Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-15 / 111. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május íü. A nigériai katonai tanács elnöke Moszkvában Kommentár Békénk biztosítéka M ost 24 esztendős az európai szocialista országok politikai és védelmi szervezete, a Varsói Szerződés. Az évfordulót számos esemény teszi hazánkban különösen emlékezetessé: elsősorban a szervezet külügyminiszteri bizottságának budapesti értekezlete, valamint a magyar területen tartandó közös hadgyakorlat, a Pajzs ’79. A történelemben a dátumok gyakran önmagukért beszélnek. 1949. április 4-én hozták létre az atlanti tömböt, a NATO-t, deklaráltan a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányuló éllel. 1955. május 14-én nyolc európai szocialista ország egyértelműen és világosan kényszerű ellenlépésként a lengyel fővárosban megszületett a sokoldalú politikai és katonai együttműködés szervezete, a Varsói Szerződés. Ez a szövetség hatalmas mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmusnak a legsötétebb időszakban sem sikerült kirobbantania a harmadik világégést, sőt, lassú, szívós munka, hosszú küzdelem nyomán kialakult az enyhülés jelenlegi folyamata. A szervezet, amelynek tevékenységéhez hazánk erejéhez mérten mindig is hozzájárult, legfőbb céljának azt tekinti, hogy kontinensünk és a világ Helsinki útján haladjon tovább. A budapesti ülés időpontja más szempontból is figyelemre méltó: küszöbönáll a szovjet—amerikai csúcstalálkozó, a SALT—II. okmány aláírása. Senkinek nincs kétsége az esemény jelentősége felől, mint ahogy afelől sem, hogy az amerikai törvényhozásban és másutt jelentős erők akadályozzák a jövőben is a katonai enyhülés kibontakozását. Ez az oka annak, hogy a szocialista közösség — előnyben részesítve a politikai kezdeményezéseket — nem engedheti meg védelmi képességeinek gyengülését. H. E. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben fogadta S. M. Yar Adua-1, a Nigériai Legfelsőbb Katonai Tanács alelnökét, - vezérkari főnököt. Yar Adua vasárnap énkezett nigériai kormányküldöttség élén• a SzovjetA Francia Kommunista Párt 23. kongresszusa vasárnap délelőtt megválasztotta a párt új, 145 tagú központi bizottságát. A délelőtti ülésen a küldöttek egyhangúlag — egy tartózkodás mellett — elfogadták az új szervezeti szabályzatot, amelynek előadója Paul Laurent, a politikai bizottság tagja volt. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a kongresszus a párt felhívását a közös piaci parlament június 10-i választására — ennek előadója Gustave Ansart volt. A jelölőbizottság beszámoz lóját és javaslatát az új Központi Bizottság tagjaira vonatkozóan Gaston Plissonni- er, a PB tagja terjesztette elő és ugyancsak ő ismertette a szavazás eredményét. A kongresszus újságpapírokból gyártott konfettiesővel és vastapssal üdvözölte az új Központi Bizottság megválasztását. Az új KB-ban a 121 tagú korábbi Központi Bizottság 109 tagja foglal A megbeszélésen a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről volt sz;>. Megállapították, hogy számos időszerű kérdéssel kapcsolatban a Szovjetunió és Nigéria véleménye egybeesik, vagy közei áll egymáshoz. A Francia Kommunista Párt újjonan megválasztott Központi Bizottsága vasárnap délben megtartotta első ülését és megválasztotta vezető szerveit, a 21 tagú politikai bizottságot és a 7 tagú titkárságot. A párt főtitkárává Georges Marchais-t választották újjá. A PB-nek 5, a titkárságnak 2 új tagja van. A kongresszus utolsó napjának délutáni ülésén Georges Marhais mondott záróbeszédet. Georges Marchais, akit ismét főtitkárnak választottak. unióba.. Megválasztották az új központi bizottságot Befejezte munkáját az FKP kongresszusa Ismét Georges Marchais a főtitkár M. Babidorics A Kis földön A Szovjetunió számtalan kereskedelmi hajója közül az egyik szovjetunióbeli testvérterületünk, Kárpátontúi nevét viseli. A Kárpátontúli terület szoros védnöki kapcsolatot alakított ki a hajó legénységével. A terület dolgozóinak életét és mun'káját bemutató filmeket és könyveket küld a matrózoknak, fotókiállításokat rendez, delegációk cseréjét szervezi. Ezek a kapcsolatok immár hagyománnyá váltak. Az Ukrajnai Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizottsága által alakított védnöki bizottság tagja M. I. Babidorics. a „Zakar- patszka Pravda” főszerkesztő-helyettese, aki a közelmúltban járt a hajón, amely a legendás „Kis föld” szegletében lévő Novorosszijszk kikötőjében állomásozott. Az alábbiakban közöljük Mihail Babidorics írását a „Kis földről”, amelyet együtt keresett fel a kárpátontúliak küldöttsége és a hajó legénysége. Ügy alakult, hogy vasárnap indultunk öl a Kis földre. „Földrajzi értelemben a Kis föld nem létezik” — írja Leonyid ILjics Brezsnyev azonos című könyvében. Valóiban így volt. De az általa leírt 225, véres harcban eltelt nap alatt megszületett ez a történelmi, és földrajzi fogalom. Ma a Kis föld a történelembe írt valóság — felírják az utcai eligazítótáblákon, a járatokat feltüntető autóbusztáblácskákon, a megállókban. L. I. Brezsnyev könyvének megjelenésével azok tudatában is rögződött, akik csak futólag olvasták a Nagy Honvédő Háború történetét. Reggel indultunk a Kis földre, mert minél többet akartunk látni, minél hosz- szabb ideig akartunk ott lenni, hogy ne csak a turisták lázas sietségével nézzünk . széjjel. De a bérelt autóbusz, amelyről jó előre gondoskodtak házigazdáink, a Kis földre tartó -autóbuszok tömegébe került. Több ezer hozzánk hasonló ember utazik, hogy tisztelegjen a hősök emléke előtt, hogy bejárja az emlékhelyeket. A végállomás, ahová autóbuszunk tart, — a Halál völgye Ilyen keserű nevet adtak ennek a helynek a partraszállók. Itt éjjel-nappal folyt az ádáz küzdelem, a végsőkig kitartottak a katonák és a tengerészek, meg- küzdve minden négyzetméter szülőföldért, az ellenséggel. Jó lenne, ha. ezt a helyet a Bátorság völgyének neveznék. Itt kovácsolódott a győzelem, itt hajtották végre hőstetteiket a szovjet harcosok. Az ablakból nézzük a vidéket, — mindenütt jói épített házak, ide Látszanak a mezők, lényegében az egész környék szőlőültetvényekkel van tele. A domboldalon fiatal erdő. Ez itt 'a Kis föld Állami Gazdasága. Lassan megérkezünk a Kis földhöz, amely SztanyicSki állomáson (ma Kunikovka) kezdődik. Az autóbuszban a zaj csendesedik, a beszélgetés abbamarad. Figyelmesen szemléli a vidéket Vitaiij Trofiimovics Koroljov, moto- roshajó-iparamcsnok, felesége Lili ja Alekszandrovna és leányuk Szvetlána; itt vannak a hajó veteránjai, akik részt vettek a vízreeresztés- ben, Vitaiij Filippovics I»e- karenko főgépész, pérttitkár, és Fedor Zsinovjevícs Mace- gora elektrotechnikus. Elhozták feleségeiket is. A mi Andrej Hjics Beres elvtársunk, az USZSZK érdemes építőmunkása, már megbarátkozott Mircso Fedorovics Gubernyák fedélzetmesterrel, feleségével és két gyermekévöl. A hajó legénységének minden tagjá — akik nincsenek éppen szolgálatban — itt van. Akik pedig szolgálatot teljesítenek, családtagjaikat „delegálták”. Jelképes, hogy így, egy családként utazunk. Mindenkit elfoglal saját gondolata. Valószínűleg akárcsak nékünk. másoknak is eszébe jutnak L I. Brezsnyev sorai: „Lényegében az egész Kis föld föld alatti erődítménnyé változott. Kétszázharminc biztonságosan álcázott meg- figyelőpont lett a szeme, 500 harci fedezék páncélökle. Sok-sok kilométer hosszúságú összekötő járatot, sok ezer lövészgödröt és lövészárkot, fiiigyelőrést ástak ki. A szükség arra kényszerítette az embereket, hogy oszlopokat verjenek a sziklás talajba, hogy föld alatti hadianyag- raktárakat, kórházakat, villanyerőműveket építsenek. A szükség arra kényszerífett, hogy futóárkokban járjunk, bár ez nem könnyű, de ha Az űrrepülés emberi tényezői (1.) A súlytalanság élettani hatásai Vizsgálat kerékpár-ergom éterrel és billenőasztallal. Jurij Alexejevics Gagarin 1961. április 12-én végrehajtott 108 perces űrrepülése nyitotta meg az emberiség számára a kozmikus térség természeti titkai feltárásának a lehetőségét. Az azóta eltelt majdnem két évtized során közel 100 emberi űrrepülésre került sor és a kozmikus térségben eltöltött idő már meghaladja az öt évet. A közel két évtized tapasztalatai, orvosi megfigyelései azt bizonyítják, hogy az űrrepülés során az ember számos olyan tényezővel találkozik, amelyek élettani funkcióit kedvezőtlenül befolyásolják. A tényezők bármelyike képes a szervezet élettani funkcióiban különböző nagyságú elváltozásokat előidézni, mégis közülük alapvetőnek a súlytalanságot kell tartanunk. Súlytalanságon a földi nehézségi erő megszűnését értjük. A nehézségi erő megszűnése a központi idegrendszer és az érzékszervek, a vérkeringési, valamint a csont—izomrendszer működésében okoz észlelhető elváltozásokat. Már az űrrepülés előkészítő időszakában, a Keppler-féle parabola pályán végzett repülések során elért rövid ideig (10—40 mp-ig) tartó súlytalansági gyakorlatok során a vizsgált személyek (köztük orvosok is) beszámoltak a mozgások kivitelezésében észlelt zavarokról. Később ezeket a megfigyeléseket az űrrepülések során az űrhajósok megerősítették. Ennek oka, hogy az ember a földi élete során megszokott erőkifejtéssel akarja tervezett mozgási feladatait végrehajtani, és így azok az ellenerő (földi nehézségi erő mérték- egysége = 1 g) hiányában túlméretezettekké válnak. A mozgáskoordináció ezen zavarai különösen a finomabb mozdulatok kivitelezésénél érzékelhetők és okoznak nehézséget az űrhajósoknak. Az érzékszervek és a központi idegrendszer jól szervezett együttműködésének felbomlása következményeként jelentkeznek súlytalanságban a tengeri betegség tüneteit utánzó egyensúlyszervi vegetatív jelenségek. Ezt először Tyitovnál észlelték, azóta számos űrhajós beszámolt a tengeri betegség kozmikus formája különböző tüneteinek észleléséről. A Skylab második legénysége tagjainál: Bean, Lusma és Herriottnál leírt egyensúlyi zavarok az első néhány nap szédülés, hányinger formájában jelentkeztek. Lusmanál három súlyos hányási roham is fellépett. E tünetek fellépése jelentősen rontották munkavégző képességüket. Súlytalanság hatására megszűnik a vér hidrosztatikus nyomása, amely a keringő vérmennyiség eloszlásának megváltozását okozza. Ennek következtében a felső testfélben a vérmennyiség megnő, az alsó testfélben pedig lecsökken. A felső testfélben megnövekedett vérmennyiség a szabályozó mechanizmusok számára olyan ingert jelent, mintha a szervezet folyadékkal „túltelitődött” volna. E „túltelítődés” kiegyenlítésére automatikusan fokozott vizeletelválasztás indul meg, amely következményesen folyadék- és ásványi- anyag-vesztéshez vezet. Később ez a fokozott vizeletelválasztás megszűnik és a szervezet só-víz háztartása egy új, alacsonyabb szinten stabilizálódik. Következményei azonban a keringési rendszer reakcióképessége, a szív munkavégző képessége csökkenését és testsúlyvesztést okoznak. A harmadik szervrendszer, amelyet érzékenyen érint a súlytalanság, a csont-izomrendszer. A nehézségi erő megszűnése jelentősen csökkenti az izomtevékenységet. Ezért különösen az első viszonylag hosszabb űrrepülések ({?—10 napos) során az antigravitációs izmok tömegének jelentős csökkenését figyelték meg. A 14—18 napos űrrepülések után pedig a fokozott kalciumveszteség miatt jelentős csontfelritkulásokat mutattak ki. Mindezek az elváltozások alapvetően funkcionális jellegűek, az űrrepülés befejezése után viszonylag rövid idő alatt normalizálódnak és maradandó károsodást egyetlen űrhajósnál sem okoztak. A szerzett tapasztalatokat azonban az űrhajósjelöltek kiválogatásánál fokozottan figyelembe kellett venni. Dr. Hideg János orvos ezredes (Folytatjuk) egy kicsit kiegyenesedsz, — véged van". Harmincöt békés esztendő eltüntette az összekötő járatokat, a lövészárkokat, a raktárakat, és a kórházakat ... De nem tüntették el, és az elkövetkezendő évek sem feledtetik el a csodálatot: hogyan lehetett kiásni ezt az egész fedezékrendszert, ebből a tömör, cement- készítésre alkalmas talajból. Ilyen talajon épült Novorosszijszk .külvárosaival és számtalan cementgyárával. Ez a szürkéskék talaj adja meg a táj alapszínét. Rajta lépegetve próbálgatjuk a talaj keménységét és csodálkozunk: hogy áshatták itt be magukat az emberék? ... „A szükség arra kénysze- rített...” Milyen egyszerű. És mennyire nehéz. De hiszen itt ma szőlőültetvények vannak... Nőnek, termést hoznak. Milyenek az itteniek kezei, ha újból, 'kisimították a földet, begyógyították a sebeit, termővé tették! Ez is a szükség. De nemcsak az. Ez makacsság is, fáradhatatlan munkaszeretet, és visszatarthaitatlan vágyakozás az iránt, hogy a szülőföldet szabadnak és virágzónak lássa az ember. Ez a vágy hajtatta az itteniéket, hogy kiálljanak érte a háborúban, s azután életre keltsék ezt a földet. Igen, szó szerint életre keltették. Hiszen emlékeznek: „Égett a föld, füstöltek a kövek, megolvadt a fém, széttört a beton, de az emberek, esküjükhöz híven nem hátrálták meg ettől a földtől. A századok zászlóaljakat tartóztattak fel, a zászlóaljak ezredeket vertek szét. Izzot-tak a gépfegyverek csövei, a sebesültek eltolva az elsősegélynyújtókat, gránátokkal vetették magukat a tankokra, a közelharcokban tőrökkel, és késekkel küzdöttek. Ügy tűnt, a harc soha sem ér véget. Ott, ahol ellenséges hullák borították a földet, új rajok tűntek fel, s miután őket is megsemmisítették, újra és újira felbukkantak a szürkészöld sziluettek ...” A szovjet harcosok ezt a vad betörést saját testükkel tartóztatták feL Az ő vérük öntözte ezt a földet, és csak csodálkozni tudsz azon, hogy miiért kékes és miért nem vörös ez a föld. Valószín;flieg a vér festette vörösre a rózsákat, amelyekkel itt tele vannak a város parkjai, terei és útjai. Hol láthatnak még ennyi rózsát?! Hallgatón megyünk a Halál völgyébe. A szakadék szélén egy fiatal tölgyes és szőlőültetvény áll. Itt van az az egyetlen forrás is, amelyből vizet vehettek a partra- szállók. Ma emlékmű. A forrást kőfallal vették körül, az emléktábla alatt rózsákkal övezett ágyugolyóhüvelyek. Reggel érkeztünk, de gondoskodó kezek már friss virágot helyeztek a golyóhüve- lyekbe. Virágainkat ezért a forráshoz tesszük Ezen a helyen nem egy harcos vesztette életét. Hiszen a vízért ellenséges golyózáporban jöttek ... „Ez a forrás — olvassuk az emléktáblán — 1943-ban egyike a Kis földi ivóvízforrásoknak. A Kis föld lakói az „Élet forrásának” nevezték a Halál völgyében” Innen lefelé megyünk. (Folytatjuk)
