Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 30. Péntektől buszváró Ügyfélszolgálatot is szerveznek Több hónapos bosszúság után tettek pontot a városi tanács közlekedésével és a lakossági szolgáltatásokkal foglalkozó szervek. Miután a Volán nem vállalta a főtéri buszváró „üzemeltetését'’, nyitvatartását, fenntartását, a városi tanács költségvetési üzeme gondoskodik a buszváró rendbehozásáról, kifestéséről és megnyitásáról. Szabó János üzemvezető tájékoztatása szerint június 1-én megnyitják a buszvárót, addig elvégzik. a szükséges I karbantartási és javítási munkákat. Nagy szükség van a központi váróhelyiségre, mert a városba négyezer bejáró munkás és több száz diák közlekedik, akiknek többsége a főtéren át közelíti meg munkahelyét, illetve iskoláját. A tervek között az is szerepel, hogy a költségvetési üzem ügyfélszolgálati irodát nyit a buszváróban, ahol a város lakói bejelenthetik a vízellátással, szemétszállítással általában a lakó- és kom munális ellátással kapcsolatos ügyeiket. Idegenforgalom Motel, vendégszolgálat Évről évre növekszik a város idegenforgalma. Erre a célra épült az ötvenkét személy elhelyezésére alkalmas motel és azok a faházak, bungalók, — amelyek nyáron átmeneti szállásként igénybe vehetők. A városban a Nyírtourist a fizetővendég-szolgálatot is megszervezte, 120 ágy van a házaknál erre a célra, melyek többségét jelenleg azok a vendégmunkások foglalják el, akik a város üzemeiben dolgoznak és a fővárosból, vagy más vidékről érkeztek Kisvárdára. De gondolnak a turistafor galomra is, ősszel belép í költségvetési üzem régi épü létében létesült, olcsó idegenforgalmi szálláshely is, amelyet a Nyírtassi Állami Gazdaság rendez be, s ahol az őszi mezőgazdasági munkák idején a gazdaságban dolgozó diákokat is el tud ják majd helyezni. Amatőr művészeti tábor, népművészeti vásár, utca- és gyárszínház Felső-szabolcsi napok ’79 Meghonosodott és mindinkább határozott arculatot ölt a „Felső-szabolcsi napok” kulturális rendezvénysorozata, amelyre kétévenként kerül sor Kisvárdán. Tóth László, a városi tanács elnöke elmondta, hogy az idén június 25-től július 31-ig tartó rendezvénysorozat jellegét a színjátszómozgalom egyfajta alkotóműhelyének megteremtése adná. olyan művészeti csoportokat hívnak meg, akik az ország egy-egy tájegységének népi kultúráját, hagyományait képesek közvetíteni a szabolcsi közönségnek. Az amatőr népművészeti táborba a színállítja fel sátrát, miközben a várszínpadon a legjobb népi együttesek műsorában gyönyörködhet a közönség. A részt vevő csoportok Kisvárdán kívül fellépnek Záhonyban, Mándokon, Ajakon, Gyulaházán, Nyírkárászban, Tiszabezdéden, Dögén, Sza- bolcsveresmarton és Tornyospálcán is. Jön az „Ars Renata Ebben országos kitekintést szeretnének megvalósítani, ezért is hívnak meg tizenkét-tizenöt — elsősorban a hagyományos népszínjátszást — művelő amatőr együttest. Távlatilag el szeretnék érni, hogy Kisvárda az amatőr színjátszómozgalom országosan is jegyzett otthonává váljék, ahol játszanak, tanulnak a különböző amatőr színjátszó csoportok. Népi színjáték Ezt a célt szolgálja a június 25-től július 2-ig tartó amatőr művészeti együttesek országos alkotótáborának megszervezése és lebonyolítója a Népművelési Intézet, finanszírozója az Országos Közművelődési Tanács. A tábornak kettős célja van: az egyik, a felkért szabolcs- szatmári és Hajdú megyei művészeti csoportok, hivatásos színházi rendező irányításával komplex népi színjátékot állítsanak színpadra. A csoportok néprajzi gyűjtéseken készülnek 1979 februárjától júniusig, saját házuk táján, június 28-tól 30-ig a többi részelemet tanuló csoportokkal összepróbálják a bemutatandó darabot. Ez elsősorban szabolcsi, szatmári népi hagyományokra támaszkodna. A bemutatókra június 30-án és július 1-én kerül sor a várszínpadon és Nyíregyháza szabadtéri színpadán „Az élet és a halál színjátékai” címmel. együttesek, pávakörök, népi hangszeres csoportok, népi színjátékot bemutató csoportok és egyéni előadók, főként a népművészet mestereinek jelentkezését várják. Az alkotótábor kísérleti jellegű, ahol szakmai előadásokat, ankétokat tartanak, de lehetőség nyílik a szereplésre is. Délutánonként a kis- várdai üzemekben mintegy huszonöt előadást tartanának. Ugyancsak fellépnének az országos népművészeti vásáron is, ahol a vásári színjátszás hagyományai szerint mutatnák be színes műsorukat. S éppen az országos nép- művészeti vásár lesz a „Felső-szabolcsi napok” másik érdekessége, amelyre népes közönségre számítanak. A vásár célja, hogy népszerűsítsék a népművészeti alkotásokat, bemutatva a ma is élő népművészeti mesterségeket. A várkertben előreláthatólag ötven népművész Honismereti-néprajzi tudományos ülésre is sor kerül július 28-án a művelődési központban, Szabolcs-Szat- már népművészetéről készült filmek bemutatója, a néprajzi gyűjtőutak tapasztalatainak megvitatása, a nyíregyházi Jósa András Múzeum néprajzkutató csoportjának referátumai, végül a pécsi „Ars Renata” együttes hangversenye kaptak helyet a tudományos ülés programjában, melyet természetesen felső-szabolcsi műemléktúra zár majd. A felső-szabolcsi napok megrendezésének költségeit a városi tanács, a kisvárdai közművelődési társulás, a járási hivatal, a művelődési központ fedezi. Az Országos Közművelődési Tanács, a központi alapból 150 ezer forinttal támogatja a város határain túlnövő kulturális rendezvénysorozatot. Az oldalt összeállította: Páll Géza Az Izzó — a városért Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában Fazekas Béláné, Ar- nóczi Miklósné és Józsi Jánosné a törpeizzókat csomagolják dobozokba. Városszerte beszédtéma, az Izzó nagy értékű társadalmi munkája, melynek eredményeként az üzem közelében — amely kintről is megközelítő — minisport kombinátot építettek társadalmi ‘ munkával. Az 1600’ dolgozót foglalkoztató gyár kollektívája kézi-, kosár-, röplabdapályát épített és a következőkben teniszpályával is bővítik a gyári sporttelepet. Érdekesség, hogy 16 ezer wattos fényforrást is elhelyeznek a pályán, amely a Népstadion egyik sarkának világításához elegendő. Így este is tudnak sportolni a gyár dolgozói és a környékbeli üzemekből érkező vendégek. Az Izzó szerencsésen kihasználja azt a lehetőséget, hogy az égők élettartamvizsgálata is feladatuk, a kellemest a hasznossal összekötik, megoldják a villanyfényes világítást. Az Izzó anyagilag is hozzájárul, több mint kétmillió forinttal, a közeli százszemélyes óvoda létrehozásához, melynek fejében 30 gyári dolgozó gyermekének elhelyezésére nyílik állandó lehetőség. Társadalmi munkában segítik a 2. sz. és a 7. sz. óvodát, játékokat szerelnek fel, karbantartják a berendezéseket és újakat is készítenek. Különösen a tíz szocialista brigád veszi ki részét átlagon felül a közösségért végzett társadalmi munkából. Harmadik hely társadalmi munkáért Kisvárda a harmadik lett a megyében a társadalmi munkában: több mint 2,3 millió forintot tett ki a lakosság által végzett ingyenes munka. Ennek többségét a Bessenyei gimnázium végezte, amelynek diákjai, tanárai nagy értékű sportkombinátot hoztak létre az iskola területén. Kísérleti jelleggel Van egy másik cél is, mondták a kisvárdai kulturális rendezvény szervezői, 20 éves a zenei képzés Kisvárdán 1965-től működik önálló intézményként a Weiner Leó zeneiskola. A zenei képzés 1959-ben — húsz éve — kezdődött, a nyíregyházi zeneiskola tagiskolájaként. 1965-ben három tanár és 75 növendék kezdte az első önálló évet. Jelenleg 11 tanára és 274 növendéke van az iskolának. Az iskola tanulói a városból és a járás községeiből járnak, hogy az alapvető zenei műveltségüket megszerezve, azt továbbfejlesszék. Az iskolában 6 évtől 30 évig tanulnak a tanítványok, a kilenc szakon. Az iskolai képzésen túl a tanárok és a növendékek aktív részesei a város és a járás zenei életének. Évenként öt tanári és 6—8 növendék-, illetve közös hangversenyre kerül sor. Mindezek mellett az iskola ad otthont a városi fúvószenekarnak, valamint a művelődési központ fenntartásában működő énekkarnak, melynek tagjai a Bessenyei György gimnázium és szak- középiskola tanulói. Húsz év után véglegesen megoldódott az iskolaépület problémája. A volt szakmunkásképző intézet épületét mintegy 300 ezer forintos költséggel alakítja át rendeltetésének megfelelően a tanács költségvetési üzeme. Az átalakítást követően 11 foglalkoztató- és egy 150 személyes pódiumterem biztosít optimális képzési lehetőséget közel háromszáz- tanulónak szeptembertől. Jelenleg a már átalakított termekben folyik a képzés. Fürdőkrónika Jövőre rendszeres vízcsere Egy csendes délelőtt a strandon. (Cs. Cs. felvétele) Az 1840-es évekből származó iratok szerint 1846 és 1892 között mesterségesen melegített fürdője volt Kis- várdának. A víznek gyógyha- ' tást tulajdonítottak. A század elején a várkút körül létesült egy fürdő, amelynek a vize állítólag szénsavas volt. Az első világháború után a szeszfinomító meleg kon- denzvizét használták fel egy kisebb strand működtetéséhez. Ez az ötvenes évek végén szűnt meg. Mi történt ezután? 1960— 67. között kezdődött el a kutatás meleg víz után. Két termál és egy hideg vizű kutat fúrtak a szakemberek. Hatszáz—hatszázötven méter mélységben kellő meny- nyiségű és minőségű 43 fokos vizet nyertek. A termál- kutak szabad elfolyással percenként 70 liter, kompresszorozással 1120 köbméter vizet adnak. A víz alkali-hidrogénkar- bonátos és kloridos víz, 43 Celsius-fokos, fluoridtartal- ma is jelentős. A várfürdőt 1967. június 8-án nyitották meg. Van egy ötvenszer huszonöt méteres víztükrű, hidegvizes úszómedence, egy harmincháromszor tizennyolc méteres termál és egy tizenöt méter átmérőjű, kör alakú gyermekmedence. A fürdő rendelkezik egy nyolckádas fedett fürdővel és szaunával. A fürdő befogadóképessége 1500 vendég. Jövőre készül el az a vízforgató berendezés, amely gondoskodik a rendszeres vízcseréről, a fürdővíz tisztaságáról. A medencéket már kinőtte a város — és a környékből ide sereglő fürdőzők — ezért a tanácsi szervek a fürdőt fenntartó Szavicsav- val keresik a bővítés lehetőségeit, a későbbiekben az egyik medence téliesítését is szeretnék megoldani. A gyógyfürdővé való minősítés újabb követelményeket állít az illetékesek elé, hisz szeretnének megfelelni a magasabb igényeknek és a gyógyászati lehetőségeket is minél jobban kihasználni. 85 éves a kórház A kisvárdai kórház ez évben ünnepli fennállásának 85. évfordulóját. 1894. január elsején nyílt meg Kisvár- dán az első kórház vagy ahogy akkor nevezték „ispotály.” Ez év májusában rendezték meg a fiatal orvosok és egészségügyi dolgozók szakmai fórumát. Ezt követi szeptemberben Kisvárdán, megyei rendezésben, a fogorvosok országos szintű tudományos ülése. Október hónapban rendezik meg a kórház orvosainak szokásos őszi, immár XVI. tudományos ülését. Művelődési központ Új határidő: július 30. Május 30-a lett volna a városi művelődési központ teljes átadásának határideje. Kiderült azonban, hogy a 42 millió forintos beruházásnak nem volt generáltervezője és kivitelezője, így a munkák összehangolása, a felelősök megállapítása kissé nehézkes. A létesítmény ügyében illetékes tanácsi vezetők és tervezők, al- és fővállalkozó szakemberek májusban megállapodtak egy újabb határidőben. Ezek szerint július 30-án adják át rendeltetésének a művelődési házat. Burkolási, színpadtechnikai munkák, a nézőtér teljes elhelyezése és még néhány nélkülözhetetlen feladat vár az alvállalkozókra, akik között van fővárosi és távolabbi, vidéki ipari szövetkezet is. A város vezetői, lakói remélik, az építők állják a szavukat és a „Felső-szabolcsi napok” rendezvénysorozatának idejére — rossz idő esetén — már az új művelődési házban kerülhetnek sorra az előadások.
