Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

1979. május 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ünnepi bevásárlások Lehet takarékosabban is... Elégettünk félmilliárilot Vezet a tüzelőolaj Mi a véleménye Groska Tibor Pető Ernő Lőkös László Á munkaszervezésről NEHÉZ DOLGA VAN az ünnepek előtt az élel­miszer-kereskedelemnek — ez az idén már több­szörösen bebizonyosodott; csak áprilisban háromszor kellett gondoskodni az ünnepi ellátásról. Sok gond nehezítette a bevásárlást, erről tanús­kodtak az esetenkénti hosszú sorok, a gyakran szerényebb választék, a néhány panaszkönyvi be­jegyzés és azok a pana­szos levelek is, amelyek­nek a lap hasábjain is helyet adott szerkesztősé­günk Mindegyik külön- külön a kereskedelem kritikája. A bírálat számottevő része jogos volt, ezért is történt határozottabb in­tézkedés a legutóbbi há­romnapos ünnep előtt, s a megyeszékhely fonto­sabb boltjait • a korábbi­nál lényegesen jobban el­látták az alapvető élel­miszerekkel. Vasárnap a délig nyitva tartó üzletek­ben zárás előtt is tfolt hús, tej és friss kenyér — amely miatt korábban a legtöbb perpatvar zajlott. A május elsejei ellátás tehát remekül sikerült, el­ismerés illeti a kereske­delmet. mindazokat, akiknek részük volt ben­ne. Az elismeréssel tulaj­donképpen tartozik a vá­sárlóközönség, hiszen ko- ■ rábban a bírálatokkal sem, fukarkodott. Ám az ünnep után el­készültek az első számve­tések, s kitűnt: a keres­kedelemnek is igen sok­ba került a most bőséges és záróráig .kitartó vá­laszték. Volt olyan bolt, ahonnan háromszáz liter tejet szállítottak vissza, másutt száz-százötven ke­nyér száradt a háromna­pos ünnep alatt a bolti polcokon, tekintélyes mennyiségű friss hús pe­dig a bolti hűtőkamrák­ban vészelte át töhb-ke- vesebb sikerrel a zárva tartott időt. Előbbiek lé­nyegében tönkrementek; utóbbi még forgalomba hozható. MAS KÉRDÉS azonban, hogy a jó ellátás és a nagy pazarlás határán mégiscsak új módszereket kellene keresni a keres­kedelemnek, .karöltve a megbízhatóan szállító termelőüzemekkel. Alap­igazság ugyanis, hogy nincs az a kereskedő, aki pontosan meg tudná be­csülni az igényeket. De úgy vélem, nem is arról van szó, hogy a legkisebb egyszemélyes boltokban legyen teljes a romlandó áruk skálája a több napos ünnepek előtti záróra időpontjában is. Inkább arról., hogy a megyeszék­hely két-három kulcsfon­tosságú és nagy forgalmú üzletiében garantálja az ipar és a kereskedelem, hogy lesz friss tej, ke­nyér. Olyan üzletekben, ahol van telefon, s ahová szükség esetén gyorsan tud vinni egy szállít­mányt az ipar ügyeletes kocsija — akár zárás előtt egy félórával is. Lehetséges, hogy a biz­tos ellátás garantált ígé­retével esetleg kiegyensú­lyozottabbá lehetne tenni a lakosság ilyenfajta be­vásárlásait is. Mert az utóbbi idők rossz tapasz­talatai miatt túlzott biz­tonságra törekvő vásár­lók az ünnepek előtt két- három nappal kezdik meg a bevásárlási rohamot, s esetleg fájó szívvel lát- hátják. hogy zárás előtt néhány órával mindaz kapható, ami a csúcsfor­galomban esetleg nem is volt. AZ ÁPRILISI ÜNNEPI bevásárlások azt bizonyí­tották: a vásárlónak a kereskedelem iránti több bizalomra, a kereskede­lem és az ipar között pe­dig rugalmasabb, az új helyzethez jobban alkal­mazkodó korrekt üzleti kapcsolatra van szükség. Bármennyire is soknak tű­nik: a kereskedelmi forga­lomba kerülő energiából — szénből, kokszból, brikettből, fából, gázból, tüzelőolajból, pakurából és villanyból — összesen több, mint félmilli- árd, pontosabban 505 millió forint értékű tüzelőt éget­tünk el Szabolcs-Szatmár me­gyében. Ebben a cseppet sem sze­rény listában továbbra is nagy szerepet játszik a szi­lárd tüzelőanyag. A Kelet­magyarországi TÜZÉP az elmúlt fűtési szezonra — te­hát 1978 áprilisától mostaná­ig — 201 millió forint érté­kű tüzelőanyagot adott el a megyében. Lényegében ez a mérvadó, hiszen kimondot­tan csak a fűtési szezonban ennek már alig több mint felét, 111 milliót forgalmaz­tak, s ez idő alatt szénből 243 000, tűzifából 33 600, kokszból 4600 és brikettből 2200 tonna kelt el a telepe­ken. Az ellátás a csúcsidő- szakban is általában problé­mamentes volt. Az engedmé­nyes tüzelőSkció keretében ezer tonna szenet és briket­tet adtak el és 25 millió fo­rint értékű, különböző tüze­lőutalványt váltottak be nyugdíjasoknak és kisfizeté- sűeknek. Listavezető viszont az ÁFOR, amely összesen 238 millió forint értékű könnyű tüzelőolajat, illetve háztartá­si tüzelőolajat értékesített a megyében, vállalatoknak és a lakosságnak fűtési célra. Vállalat idei tervei között feladatként határozták meg, hogy a vidéki üzemek ter­melési választékát is bővíte­ni szükséges A döntés» tíz nagyközségi helységre és Az egy év alatt felhasznált gáz mennyisége 62 millió köbméter, amelyből csak a nyíregyházi hőerőmű 44,5 millió köbmétert használt fel, jóval több, mint felét fűtési célokra. A TITÁSZ nyíregyházi hő­erőműben egyre jobban épí­tenek az olcsóbb gázenergiá­ra. Jellemző, hogy az össz- energiahordozónak — ha a korábbit száznak vesszük — már csak tíz százaléka olaj. A földgázfelhasználás növe­kedése több, mint 300 szá­zalékos. Az elmúlt fűtési sze­zonban például mindössze 2600 tonna pakurát égettek el. Az erőmű összesen 56,2 millió forintot fizetett ki a hőtermelésre felhasznált energiákért. Hogy sok-e, vagy indo- kolt-e ez az energiaelhaszná­lás a megyében, azt nehéz lenne kiszámítani. Annyi bi­zonyos, hogy a lakáskultúra fejlődése, a korszerűbb mun­kahelyek több fűtőenergiát feltételeznek. Egy évvel ez­előtt azonban mintegy 62 millió forint értékű fűtőener­giával fogyott kevesebb. Ez már elgondolkodtató. Vajon megteszünk-e mindent, hogy csak annyi energiát égessünk el fűtésre, amennyire ok­vetlen szükség van? Félmil- liárd forint nagy érték, s csak egyszázalékos megtaka­rítás kétezer tonna háztartá­si tüzelőolaj árával egyenlő! Tóth Árpád Kisvárda városra, valamint környékükre vonatkozott. A választékbővítés lénye­gében az év első negyedében megvalósult. Hústvétra már a vidéki üzemek is foglal­koztak egykilós alföldi és burgonyapehellyel készült kenyér sütésével. Bevezették egész sor kalácsféleség ké­szítését, többék .közt mákos, diós tekercs, pozsonyi kifli, túrós bélés, lekváros bukta. A vidéki eredményes vá­lasztékbővítés mellett, a me­gyeszékhelyen is újabb tíz­féle pékipari termék árusí­tását vezette be a sütőipar, ilyen „újdonság”, a túrós, mákos, almás lepény, fran­cia túrós kocka, piskótalorát, krómes lap és háromféle tortalap: diós, kakaós és va­níliás. Még alig pár éve ötven kö­rül volt a nyíregyházi sütő­ipar termékskálája. Most nyolcvanféle készítmény szerepel listájukon. (a. b.) mm Ot nap Tiszahátért A Móricz-évforduló alkal­mából a Tiszabecs—Milota Közös Községi Tanács „öt nap a Tiszahátért” mozgal­mat kezdeményezett. A la­kosság másfél millió forint értékű társadalmi munkával kívánja szépíteni a nagy író szűkebb hazájának vidékét. „A gyártás-előkészítő, üzem- és munkaszervező tevékenység javításával biz­tosítani kell a folyamatos termelés feltételeit, a mun­kafegyelem megszilárdítá­sát. Ahol a feltételek adot­tak, meg kell valósítani a teljesítményen és a minősé­gen alapuló bérezést.” (A megyei pártbizottság 1978. december 19-i határozatá­ból.) GROSKA TIBOR, a KE­MÉV asztalosüzemének ve­zetője: — Többféle terméket gyártunk, széles profilú skálán mozgunk. A legki­sebb facsapoktól a legna­gyobb ablakokig mi készít­jük a vállalat fatermékeit, körülbelül háromszázfélét. Éppen ezért a munkaszer­vezésünkön is van javítani­való. Két gép beállításával sokkal szervezettebbé, gyor­sabbá tehetnénk a munkát. Hiányzik a párhuzam-kör­fűrész, ami felére csökken­tené a most szükséges mun­kaidőt, és jobb minőség­ben készítené el a termé­ket, emellett könnyítené még a munkánkat a pánt- helymaró gép is. Ez utóbbi­ra több éves megrendelé­sünk van már, de nehézkes a beszerzése. — Áprilisban tértünk át a teljesítménybérezésre. Eh­hez természetesen a mun­kát és nem utolsósorban a nyersanyagot folyamato­san biztosítanunk kell. Az anyagellátással különben nincsen problémánk. Jó a kapcsolatunk a városi és a megyei asztalosüzemek­kel, s szükség esetén kise- gitjük egymást. Nem kis gondot okozott az, hogy a hatvanöt fős dolgozói lét­számunk lecsökkent har­mincnyolcra. Ezt nagy rész­ben a külföldi munka tet­te szükségessé. A csökke­nés ellenére a termelés mennyiségi és minőségi , színvonala megmaradt, ami azt jelenti, hogy megfele­lően szerveztük a munkát, de még nem lehetünk elé­gedettek önmagunkkal. PETŐ ERNŐ, a KEMÉV lakatosüzemének műveze­tője: — Üzemünkben június­ban indul be a második mű­szak. Erre nagy szükség van, hiszen nem egy mun­kát bérbe kellett kiadnunk más vállalatoknak, mert mi kapacitáshiány miatt kép­telenek voltunk elkészíteni. Porcsalima központjában, 4 millió forintért 332 négy­zetméter alapterületű ABC- boltot építtet a C^enger és Vidéke ÁFÉSZ. Az új üzletet június végén adják át, s ez­zel egy időben bezárnak a környélsen egy — már kor­Igy a két műszak egyben termelésnövekedést is je­lent, s a dolgozók sem jár­nak rosszul, mivel negyven- százalékos műszakpótlékot kapnak. — Ez egyben anyagprob­lémát is felvet: képesek le­szünk-e ellátni az üzemet? Most úgy látjuk, nem lesz akadály előttünk, mert hó­napra készen kell rendel­nünk, tehát ha időben esz­mélünk, nem kell anyaghi­ány miatt állni. A pártha­tározatnak megfelelően jú­niustól mi is áttérünk a teljesítménybérezésre. — Egyelőre szűkösek a körülményeink, nem teszik lehetővé a szalagszerű mun­kát. Ezen változtat nemso­kára a most épülő nagy­csarnok, ahol megfelelő gé­pesítés mellett jobb minő­ségű, termelékenyebb mun­kát végezhetünk. LÖKÖS LÁSZLÓ, a KE­MÉV Eötvös Lóránd Szo­cialista Brigádjának vezető­je: — — Kétszeres felelősség hárul a tmk-ra. Egyszer a nagy értékű gépek javítása, másodsorban pedig a mun­ka időbeni elvégzése, a gépállásidő csökkentése. A műhelyben fődarabcseré­ket végzünk: a hibásakat kivesszük a gépből, s he­lyette újat szerelünk be. A rosszat természetesen meg­javítjuk, raktárba tesszük és később egy másik javí­tás alkalmával használjuk fel. Ez a módszer nagymér­tékben gyorsítja a munkát. — A munkaszervezés sar­kalatos pontja az anyagel­látás. Nagyon sok függ et­től. S mivel elég sok alkat­rész időlegesen hiányozhat, ezért ésszerűsítéssel, újítás­sal, esetleg más gépekből kivett alkatrésszel pótoljuk a hiányt. Nem mindegy a munkaidő-kihasználás sem. Mi reggel héttől délután ötig dolgozunk. A tmk-ban sem dolgoznak kevesebbet, mint egy másik üzemben, csak éppen az utolsó órák­ban már fáradtabbak va­gyunk, kevésbé tudunk fi­gyelni. Ezen mindenképpen javítani kell. Ami jó, hogy a több, mint háromszázmil­lió forint értékű gépek ja­vítását, szervizelését üteme­zés szerint végezzük, s így a legrövidebb időre csök-. ken a gépállás. szerűtlenné vált — élelmi­szer-, egy tej-kenyér vala­mint egy húsboltot. A szö­vetkezet terve között szere­pel, hogy a jövőben a régi épületek átalakításával, bő­vítésével Porcsalma köz­pontjában cukrászdát létesít. Marik Sándor Kötéllel voltam kikötve Toronyóra órástul A toronyból messze siklik a tekintet. Északra a beregszá­szi hegyek kéklenek, keleten, meg délen a Tisza vékony csíkja kanyarog, nyugaton a hetei és a fejércsei templom tornya csillog. Alattunk a „kuruc fővá­ros”: . Tarpa . terpeszkedik szélesen. A tsz-udvarról most hajt ki egy Rába, kutyák ha­da kíséri. Az iskolában szü­netet tartanak, az udvaron gyerekek kergetőznek. Szép ez a vidék, ilyenkor május­ban! Elérzékenyülten néze­lődöm itt fent, vagy harminc- méteres magasságban, azon­ban a mester, Pere Gyula nem igen érti az én nagy- nagy- boldogságomat. Azt mondja, lennék csak én is toronyóra-javító, s járnám meg naponta huszonötször is a tornyot, meglátná, akkor is ilyen nagy örömmel ka­paszkodnék-e a lépcsőkön. Hallgatom a mestert. Nem sokat értek belőle — hiszen most látok életemben először toronyórát közelről — de fi­gyelek. A tarpai óra nem is olyan bonyolult szerkezet, de látnám csak meg a kondo- rosit, az igen, annak még ő sem tudja a korát! Arra vi­szont büszke, hogy megta­lálta a vajai kastély világ­órájának a hibáját, s ha mondanák neki, akár egy óra alatt is helyrehozná... — Eszerint nem csak to­ronyórákat javít? — Persze, hogy nem — mondja az ország egyetlen toronyórása, aki különben tiszavasvári illetőségű. — Hiszen a kőműves sem csak házakat épít. A rokonoknak, ismerősöknek megjavítok én mindenféle órát, de elsősor­ban a toronyórákkal foglal­kozom. — Hogyan lesz valakiből toronyórás? — Iigen-dgen szeretem’ a régi dolgokat. Kezdetben én is karórákkal foglalkoztam, de .már akkor is sokat teke­regtem az országban. Akkor vettem észre, hogy alig né­hány működik csaík a temp­lomtornyok régi órái közül. Pedig rengeteg van belőlük. De hát elmúlt az a korszak, mikor ez mutatta a pontos időt. így hát a legtöbb he­lyen csak legyintettek, ha megállt az óra; ha megállt, hadd álljon. Itt van a ka­runkon az óra, ez van olyan jó, mint amaz. — Mennyi ideig tart egy toronyóra kijavítása? — Attól függ, milyen álla­potban van. Van olyan, amelyiket néhány hét, de olyan is, amelyiket több hó­napos munkával lehet csak helyrehozni. A 'kerekegyházi órán például majdnem öt hónapig dolgoztam. Igaz, az roppant veszélyes volt, meg az volt az első munkám is. öt évvel ezelőtt dolgoztam ott, kötéllel kötöttem .ki ma­gamat, hogy le ne zuhanják. Bizony, sok helyen nem elég, ha az ember csak az órák­hoz ért, egy kicsit alpinistá­nak is kell lennie. S nekem még veszélyességi pótlék sem jár... — Hány toronyórát javí­tott meg eddig? Melyik volt a legemlékezetesebb? — Harmincnyolcat hoztam eddig helyre, s a legemléke­zetesebb munka az első, a kerekegyházi volt. De szí­vesen emlékszem a somogy- száili órára is, ez volt eddig a legtávolabbi falu, ahol dol­goztam. — Milyen tervei vannak egy toronyórát javítónak? . — A legfontosabb: minél több toronyóra meggyógyítá- sa. Még fiatal vagyok, alig huszonkilenc éves, így azt hiszem, sokat tudok még dolgozni. Meg ... van nekem egy titkolt tervem is: köny­vet akarok írni a régi to­ronyórákról. Anyag már van bőségesen, csak rendszerezni kell majd őket. M ég egyetlen dolgot kérdeztem meg tőle: mivel tölti a szabad idejét. Nevetve válaszolt: barkácsol. Természetesen órákat. Majd egy tucat ka- kukkos órát faragott eddig! Balogh Géza I Választékbővítés Pékáru vidéken A Nyíregyházi Sütőipari Sípos Béla ÁBC-bolt Porcsalmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom