Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 16. (Folytatás az 1. oldalról) latos leghalaszthatatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között fontos előrelépés lenne és teljes egészében megfelelne az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának, ha valamennyi aláíró állam szerződést kötne arról, hogy elsőként nem alkalmaz egy­más ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvere­ket. E szerződés megkötése lényegesen megerősítené az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való le­mondás elve megtartásának politikai és jogi alapját Euró­pában, fokozná érvényesü­lésének hatékonyságát, s újabb biztosítékokat terem­tene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirob­banása ellen. Jelenleg megértek a felté­telek arra is, hogy az álla­mok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépéseket tegye­nek az európai katonai eny­hülés útján, az össz-európai értekezlet záróokmányának szellemében. Az ülésen kép­viselt államok — az összeu­rópai értekezlet záróokmá­nyával összhangban jelenleg megvalósuló intézkedések kiegészítéseként — készek megállapodni arról, hogy elő­zetesen bejelentik az e tér­ségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen körzetben terve­zett nagyszabású légi had­gyakorlatokat és az összeu­rópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gyakorla­tokat. Az ülésen képviselt or­szágok készek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katonai-politikai csoporto­sulásokat, hogy korlátozzák a hadgyakorlatok szintjét és, hogy kiterjesszék a bizalom- erősítő intézkedéseket a Földközi-tenger térségére is. Készek a legnagyobb figye­lemmel megvizsgálni más javaslatokat is, amelyek a bizalom erősítésére és a katonai enyhülésre irá­nyulnak az államok között. 3. A miniszterek államaik nevében kifejezték elégedet­lenségüket amiatt, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkenté­séről folyó bécsi tárgyaláso­kon nincs érdemi előrehala­dás. Megállapították, hogy a szocialista országok az 1973. június 8-i javaslataikban re­ális választ adtak a tárgya­lások kulcskérdéseire, széles­körűen figyelembe vették a tárgyalások többi résztvevő­jének elképzeléseit, s ezzel elősegítették az álláspontok jelentős közeledését. A NA­TO tagállamai azonban már csaknem egy éve nem adnak érdemi választ a konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsú­lyozták, hogy a bécsi tárgya­lások sikeres és gyors előre­haladásához szükség van a nyugati résztvevők jóakara­tának kinyilvánítására is. 4. A miniszterek kifejezték továbbá, hogy a NATO által az utóbbi időben a fegyver­kezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellen­tétben állnak az enyhüléssel és annak elmélyítésével. E vonatkozásban különösen ve­szélyesek azok a tervek, hogy néhány nyugat-európai or­szág területén az európai szo­cialista országok objektuma­ira irányzott közép-hatósu­garú nukleáris rakétafegyve­reket telepítsenek, továbbá a neutronfegyverek létrehozá­sára és elterjesztésére irá­nyuló tervek felelevenítése. Az ülésen képviselt álla­mok meggyőződése, hogy va­lamennyi európai állam biz­tonságának erősítését nem a fegyverkezési hajsza további fokozása, hanem a nukleáris rakétafegyverek és a ha­gyományos fegyverzetek kor­látozásának útján kell keres­ni, a teljes kölcsönösség alap­ján. 5 5. A miniszterek megerő­sítették államaik azon állás­pontját, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő álla­mok képviselőinek 1980-as Az űrrepülés emberi tényezői (2.) Az űrhajósjelöltek orvosi kiválogatása madridi találkozójának hoz­zá kell járulnia az európai enyhülés és biztonság meg­erősítéséhez, elmélyítésé­hez, valamint az összeurópai együttműködés kiszélesíté­séhez. A Varsói Szerződés tagállamai készek konstruk­tívan hozzájárulni a találko­zó sikeres lebonyolításához. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták: a madridi találko­zó sikere szempontjából leg­fontosabb az, hogy alkotó, konstruktív légkörben bonyo­lítsák le, amelyet mindenek­előtt a részt vevő államok­nak a gyakorlati eredmények eléréséhez fűződő érdekeltsé­ge jellemez. Ennek megfele­lően az ülésen képviselt álla­mok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó munkáját olyan konkrét, kedvező lépések egyeztetésé­re összpontosítsák, amelyek a záróokmány elveinek és megállapodásainak egységes egészként való megvalósítá­sára irányulnak, beleértve mind a katonai enyhülés, mind pedig az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasá­gi, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés­ben megvalósítandó határo­zott intézkedéseket. Az ülésen képviselt álla­mok szükségesnek tartják a madridi találkozó alapos és gondos előkészítését. Készek e célból kapcsolatokat tarta­ni, valamint két- és több ol­dalú konzultációkat folytat­ni az összeurópai értekezlet záróokmányát aláírt minden állammal. E konzultációk té­mája lehet az államok kép­viseleti szintjének kérdése is a találkozón, figyelembe vé­ve annak jelentőségét az eny­hülés, az európai biztonság és együttműködés számára. A madridi találkozó sikere szempontjából nagy jelentő­ségű lenne a javaslat katonai enyhülés kérdéseivel foglal­kozó összeurópai konferen­cia konstruktív előkészítése és eredményes munkája. 6. A miniszterek — kifejez­vén államaik elvi álláspont­ját, hogy szükség van a fegy­verkezési verseny megszün­tetésére, valamint a leszere­lésre, különösképpen a nuk­leáris leszerelésre irányuló tényleges intézkedésekre va­ló határozott áttérésre — egyöntetűen állást foglaltak: maximálisan meg kell sok­szorozni az erőfeszítéseket abból a célból, hogy mielőbb gyakorlati megállapodások jöjjenek létre az alábbiakat illetően: — A hadászati támadófegy­verek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerződés megkötése és hatályba lépte­tése, valamint áttérés a csök­kentésükről folytatandó tár­gyalások következő szakaszá­ra. — Valamennyi nukleáris fegyverfajta gyártásának megszüntetésére és a készle­tek fokozatos, teljes felszá­molást eredményező csök­kentésére vonatkozó tárgya­lások időpontja és lefolytatá­sának módja. kező államok katonai kiadá­sainak csökkentéséért. Indít­ványozzák, hogy haladéktala­nul kezdődjenek tárgyalások a csökkentés konkrét mérté­kéről, első lépésként a kö­vetkező három évre, vagy más, mindenki számára el­fogadható kezdeti időszakra. Az ülésen képviselt álla­mok fellépnek a haderők és a fegyverzet növelése ellen más államok területén. Síkra­szállnak a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről szóló megállapodások meg­kötése mellett, továbbá azért, hogy újabb, nemzetközi mé­retekben megvalósuló erőfe­szítésekre kerüljön sor az idegen területeken lévő ka­tonai támaszpontok felszá­molása, a külföldi csapatok­nak más államok területéről való kivonása, nukleáris fegyvermentes övezetek, és a béke övezeteinek megterem­tése céljából a világ külön­böző térségeiben, többek kö­zött Európában. Emlékeztetnek arra, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének az észak-atlan­ti szerződés szervezetével tör­ténő egyidejű feloszlatására, és első lépésként katonai szer­vezeteik felszámolására, a katonai tevékenység kölcsö­nös csökkentésével kezdve. 7. A külügyminiszterek megállapították, hogy az utóbbi'időben újabb kísérle­tek történnek a nemzetközi enyhülés folyamatának meg­állítására, új háborús tűz­fészkek létrehozására, a szo­cialista országokkal szembeni ellenséges kampány kibonta­koztatására, a népek közötti ellenségeskedés szítására. Fö­löttébb veszélyes az újfa­siszta és neonáci szervezetek és áramlatok tevékenységé­nek megélénkülése is néhány országban. Az ülésen képviselt álla­mok felhívást intéznek min­den államhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezleten elfo­gadott elvek — a szuverén egyenlőség, a szuverenitás­ban foglalt jogok tiszteletben tartása, tartózkodás az erő­szaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, a határok sérthetetlensége, az államok területi épsége: a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabad­ságjogok tiszteletbentartása, a népek egyenjogúsága és ön­rendelkezési joga, az államok közötti együttműködés, a nemzetközi jogi kötelezettsé­gek jóhiszemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocia­lista államok a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, követ­kezetesen és töretlenül tevé­kenykednek a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése a testvéri barátság és a kölcsönös meg­értés légkörében folyt le. M. Babidorics A Kis földön — A nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időkre szóló betiltása, ezzel egyide­jűleg minden állam lemon­dása az erőszakról, vagy az azzal való fenyegetésről az egymás közötti kapcsolatok­ban. — Szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásá­ról. — A nukleáris fegyverek­kel nem rendelkező államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló intézke­dések megtétele, beleértve a nukleáris fegyverek alkal­mazásáról való lemondást a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokkal, vala­mint azon államokkal szem­ben, amelyek területén nincs ilyen fegyver, továbbá köte­lezettségvállalás arra nézve, hogy nem helyeznek el nuk­leáris fegyvereket azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs ilyen fegyver. Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy orszá­gaik határozottan fellépnek a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendel­Szembe velünk jönnek és jönnek az emberek, öre­gek, középkorúak, fiatalok, gyerekek. Közülük sokan már a Halál völgyében van­nak, az „Első vonal” nevű emlékműnél. Ez tulajdon­képpen egy emlékműegyüt­tes. Egy sor magas oszlop félkörben, díszőrséget álló katonákat juttat az eszünk­be. Az oszlopokon aranybe­tűkkel van bevésve Cézár Kunikov deszantalakulatá- nak az 1943. február 3-ról 4-re virradó éjszakáján tör­tént partraszállásától, 1943. szeptember 13-ig eltelt idő krónikája. Ekkor szabadult fel Novorosszijszk. Az osz­lopok előtt fiatal platán nö­vekedik — 1974 szeptembe­rében ültette Leonyid Iljics Brezsnyev. Az emlékoszlo­pon a következő felirat: „Emlékezz, Elvtárs! 1250 kilogramm halált hozó fémet 1976-ban a Szovjetunió az Interkozmosz Tanács ülésén bejelentette, hogy 1978—83. között saját űreszközein biz­tosítja a tagországok űrha­jósainak repülését, repülésre történő felkészítését. Hazánk a felajánlott lehetőséget el­fogadta és kormánydöntés született a magyar űrhajós­jelöltek kiválogatására. A döntés értelmében az űrha­jósjelölteket megfelelő re­pülési tapasztalattal ren­delkező, önként jelentkező vadászpilóták közül kel­lett kiválasztani. Az or­vosi kiválogatás végrehaj­tásával a kormány a Repülő­orvosi Vizsgáló és Kutató In­tézetet bízta meg. Az intézet szakemberei a szovjet űrorvostudomány gazdag tapasztalatainak fel- használásával kidolgozták a magyar űrhajósjelöltek orvo­si alkalmassági vizsgálatának rendszerét. A pilóták évente igen széles körű szakorvosi vizsgálaton esnek át repülő­alkalmasságuk elbírálása ér­dekében. A vizsgálatok ada­tai jó alapot szolgáltattak az önként jelentkező pilóták el­sődleges kiválogatásához. Azokat a jelölteket, akik az elsődleges kiválogatás köve­telményeinek megfeleltek, kéthetes időtartamú, igen alapos vizsgálatnak vetettük alá. Az alkalmasság objektív megítélése érdekében speciá­lis funkcionális terheléses, széles körű pszichológiai és kibővített klinikai vizsgála­tokat végeztünk minden je­löltnél. E vizsgálatok célja az űr­repülés során legnagyobb igénybevételének kitett szervek funkcionális tartalé­kainak a felmérése. E ter­helési próbák közé tartozott az egyensúlyszerv, a vérke­ringési rendszer több irányú funkcionális vizsgálata. Az egész szervezet terhelését je­lentették az ún. barokamrai vizsgálatok. A forgószékes vizsgálatok segítségével az egyensúly­szerv szöggyorsulásokkal szembeni ellenállóképességét lehet lemérni. Az egyik vizs­gálat során a jelölt a forgó­székben egyenletes sebesség­gel forogva, fejét meghatáro­zott időben jobb válláról a bal vállára mozdítja. E for­gás és egyidejű fejmozgás ha­tására a jelöltnek olyan ér­zése támad, mintha a szék hintázna alatta. Hőhullámai keletkeznek, bizonytalanság­érzet, szédülés lép fel. A vizsgálat időtartama szuper­szonikus pilótáknál kétszer 1 szórt az ellenség minden egyes Kis földi lakosra a pél­da nélkül álló hőstett napjai­ban. Égett a kő és a föld. Ol­vadt az acél. De ők kitartot­tak. Mögöttük volt a szülő­haza, esküt tettek rá. Ne fe­ledd ezt, kortárs. Ne feledd, add át fiaidnak!” Néhány lépésre innen az emberi bölcsesség és erő em­lékműve áll. A neve: Rob­banás. Az emlékmű bomba- és golyórepeszekből, gráná­tok darabkáiból van össze- hegesztve. Ezeket itt szedték össze a Halál völgyében. Szemléltető az előbb idézett szavakhoz. Az emberek virágokat he­lyeznek erre a repesz-össze- visszaságra. Ez nyugtalanság­gal tölt el. Gondolkodom. Nem, nem a halált hozó fém­nek szól az emlékezés, a vi­rágok azokhak szólnak, akik életüket adták szülőföldjük Vizsgálat a Hilov-hintával. perc, űrhajósjelölteknél 10 perc. A másik forgószékes vizs­gálatnál a jelöltnek forgás közben egész felsőtestével meghatározott időközönként előre kell hajolnia, majd új­ra felegyenesedni. A vizsgá­lat 1 perc jobbra, majd 1 perc szünet, majd 1 perc balra forgatást jelent, mind­két irányban ötször ismétel­ve. A harmadik fajta vizsgálat az ún. Hilov-hintaterhelés. Ez az eszköz egy olyan négy­köteles hinta, melynek ülé­se a kilengésekkor mindig vízszintes marad a földhöz képest. Segítségével az egyensúlyszerv egyenes vo­nalú gyorsulásokkal szem­beni tűrőképessége vizsgálha­tó. A vizsgálat időtartama 15 perc. Mindhárom vizsgálat során regisztrálják a vizsgált sze­mély vérnyomását, pulzusát, EKG-ját és — ezen adatok, valamint a vegetatív tünetek (sápadtság, verejtékezés), a szabadságáért, népükért, ez azoknak szól, akik kiállták, amikor robbantak a lövedé­kek, égett a föld és a kő, megolvadt az acél.. Nekik hozzuk virágainkat, előttük tisztelgünk hálával és szeretettel. A novorosszijszkiak hős­tettét nem lehet megörökíte­ni egy újságkarcolatban, er­ről könyveket lehetne írni. Kunikovkában a volt Sztanyicskán vagyunk, a partraszállás színhelyén. Itt kezdődött a nagy hőstett, a Kis földiek halhatatalan di­csősége. Békésen fodroznak a par­ton a Cemesszki-öböl hullá­mai. Nézzük a horizontot, a fokon túl rejtőzik Gelend- zsik, az a Gelendzsik, amely elérhetetlen volt az ellenség­nek, pedig majdnem ott hú­zódott a frontvonal. Gelend­zsik látta el fegyverrel a de- szantalakulatokat, élelmezte a Kis földieket, gyógyította a betegeket, itt kovácsolódott a hitleristák elleni ellentáma­dás terve. Ma Kunikovkában ezekre az időkre egy lövészárok, em­lékoszlopok, a Nagy Honvé­dő Háború haditechnikáját bemutató múzeum emlékez­szubjektív tünetek (szédülés, hányinger) együttes értékelé­se alapján döntenek az al­kalmasságról. A keringési rendszer ter­heléses vizsgálatai közé az ún. szubmaximális kerékpár- ergometriás és a billenőasz­tal-terhelési próbákat so­roljuk. A szubmaximális ke- rékpár-ergometriás vizsgálat célja a jelölt rejtett szív-vér ellátási zavarainak felderíté­se, másrészt fizikai teljesítő- képességének megállapítása. A vizsgálat két lépcsőben történik. Először a vizsgált személy 5 percen át 100 wat­tos teljesítménynek megfele­lő munkát végez. Ezután 5 perc pihenő következik, majd a második lépcső a szubma­ximális állapot eléréséig tart. Szubmaximális állapotnak 30 —40 éves korig a 160/perc, 40 év felett pedig a 150/perc pulzusszámot tartjuk. A má­sodik lépcsőben 100 wattos teljesítménnyel kezdve per­cenként emeljük a terhelés nagyságát mindaddig, míg a leírt szubmaximálisnak ne­vezett pulzusszámot el nem éri. Jó fizikai edzettséggel rendelkezők 10 perces fizikai terhelés során elérhetik a 300—500 wattos teljesít­ményt. A keringési rendszer terhe­lését szolgálja a billenőasz­tal-vizsgálat, melynek során a szervezet ún. „ortosztati- kus” ellenállóképességét vizsgáljuk. A jelöltet bille­nőasztalon helyezzük el és a szívműködés, légzés, keringés állapota regisztrálására szol­gáló érzékelőkkel szereljük fel. Vízszintes helyzetben meg­figyeljük és rögzítjük a je­lölt nyugalmi állapotát jelző adatokat. Ezután 20 percen keresztül függőleges helyzet­be állítjuk az asztalt, meg­figyeljük a keringési és lég­zőrendszer változásait. Eb­ben a helyzetben a szervezet olyan reflexmechanizmusai­nak működését vizsgáljuk, amelyekre az űrhajósnak a súlytalansági állapot után, a földi gravitációs térhez tör­ténő „visszaalkalmazkodás” során lesz szüksége. Ezután a billenőasztallal „fejjel lefe­lé” helyzetet hozunk létre. Ez a helyzet a súlytalanság ha­tására fellépő keringési vál­tozások előidézésére szolgál. A rossz ellenállóképességű jelölteket alkalmatlannak kell minősíteni. Dr. Hideg János orvos ezredes (Folytatjuk) tét. Ritka és tanulságos ez a múzeum. Közvetlen a part mellett, az első partraszállás helyén egy kis tér áll. A té­ren fegyvereket gyűjtöttek össze, motorcsónakok — L. I. Brezsnyev tányéroknak nevezte őket — amelyeken a 18. hadsereg ejtőernyősei kel­tek át, T—34-es harckocsi, hajó- és földi tüzérség, ak­navetők, a Cemesszki-öbölből kihalászott akcák, harci re­pülőgépek maradványai, kü­lönböző kaliberű lövegek, aknák és más felszerelések, amelyekkel a Kis földiek har­coltak. Az egyik ácsúcsőben a verebek fészket raktak, le akartuk fényképezni, de a madarak megunták a vára­kozást, és a gép kattanása előtt elrepültek. Ekkor az öböl fölött fehér felhőre em­lékeztető hattyúcsapat húzott el. Méltóságteljesen, szár­nyaikat nyugodtan mozgatva repültek. A békés világ mek­kora nyugalma! A múzeum­ban a gyerekek gondtalanul szórakoznak — mászkálnak a harckocsikon, és a „tányé­rokban”, céloznak az ágyúk­kal ... Számukra ez játék. És milyen csodálatos, hogy csak játék! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom