Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
Kénünkön: a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly üdvözli Kádár Jánost. (Kelet-M agyarország telefotó) A delegációt a zászlódíszbe nista Párt Központi Bizottsá- öltözött szófiai repülőtéren gának első titkára, az államünnepi külsőségek között bú- tanács elnöke, Sztanko Todo- csúztatták. Ott volt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu- (Folytatás a 4. oldalon) Fock Jenő látogatása Mátészalkán Befejeződtek a hivatalos tárgyalások — Kulturális és tudományos együttműködést írtak alá A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség hazaérkezett Szófiából A dinamikusan fejlődő magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok alakulásában számottevő szerepet játszó intézményt keresett fel szerdán délelőtt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát és a társaságában lévő Todor Zsivkovot, a BKP Központi Bizottságának első titkárát, az államtanács elnökéi nagy tapssal köszöntötték a szófiai elektromos és motoros targonca tervező intézet kapujában összegyűlt dolgozók. A vendégeket Toncso Sak- rov gépgyártási miniszter kalauzolta végig a kísérleti műhely gépsorai, s a laboratórium műszerei között. Kádár János nagy érdeklődéssel figyelte a gépeket ..gyötrő” próbapadokat: minden targoncát, mielőtt az intézetet elhagyja, alapos terheléssel vizsgáztatnak. A jó minőséget bizonyítandó, a magyar vendégeknek megmutatták azokat a klímakamrákat is, amelyekben a legszélsőségesebb hőmérsék- letingazodásokat is állniuk kell a szállító-emelő berendezéseknek. A legtöbb típus a magyar gyárakban, üzemekben is jól ismert. Még egy rögtönzött termékszemle a csaknem ezer embert foglalkoztató intézet udvarán! A legújabb konstrukciók mozgékonyságát, „tudását” mutatták be a magyar vendégeknek. /van Karaivanov, a pártbizottság titkára és Georgi Gebrgiev igazgató tájékoztatta a magyar küldöttséget az intézet tevékenységéről, az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Az intézet munkásai ajándékkal búcsúztak: átnyújtották Kádár Jánosnak a legújabb konstrukciójukat, a Rekord— 2 elnevezésű targonca makettjét. Kádár János és a magyar párt- és kormányküldöttség látogatásának emlékét az intézet vendégkönyvébe bejegyzett sorok őrzik. Délben a bojanai rezidencián aláírták a magyar—bolgár kulturális és tudományos együttműködési megállapodást. A dokumentumot — amely újabb lendületet ad a tárgyalások során is kedvezően fejlődőnek értékelt kulturális, tudományos kapcsolatainkat és együttműködésünket további területekre terjeszti ki — Púja Frigyes és Petr Mla- denov a két ország külügyminisztere látta el kézjegyével. (A magyar párt- és kormány- küldöttség látogatásáról közleményt hoztak nyilvánosságra, melyet lapunk 4. oldalán közlünk.) Eredményekben gazdag, a testvéri magyar—bolgár barátságot minden mozzanatával újólag demonstráló hivatalos, baráti látogatását befejezve szerdán délután elutazott Szófiából a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Mátészalkára érkezett. A vendéget a városi-járási pártszékház előtt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Forgács András, a mátészalkai városi-járási pártbizottság első titkára, Lánczi János, a városi ta- náos elnöke és dr. Szabó József, a járási hivatal elnöke fogadták. A székházban a párt városi-járási végrehajtó bizottsága tagjaival találkozott Fock Jenő, ahol dr. Forgács András adott tájékoztatót Mátészalka város és a járás politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről. Mátészalka várossá válásával indult meg az iparosodás: olyan új gyárak létesültek az elmúlt tíz évben, mint a Magyar Optikai Művek gyáregysége, a Budapesti Finomkötöttárugyár üzeme, á Szatmár Bútorgyár és egy sor kisebb üzem. Az iparban több mint 9 ezer fő dolgozik. Az elmúlt esztendőben az 1977. évitől 18 százalékkal termeltek többet. A többlet 95 százaléka a munka termelékenységéből ered. Mátészalka ipari termelése több mint 3 milliárd forint volt a múlt évben. A vállalatok az export tervüket 12,6 százalékkal teljesítették túl. Javult a munka- szervezés, csökkent a fluktuáció. Egyetlen év alatt 17 százalékkal csökkent az igazolatlan munkanapok száma. Tovább javult az eszköz-kihasználás, városi szinten a műszakszám kettő. Feladatként említette a városi pártbizottság első titkára: a minőségi követelmények teljesítését, a munkássá válás sokoldalú segítését, politikai, nevelési, képzési feladatok megvalósításával, valamint az exportarány növelését és a folyamatos termékcsere végrehajtását. A járásban a Szamos menti Állami Tangazdaság és 18 termelőszövetkezet képviseli a szocialista nagyüzemi gazdaságot. A többszörösen kitüntetett állami gazdaság küKorom Mihály beszéde az országos kommunista sportaktiván Napirenden: a magyar testnevelés és sportmozgalom helyzete, a fejlesztés feladatai Kommunista sportaktívára gyűltek szerdán a Magyar Néphadsereg Művelődési Házába mindazok, akik az ország testnevelésében és sport- mozgalmában érdekeltek. A kommunista sportaktíva résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Bor- bándi János miniszterelnökhelyettest, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője üdvözölte, majd felkérte Korom Mihályt, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meg a testnevelési és sportmozgalom helyzetével, fejlesztésének feladataival, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1979. március 27-i határozatában foglalkozó referátumát. A sport ügye társadalmi kérdés Korom Mihály elöljáróban emelékeztetett arra, hogy a testnevelés és sport legfontosabb kérdéseivel foglalkozó országos kommunista sportaktíva legutóbb 1965-ben gyűlt össze, s hogy csaknem másfél évtized elteltével szükségessé vált a kialakult helyzet áttekintése, a megoldásra váró feladatok megtárgyalása és egységes értelmezése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZMP mindenkor a jelentőségének megfelelő figyelmet fordított és fordít a testnevelés és sport ügyére, mert azt nagy fontosságú társadalmi kérdésnek tartja. A párt módszeresen és rendszeresen foglalkozik társadalmunk e fontos területével és politikai határozatával előmozdítja a további fejlődést. Legutóbb ez év márciusában tűzte napirendre a Politikai Bizottság a testnevelés és sport- mozgalom időszerű kérdéseit. A továbbiakban rámutatott : a szemléletformálódás nyomán az utóbbi években minden területen fokozott figyelem fordul a tömegsportra, folyamatosan nő a testedzésben részt vevők száma, így a sikeresen beindult „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalomban egy év alatt több mint 900 ezren szereztek valamilyen jelvényfokozatot, nagy népszerűségnek örvendtek a tavalyi országos sportnapi rendezvények, idén pedig a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatos sportesemények. Az élsportban nagyszerű eredményeket értek el a kajak-kenu, a vízilabda, a sakk, az asztalitenisz és a kötöttfogású birkózás képviselői, sok mindenben példát mutattak. Többek között azzal, hogy azokon a területeken, ahol módszeresen, rendszeresen felelősséggel és lelkiismeretesen foglalkoznak az ügyekkel, ott az eredmény nem is marad el. Korom Mihály köszönetét mondott a magyar testnevelési és sportmozgalom mindazon részeseinek, a hivatásos és társadalmi munkásoknak, a sportolók nagy táborának, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez. Javítani az edzők — sportolók kapcsolatait — Tény azonban, hogy a tömegsportra még mindig nem jellemző általánosan a rendszeresség, a folyamatos szervezés — folytatta. — A rendelkezésre álló létesítmények sokszor kihasználatlanok, az élsportban pedig számos sportágban nem tudtuk tartani a nemzetközi szintet, néhány jelentősebb egyesület eredményei az anyagi támogatás emelkedése ellenére is visszaesett. Sok kívánni valót hagy maga után az edzők és sportolók kapcsolata, együttműködése, a nevelőmunka, s nincsenek kellően hasznosítva a tudományos kutatá(Folytatás a 8. oldalon) A mátészalkai városi-járási pártbizottságon dr. Forgács András tájékoztatta a vendéget. A MOM-ban az üzemlátogatás során Fock Jenő elvtársat a Salvador Allende Szocialista Brigád vezetője, Tardi Pálma virággal köszöntötte és megkérte, hogy jegyezze be nevét a brigádnaplóba. (Elek Emil felvételei) lönösen jeleskedik az almatermesztésben és az állattenyésztésben. Évente mintegy 2500 vagon almát termelnek, amelyek nagyobb hányada exportra megy. A termelőszövetkezeteknek több mint 70 százaléka kedvezőtlen adottságú. Az utóbbi években koncentrációval és művelési ágak változásával sokat javult a termelő- szövetkezetekben a gazdálkodás. Gond, hogy a szarvasmarha-ágazatban sok abrakkal állítanak elő egy kiló húst, a tejtermelésben is javítani szükséges a takarmányfelhasználáson. Ezzel szemben a sertéshúst olcsóbban, kevesebb abrakból termelik, mint a megyei átlag. A városfejlesztésről Forgács András többek között elmondta, a negyedik ötéves tervben 1700, az ötödik ötéves tervben pedig 1550 lakás épült, illetve épül meg. Jelentősen fejlődött a gyermekintézmény-hálózat, a vízellátás megoldódott. Megépült egy új gépészeti szakközépiskola, egy 200 és egy 60 fős kollégium. A kórház 180 ágyas pavilonnal bővült. A város egyik évtizedes égető gondja a kis befogadóképességű, korszerűtlen vasútállomás újjáépítése. Általában a városban a tervezett fejlesztések megvalósulnak, a lakosság nagy szorgalommal vesz részt a társadalmi munkában, a város szépítésében, fejlesztésében. A beszámolót követő eszmecsere során Fock Jenő többek között elmondta: nyolc évvel ezelőtt járt a fiatal városban, akkor még az iparosítás első lépéseit tették meg, és ma a dinamikus fejlődés során országosan is említésre méltó iparral rendelkeznek. Megkapó ahogyan az értelmiség száma nőtt a városban. Elmondta: a 15 éves iparfejlesztési tervben, amely 1961- ben kezdődött, elsősorban a mennyiségi fejlesztésen volt a hangsúly. Az iparosodás ott volt nagyobb ütemű, ahol korábban kevés iparral rendelkeztek. Ezt az utat tovább nem járhatjuk. A következő években fejlesztés ott történik, ahol a beruházott eszközöket hatékonyabban tudják működtetni és olyan terméket állítanak elő, amelynek piaca van. A fejlesztési rangsorolásnak tehát ez az útja. Üj beruházásra csak azok számíthatnak, akik bizonyítani tudnak, a kívánt feltételeknek megfelelnek. Szabolcs-Szatmárnak bizonyos helyzeti előnye a fenti feltételek biztosítása mellett lehetséges, mivel a nyersanyagot szállító Szovjetunióval határos. Mint például a fafeldolgozás — amelyben már eddig is szép eredményeket értek el — itt tovább fejleszthető. Helytelen lenne a nyersanyagot az ország másik végébe szállítani, ha itt is van feldolgozókapacitás. Fock Jenő érdeklődött az egységes városi-járási pártvezetés gyakorlatáról. Megelégedéssel fogadta azokat az érveket, amelyek az egységes vezetés mellett szólnak. Több kérdést tett fel a differenciált ipari fejlődésről, a munkaszervezés, munkafegyelem, a béregyenlősdi problémáiról. Külön dicsérte azt az iparkodást, ahogyan a város és az ipari üzemek vezetői, elsősorban az Ipari Szerelvénygyár törekszenek a KGST-n belüli szakosodásra. A pártbizottsági megbeszélés után városnézésen vett részt Fock Jenő, majd délután a Magyar Optikai Művek gyáregységében folytatta a látogatást. Az üzemben Biró Miklós igazgató és Szilágyi Dezső, a pártvezetőség titkára fogadták, illetve kalauzolták a vendégeket. Üzemlátogatás után az 1200 főt foglalkoztató gyáregység életéről, a termelés alakulásáról Biró Miklós igazgató tájékoztatta a vendéget. A gyáregység 1975-höz képest a termelését 2,4 szeresére, az exporttervét 3,2 szeresére növelte, 1,4 szeres létszámnövekedéssel. A fiatal üzemben elért eredményekről elismeréssel szólt Fock Jenő, majd a Budapesti Finomkötöttárugyár városba települt üzemébe látogattak. Itt Széplaki László igazgató és Kovács Béla alapszervezeti titkár fogadta a vendégeket A kötöttárugyárban tett látogatással véget ért Fock Jenő szerdai programja. || KeletHbgyarnrszáfl | XXXVI. évfolyam, 143. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 21., csütörtök
