Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-31 / 125. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 31. LI. Brezsnyev Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Néhány perccel tíz óra előtt feltűnt a légtérben a szovjet párt- és kormány- küldöttség különgépe, ame­lyet a határtól a magyar lé­gierők vadászgépeinek köte­léke kísért. Felzúgott a taps, az éljenzés, amikor a Ferihe­gyi főépület elé gördült az IL—6'2-es s ajtajában megje­lent Leonyid Iljics Brgzs- nyev, majd a többi vendég, akit forró, baráti kézfogás­sal, öleléssel Kádár János, Losonczi Pál, és Lázár György köszöntött elsőként. Fölcsendült a Rákóczi-in- duló, a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentést tett a szovjet párt- és kormánykül­döttség vezetőjének. Elhang­zott a szovjet és a magyar himnusz, s 21 tüzérségi dísz­lövés adta hírül a kommu­nizmust építő testvéri szov­jet nép képviselőinek meg­érkezését. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár János társaságában ellépett a díszzászlóalj arc­vonala előtt, s köszöntötte a katonákat, majd üdvözölte a budapestieket. Közben a fő­városi fiatalok képviselői vi­rágcsokrokat nyújtottak át a magas rangú vendégeknek, magyar és szovjet zászlócs­kák emelkedtek a magasba, messze hangzott a magyar— szovjet barátságot éltető él­jenzés, amelyre Leonyid Il­jics Brezsnyev barátságos in­tegetéssel válaszolt. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­ga főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége elnökének ezt köve­tően bemutatták a magyar vezetőket, a diplomáciai kép­viseletek vezetőit, katonai és légügyi attaséit. A vendégek kézfogással üdvözölték a szovjet nagykövetség és a bu­dapesti szovjet kolónia tag­jait, az ideiglenesen hazánkr ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságának képviselőit is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai a ma­gyar államférfiak társaságá­ban gépkocsiba ültek, s rend­őri díszmotorosok kíséreté­ben szállásukra hajtattak. Amerre a gépkocsioszlop el­haladt, tízezrek köszöntötték őszinte, meleg szeretettel a zászlódíszbe öltözött utakon, tereken a szovjet vendégeket és a magyar vezetőket. A Leonyid Iljics Brezsnyev vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség délután a hazánk szabadságáért, füg­getlenségéért életüket áldo­zott magyar hősök emléke előtt tisztelgett. A magas rangú vendégek Losonczi Pál, Gyenes András és Púja Frigyes társaságában érkez­tek a szovjet, magyar és vö­rös zászlókkal fellobogózott Hősök terére, a. magyar hő­sök emlékművéhez, ahol bu­dapestiek ezreinek jelenlété­ben katonák, rendőrök, mun­kásőrök díszőrsége sorako­zott föl. A koszoruzási ünnepségén részt vett Méhes Lajos, Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Szép­völgyi Zoltán, Szűrös Má­tyás, valamint Farkas Mi­hály vezérőrnagy, a bu­dapesti helyőrség parancs­noka. Jelen volt politi­kai, gazdasági és kulturális életünk számos más vezető személyisége, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, s az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoksá­gának több képviselője. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség koszorúját szovjet tisztek helyezték el az emlékmű talapzatán. A szovjet vezetők ezt kö­vetően a hazánk felszabadí­tásáért hősi halált halt szov­jet katonák Szabadság téri emlékművénél helyezték el a kegyelet és az emlékezés vi­rágait. A zászlódíszbe öltö­zött Szabadság téren is buda­pestiek ezrei üdvözölték Leonyid Iljics Brezsnyevet és a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjait. Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A koszorúzást követően a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a hivatalos magyar—szovjet tárgyalások. A magyar tárgyalóküldött­séget Kádár János vezeti tagjai: Losonczi Pál, Lázár György, Németh Károly, Gyenes András, Méhes La­joss Púja Frigyes és Szűrös Mátyás. A szovjet tárgyalóküldött­ség vezetője: Leonyid Iljics Brezsnyev; tagjai: Andrej Gromiko, Konsztantyin Csernyenko, Konsztantyin Ruszakov, Ivan Arhipov, Viktor Dobrik, és Vlagyimir Pavlov. Kádár János szívélyesen üd­vözölte Leonyid Iljics Brezs­nyevet, és a szovjet delegáció tagjait. Aláhúzta, hogy a mostani, nagy nemzetközi jelentőségű látogatásnak el­sőrendű fontossága van a magyar—szovjet kapcsola­tokban. Demonstrálja, hogy Magyarországot és a Szovjet­uniót a testvéri barátság szi­lárd szálai kötik össze. Leonyid Iljics Brezsnyev elöljáróban kifejezte a szov­jet küldöttség szívélyes kö­szönetét a bensőséges, bará­ti fogadtatásért. Aláhúzta, hogy a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép nagyra értékeli a két ország pártjainak és népeinek meg­bonthatatlan barátságát, szo­ros együttműködését. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtásának ta­pasztalatairól. Nagy megelé­gedéssel állapították meg, hogy minden területen, a po­litikában, a gazdaságban és az ideológiai együttműkö­désben egyaránt széleskörű­en és dinamikusan fejlődnek a magyar—szovjet kapcsola­tok. Ehhez meghatározó mó­don járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros, gyümöl­csöző együttmunkálkodása. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió elhatározott szándéka, hogy tovább mé­lyíti gazdasági együttműkö­dését, a termelési kooperá­ció és szakosítás útján töre­kedni fog az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kontak­tusok mind teljesebb kihasz­nálására. Kifejezték kölcsö­nös érdekeltségüket a kap­csolatok további szélesítésé­ben a kultúra terén is. Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János aláhúzta, hogy az SZKP és az MSZMP, a szovjet és a magyar nép testvéri együttműködése fontos tényezője a szocialis­ta közösség erősödésének, nemzetközi befolyása kiszé­lesedésének. A tárgyalásokon részlete­sen megvitatták az időszerű nemzetközi kérdéseket. Kö­zösen értékelték a világban kialakult helyzetet, a béké­ért és a népek biztonságáért folytatott harc erősítésének távlatait. Aláhúzták, hogy a Szovjetunió és Magyarország a többi testvéri országgal együtt a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a nem­zetközi enyhülés megszilár­dításáért, e folyamat vissza­fordíthatatlanná tételéért. A két ország párt- és kor­mányküldöttsége aláhúzta a Varsói Szerződés tagállamai új kezdeményezéseinek idő­szerűségét. E kezdeményezé­sek az államok közötti biza­lom megerősítésére és az eu­rópai katonai enyhülés elé­résére irányulnak. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a nemzetközi biztonság és a béke megerősítése érde­A csehszlovák lapok szer­dai számukban vezető helyen számoltak be arról, hogy Bu­dapesten megkezdődik a Le­onyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormány- küldöttség látogatása. A Ru- dé Právo, a CSKP központi lapja budapesti tudósítójá­nak tollából közölt előzetes kommentárt. A szerző beszá­molt a látogatás előkészüle­teiről, s ismertette a szovjet —magyar kapcsolatok fejlő­dését. A csehszlovák szak- szervezetek lapja, a Práce, a CTK hírügynökség anyagát átvéve a kétoldalú kapcsola­tokkal foglalkozva külön szólt a szovjet—magyar gaz­dasági együttműködés jelen­tőségéről. A pozsonyi Pravda, ugyancsak a csehszlovák hír- ügynökség anyagát felhasz­nálva, a magyar sajtónak a látogatással foglalkozó anya­gait ismertette. A Trybuna Ludu, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB lapja budapesti tudósító­jának jelentését közölte. A cikk beszámolt a budapesti előkészületekről, s idézte Fű­kében igen fontos a SALT— II., a Szovjetunió és az USA közötti, a támadó jellegű ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról szóló egyezmény kü­szöbönálló aláírása. A tárgyalások meleg, ba­ráti légkörben, az összes megvitatott kérdésben meg­nyilvánuló kölcsönös egyet­értés, s a nézetek teljes azo­nosságának jegyében zajlot­tak. A találkozón a két küldött­ség tagjain kívül részt vett Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Fodor László és Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Roska István külügymi­niszter-helyettes, valamint Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB tagja, a KB osztályveze­tője, Anatolij Blatov, az SZKP Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettese, Nyiko- laj Sislin, az SZKP KB al­osztályvezetője és Vaszilij Makarov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének főtanács­adója. ja Frigyes magyar külügymi­niszternek a Népszabadság­ban megjelent interjúját. Franciaországban a tekin­télyes Le Monde első oldalon számolt be a szerdán kezdő­dő látogatásról, s a lap belső oldalain két külön anyagban is foglalkozott az esemény­nyel. Külön kommentárban foglalkozott Leonyid Brezs­nyev magyarországi látoga­tásával a L’Aurore és a Le Fi­garo. A látogatás — a fran­cia lapok szerint — alkalmat ad a szovjet diplomácia ta­vasszal ismertté vált újabb kezdeményezéseinek elmé­lyítésére. A kommentárok ez­zel kapcsolatban hangsúlyoz­zák Leonyid Brezsnyev már­cius 2-i, a helsinki megálla­podás aláírói közötti meg­nemtámadási szerződés meg­kötésére vonatkozó javasla­tainak, valamint a Varsói Szerződés tagállamai külügy- ; miniszterei által elfogadott budapesti felhívásnak a fon­tosságát. Ez utóbbiból ki­emelték a kölcsönös bizalom- építő intézkedések és az eu­rópai leszerelési értekezlet gondolatát. II nemzetközi sajtó a szovjet küldöttség látogatásáról Taskent, Lenin tér (A- Varfolomeja felvétele APN—KS) Nagyváros Közép-Ázsiában Áz új Taskent 1966-ban súlyos földrengés rázta meg Üzbegisztán fővá­rosát, Taskentet. Több mint százezer lakás, kórházak, is­kolák és gyárak estek a ter­mészeti csapás áldozatául. A szovjet kormány jelentős anyagi eszközöket biztosított a város helyreállításához és önkéntesek tízezrei siettek a taskentiek segítségére a föld­rengés tragikus következmé­nyeinek felszámolásában. A mai Taskent azonban egé­szen más város lett: példáján ismerhetjük meg Közép- Ázsia jövőbeli nagyvárosai­nak mintáját. A SIVATAGI SZELEK ELLEN Az új Taskent tervezése­kor az építészek legfonto­sabb szempontként az épü­letek egységét, a kényelmet a parkosítást és a vízellátó* vették figyelembe. Az év 250 napján vakítóan süt a nap a város felett, nyaranta szin­te egyáltalán nem hullik csapadék. Ezért a parkosítás, a zöldövezetek telepítése Taskentben építészeti, eszté­tikai és klimatikai szempont­ból egyaránt nagy jelentősé­gű. Minden évben tavasszal és ősszel 4 millió facsemetét és bokrot ültetnek ki a tas­kentiek. Jelenleg a város minden lakosára negyven négyzetméternyi zöldterület jut. A több kilométeres sé­tányok védelmet jelentenek a Kizil-Kum sivatag felől ér­kező forró szelekkel szemben. A köztársaság fővárosában öt vízátemelő működik, ezek biztosítják a folyókból és föld alatti víztárolókból tör­ténő vízellátást. A zöldterü­letek öntözését öntözőcsator­nákból és automatikusan ve­zérelt mesterséges esővel biz­tosítják. A város öntözőrend­szerének teljes hossza meg­haladja az ötezer kilométert. A VAROS CSENDJE Az utóbbi három évben je­lentősen megnövekedett for­galom ellenére Taskent zaj­szintje változatlan maradt. Háromhavonként végeznek próbaméréseket a város leg­zajosabb, legforgalmasabb pontjain. A zaj mértékének ilyen fokú stabilizálását a többi között a jól beállított járművek, az útburkolatok minőségének javítása ered­ményezte, valamint nem utolsósorban az a tény, hogy a tranzitforgalmat a várost megkerülő útvonalakon bo­nyolítják. Sok gondot okozott a vá­ros központjába érkező va­sútvonal is. A vasútvonalak talpfáit gumi alátétekre he­lyezett vasbeton aljakkal cse­rélték fel. A városi villamos- közlekedés szerelvényeit fo­kozatosan korszerűbbek vált­ják fel. HULLADÉKBÓL MŰTRÁGYA Taskent elővárosában új üzem épült a háztartási sze­mét komplex feldolgozására. Az üzemben a háztartási hul­ladékból szerves műtrágyát készítenek, ugyanakkor el­különítik a másodlagos nyers­anyagokat. Az évente 140 ezer tonna hulladék feldolgozását bizto­sító üzem nitrogén-, foszfor-, és káliumtartalmú komposz- tot állít elő 50 ezer tonna mennyiségben. Mindezt a környező kolhozok és szov- hozok, valamint a város parkjai és kertjei gondozá­sánál használják fel. Ugyanitt — elektromágne­ses szeparátorok segítségével — a hulladékból kiválasztják a fémeket, amelyeket prése­lés után újraolvasztásra kül­denek. TISZTA LEVEGŐT! Sajnos Taskent felett még­is gyakori a smog. A szél­csendes, napsütéses forró na­pokon az atmoszféra alsó ré­tegeiben olyan fotokémiai reakciók játszódnak le, ame­lyek során a gépjárművek kipufogó gázai és egyes üze­mek légszennyező anyagai mérgező anyagokká alakul­nak át. Ilyen időszakokban a gyárak és üzemek bekapcsol­ják a segédgéztisztító be­rendezéseiket. is, — amelyek egyébként nem működnek—, hogy a minimumra csökkent­sék a légkör szennyezését. Elparid Hodzsajev A taskenti metró (A. Varfolomeja felvétele APN—KS) „Kék Süveg” kávézó (V. Csernov felvétele APN—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom