Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 137. szám

MA Kereskedelem, vendéglátás, tisztaság (2. oldal) Asszonyok munka nélkül (3. oldal) Napirenden a tavalyi költségvetés és a pénzügyi törvényjavaslat Összeült az országgyűlés Sarlós István felszólalása a nyári ülésszak első napján Finn—magyar barátsági hét 300 tagú küldöttség utazott Helsinkibe Megérkezett Budapestre a finn küldöttség Martin Blix Losonezí Pálnál és Lázár 6yiirgynél Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor a Parlamentben meg­nyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legtöbb államhatalmi tes­tületünk tanácskozásán meg­jelentek: Losonczi Pál, u Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Mik­lós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. A tanácskozá­son részt vettek a KB tit­kárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyok­ban helyet foglalt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt Bélák Sándor, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. Tör­vényhozói testületünk az el­hunyt képviselő érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés résztvevői né­ma felállással adóztak Bélák Sándor emlékének. Az országgyűlés ezt köve­tően tudomásul vette az or­szágos választási elnökség je­lentését az időközi képviselő- választásról; Óvári Miklós é*; dr. Végh György országgyű­lési képviselőt igazoltnak je­lentette ki. Ugyancsak tudo­másul vette az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését a téli ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A továbbiakban Péter Já­nos bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter benyújtotta az ország- gyűlésnek a Magyar Népköz- társaság 1978. évi költségve­tésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Az erszág- gyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A Magyar Népköztársa­ság 1978. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat ; 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Ülésezik az országgyűlés. mázott, ami — több. mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt. Nyereségrészesedést már nem is tudtak fizetni. Gazdaságunk — a külke­reskedelmi cserearányoknak hirtelen és nagyfokú romlá­(Folytatás a 4. oldalon) Faluvégi Lajos beszéde zásra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági le­hetőségeinket. Aránytalanul megnőttek a készletek is. A keresetek növekedésé­nek legnagyobb hányada a vállalati hatáskörben végre­hajtott béremelésekből szár­Az 1978-as gazdasági esz­tendő az ötödik ötéves terv­időszaknak harmadik, mond­hatjuk úgy is: kulcséve volt Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt év­re kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülmé­nyekhez igazodó megvalósí­tását szolgálta. — állapította meg expozéjának bevezetőjé­ben a miniszter, majd átte­kintette, hogy az 1978-as esz­tendő gazdasági eredményei mennyire segítették kielégí­teni a fejlődés, az egyen­súly és a hatékonyság együttes követelményeit. Megállapította, hogy gazda­sági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a ter­vezettnél, a nemzeti jövede­lem csak 4 százalékkal nőtt. A behozatali többlet, a ter­vezett csökkenés helyett meg­növekedett. A felhalmozás nagyobb, mint ahogy tervez­tük. 1978-ban összesen 197 milliárd forintot, 15 milliárd- dal többet költöttünk beruhá­Az V. magyar—finn, illet­ve finn—magyar barátsági hét finnországi eseményso­rozatára csütörtökön reggel — tizenhárom magyar test-, vérváros képviseletében — 300 tagú magyar társadalmi küldöttség utazott el Buda­pestről. A politikai delegá­ciót Rónai Rudolf, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának alelnöke. a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke vezeti. A kül­döttség tagjai: Göbölyös Gá­bor, a delegáció titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője; Szabó Piroska, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsá­gának alelnöke. a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja; Raft Miklós, a Minisz­tertanács tanácsi hivatalának elnökhelyettese: Simó Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja; a SZOT kulturális osztályának veze­tője: Szabó János, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség intéző bizottságának tagja, a Magyar Ifjúság fő- szerkesztője: Kónya Lajos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese; Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára: Gáti Tamás, a magyar—finn kulturális ve­gyes bizottság tagja, a KKI tanácsadója és Szántó Jenő újságíró, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagja. A magyar küldöttség el­utazásával egyidejűleg meg­érkezett Budapestre a barát­sági hét magyarországi ese­ményein részt vevő 300 tagú finn társadalmi küldöttség. A tíztagú politikai delegáci­ót Jaakko Itala, u liberális néppárt elnöke vezeti. L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta a hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Hans Martin Blix svéd külügyminisztert. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak csütörtökön fogadta a svéd külügyminisztert. A szívélyes légkörű esz­mecseréken részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Je­len volt Torsten Hylander, a Svéd Királyság magyarorszá­gi és Iván Tivadar, hazánk svédországi nagykövete. A délelőtt folyamán Hans Martin Blix a Hilton-szálló- ban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A svéd külügyminiszter tegnap délután elutazott Bu­dapestről. Móricz a világban Nemzetközi műfordítói tanácskozás Nyíregyházán A Móricz-centenárium je­gyében június 14-én nemzet­közi műfordítói tanácskozást tartottak Nyíregyházán. A megyei könyvtár előadóter­mében sorra került rendez­vényre azokat a külföldi műfordítókat hívták meg, akik hazájukban Móricz mű­veinek legjobb tolmácsolói. A megjelenteket dr. Margó- csy József, a tanárképző fő­iskola főigazgatója, irodalom- történész köszöntötte és tar­tott bevezető előadást „Mó­ricz Zsigmond és Szabolcs- Szatmár” címmel. A műfordítói konferencián részt vett Csernusy Endre, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, Gyúró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese, Fábián Zoltán, az írószövetség titkára. Az ülésen elnökölt és a vitában részt vett Makkal Imre, az írószövetség műfordítói szak­osztályának titkára. Bulgáriából Nikolinka Ata- naszova, Csehszlovákiából Karéi Cvejn és Ján Cajak, Jugoszláviából Sava Babic. Lengyelországból Tadeus Fangrat és Tadeus Olszansky, az NDK-ból Csongár Álmos, Romániából Christea Dam, Necula Damian és Sirbu Va­lerie, a Szovjetunióból Oleg Gromov,* Jurij Skrobinyec, Ivan Salimon, Anatolij Uva- rov és Janin Shganaitite írók, műfordítók vetjek részt a ta­nácskozáson. Móricz műveinek nemzet­közi népszerűségéről Radó A tanácskozás külföldi ven­dégei. György műfordító szólt. Hangsúlyozta: 81 kötetét ti­zenkét nyelven fordították le és tizenhét kiadásban jutott el a külföldi olvasókhoz. A nemzetközi műfordítói ta­nácskozás alkalmából a me­gyei könyvtár bibliográfiát adott ki — Pesti Ernő, a fő­városi Szabó Ernő Könyvtár munkatársa összeállításában. Móricz műveit a következő nyelvekre fordították le ed­dig: angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, horvát, kínai, lengyel, litván, macedón, mol­dovai, német, olasz, orosz, ör­mény, perzsa, román, spanyol, svéd, szerb, szlovák, szlovén, török és vietnami. A tanácskozáson a részt vevő külföldi vendégek be­számoltak műfordítói tapasz­talataikról és tájékoztatást adtak a centenáriumra ki­adásra került művekről or­szágukban. A műfordítói konferencia résztvevői dél­után megkoszorúzták a me­gyeszékhelyen lévő Móricz-, szobrot. Pénteken szatmári kiránduláson vesznek részt, megtekintik az író szülőfalu­ját, Tiszacsécsét is. A megyei könyvtárban az esemény alkalmából Móricz- kiállítást rendeztek, ahol a szabolcsi gyűjtemény első kiadású műveit és néhány, nemrég előkerült kéziratát is láthatják az érdeklődők. Új fajták, magasabb termés Rozstermesztési bemutató a megye­székhelyen A rozstermesztés helyzeté­ről, perspektíváiról tanács­koztak június 14-én Nyíregy­házán a megye mezőgazda- sági üzemeinek szakemberei. Űj fajtákra, új termelési módszerekre van szükség — állapították meg a tanácsko­zás részvevői — hiszen nem mindegy, 20—25 ezer hektá­ron milyen eredményeket ér­nek el. 1940-ben 72 ezer hek­táron termesztettek Szabolcs- Szatmárban rozsot, s akkor 11 mázsás termésátlagot ér­tek el. A múlt évben 25 ezer hektárt vetettek és 19,8 má-. zsa volt hektáronként a ter­més, ami elmaradt a lehető­ségektől. A cél 25 mázsa len­ne, ami reális, hiszen nem egy szabolcsi gazdaság ta­valy is elérte a 30 mázsát hektáronként. A sokáig mostoha gyerek­ként kezelt rozsot még ma is több helyen „erre semmi gondot nem kell fordítani’’ elv alapján termesztik. A leg­gyakrabban előforduló hi­bák: az elhanyagolt vető­magcsere, a helytelenül meg­választott vetésidő, és a nem megfelelő tápanyag-utánpót­lás. Szó esett a tanácskozáson — amelyen Krakomperger Mihály, a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya csoport- vezetőjének vitaindító elő­adását dr. Vágó Mihály tu­dományos osztályvezető és Fekete László, a gabonafel­vásárló vállalat főmérnöke egészítette ki — az új faj­tákról is. Jelenleg biztató kí­sérletek folynak a Vetőmag Vállalat kisvárdai kutatóköz­pontjában, s jó termést ígér­nek a külföldről behozott új — főleg lengyel — rozsfaj­ták is. Ezeknek a szaporítá­sát most végzik, s jövőre már öt—hat új fajta rozs között válogathatnak a megrende­lők. A tanácskozás résztvevői a megbeszélés után a nyíregy­házi Ságvári, majd a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezetbe látogattak, ahol az új rozsfajták ter­mesztésének módszereivel, az eddigi eredményekkel ismer­kedtek meg. (bg) II Kelet­Hbgyarország I XXXVI. évfolyam, 138. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. június 15.. péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom