Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

Szombaton délután a Parlament kongresszusi ter­mében megkezdődött a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezlete. A IX. KISZ-kongresszus óta végzett munkát áttekintő és a feladatokat meghatá­rozó tanácskozás elnökségében helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Polinszky Károly oktatási mi­niszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valamint párt-, állami, társadalmi életünk sok más ismert sze­mélyisége. Deák Gábornak, a KISZ KB titkárának elnöki meg­nyitója után Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A IX. kongresszus óta vég­zett munkáról és a további feladatokról szólva a KISZ Központi Bizottságának be­számolóját ismertetve Ma­róthy László hangsúlyozta: — Az ifjúsági szövetség munkáját áttekintve abból indulhatunk ki, hogy a párt XI. kongresszusán megsza­bott fő politikai irányok szol­gáltak tevékenységünk alap­jául. Törekvéseink egybees­tek a fejlett szocialista társa­dalom építésének követelmé­nyeivel, amelyek teljesítését IX. kongresszusunkon forra­dalmi feladatunknak és tör­ténelmi felelősségünknek vál­laltuk. Ennek tudatában és szelle­mében dolgoztunk, s most el­mondhatjuk, hogy a társa­dalmi méretekben eredmé­nyes építőmunkából ifjúsági szövetségünk is becsülettel kivette a maga részét. A IX. kongresszus óta sikeresen befejeztük a Dunai Hő­erőmű és a Kőolajipari Vál­lalat második üteme, a Sze­gedi Kőolaj- és Földgázipari Létesítmények, valamint a Tiszai Vegyi Kombinát első üteme fölött vállalt központi védnökségeinket. Ugyancsak védnökei vol­tunk a Tisza II. vízlépcső első ütemének, s teljesítettük kongresszusi vállalásunkat az orenburgi Szövetség gázveze­ték, valamint az Uszty- Uimszk-i Cellulóz Kombinát építésén. Áldozatkészségük­kel kitűntek a Borsodi Vá­gyj Kombinát PVC—III. üze­mének beruházásán dolgozó önkéntes brigádok is. — A dolgozó KISZ-tagok csaknem fele részt vesz a szocialista brigádmozgalom­ban — folytatta az ifjúsági szövetség első titkára. — Az ésszerűsítéseknek egyre jobb forrása az alkotó ifjúság pá­lyázat, a fiatal műszakiak, a közgazdászok és az agrár- szakemberek tanácsainak tevékenysége, valamint az újítómozgalom. A KGM-hez tartozó üzemekben például eddig csaknem 22 ezer fiatal nyújtott be pályázatot az Al­kotó ifjúsági kiállításra. A munkák több mint 40 száza­lékát hasznosították, jelentős részét újításként fogadták el, 41-et pedig találmányként szabadalmaztak. A tanuló fi­atalok közül, csak az elmúlt évekre tekintve, több mint 60 ezren dolgoztak az építő­táborokban, s munkájuk ér­téke mintegy 170 millió fo­rintra tehető. Ifjú katonáink mintegy 4 milliárd forintnyi termelési értéket hoztak lét­re a kiemelt beruházásokon, s emellett rendszeresen segí­tettek és segítenek az őszi mezőgazdasági munkákban is. — Elismeréssel szólhatunk a tanulóifjúság munkájáról, hiszen mi a tanulást nagyon is hasznos munkának tekint­jük. A diáknak meg kell küzdenie az ismeretek elsajá­tításával, s a reformokkal, amelyek könnyíteni akarnak rajta, de nem mindig siker­rel. „Túl kell élnie” a vizsga- időszakok idegfeszültségét, meg kell birkóznia saját gyengeségeivel is, hogy végül magasan képzett szocialista szakemberként állhasson munkába. Különösen azokat a fiatalokat kell nagyra érté­kelnünk, akik e kötelezettsé­geik mellett még többletet is vállalnak. Közülük 33 ezren vesznek részt a szakmai-ta­nulmányi versenyeken, t több tízezren pedig a középiskolai tanulmányi mozgalmakban. Az egyetemista és főiskolás KISZ-tagok 15 százaléka kapcsolódott be a tudomá­nyos diákkörökbe, s dolgoza­taik többsége tényleges gon­dok megoldását célozza. A tanulás, az önképzés ma már egyre inkább általános társadalmi tevékenységgé válik, s 17—18 éves koráig — csekély kivételtől elte­kintve — mindenki tanul. Később is egyre többen vál­lalják ismereteik gyarapítá­sát, a szervezett továbbkép­zést, a munka és a család mellett is. Maróthy László elismerés­sel szólt az értelmiségi ifjú­ság több rétegének és cso­portjának hivatásuk gyakor­lásában, valamint a közélet­ben elért figyelemre méltó eredményeiről. A fiatal pe­dagógusok, művészek, orvo­sok és egészségügyi dolgozók megnövekedett aktivitással, erősödő politikai, közéleti ér­deklődéssel munkálkodnak az ifjúsági mozgalomban és szakterületükön. Jelentősen megnőttek a követelmények a fegyveres erőknél