll. Az erdőknek biztosítaniuk kell az élővilág fenntartását, különösen a vadon élő, ki­halóban lévő állat- és nö­vényvilág fennmaradását, melyek felbecsülhetetlen génalapot jelentenek nem csak a megye, de az emberi­ség számára is. Jelentős ter­mészeti értékként tartjuk számon megyénk területén a 160 darabos gímszarvas törzs- állományt. Jelentős, mintegy 8 ezer az őzek száma. Ezek­nek az állatoknak természe­tes élettere az erdő. De to­vább kell folytatnunk a táj- és természetvédelmet, az er­dősítéseket, a fásításokat, az élővilág óvása, a talajvé­delem, a vízvédelem, ezzel együtt a termelés biztosítása miatt is. Természeti kincse­inkkel csak így tudunk el­számolni az utókornak. Sigér Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom