Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 3. Az OKP szorosabbra zárja sorait — hangsúlyozták a kongresszus vitájában Kommentár Uganda, BT, AESZ... A kampalai rádió nem túl hitelesen hangzó „siker”-jelentéseivel éles ellentétben a hírügynökségek úgy tudják, hogy a kormányellenes erők tovább nyomulnak előre az ugandai főváros felé. Úgy tűnik, Amin ezúttal menthetetlenül bajban van, bár a különös játszma még mindig nem tekinthető teljesen lefutottnak. A katonai fiaskót diplomáciai kudarc súlyosbítja: az ENSZ Biztonsági Tanácsa éppen az afrikai országok kérésére úgy döntött: nem tesz eleget Amin kérésének, amely szerint sürgősen össze kellene hívni a tanács ülését. A formális indok erre az volt, hogy a tanács a hagyomány szerint nem foglalkozik olyan üggyel, amely éppen egy regionális szervezet — ezúttal az Afrikai Egységszervezet — előtt van. A valóságos ok ennél mélyebb: a fekete kontinens államainak döntő többsége nem kíván semmilyen segítséget nyújtani a térségnek meglehetősen sok problémát okozó rezsim életben tartásához. Amin bukását, vagy legalábbis hatalmának hanyatlását belső és külső körülmények egész serege okozta. Maga az őrmesterből lett „marsall” kezdetben népszerű volt országában, mert a kiutasított 90 ezer ázsiai javait ugandai kézbe adta és mert az akkori magas kávéárak aránylag elviselhető életszínvonal fenntartását tették lehetővé. Később azonban a rendszer tömeges terrorhoz folyamodott, ráadásul a kávéárak zuhanni kezdtek, a legnagyobb vásárló, az Egyesült Államok pedig bojkottált minden ugandai terméket. Így Aminnak az utóbbi időben arra sem maradt pénze, hog kielégítse a hozzá addig anyagi okokból hűséges tisztikar megnövekedett igényeit. Amikor az elmúlt év őszén sorra törtek ki a helyőrségi lázadások, az elnök „előre menekült”: megtámadta Tanzániát. Ügy gondolta, a nacionalista érzelmek felkorbácsolásával eltereli a figyelmet a belső bajokról. Ez volt valamennyi közül a legsúlyosabb tévedése: Tanzánia az első meglepetés után ellentámadást indított és Nyerere elnök csapataihoz azonnal csatlakoztak a Tanzániában és a szomszédos Kenyában nagy számban élő emigráns ugandaiak, köztük éppen az Amin által megbuktatott exelnök, Milton Obote hívei. • Jósolni mindenütt nehéz, Afrikában különösen az. De alighanem igazuk lehet azoknak az afrikai — és nem afrikai megfigyelőknek, akik már az Amin utáni korszak lehetőségeit latolgatják. H. E. Az Olasz Kommunista Párt 15. kongresszusán Enrico Berlinguer főtitkár előző napi beszámolója után szombaton megkezdődött a négynaposra tervezett vita. A tanácskozás két szinten folyik: a teljes ülésen a küldöttek felszólalásokban fejtik ki nézetüket a beszámolóban elhangzottakról, a párt előtt álló időszerű feladatokról, a teljes ülés mellett pedig több munkabizottság is dolgozik. Az Olasz Kommunista Párt szorosabbra zárja sorait és ellenzékből vívott, kemény társadalmi harcokra készül fel, hogy megvalósíthassa célkitűzéseit: a demokratikus nemzeti egységkormányt és a szocializmus irányába haladó társadalmi megújítást — ez csendül ki a XV. kongresszus vitájában egymást követő felszólalásokból. A Menahem Begin izraeli miniszterelnök hétfőn délben megérkezett első, hivatalos egyiptomi látogatására. Kairóban maximális biztonsági intézkedéseket tettek az izraeli kormányfő fogadására. A tárgyalások továbbvitelével az izraeli küldöttséget és a héten Kairóba érkező Ezer Weizman hadOrszágos katonai értekezletet rendeztek Phnom Penh- ben — jelentette az SPK hírügynökség. A tanácskozás felhívást intézett a fegyveres erőkhöz. A felhívás méltatja a Pol Pót rezsim feletti győzelem történelmi és stratégiai jelentővita hétfőn is folytatódott. Közben a kongresszusi munkabizottságok is üléseznek, hogy a tanácskozás elé terjesszék az elfogadásra javasolt okmányokat, a módosított irányelveket, szervezeti szabályzatot és a nyugat-európai választásokra meghirdetett programot. Nagy súlyt kapott számos felszólalásban, így Ugo Pecc- hioli szenátor beszédében a politikai terrorizmus elleni harc. „A hazai és nemzetközi központok irányította szervezett terrorcselekmények célja, hogy visszavessék az olasz demokratikus erők előretörését, felszámolják Vívmányaikat, és ezt csakis a dolgozók összefogása, állandó mozgósítása háríthatja el. Ez az olasz kommunisták egyik legnagyobb és legfontosabb feladata — mutattak rá a felszólalók. ügyminisztert bízták meg. Bejelentették, hogy két bizottságot alakítanak: az egyik az izraeli csapatoknak a Sínai-félszigetről történő visszavonásával, annak ütemezésével foglalkozik, a másik a megszállt területek köz- igazgatási autonómiájáról kezdi meg a vitát. ségét, hangoztatja, hogy a győzelem meghiúsította a kínai terveket, új korszakot nyitott Kambodzsa életében. Felhívásban sürgetik a forradalmi fegyveres erőket, védjék meg a forradalmi hatalmat. Begin Kairóban tárgyal Begin izraeli miniszterelnök Kairóba érkezett. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Katonai konferencia Kambodzsában Koszorúzási ünnepségek hazánk felszabadulásának 34. évfordulóján Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából hétfőn megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A koszorúzási ünnepségek katonai díszpompával zajlottak le, a kegyeletes megemlékezések színhelyén katonai díszegységek sorakoztak fel csapat- zászlóval. A Rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél az Elnöki Tanács, a kormány, a román nagykövetség, a budapesti diplomáciai testű- telek, a Magyar Néphadsereg, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Hazafias Népfront és a Fővárosi Tanács képviselői helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A Solymári katonai temetőben a felszabadító harcok során elesett ausztráliai, kanadai, lengyel, angol és új- zélandi katonák emlékművét az Elnöki Tanács, a kormány, az Ausztráliai Államszövetség, Kanada, a Lengyel Nép- köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-írországi Egyesült Királyság és Uj-Zéland budapesti nagykövetségének képviselői, a Magyar Néphadsereg, a Pest megyei Tanács képviselői koszorúzták meg. A Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművénél az Elnöki Tanács, a kormány, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Magyar Néphadsereg, a Fővárosi Tanács és a XI. kerületi Tanács képviselői helyeztek el koszorúf. Átadták a kiváló és érdemes művész címeket A Magyar Népköztársaság kiváló művésze kitüntetést kapta Ádám Ottó, a Madách Színház igazgató főrendezője. A képen: Pozsgai Imre átnyújtja a kitüntetést. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Hétfőn a Parlament vadásztermében bensőséges ünnepség keretében, hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából átadták az idei kiváló és érdemes művész címeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetője, ott volt a kormány több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyisége. A megjelenteket Pozsgai Imre kulturális miniszter köszöntötte. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: — A kultúra fejlesztése a szocialista társadalom dinamikus és harmonikus fejlődésének egyik nélkülözhetetlen feltétele, egyszersmind a szooialista ember egyik lét- fontosságú szükséglete — folytatta a miniszter. — Ez a szükséglet azonban sokakban imég szunnyad, életre keltéséhez kulturális politikánkat jól alkalmazó intézményekre, jó népművelőikre és kiváló alkotásokkal Világosságot teremtő, tehetséges művészekre van szükség. Azt tartják, a művészek a jövő emberei. Gyötrelmeik, kortársi vívódásaik nagy része is ebből a helyzetből következik. Tudniok kell azonban, hogy olyan társadalomban élnek, amely fogékony a jövő iránt és elkötelezett az igaz értékekre. Valljuk, hogy a valódi művészetet szeretni annyi, mint a jövőt szeretni. A Minisztertanács a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a „MAGYAR népköztársaság KIVÁLÓ MŰVÉSZE” kitüntető címet adományozta Ádám Ottónak, a Madách Színház Kossuth-díjas igazgató főrendezőjének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Gulyás Györgynek, a debreceni Kodály-’kó- rus Liszt Ferenc-díjas igazgató vezető karnagyának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Lehel Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenékara Kossuth-díjas karmesterének, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészének, Szemes Marinak, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színmű vészének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Varga Imre Kossutih-díjas szobrász- művésznek, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészének. „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE” kitüntető címet adományozta Bedécs Sándor, Munkácsy Mihály- és Ybl Miikiós-díjas belsőépítésznek, Bozó Lászlónak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas főrendezőjének, Csákányi Lászlónak, a “Vidám Színpad Jászai Mari- díjas színművészének, Gregor Józsefnek, a Magyar Állami Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház Juhász Gyula- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesének, Gyöngyös- sy Imrének, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díjas filmrendezőjének, Hildebrand Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőrének, Horváth Józsefnek, a Nemzeti Színház Farkas—Ratkó- és Jászai Mari-díjas színművészének, Illés Gyula Munkácsy Miihály-díjas szobrász- művésznek, Kállay Ilonának, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Kántor Andor Munkácsy Mdhály-díjas festőművésznek, Kende Mártának, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezőjének, Kertész Gyulának, a debreceni Csokonai Színház Erkel Ferenc-díjas rendezőjének, Kun Vilmosnak, a kaposvái Osíky Gergely Színház színművészének, Lelkes Ágnesnek, a Madách Színház színművészének, Madarassy Walter Munkácsy Mihély- díjas szobrászművésznek, Menyhárt Jacquelinének, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas szólótáncosának, Orosz János Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Papp Jenő Balázs Béla-díjas fotóművésznek, Pásztor Jánosnak, a Nemzeti Színház Farkas—Ratkó- díjas színművészének, Sarlai Imrének, a debreceni Csokonai Színház nyugdíjas színművészének, Sándor Pálnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Suka Sándornak, a Fővárosi Operett- színház Jászai Mari-díjas színművészének, Sütő Irénetek, a Thália Színiház színművészének, Tusa Erzsébet Liszt Ferenc-díjas zongora- művésznek, dr. Vasady Balogh Lajosnak, a Postás szimfonikus zenekar zene- igazgatójának, Z elenák Crescencia Munkácsy Mihály-díjas alkalmazott ' grafikusművésznek. Művészeti díjak Hazánk felszabadulásának 34 évfordulója alkalmából a kulturális miniszter irodalmi és művészeti díjakat adományozott a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének. A kitüntetések ünnepélyes átadásánál — hétfőn a Fészek Klubban — jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Pozsgai Imre kulturális miniszter. JÓZSEF ATTILA-DIJ Garai Gábor költő, Jékely Zoltán költő, műfordító, Kántor Zsuzsa író, Kiss Benedek költő, Koczkás Sándor kritikus, irodalomtörténész, Ne- meskürty István esztéta, történész, Rózsa Endre költő, Tatay Sándor író. ERKEL FERENC-DIJ Breuer János zenetörténész, Bozay Attila zeneszerző, dr. Eősze László zene- történész, a Zeneműkiadó Vállalat zenei-irodalmi vezetője, Fodor Antal a Magyar Állami Operaház balettmestere, Tóth Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház báleftíigaz- gatója. MUNKÁCSY MIHÁLY-DIJ Bálványos Huba grafikus- művész, Benedek György festőművész, Geszler Mária keramikusművész, Mihály Gábor szobrászművész. Nádas László ipari formatervező, Nagy Sándor szobrászművész, Pölöskei József ötvösművész, Schey Ferencné ruhatervező, Schmal Károly alk. grafikusművész, Szől- lősy Enikő szobrászművész, Tóth Tibor belsőépítész. BALÁZS BELA-DIJ Andor Tamás operatőr, Bujtor István színművész, Dallas Szilvia (Lestár János- né) szinkronszínész, Karsai Lucia dramaturg, Nagy- györgy Sándor fotóművész, Ráday Mihály operatőr, dr. Róth Miklósné Révész Mária szinkrondramaturg, Rózsa János rendező, Szántó Erika tv-dramaturg, Tiefbrunner László operatőrrendező, Tóth István fotóművész. LISZT FERENC-DIJ Fábián Márta cimbalom- művész, Sebestény Katalin magántáncos, Takács Klára magánénekes, Vargha Róbert magánénekes. JÁSZAI MARI-DIJ Bánd Anna színész-rendező, Benkö Péter színművész, Dénes Piroska színművész, Faragó Vera színművész, Felföldi Anikó színművész, Gáspár János rendező, Ho- resnyi László színművész, Horváth László színművész, Koós Olga színművész, Kö- váry Katalin rendező, Rajhona Ádám színművész, Szombathy Gyula színművész, Valló Péter rendező, ifj. Zsilák György artista. Rúzsa Ferenc-díj Hétfőn a Parlamentben Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kitüntetéseket adott át az újságíróknak. Az ünnepi eseményen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Fodor László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Rózsa Ferenc-díjat kapott Csatár I-mre, a Magyar Nemzet olvasószerkesztője, Éliás Béla, a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója, Fóbián Ferenc külpolitikai publicista, a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége főtitkár- helyettese, Gárdos Miklós, a Magyarország főszerkesztőhelyettese, Gerencsér Miklós, a Népszabadság főmunkatársa, a Magyar Rádió mező- gazdasági rovatának munkatársai megosztva: Bán Béla olvasószerkesztő, Berta Béla rovatvezető-helyettes, Búzás Andor munkatárs, Kispista István főmunkatárs, Perjés Klára munkatárs, Simon Ferenc rovatvezető, Vass Ottó munkatárs.
