Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 16. Gyalogolni jó — a nagyvilágban Műfordítók vallomásai Móricz Zsigmondról Huszonöt nyelven olvashatók Móricz Zsigmond művei a világ szinte minden táján. Megyénk nagy írószülöttének legjobb alkotásait megismerhették a távoli országok lakói is, hála azoknak a műfordítóknak, akik nem kis nehézségek árán megbirkóztak a művek átültetésével hazájuk nyelvére. Velük beszélgettünk a Nyíregyházán lezajlott nemzet­közi műfordítói tanácskozás szünetében. Testvérlapjaink írják Rokonok, Sárarany — oroszul — Miért éppen Móriczot választották? Nehéz-e fordí­tani műveit? — kérdeztük Oleg Gromovot és Iván Sali- mant, akik a szovjet olvasó- közönséghez vitték közel Mó­ricz regényeit és elbeszélése­it. Oleg Gromov a Szovjet Irodalom szerkesztője először azt említette, hogy Móricz még életében ismertté vált a szovjet közönség körében, de igazi népszerűsége a máso­dik világháború után követ­kezett a tematikus és sok színű szovjet könyvkiadás eredményeként. — Iván Salimannal együtt 1954-ben kezdtük Móricz mű­veinek fordítását, a Roko­nok at és a Pillangót. De az első próbafordításom még 1949-ben volt, amikor a Sár- arany című művét sikerült átültetni orosz nyelvre. Ek­kor kerültem Móricz és hő­sei, így Túri Dani bűvköré­be. Ez azóta is tart. Nem könnyű Móriczot fordítani, arra törekszünk, hogy a szovjet olvasók még széle­sebb köre szeresse meg a nagy magyar írót. Iván Saliman Móricz tö­mörségét említi, néha három­négy szavas mondatát kell „áttenni” az adott nyelvre, s ez igen nehéz feladat. Egy régi vágyát is említi: —- Hogy őszinte legyek, én elsőnek szívesebben fordítot­tam volna a „Betyár” című regényt, de a kiadó fonto­sabbnak tartotta a már em­lített műveket, amelyeket Oleg Gromovval fordítot­tunk. Azóta se mondtam le róla, már félig kész is, remé­lem sikerül megjelentetni, hisz a szovjet olvasóközön­ség bizonyára szívesen olvas­ná Móricznak ezt a kiváló alkotását is. Nikolinka „gondjai" Móricz egyik bolgár rajon­gója, kiváló műfordítója Ni­kolinka Atanaszova, aki az író legszebb elbeszéléseivel kezdte ismerkedését. Először ő is „csak” olvasója volt mű­veinek ... — Egészen más olvasni és más hozzálátni a fordításhoz — mondja a magyarul töké- letesesn beszélő bolgár mű­fordítónő. Mi okozza a leg­nagyobb gondot? Olyan ki­fejezések, mint az egyik mű­vében a hátulütő fa, aminek a bolgár megfelelőjét igazán nehéz megtalálni. De áz sem könnyű, hogyan fordítsam le ezt a mondatot: „amikor debreceni nagybotos diák voltam”. Mi az, hogy nagy­botos diák? Sok ilyen sajátos kifejezés akad, ezért is örü­lök, hogy eljöhettem arra a vidékre, ahol Móricz gyer­mekkorát töltötte és ahol kedvenc figurái éltek. Nagy segítség ez a műfordítói munkában... „Szeretem a magyar irodalmat" A lengyel olvasók Tadeus Fangrat és Tadeus Olszansz- ky műfordítói munkássága A nyíregyházi Centrum, a Kelet és a Nyírfa áruházak konfekció- és kötött divat­osztályain ebben az évben mintegy 350 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Ennek majdnem a fele gyer­mekruhákból származik. A tavaszi szezonban hi­ánycikként jelentkeztek a fiú és lányka, valamint a ka­masz jersey-nadrágok, bal­lon alapanyagból készült ka­bátok, sportruházati áruk. Nem tudták kielégíteni az igényeket sötétkék és általá­ban sötét színű öltönyökből. Nagyon gyenge volt az út- törőöltözet-ellátás. Ezeknél a ruhaféleségeknél ígéret sincs az ellátás javulására. Hasonlóan rossz a kínálat fe­hér zoknikból, harisnyanad­rágokból. A különböző mére­tű gyermekmelegítőkből is révén ismerkedhettek meg Móriczcal. Tadeus Olszansz- ky — ő is kitűnően beszél magyarul — a Hét krajcár fordítását említi elsőként. — A legnehezebb az elbe­szélés hangulatának átvitele volt. Az, hogy megőrizzem az elbeszélés kissé humoros, egyben tragikomikus hangu­latát és végül az utolsó mon­dattal sikerüljön elérni azt a hatást, amit az író elért, amikor megírta művét. A közelmúltban a varsói ma­gyar kultúra házában az egyik neves színészünk adta elő a művet, épp a Móricz- centenárium alkalmából, nagy sikerrel. Mi foglalkoztatja jelenleg? — Móriczon kívül érdekel­nek Krúdy Gyula művei és a mai magyar alkotók is. Je­lenleg Balázs József egyik kisregényének, „Fábián Bá­lint találkozása a jóistennel” fordításán dolgozom. Szere­tem a magyar irodalmat. Én 1943-ban lengyel menekült voltam Magyarországon, a magyaroknak köszönhetem, hogy élek. Törleszteni akarok az adósságomból... rapszódikus a nagykereske­delmi vállalatok szállítása. Elvétve akad az üzletekben a nyár elején igen keresett kamasz forrónadrágokból. Fürdőköntösökből is szagga­tott az ellátás, és a választék is hiányos. Továbbra is minősíthetet­lenül rossz az áruházakban a gyermekcipő-ellátás. Nem­csak a választékkal van baj, de a mennyiséggel és minő­séggel is. Sok a jogos rekla­máció. Bébicipőkből a 30-as nagyságig szinte alig kapnak az üzletek. Szandálból is foghíjas a választék. A 23— 26-os számig a száras-fűzős cipők polcai szinte állandó jelleggel üresek. Egyre töb­ben szeretnének vásárolni gyógybetétes gyermeklábbe­liket, de ezekből a nagyke­reskedelmi vállalatok igen ritkán szállítanak, (sigér) OTP-lakások átadás előtt 654 OTP-lakás épül idén Szabolcs-Szatmár megye városaiban és nagyközségei­ben. A kivitelezők teljesítik a szerződésben vállalt köte­lezettségüket, így az első fél év végén időarányosan ke­rülnek átadásra a lakások. Nyíregyházán idén 475 ilyen lakást vehetnek bir­tokukba a tulajdonosok. A vasútállomás közelében százötven lakás épül a taka­rékpénztár beruházásá­ban, itt az első harminc la­kást várhatóan még ebben a hónapban átadják rendelte­tésének. A Rákóczi utcán 186 lakás építése van folyamat­ban. A körút IV. szakaszá­nak építése a befejezéséhez közeledik. A körúton 115 la­kást adott, illetve ad át az OTP. A körút így nem soká­ra elnyeri végleges formá­ját. A nyíregyházi Ságvári te­lepen csak négylakásos, te­lepszerű házakat épít a ta­karékpénztár. Ezeknek a la­kásoknak már megvan a gazdájuk. Mátészalkán, a Keleti la­kótelepen negyvennégy OTP- lakás építése a befejezéséhez közeledik. Ezekbe a lakások­ba még a nyáron beköltöz­hetnek a tulajdonosok. Kis­várdán 30 lakás épül a taka­rékpénztár beruházásával, ezeket a lakásokat jövőre ad­ják át rendeltetésüknek. Nyírbátorban — zömmel az új lakótelepen — az első fél év végéig hatvannégy lakást ad át az OTP. A második fél évben még huszonnyolc ilyen lakás épül a fiatal vá­rosban. OTP-beruházással Tiszalö- kön tizenegy lakás építése van folyamatban, valameny- nyit átadják év végére. Ti- szavasváriban, a Krúdy Gyula utcán 24 lakást adnak át év végéig. Nem kis bosszúságot okoz­nak a járművezetőknek az utak mentén leálló autóbu­szok. A várakozó buszok sok­szor egy egész forgalmi sá­vot is elfoglalnak — nem beszélve arról, hogy az uta­sok többnyire rendezetlenül szállnak ki, akadályozva a közlekedést, veszélyeztetve testi épségüket. A 36-os számú, Polgár— Nyíregyháza vonalon 12, a Nyíregyháza—Nyírbátor kö­zötti úton 8 új megállóhelyet adott át eddig a Közúti Épí­tő Vállalat, egyenként 80— Szennytaszító f n ■■ ■■ I uggonyok Nyolcmillió négyzetméter szennytaszító függöny gördül le a gépsorokról ez év végé­ig a Győri Gardénia Csipke­függönygyárban. A szennyta­szító eljárást a gyár techno­lógusai dolgozták ki. A lé­nyege az, hogy a szintetikus függönyt különleges vegyi fürdőbe mártják, amely a víztaszító műszálat nedvszí­vóvá változtatja, s ezzel le­hetővé teszi, hogy a mosósze­rek hozzáférjenek a szálak közé került szennyező anya­gokhoz. Az eljárás eredmé­nyét úgy is kipróbálták, hogy fáradt olajba — az egyik leg­inkább szennyező anyagba — mártották a hagyományos és az új készítésű függönyt, majd ugyanazzal a mosószer­rel kimosták. A hagyomá­nyos függönyből nem ment ki a szennyeződés, míg az új készítésű percek alatt tiszta lett. (Kisalföld) Tehetség­gondozás A fakultatív rendszerű ok­tatás kísérleteit 1970-től vé­gezték el hazánk 15 középis­kolájában. Tizenhárom azt a változatot kísérletezte ki, amelyben a diákok a harma­dik évfolyamtól választanak érdeklődési körüknek megfe­lelő fakultatív tantárgyakat (ősztől országosan ez a fajta oktatás-nevelés lép életbe). 100 ezer forintos költséggel. A 4-es számú fő közlekedési úton az idén, terv szerint 24 megállót alakítanak ki, me­lyekből 14 már elkészült. A KPM Közúti Igazgató­ság és a Volán 5-ös számú Vállalat szakemberei a leál­lóöblök helyének kijelölése előtt felülvizsgálták az érin­tett útvonalakon a megálló­helyeket. Az utasok érdekei és a forgalombiztonság szem­pontjai alapján volt, ahol új megállókat jelöltek ki. Az autóbuszöblöket közvetle­nül az utak mellett építik. Gondolnak a le- és felszál­lókra is: számukra szilárd burkolatú lelépőket alakíta­nak ki — így esős időben sem kell sárban járniuk. A megállóhelyek előtt új típusú, kék színű, szögletes alakú jelzőtáblákat helyez­nek el. Az elsőrendű utak mentén 1980 végéig, később a megye többi útján is ki­cserélik a táblákat. Megkezdték a 4-es számú fő közlekedési úton néhány nagyobb parkolóhely kialakí­tását is. Itt jelentős nemzet­közi kamion- és autóbusz­forgalom bonyolódik, így nagy szükség van pihenőhe­lyekre. A korábban épült parkolók kicsik: egyszerre 1 —2 kocsi várakozhat rajtuk. Az új leállóhelyeket széles, zöld sáv választja el az út­tól. Ezeken egyszerre 10 sze­mélygépkocsi és 4 kamion fér el. Többnyire erdős, fás szakaszokon kap helyet a parkoló, ahol asztalok, padok szolgálják a pihenő utasok kényelmét és szeméttárolókat is felszerelnek, (h) A Budapesti Radnóti Miklós és a Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban pedig egy­mástól is eltérő kísérleteket végeztek, amelyek alapvető­en abban különböztek az elő­zőtől, hogy már az első osz­tályokban elkezdődött az úgynevezett fakultáció. Szol­noki tapasztalat, hogy az el­ső félév elég a „szintrehozás- hoz”. A diákoknak lehe­tőséget adtak arra, hogy , fél­évkor és év végén választhat­tak másik fakultatív tantár­gyakat. Akik vállalták, előre­hozott vizsgát tehettek, s mi­vel felmentést kaptak az il­lető tantárgyból az óraláto­gatás alól, több idejük ma­radt elmélyült tanulmányo­zásra, kutatásra. Az eredményt jelzik a ta­nulók kiemelkedő szereplései a tanulmányi versenyeken, pályázatokon. A végzett év­folyamok tanulóiból 80—90 százalék tanult tovább. (Szol­nok megyei Néplap) Famatuzsálem Ismét kihajtott és egészsé­ges, üdezöld májusi „levél­ruhájában” díszük a Borsod megyei Ziliz község határá­ban található óriás hibrid­tölgy. A 800—900 évesre be­csült famatuzsálem törzsének kerülete megközelíti az öt és fél métert. Hatalmas lomb­koronája alatt egy szénával megrakott pótkocsis vontató is meg tud fordulni. A ter­mészeti értékké nyilvánított fa környékét kerítéssel vet­ték körül. (Déli Hírlap) Új tv-központ Elkészült az MTV pécsi körzeti stúdiójának fejleszté­si terve. Az új tv-központ Pécs siklósi városrészében épül majd fel. Az épület- komplexumban — egyebek mellett — egy 300 négyzet- méteres játékstúdió, egy 100 négyzetméteres politikai stú­dió és korszerű jszinkronbá- zis kap majd helyet. Az új tv-központ felépülte után a pécsi körzeti stúdió regioná­lis adásokat is sugároz majd. A fejlesztési program meg­valósítására a tervek szerint a VI, ötéves terv időszaká­ban kerül sor. (Dunántúli Napló) Valuta az avaron Vannak az erdőben olyan hulladékok, amiért senki sem hajol meg. Ezek közé tarto­zik a hullajtott agancs, az őzek, szarvasok „trófeái”. A legfrissebb felmérések sze­rint csak a Bakony és a Vér­tes területein évente több százezer agancsot vetnek le a vadak. Tekintélyes meny- nyiségű agancs található pad­lásokon, a lim-lomok között. Nem tudjuk, hogy a világ­piacon jó árat — valutát! — kapnánk érte. Magyar kül­kereskedelmi megbízottak a közelmúltban ajánlatot kap­tak ilyen félredobott, az er­dőben „levetett” agancshul­ladékok forgalmazására. Gyors számítás szerint évi 1—1,5 millió dollárt kap­nánk. (Fejér megyei Hírlap) Tizenötödször a bíróság előtt Hogy mennyit iszik igazán naponta Kóródi János 41 éves szakolyi lakos, azt nemigen lehet megmondani, ő a bíróság előtt napi 4 fél­decit és 4—5 korsó sört val­lott be. Kóródi 1960 óta 14- szer állt bíróság előtt a leg­különbözőbb cselekmények­ért, legutóbbi 1 év 8 hónapi büntetéséből tavaly novem­ber 8-án szabadult. Ez év február 25-én Nyír­egyházán, a Nyírfa téren ólálkodott. Észrevette, hogy az egyik házból egy asszony vízért indult, s mint rutinos tolvaj, arra is felfigyelt, hogy az ajtó nyitva maradt. Kó­ródi beosont az udvarra, az­tán a szobába, meglátott az asztalon egy táskarádiót, és elindult vele vissza az utcá­ra. A kapuban találkozott össze a vizet hozó asszony­nyal, aki megkérdezte, hogy mit keresett ott? Kóródi nem válaszolt neki. Az asszony nyomban ész­revette, hogy eltűnt a rádió, szólt a műhelyben dolgozó férjének, aki utolérte Kóró- dit, de a rádiót csak a rend­őrség segítségével tudta visszavenni tőle. Kóródinak nem csak eny- nyi bűne volt, amikor a bíró­ság elé állt. Februárban élet­társi kapcsolatot létesített egy elvált asszonnyal, akivel egyik délelőtt elmentek a volt férj lakására, kölcsön­kértek egy baltát és be akar­ták törni az ajtót. A szom­szédok ekkor még megaka­dályozták a betörést. Az együttélés rövid ideig tar­tott, Kóródi élettársa vissza­költözött volt férjéhez. Már­cius első napjának éjjelén Kóródi ismét elment volt élettársa férjének lakására, kifeszítette az ajtót, ellopott egy szatyort tele ruhával, egy hajszárítót és egy zseb­rádiót is. A bíróság a visszaeső bű­nözőt másfél év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Korszerűsítik megyénk útjait. Gépi erővel ásnak vízel­vezető árkot Baktalórántháza és Rohod között a KPM Köz­úti Igazgatóságának dolgozói. (Cs. Cs.) Jó volt hallani a nyíregyházi műfordítói tanácskozás minden részvevőjétől, hogy Móricz legjobb alkotásai leküz­dötték a nyelvi akadályokat, az országhatárokat. Móricz „Gyalogolni jó” és más írásai begyalogolják a világot. Páll Géza Hiánylistán a cipő Gyermekruha-ellátás a megyeszékhelyen Parkolók a négyesen Új autóbuszmegállók az utak mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom