Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 16. Vízitábor és alkotóhoz Korszerűbb munka — színvonalasabb közreműködés öt év telt el a közművelődési párthatározat megjelenése óta. Ezt az öt évet tette „mérlegre” a közelmúltban a vásárosnaményi városi pártbizottság, azt vizsgálva: mi történt a határozat, majd az azt követő megyei pártbizottsági irányelvek, illetve a helyi feladatterv nyomán? Mindenekelőtt: a település időközben nagyközségből várossá lett. Ez is eredményezhetne egyfajta szemléletváltást a kulturális életben, szerencsére eddig sem ettől tették függővé a közművelődés rangját. Ami a tárgyi feltételeket illeti, itt található a megye egyik legkorszerűbb művelődési központja, a 20 milliós költséggel épült városi-járási művelődési ház. Gyermekeknek való olvasóteremmel gazdagodott a könyvtár ez időszak alatt. Korszerűsítették a mozit. A múzeum új épületrésze a raktározás gondjait enyhíti. Üj klubkönyvtárat kapott a III. kerület, tavaly avatták fel a Rákóczi-szobrot, ugyancsak tavaly adták át a vízitábort, a Tisza partján, ahol az idén az alkotóház is megnyílik. A személyi feltételek A közművelődési intézményhálózatban dolgozó szakemberek képzettségét tekintve — még van tennivaló! Az egyik kulcshelyen, a városi-járási művelődési központban is dolgoznak szakképzetlen, bár nagy tapasztalattal rendelkező népművelők. A városi-járási könyvtár hat könyvtárosa közül három szakképzett, hárman tanulnak. A négy körzeti és város környéki klubkönyvtár vezetői közül kettő tanul, két helyre viszont szakképzett népművelőre, könyvtárosra volna szükség. A múzeum is kapott ez idő alatt keretet újabb munkatárs függetlenítésére. Szezonra készülnek a Ti- sza-parton. Nagy társadalmi összefogással épült alkotóház utolsó festési műveletein dolgoznak az emberek. (Elek Emil felv.) A művelődési központ munkáját a szokásos tevékenység mellett a leginkább talán az méltatja, hogy több, mint 1200 taggal 28 különféle „kis csoportot” — szakkört, művészeti együttest, klubot stb. tart fenn. A legeredményesebben működők közé tartozik a szocialista brigádvezetők, az értelmiségiek, a nyugdíjasok klubja, a fafaragó szakkör, a kórus és a bábegyüttes. A művészeti csoportok műsoraikkal havonta körbejárják a járás községeit. Kiváló könyvtár A kulturális élet másik központja a könyvtár. Több mint 42 ezres állományának érdekessége, hogy 226 darab szakdolgozatot is őriznek a kíváncsi kutatók számára. Kétszer nyerték el a kiváló címet. Ezerötszázon felüli olvasójuk közül ezernél több a felnőtt! Tavaly közel 60 ezer kötet volt a kölcsönzött összpéldányok száma. Ez a megyei és az országos átlagos fölött van! Javítani szükséges viszont a városperemi klubkönyvtárak tartalmi munkáját. Hasonló kulturális centrum a Bereg Múzeum — elsősorban keresztszemes gyűjteménye, illetve vasöntvényei miatt híres. Ritkaság- számba menő szolgáltatása, a kerékpárkölcsönzés kedvelt lett. Tanulságos képet mutat az üzemi kulturális alapok „fel- térképezése”: például a vegyesipari szövetkezetben 1000 forintot terveznek egy dolgozóra, a ládagyárban pedig csak 590-et! Erre is jobban oda fognak figyelni a jövőben! Az üzemektől a közös kasszába is érkezik pénzt, ezt a tanács használja kulturális célokra. Kiemelkedik ezek közül az ÁFÉSZ tavalyi 70 ezres támogatása, de viszonylag bőkezűen tett a kultúra asztalára a vegyesipari szövetkezet is. Figyelem a munkás- művelődésre A párthatározat hatását vizsgálva az egyik izgalmas kérdés: mi történt az üzemekben? A legfontosabb feladat a szakembergárda kialakítása volt: több mint nyolcszázan szereztek ez idő alatt magasabb szakmai végzettséget. A dolgozók iskoláját 210-en végezték el, a gimnázium levelező tagozatán 183-an érettségiztek. Ezen a téren élen jár a forgácslapgyár, ahol kihelyezett faipari szakközépiskolát is indítottak. Mindezeket ^ értékelve, a városi pártbizottság azt állapította meg, hogy egyre nagyobb mértékben növekszik az ifjú városban a köz- művelődés, a kulturális élet szerepe. Éppen ezért korábban elhanyagolt területekre is felhívja a figyelmet: például a munkásművelődés korszerű formáinak kialakítására, a kulturális célokra szánt összegek ellenőrzésére és tervszerűbb hasznosítására, illetve lehetőség szerint, közművelődési társulás megalakítására. Baraksó Erzsébet JOBB ELLÁTÁST ÍGÉR AZ ÁFÉSZ f Eled a strand Eltüntetik a tél nyomait Ezekben a napokban élénkült a forgalom a gergelyi- ugornyai strancj környékén. Egy-egy napra diákok tucatjai lepték el a környéket, hogy rendezzék a partot, eltüntessék a két téli áradás okozta sebeket. A fák ugyan hamar kiheverték a derékig érő vizet és jeget, az ár viszont elvitte, kidöntötte a kerítéseket, felborította a padokat, a hordalék ellepte a különben füves részeket. A három általános iskola és a gimnázium fiataljai azon szorgoskodtak, hogy megtisztítsák a környéket, míg a törött fákat, rönköket a ládagyár munkásai, gépei szállították el. — Iszap lepte el az épületeket, felül kell vizsgálni mindent, hogy rendbe tegyük a tábort — mutat körbe az úttörőtáboron Herczeg András gondnok. — A társadalmi munkások sokat segítettek benne. A tanács költségvetési üzemének dolgozói szintén a Ti- sza-parton vannak, végzik a szükséges javításokat. A két árvíz okozta károk kijavítására viszonylag kevés anyagi eszközük áll rendelkezésre, ezért veszik szívesen a helyi üzemek, intézmények jelentkezését a társadalmi munkára. Így az IGV-ből a kerítések, padok helyreállításán fáradoznak, a festés, vízvezetékárok ásását az úttörőtáborhoz az ipari tanulók vállalták. — Csak javuljon egy kicsit az idő, lesznek itt bőven — mondják, akik kint dolgoznak. Az úttörőtábornak például már nagyjából körvonalazódik a programja. Eszerint a nyáron kórus-, honismereti és sporttábort rendeznek meg, s a szokásokhoz híven lengyel pajtásokat várnak csereüdülésre. Alakul egy vízitábor is — a strand túlsó végén lesznek faházaik. Nekik 12 hajót vásárol a megyei sporthivatal, hogy evezni, kajakkal, kenúval bánni megtam ljanak a vizet szerető úttörők. A z elhagyottnak tűnő Tisza-parton szokatlan, hogy hétköznap délelőtt kalapács hangja, hegesztőd inaimó zümmögése verje fel a csendet. Az Irodagépiipari Vállalat vásárosnaményi gyárának munkásai szorgoskodnak. — Alacsonyra sikerült ez a faház — mutatja Fodor István. — Az árvízkor 25 centis víz volt benne, hiába áll lábakon. Ezért most megemeltük az egészet, az asszonyok pedig rendet csinálnak benne. A karbantartók most a rendes munkaidejükben javítják a faházat, de sokszor van úgy, hogy a munkaidő letelte után fognak munkához. — A vállalat vezetése hozzásegített, hogy egy jó pár helyen dolgozzam — mondja Fodor István. — Itt, a Tisza-parton is, meg a városiban a szökőkút építésénél. Mindezt úgy hívják, hogy társadalmi munka. A parton önzetlen cselekedet azért, hogy szebbé tegye lakóhelyét és környezetét. Az elismerés egy jó szó, egy köszönöm, április 4-én a kiváló társadalmi munkás kitüntetés. — Az a jó érzés, ha végigmegy az ember a városban, és látja, hogy tetszik másoknak is, amit ő csinált. És én még többet szeretnék tenni, mert megszerettem Vásárosnaményt, idevalónak vallom magam. Pedig a hajdúdorogi Fodor István korábban nem nagyon ismerte Vásárosna- ményt. A munkája szólította először, a kórház építkezésén dolgozott mint központifűtés-szerelő. Itt ismerkedett meg azzal a lánnyal is, aki felesége, három gyermekének édesanyja lett. Ám ekkor még mindig nem gondolt Vásá- rosnaményra. Budapesti építkezésen dolgozott, majd Hajdúdorog környékén talált munkát. Csakhogy jöttek a gyerekek, lakás pedig nem volt. így nem volt nehéz hallgatni a feleség rábeszélő szavára, költözzenek Vásárosnaményba, építkezzenek, teremtsék meg itt a boldogulás lehetőségeit. — Nem mondom, van még mit tenni a ház körül, de arra is jut idő. Az én szakmám meg olyan, amiből hiány van ezen a környéken. Ezért hét végén működési engedéllyel dolgozom. A feleségem nagyon sokat segített mindenben. Ö csecsemő-gyermekápoló a kórházban, de a házunk építésén ' ugyanúgy dolgozott, mint én. — És ezt a -Tisza-parti házat kipróbálta már? — Arra még nem volt lehetőség. Azt mondta tréfásan a szakszervezetisünk, hogy nem adják, mert én már négyszer voltam benne. Mármint ennyiszer dolgoztam itt, hogy helyrehozzuk. Igaz, a vállalatnál ki tették, hogy a balatonlellei üdülőbe is lehet jelentkezni, de most még nincs rá lehetőségünk. — Akkor marad a társadalmi munka? — A gjierekeikkel köny- ny en ki tudok a Tisza- partra jönni. A brigádunk is így gondolkodik. Ami pedig a társadalmi munkát illeti úgy gondolom, hogy helyes, hogy a tanács azt szervezi. Sőt még többet kellene segíteni mindenkinek a mostanitól, mert ha nincs elég pénz, akkor csak így tudunk eredményt elérni. — Nagyobb ételválasztékot, jobb ellátást kívánunk adni a Tisza-parton — fogalmazza meg az ÁFÉSZ céljait Varga István, a Bereg-szálló üzletigazgatója, aki a vendéglátásért felel. A tervek szerint az igényektől függően több készételt is árusítanak a frissen- sültek mellett, főzelék is szerepel majd az étlapon — a gyermekekkel érkezők kívánságára. Tovább bővül a zöldség-gyümölcs ellátás is, valamint három új konténeres pavilonnal javítják a gyors kiszolgálást. A szövetkezet javítóbrigádja teljes irammal dolgozik a árvízkárok elhárításán. Kicserélik, felújítják a konyhai gépeket, így többek között új fagylaltpultot állítanak üzembe, melegvíztárolókat kap a konyha, felújítják a gáztűzhelyeket. A szokásoknak megfelelően a fürdőidényben az ÁFÉSZ állandó dolgozói mellé egyetemistákat és főiskolásokat vesznek fel kisegítőnek, valamint tervezik a másod- és harmadéves tanulók munkába állítását is. Előfordulhat, hogy nagy meleg esetén, amikor több ezren keresik fel a fürdőt, nehezebb lesz hozzájutni mindenhez. Különösen az üdítőital-ellátásban kí- vának javítani mozgó büfék beállításával. A gergelyiugornyai Tisza- parton az úttörőtábor és az ÁFÉSZ pavilonjai mellett mintegy ötven faház áll, javarészt vállalatok tulajdonában. Az építési kedv most sem szünetel, de a városi tanács már úgy tervezi, hogy a tiszai fürdőt összekapcsolja a leendő melegvizes fürdővel, ennek az alapján alakítják ki az új üdülőnegyedet. Az oldalt összeállította: Lányi Botond KICSI Á SZÁLLODA Növekvő idegen- forgalom Egyre több külföldi és az ország más részéből érkező keresi fel Vásárosnaményt, a beregi Tiszahátot. Bár többségük hivatalos küldetése során ejti útba a várost, azonban gyarapodik azoknak a száma is, akik az itteni látnivalókkal szeretnének megismerkedni. A vendégek fogadására épült fel a Bereg-szálló. Az országos átlagtól jóval magasabb a kihasználtsága, szinte egész évben foglalt minden szobája. A szállodában naponta 60—70 embert tudnak elszállásolni. Már vannak visszatérő vendégek is, hiszen egy NSZK-ba való vadász harmadik alkalommal jelentette be igényét szállásra. A várossá válással, a több ipari létesítménnyel egy időben megnövekedett a vállalati, intézményi kiküldöttek száma is, akik szintén a szállóban laknak. Mellettük viszont egyre több kirándulócsoport jelenti be, hogy legalább egy ebédet szeretne Bereg „fővárosában” elkölteni. Az étteremben szívesen látott vendégek, akik az IBUSZ, a NYÍRTOURIST szervezésében megyejáró körúton vesznek részt. Tíz kép a városnak Hangulatos tiszai tájképek, Vásárosnamény, Csaroda, Tarpa utcarészletei elevenednek meg a festő művein. Minderről meggyőződhetnek azok, akik a városi művelődési házban megtekintik Os- váth Miklós festőművész kiállítását. A szegedi születésű művész kedvence a Tisza, annak környéke, emberei. Az éledő tavaszban, a perzselő nyárban mutatja be a tájat, sejteti a hangulatot. Első kiállítása a tokaji művésztelepen volt 1955-ben. A vízfestés technikájának ragyogó ismeretével látja és láttatja a vidéket, az embereket. Osváth Miklós nemes gesztussal kiállításának tíz képét felajánlotta a városnak, hogy ezzel is elősegítse egy majdani helyi kisgaléria létrehozását. A rendezők úgy döntöttek, hogy a közönségre bízzák: melyik legyen az a tíz festmény, amely legjobban megnyeri tetszésüket. A kiállítást szombaton délután nyitották meg. Bevezető ismertetőt Gomola György költő tartott a művészről, kiállított képeiről. A Bereg Múzeum híres öntöttvas-gyűjteményeiből néhány az épület előtti parkot díszíti. A lü5 VASÁROSN AMÉNYBAN
