Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
1979. júnitíS 2. KELET-MAGYAROR8ZÁG 7 GYERMEKVILÁG GYERHEKPOSTA Látogatás a vasútnál, kirándulás Lillafüredre Tartalmas beszámolót küldtek a Gyermekpostához a Nyíregyházi 13. számú Általános Iskola hatodik osztályosai. ,,Már ötödik éve, hogy kapcsolatban állunk a MÁV-állomás dolgozóival, KISZ- eseivel. Ez az együttműködés sokféle formában nyilvánul meg. Legutóbb például a gyermeknapon a KISZ-fiatalok Lillafüredre vitték kirándulni a rajunkat — nagy élményt szerezve mindannyiunknak. De máskor sem feledkeztek meg rólunk. Üzemlátogatáson voltunk a vasútnál — pályaválasztási tanácsadást is hallgattunk. A raj több tagja részt vett már a KlSZ-gyüléseken, megismerkedhettünk a KISZ-esek életével, munkájával egyaránt. A forradalmi ifjúsági napokon közös vetélkedőt rendeztünk. Emlékezetes a hulladékgyűjtés, ahol segítettek nekünk a KISZ-tagok, s az így keresett pénzből anyák napjára vásároltunk ajándékokat szüléinknek. Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani az alállomás fiataljainak!” Szívesen helyet adunk a levélnek, s várjuk, hogy más úttörőrajok is beszámoljanak a Gyermekpostában hasonló kapcsolataikról, élményeikről. Bodnár István: Ezüstvályú Szil, szál, szonda száll. Aluszol-e már? Fönn az égen ezüstvályu csillag-csoda száll. Törd a fejed A MÜLT HETI GYERMEKREJTVÉNY NYERTESEI: Bónis Gyula Márk, Csomáli Angéla Papos, Kiss Katalin Nyíregyháza, Margitai Csaba Fehérgyarmat, Pótor Zoltán Szamoskér. Vincze Andrea Jánkmajtis, Krakó Edit Tiszavid. (A helyes megfejtés: Sárospatak, Gyula. Debrecen, Szeged.) Ecsettel, ceruzával Tizenöt gyerek jár rendszeresen a Nyíregyházi 15. számú Általános Iskola rajzszakkörébe — mindannyian ötödik vagy hatodik osztályosok. Sokféle technikával munkálkodnak a gyerekek, alaposan megismerkednek a rajzolás-festés műhelytitkaival. Munkájuk eredményét dicséri, hogy nemrégiben a megye egyik nevelőotthonának ajándékoztak több linómetszetet, hogy azokkal tegyék hangulatosabbá az állami gondozott gyermekek otthonát. „Juhász” — Kalenda Mihály hatodikos tanuló metszete. •A Képek a gyermeknapról Host láthatod a természetben Munkában a szakkör tagjai. (Gaál Béla felvételei) Úttörő kéktúra Hazánk hegységeiben 910 km hosszan húzódik az országos kéktúra jelzés, Sümegtől a Nagy-Milicig. A Magyar Természetbarát Szövetség ennek rövidített változatát, 300 kilométeres távot hirdetett meg az úttörők részére. A 910 km-es túra nyolc nagyobb távegységre osztható: Balatonfelvidék, Bakony, Vértes-Gerecse, Pilis—Budai-hegység, Börzsöny—Cserhát, Mátra, Bükk—Aggteleki hegység, Cserehát—Zempléni hegység. A résztvevő úttörőknek egy-egy tájegységben legalább 50 km- es túrát kell megtenniük, így elnyerik az úttörő kéktúra tájegység jelvényt. Ha összteljesítményük eléri a 300 kilométert, akkor kapják meg az úttörő kéktúra jelvényt. Egy-egy csapatnak legalább hat főből kell állnia. A túrázó egységet az úttörőraj vagy a természetjáró szakkör szervezheti. Meg kell vásárolnia minden résztvevőnek Az országos kéktúra útvonala című igazoló füzetet. Ez az Ezermester és Üttörőboltokban kapható. A füzetet a kijelölt ellenőrző pontokon kell bélyegeztetni és dátummal ellátni. A túraútvonalakat be lehet járni vándortáborozás keretében, iskolai szünetekben vagy a vakációban szervezett több napos kirándulások alkalmával, vagy a nyári táborból természetjárások során. Ha egy-egy 50 km-es útvonalat bejártatok, vagy már a 300 km-t teljesítettétek, a túra vezetőjének írásbeli jelentést kell készítenie. Ezt aláírja a csapatvezető, s elkülditek a Magyar Természetbarát Szövetség címére: 1054 Budapest, Rosenberg házaspár u. 1. A jelentésben írjátok meg az úttörőcsapat címét, a túrákon részt vevők nevét, a programot, a jelentősebb tűraesemé- nyeket. Küldjétek el a kéktúra igazolófüzeteket és a túráról készített közös naplót, rajzokat, fényképeket. A kéktúra jelvényeket a Magyar Természetbarát Szövetségtől kapjátok meg. Ezt az úttörőigazolvány szakpróba rovatába is bejegyzik. Gyárfás Endre: Á hét Hetvenkedem hétfőn: korán kelek kedden, szántok-vetek szerdán, csordát hajtok csütörtökön, pendelyt varrók pénteken, szüretelek szombaton, vígan vagyok vasárnap! Kitűnően sikerült a mátészalkai gyermeknap rendezvénysorozata: az egyik legkedveltebb színhely az aszfaltrajzverseny volt a délutáni majálison. A rajzok témája a nemzetközi gyermekév volt, kiki a maga fantáziája szerint „vethette aszfaltra” elképzelését. A nyírbátori gyermeknapon kéte zer gyerek és szülő vett részt. A délutáni vásáron nagy sikerük volt a kállósemjéni gyerekek által készített ajándéktárgyaknak. A képen: áll a vásár. (Kósa György felvétele) A gyurgyóka Sokfelé találóan méhészmadárnak is nevezik hazánk e gyakori, rendkívül színpompás tollazatú faját. Termete kb. gerle- nagyságú. Hajlott, hosszúkás csőréről, megnyúlt középső farktollairól, de legfőképpen ragyogó tollníhájáról egykönnyen felismerhető. Torka fényes narancssárga. Begye és hasa élénk kékeszöld, míg hátoldala rozsdavörös, szárnyain 'két barnássárga folttal. Meredek, háborítatlan homokfalak környékén járva, ha arra alkalmas fészkelőhelyet talál, szinte mindenhol megtelepszik. Lágy duruzsoláshoz hasonló énekét a levegőben nyilallva is hallatja. Ha türelmesek vagyunk és figyeljük, megláthatjuk, amint a homokfal meredek részébe maga vájta fészkére száll. 1—2 méter hosszú járaton keresztül jut el tágasabb üregbe, ahová tojását rakja. Igen érdekes látvány, amint ezt a madárvilágiban máshol is előforduló „lakóhelyet” készíti. Mint egy kis bombázó, úgy zuhan bele a falba, mindig egy- egy kis darabka homokrögöt kiszakítva. Méhészetek közelében való megtelepedése valóságos csapás. Táplálékának nagy részét ugyanis legyek, darazsak és ha teheti, méhek teszik ki. A méhcsaládok kitelepítését megelőzően, figyelmes körültekintéssel, de semmi esetre sem a madár elpusztításával elkerülhetjük, hogy rövid időn belül szinte csak a kaptár maradjon. Ugyanis .ha nagyfelületű homokfalat talál, rendszerint telepesen fészkel, s ez esetben méhpusztí- tása is jelentős lehet. Agárdy Sándor A farkastól tanultam Valamikor réges régen jó barátságban élt a róka, az oroszlán és a farkas. Kiválasztottak egy nagy barlangot és elhatározták, hogy ott együtt fognak enni. Mindennap külön-külön jártak vadászni, az elejtett vadat pedig hazavitték. Egy nap a ravasz róka fölfalta a zsákmányt, és üres kézzel állított be a barlangba. A falánk oroszlán se vitt haza semmit. Csak a farkas hozta elejtett birkáját, galambját és egy fürjet. Amint az oroszlán meglátta a zsákmányt, megparancsolta a farkasnak, hogy tegye középre, s így szólt hozzá: — Hadd lássuk, hogyan osztod el hármunk között ezt a három állatot! A farkas az oroszlánnak adta a birkát, magának a fürjet, a galambot pedig a rókának. — Azt hiszem, barátaim, testvériesen osztottam el. A falánk oroszlán akkorát csapott mancsával a farkasra, hogy nyomban elpusztult. Azután a rókához fordult, hogy most ő ossza el a zsákmányt. A róka először a galambot vetette az oroszlán lába elé, és így szólt: — Ez uraságod reggelije. Azután a fürjet: — Ez meg a früstök uraságod- nak. Végül a birkát is az oroszlán lába elé vetette: — Ez pedig, hogy jóllakjék uraságod. Az oroszlán meg volt elégedve ezzel az osztozkodással. Megkérdezte a rókát, hogy kitől tanulta. A róka a kinyúlt farkasra mutatott : — Ettől a szegény farkastól tanultam, akit te egyetlen csapással leterítettél — felelte. (Tasnádi Edit fordítása) Hamupipőke Romhányi József mesejátéka a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gyermekszínpadának előadásában Fényképezte: Elek Emil HAMUPIPŐKE: Enyém volt ez! Kedves gerlék ajándékba hozták nem rég. De ha kérik, nekik adom, én már többé nem hordhatom. Lábam táncra úgy sem szökken, míg 6 lenn ül a börtönben. BOLOND: És mér fogoly az ebadta? HAMUPIPŐKE: A mostohám bezáratta. Elfogta a Pitvarmester. KOVÁCS: Mifajta az a legényke, hogy szived úgy eped érte? HAMUPIPŐKE: Mézesbábos inasféle, vidító a kedvessége... KOVÁCS: Külleme milyen forma? Talán éppen ilyen volna? HAMUPIPŐKE: ő az! És nincs láncraverve! ÖTZSÁKNÉ: Nicsak! Itt az az átkos mézesbábos, az a csaló kalácsfaló. PITVARMESTER: Jaj, nem szabad ... fékezd magad ... KOVÁCS: Mézesbábos, súlyos a vád! BOLOND: Engedd, hadd védje meg magát! GÁSPÁR: Bevallom én minden vétkem! Majdnem a rossz útra tértem. Ez a lányka igen tetszett, de jött egy más, jött a legszebb sziromruhás tündérálom, megláttam a fényes bálon. Fejem kábult, hogy rámnézett, pillantása megigézett, és a szédült bűvöletben őt már majdnem elfeledtem. Most már bánom, már sajnálom, örülök, hogy újra látom. KOVÁCS: És milyen volt az a másik? GÁSPÁR; Mint ő! A megszólalásig! Ha megbocsát, boldog leszek, gyere kedves, nyújtsd a kezed ... KOVÁCS: Várj még! Nem jött el az óra, semmiféle kézfogóra. BOLOND: Titokzatos mese, furcsa! A topán a titok kulcsa! Ez kisebb vagy két hüvelykkel! Nesze szép lány, ezt is vedd fel! ARANYKA: Ne, ne kelljen! ÖTZSÁKNÉ: Dobd ki, dugd el, semmi kincsért ezt ne húzd fel! KOVÁCS: Parancsolom, s ha ez kevés, majd követi a büntetés! ÖTZSÁKNÉ: Jaj, most mi lesz? Most pórul jár! GYÖNGYIKE: Úgy kell neki, hiába is erőlteti. Ezt te ugyan fel nem veszed. ÖTZSÁKNÉ: Tartsd a szád, te eszeveszett! GYÖNGYIKE: A másikat kicibálta, bőrét tágra ráncigái ta! ARANYKA: Árulkodás! GYÖNGYIKE: Irigy, gonosz! ARANYKA: Jaj, hogy karmol! GYÖNGYIKE: Harap, pofoz! ÖTZSÁKNÉ: Jaj,' jajaj, térjetek eszetekhez, mit ci- vódtok, veszekedtek! BOLOND: Vígan telik majd a nap, három bolond hajbakap! KOVÁCS: Elég legyen! Csituljatok, rossz asszony, egy percet adok ha bevallód minden vétked, talán megbocsátunk néked ... BOLOND: ítélj király! Sújtsd a porba! Ez itt ördög — az boszorka! ÖTZSÁKNÉ: Te meg bolond, ügyefogyott... jobb ha szád is befogod. GÁSPÁR: Ezt már ne tűrd, Felségapám! KOVÁCS: Palástod már rádadhatnám! Érjen véget végre most már a maskarás álarcosbál. ÖTZSÁKNÉ: Jaj! A király! Irgalom, kegyelem! ARANYKA: Jajjajajajaj! Mi lesz velem? GYÖNGYIKE: Nézd csak, herceg lett a bábos! KOVÁCS: Ugye milyen mulatságos? Én meg kovács, takács, szakács. (Folytatjuk) o