és testü­leteknél szolgálatot teljesí­tőkkel szemben is. A Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek a napokban le­zajlott magyarországi had­gyakorlata is jól példázza, hogy katonafiataljaink meg­felelnek ezeknek a követel­ményeknek, felkészültségük, harci szellemük kiváló. Az ifjúsági tömegsport­mozgalom, a klubok, az ama­tőr művészeti mozgalom ered­ményeinek áttekintése után a KISZ KB első titkára le­szögezte: — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai rendszerünk tényezője, s or­szágos, valamint helyi _ szin­ten egyaránt beleszólása van a társadalom életét, a kö­zösség és az egyén boldogu­lását meghatározó minden fontos kérdésbe. Központi Bizottságunk előzetesen véle­ményt mondott a pártkong­resszus dokumentumainak tervezetéről, majd a KISZ IX. kongresszusa feladatterv­be foglalta a pártkongresszus határozatából és programnyi­latkozatából következő teen­dőket. Kidolgoztuk a VI. ötéves terv előkészítésében vállalt részvételünk konkrét programját. Véleményeztük a 15 éves lákásépítési elképze­léseket, s összegeztük a párt KB oktatáspolitikai határo­zatának végrehajtásában szerzett tapasztalatainkat. Igyekszünk minden szinten eleget tenni érdekképviseleti és érdekvédelmi megbízatá­sunknak. — A kongresszus óta el­telt időszak mérlegét meg­vonva jó érzéssel állapíthat­juk meg, hogy szövetségünk 840 ezres tagsága sokat dol­gozott, eredményes munkát végzett, mindenütt a prog­resszív erő részét képezte a társadalom előtt álló felada­tok végrehajtásában. Az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban, a külön­(Folytatás a 4. oldalon) Rákapcsoltak a mezőgaz­dasági nagyüzemek a mun­kában, de rákapcsolt az idő­járás is. Most aztán igazán nem lehet panasz a jó időre, a napsütésre. Napoik óta tart már a májusi nyár, jó lehe­tőséget adva a vetéshez, a palántázáshoz. Arról nem is beszélve, hogy a belvizes te­rületek napról napra csök­kennek, s ezzel nő a vethető terület nagysága. Az előrejelzés szerint to­vább tart a napos, meleg idő. Mindenütt ki is használják ezt. Bizonyíték rá, hogy a tavasszal tervezett 204 ezer hektár vetendő terület ki­lencven százalékán már földben a mag és a palánta. Egy évvel ezelőtt ugyanilyen területen még csak nyolcvan- százalékosan álltak a mun­kával. A kukorica vetése is befejezéséhez közeledik. Eb­ben az évben 99 ezer kétszáz hektáron vetik, s a tavalyi­hoz viszonyítva sokkal job­ban állnak, hiszen akkor még; tizenötezer hektár ve­tetten volt. Ugyanígy a si­lókukorica vetése is gyorsabb ütemű az 1978-asnál. A dohányteriüet harmadán már végeztek a palánták ki­ültetésével. összesen 7900 hektárba kerül ez a növénv. Jól halad a zöldségfélék ve­tése és palántázása is, töb­bek között a paradicsomé és a paprikáé. Ezeknek az ere- déséhez kevés a talajban lé­vő víztartalom, ezért több helyen már az öntözésre is gondolni kell. A Szabolcs-Szatmér me­gyei gyümölcsösökben már a hetedik permetezésnél tar­tanak. Több helyen megje­lent a fuzikládium és a ta­kácsatka. A sziromihullás utáni permetezés alkalmával fontos a lombrágó hernyók a gyűrűspille, galagonyapille, kökényszövő, valamint a le- véttetvek elleni védekezés. Egyes fákon már a liszthar­mat is felütötte a fejét. Nem szabad elfeledkezni a talaj- munkákról sem. Szalmáéban nem egy gazdaságban még el sem kezdték az almáskertek­ben a gyom irtását. Ez növe­li a fertőzésveszélyt, sokkal aktívabban kell végezni az eddigieknél a fák közötti ta­lajmunkát. A NYÍRKERT gyümölcs- termesztési rendszer 41 gaz­daságában — 8 ezer hektár területen — 12 ezer méhcsa­ládot telepítettek ki. A szor­gos kis állatkák nagyban elősegítették a virágok porzá­sát. Megyei szinten a jelen­legi állapot szerint minden lehetőség megvan arra, hogy a tavalyinál lényegesen több téli alma teremjen. A tímári Béke Termelő- szövetkezetben 127 hektáron ültettek burgonyát. Tavaly ősszel háromszázhuszonhét mázsás átlagtermést értek el. Ez megyei rekord volt, ezért erre az évre óvatosan tervez­ték a hozamot, 250 mázsát várnak. Kukoricát több mint 300 hektáron vetettek már, s a Tisza hullámterében — teljes száradás után — még rövid tenyészidejű fajtát is vetnek. A gacsályi Dózsa Termelőszövetkezetben teljes erővel folyik a kukorica és a napraforgó vetése. A rozsályi termelőszövetkezettel közö­sen kukoricát 950, naprafor­gót pedig 200 hektáron ter­mesztenek az IKR technoló­giája szerint. Vasárnap estig befejezik mind a két növény vetését. Gondot az okozott, hogy a víz után a meleg ha­tására megrepedezett a ta­laj. Az erős fuzikládiumos fertőzés miatt a rozsályi gyümölcsösökben már a ki­lencedik permetezést végzik (s. b.) jmB A nyírmadai Béke Tsz-ben 110 hektáron termesztenek paradicsomot ez évben. Felvéte­lünkön: a Csoba-tagban kiültetik az asszonyok a paradicsompalántákat. (G. B.) Befejeződött a Pajzs—79 hadgyakorlat NAGYGYŰLÉS DUNAÚJVÁROSBAN Szombaton a Dunaújvárosban rendezett nagygyűléssel véget ért a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek részvételével megtartott „Pajzs ’79” fedőnevű közös hadgya­korlat. t Sokezres tömeg gyűlt össze a vasmű előtti zászlódíszbe öltözött téren. Sokan szemlélték meg a nagygyűlés kezdete előtt a térre felvonultatott és kiállított korsze­rű harceszközöket. A nagygyűlés elnökségében ott volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. Győri Imre és Korom Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elnökségben foglaltak helyet a Varsói Szerződés tagországainak honvédelmi miniszte­rei. az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, a politikai, gazdasági, társadalmi élet több vezető személyisége. A munkás-katona nagy­gyűlésen elnöklő Csémi Ká­roly vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtitkár megnyitó szavai után Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter lépett a mikrofonhoz. Egyebek között/szólt arról, hogy a gyakorlat. annak mozzanatainak, a részt vevő törzsek és csapatok tevé­kenységének részletes érté­kelése még hátravan, de az már most is elmondható, hogy az embernek és a tech­nikának egyaránt kemény próbatételén jól vizsgáztak a katonák, a törzsek és a ren­delkezésükre bocsátott tech­nika. A gyakorlaton részt vett parancsnokok és kato­nák, bár más-mus nyelvei beszéltek, jól megértették egymást. A korszerű követelmé­nyeknek megfelelően a ka­tonák — a természeti ele­mekkel is megküzdve —, a szárazföldön, a vízben és a levegőben bonyolult viszo­nyok között kiválóan oldot­ták meg feladataikat, példa­mutatóan együttműködtek. Bebizonyították, hogy a test­véri hadseregek, az egyesí­tett fegyveres erők minden körülmények között képesek a velük szemben támasztott követelmények teljesítésére, méltók a tagországok népei­nek bizalmára. A továbbiakban a honvé­delmi miniszter méltatta a 24 esztendővel ezelőtt meg­alakult védelmi szövetség, a Varsói Szerződés jelentősé­gét. A szocialista államok összefogásával új típusú, min­den eddiginél magasabbren- dű szövetség jött létre. E szövetség szilárd alapjait a társadalmi, gazdasági rend­szer, a politikai célok és az ideológiai nézetek azonossá­ga teremtette meg. Egyértel­műen védelmi jellegű, nem irányul egyetlen állam, vagy államcsoport ellen sem, s a tagállamok érdekeivel együtt a haladás ügyét szolgálja, mint a béke védelmezője, egyetemes világpolitikai kül­detést teljesít. A Varsói' Szerződés csaknem negyed- százados történelme során megvalósította a létrehozá­sakor kitűzött politikai cé­lokat. Semmi mással nem pó­tolható erővé vált a tagál­lamok számára abban a küz­delemben, amelyet a béké­ért és a haladásért folytat­nak az agresszív imperialis­ta erőkkel szemben. A militarista erők agresz- szív politikája ma is törté­nelmi szükségszerűségként követeli, hogy erősítsük test­véri szövetségünket, fokoz­zuk egyesített fegyveres erő­ink felkészültségét, növeljük harci képességét. Czinege Lajos rámutatott: a szövet­ségen belül kialakultak a kö­zös tervezési, fejlesztési, fel- készítési módszerek. A had­seregek felkészítése egyre bonyolultabb, összetettebb munkát kíván, örvendetes, hogy a baráti országok kato­nái mindinkább megtanulták és megtanulják, hogyan kell közösen megoldaniuk felada­taikat. (Folytatás a 4. oldalon) || Kelet­Inaayarország XXXVI. évfolyam, 116. szám ARA: 1,60 FORINT 1979. május 20., vasárnap Megkezdődött a KISZ országos értekezlete Maróthy László beszámolója a IX. kongresszus óta végzett munkáról Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa meghívására május vé­gén Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tesz hi­vatalos baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. Mór csak tíz százaléknyi a vetetlen terület A jó időben meggyorsult a munka A gyümölcsösökben fontos a kártevők elleni védekezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom