Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

1979. április 12. KELET-MAGYARORSZÁG 5 Egy lakos: 332 forint Értékes társadalmi munka Kisváráén £ | HÍREK I Kelet­Magyarország KÉPEK Zászlók Véget ért az ünnepso­rozat — március 15., 21. és április 4. Mivel vi­szonylag közel esnek egymáshoz ezek a jeles napok, némileg érthető, ha a március 15. előtt kitűzött zászlókat nem vették be felszabadulá­sunk ünnepéig. Most is kint lobog azonban jó pár helyen a zászló, s az ember óhatatlanul arra gondol: minden bizony­nyal május elsejét vár­ják... Szép a csattogó lobo­gó, a zászlódísz, ünnepi külsőt kölcsönöz az épü­letnek, az utcának, a vá­rosnak. Csakhogy amint megszokottá válik, meg­szűnik ünnepélyessége is! Olyan ez, mintha valaki állandóan az ünneplő 51- : tönyében járna — Iefo- ; kozva ezzel azt utcai ru­I hává. A kint hagyott zászlókon is szürkévé fakul a piro$-fehér-zöld vagy a vörös ... (tarnavölgyi) „Komplex terem” Mátészalkán Néhány hónappal ezelőtt egy rég dédelgetett elképzelés valóra váltása kezdődött a mátészalkai művelődési központban: a nagy­teremből úgynevezett komplex termet alakítottak ki. A falon fejhallgatóhüvelyeket helyeztek el, s ki-ki tetszése szerint vá­laszthat több program között. Hallgathat rádiót, lemezt, mag­nót, illetve Ide kapcsolj ák a te­levízió hangját is, hogy másokat ne zavarjon a tévé. A nagyterem mellett kis stúdiót rend. ztek be, innen vezetik ki a programokat. A fotelek mellett újságok, fo­lyóiratok is várják az érdeklő­dőket, tág tere nyílik hát az el­foglaltságnak. Azokon a napo­kon, amikor a nagyteremben más rendezvény nincs — s ez éven­te több, mint kétszáz nap —, bárki használhatja a komplex termet. KÖZLEMÉNY. Zárva lesz a nyíregyházi városi fürdő, a sóstói fedett uszoda, a kis- várdai várfürdő és a máté­szalkai városi fürdő a húsvé­ti ünnepek idején, április 15- én és 16-án — közli a SZA- VICSAV. A múlt évi társadalmi munkavégzést értékelte teg­napi együttes ülésén a Kis- várdai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága és a Haza­fias Népfront városi elnök­sége. A város lakói, az üze­mek, intézmények dolgozói 5 millió 227 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, az épületek bontásából 1 380 000 forint értékű anya­got bocsátottak a tanács ren­delkezésére, az üzemek, in­tézmények pedig — a társa­dalmi munkán kívül — több, mint másfél millió forintot adtak a tanács fejlesztési alapjába a város bölcsődei és óvodai hálózatának bővítésé­re. A szocialista brigádok, az üzemek dolgozói egész évben folyamatosan végezték, s vég­zik ma is a bölcsődék, óvo­dák, iskolák, napközi ottho­nok, öregek napközi ottho­nának karbantartását, javí­tását, szemléltetőeszközöket készítenek az oktatás szín­vonalának emelésére. Húsvét előtt Vásárlás este hétig Húsvét kétnapos ünnep, s hogy mindenkinek elég ideje legyen a bevásárlásra, a hét végén a szokásosnál később zárnak az élelmiszerboltok. Pénteken a megye öt váro­sában, valamint Záhonyban és Tiszavasváriban este hét óráig kell nyitva tartani az élelmiszer- és édességbolto­kat, de amelyik bolt ettől ké­sőbb zár, ott pénteken is szo­kás szerint kell fogadni a vá­sárlókat. Szombaton a megye vala­mennyi egy műszakos élelmi­szerboltja délután 4 óráig, a két műszakos boltok délután 5 óráig lesznek nyitva, de az ettől később záró üzletek nyitvatartási ideje változat­lan lesz. A KÖLTÉSZET NAPJA tiszteletére rendezték április 11- én Mátészalkán, a városi és járási úttörők a Kazinczy prózamondó versenyt. Ma, 12- én délután öttől Ratkó József József Attila-díjas költő találkozik az olvasók­kal. Az író-olvasó találkozón részt vesz Kiss Ferenc iro­dalomkritikus és Budai Ilona népdalénekes. Ugyanezen a napon este Bárdi György, a Vígszínház művésze ad ön­álló estet Mátészalkán. Váci György, a Vácott élő könyvkötőmester nevét ma már megyénkben is jól isme­rik, mivel két kiállítását is láthatták Nyíregyházán, il­letve Nyírbátorban. Az idős mester kiállítást készített a magyar könyvkötészet törté­netéről, és bemutatta a mo­dern könyvkötészet remekeit is. Most újabb megyebeli ké­résnek tesz eleget Váci György: Mátészalka várossá nyilvánításának 10. évfor­dulóján bemutatja anyagát a városban. Az üzemek közül a leg­többet a SZÁÉV, az Öntödei Vállalat és a tanács költség- vetési üzemének dolgozói, az oktatási intézmények közül a szakmunkásképző, a Besse­nyei és a Császy gimnázium tanulói végezték a legmaga­sabb értékű társadalmi mun­kát, a lakókörzetekben pedig a népfront IV. számú kerüle­ti bizottsága szervezte a leg­több társadalmi munkát. A városban 332 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, amellyel a me­gyei értékelés szerint a har­madik helyet, s az ezzel járó 300 ezer forint jutalmat nyerte el Kisvárda. Nyírbátorban is ülést tar­tott a városi tanács végre­hajtó bizottsága. Beszámoló hangzott el az 1978. évi re­vízió és a tanácsi ' intézmé­nyek gazdálkodásának ta­pasztalatairól, majd első íz­ben tűzték napirendre és vi­tatták meg a képzőművészeti nevelés helyzetét és felada­tait. Hol a sonka? Nyíregyházán kedden este már igencsak pult alól árul­ták a húsvéti sonkát az üzle­tekben, szerdára pedig szinte teljesen eltűnt a boltokból. Az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat igazgatójától megkérdeztük: hová tűnt a sonka? — Sajnos, elfogyott. Ked­den kapták üzleteink az utol­só szállítmányt a húsipari vállalattól, és ez bizony ke­vésnek bizonyult, gyorsan elvitték. Mivel a keretünk a kiszállított 260 mázsa füstölt áruval kimerült, húsvétig többet már nem szállítanak. ★ „Bőséges lesz az ellátás” — nyilatkozták lapunkban az il­letékesek pár napja. S most itt a valóság: nincs húsvéti sonka. A nyilatkozók bizo­nyára nagyszerűen meg tud­ják majd magyarázni a bizo­nyítványt, ám ettől még nem lesz több sonka az ünnepi asztalon. (tgy) Amatőrfilm-fesztivál Az idei országos amatőr- film-szemlét és -fesztivált áp­rilis 12—15. között Dombó­váron tartják. A szemlén részt vevő filmek nagy ré­szét a tájegységi bemutató­kon már kiválogatta a zsűri. Így került az országos dön­tőbe két kisfilm a nyíregyhá­zi amatőrfilmesek munkái közül. Az egyik „ ... a fűtől való fa ...” címmel a szat- márcsekei temetőt mutatja be, a másiknak a főszereplői az ifjú nyíregyházi salakmo­torosok. Először tartottak névadót a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek területi Szövetségénél. A vasárnap rendezett ünnepségen a TESZÖV dolgozóinak hét gyermekét köszöntötte a Nyíregyházi 3-as számú Általános Iskola énekkara, majd a kicsinyeket a szövetség párt- és szakszervezete ajándékozta meg. Képünkön: a névadón részt vettek egy csoportja. Nyíregyházán rendezték a „Kis matematikusok baráti köreinek” versenyét. 102 általános iskolás diák törte a fejét a feladatokon a Szamuely Tibor megyei Ottörőházban ápri­lis 11-én. (Gaál Béla felvétele) Hangárverés a nyíregyházi rádióban Élő kívánságműsort sugároz április 14-én, szombaton a nyíregyházi rádió 17 óra 05 perctől Hangárverés címmel. A rendhagyó műsorban ezúttal nem név szerinti előadókat, ze­neszámokat vagy prózai műveket kérhetnek a hallgatók, ha­nem a stúdió hangszalagtárának egy-egy sorszámára tippel­hetnek. Hogy a vidéki hallgatók se maradjanak ki a játék­ból, levelezőlapon küldhetik be tippjeiket — 1 és 5300 között. A számok mellett telefonon vagy írásban azt is közölnie kell a hallgatónak, hogy — véleménye szerint — e szám alatt mi található a szalagtárban. Telefonon szombat délután fél öt és hat óra között lehet kérni, a 11-244 és a 11-141 telefon­számokon. A műsor készítői ígérik, hogy ha az élőadásban nem is kerülhet sor mindenkire, a következő kívánságműso­rokban teljesítenek minden kérést! AZ ESZPERANTÓMOZGALOM egykori zászlóvivőire emlékeztek nemrégiben a tiszavasvári Alka­loida Vegyészeti Gyár eszperan- tistái: Baghy Gyulára és Kalo- csay Kálmánra. A csoport úttö­rőtagjai kis műsort adtak — ter­mészetesen eszperantó nyelven. Utána az eszperantisták megyei bizottságának vezetői és az üzem közművelődésének munkásai el­beszélgettek a mozgalom és a közművelődés kapcsolatáról, kö­zös terveikről. Ugyancsak az esz­perantómozgalom hire, hogy új csoport alakult Dombrádon áp­rilis 10-én. Tagjai vasutasok és pedagógusok közül kerülnek ki, és terveik között szerepel, hogy már a nyáron vendégül látnak a Tisza-parton több külföldi esz- perantistát. Raktárosok és kazánfűtők vizsgáznak április 12-én Nyír­egyházán, az MTESZ-nél. A középfokú tanfolyamok vé­geztével negyvenhatan tesz­nek vizsgát. IMMÁR HAGYOMÁNY a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán, hogy évente meg­rendezik egy-egy megyebeli képzőművész tárlatát. Idén Kádas István grafikusművész kiállítására került sor ápri­lis 3. és 14. között. Április 12-én, csütörtökön este a mű­vésszel beszélgethetnek az érdeklődő főiskolások a klub­jukban. AMATÖR FESTŐK KÉ­PEIBŐL nyílik tárlat a ti­szavasvári Vasvári Pál Mú­zeumban április 12-én. Szabó János, Péter Mihály és dr. Vi- kár István műveit tekinthe­tik meg az érdeklődők ápri­lis 19-ig. KRÓNIKA GYULA NAPJA A Nap kél 5 óra 03 perc­kor, nyugszik 18 óra 28 perckor. A Hold kél 18 óra 26 perckor, nyugszik 5 óra 14 perckor. # Száznegyvenöt évvel ez­előtt, 1834. április 12-én szü­letett Szegeden, és 1922-ben halt meg Budapesten Vas- tagh György festőművész, a szintén hasonló pályára lépő Vastagh Géza édesapja. Bécsben és Budapesten folytatott képzőművészeti tanulmányokat, majd Ko- " lozsvárott, később pedig Bécsben és Pesten élt. El­sősorban arcképfestéssel foglalkozott, de készített ol­tárképeket és a nép életé­ből vett ún. zsánerképeket • is; az ő munkája — egye­bek között — az alcsúti ol­tárkép, zsánerképei közül i pedig említést érdemel a Fonó cigánynő és a Gomba­szedő leány. Zsánerfestő- ként főleg naturalista fel­fogásban dolgozott; ez a stílus jelezte egyébként Gé­za fia képzőművészeti tevé- \ kenységét is. Vastagh György nevéhez \ fűződik — többek között — I az Operaház számára fes- 1 tett Bacchus-ciklus. ■ Várható időjárás ma estig: I időnként megnövekvő fel­hőzet, számottevő eső nél­kül. Mérsékelt, változó irá­nyú, forduló szél, hajnalban és reggel néhány helyen köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. Táncházat terveztek ápri­lis 15-re a Nyíregyházi 13. számú Általános Iskolában. Ezt a rendezvényt a követ­kező vasárnapra halasztották — a táncházban közreműkö­dik az Igrice együttes. Baleset okozóját keresi a rendőrség! Halottak, sebesültek a Viktóriában Áruházi tűz Bukarestben A bukaresti Viktoria Nagyáru­házban tűzvész pusztított. Az áruház környékét a keddi tűz­vész miatt lezárták a gyalogos és közúti forgalom elől. Szemtanúk elbeszélése szerint a tűzvész, amely hivatalos közlés szerint három halálos és több sebesült áldozatot követelt, váratlanul, nagy erővel lobbant fel a nagy­áruház második emeletén, ahol könnyen gyulladó anyagok sora­koztak a polcokon. A lángok elől, amelyek csakhamar a harmadik emeletre is átterjedtek, minden­ki menekülni igyekezett. A sé­rülések egy része is annak a kö­vetkezménye, hogy sokan elvesz­tették lélekjelenlétüket. A tűzol­tók percek alatt a helyszínen voltak és megkezdték a mentést és az oltást. Egyeseket az abla­kokon keresztül, tűzoltólétrán mentettek ki. Bekapcsolódtak a mentésbe és az oltásba az áru­ház dolgozói is és a példásan szervezett, gyors munka eredmé­KÖZLEMENY! a Szabolcs­Szatmár megyei viz és Csatorna­mű Vállalat értesíti Nyíregyhá­za város lakosságát, hogy kar­bantartási munkák végzése miatt április 10-én a reggeli óráktól április 15-én az esti órákig Nyír­egyháza város területén a csúcs­fogyasztási órákban nyomás­csökkenéssel, a magasabb eme­leteken időszakos vízhiánnyal kell számolni. Az említett idő­tartam alatt vállalatunk a fo­gyasztók elnézését, megértését és szives türelmét kéri. SZAVI- CSAV nyíregyházi üzemvezető­sége. (388) HlRÜGYELETES: Tarnavölgyi György Telefon: H—-425 nyeként egy óra alatt eloltották a tüzet. A vizsgálat első megállapításai szerint az egyik lift hegeszté­sénél elkövetett súlyos hanyagság idézte elő a tüzet, amely jelen­tős anyagi károkat is okozott. Ál­talános a vélemény, hogy a gyors közbeavatkozás óvta meg a na­gyobb katasztrófától a Viktoria áruházát. Már márciusban pusztított a jég. Az előrejelzések szerint 1979 az átlagnál zivatarosabb, viharo­sabb és jegesebb lesz. Szabolcs megye kisgazdaságaiban, háztáji földjein termelő gazdái általában tudják, hogy számolniuk kell a jégverés veszélyeivel. 1978-ban az Állami Biztositó az egyéni jég- biztosítások alapján az elmúlt évben a 90 millió forinthoz köze­lítő összeget fizetett ki térítés­ként a kistermelőknek. Szabolcs megyében ez az összeg több mint 6 millió forint volt. A jégbiztosítások között mind az egyéni termelők, mint a ter­melőszövetkezeti tagok és az ál­lami gazdasági dolgozók megta­lálhatják azt a biztosítási formát, amely kellő anyagi fedezetet nyújt a kisgazdaságokban ter­melt növények jégverése esetén. A szántóföldi növényekre, sző­lőre, gyümölcsösre, zöldségre, fű- szerpaprikára és dohányra vállal­ja a jégkockázatot az Állami Biz­tosító. A szőlőre, gyümölcsre és zöldségfélékre a gazdák egyéni­leg köthetik meg a jégbiztosítást. A szerződésesen termelt fűszer- paprika a termeltető, vagy érté­kesítő vállalat útján, a dohány a dohányipari vállalaton keresztül 1979. március 26-án, 20 óra 15 perckor Nyíregyházán, a Toldi út 7-es számú ház előtt egy is­meretlen rendszámú, bordó színű Zsiguli személygépkocsi sérü­léssel járó közlekedési balesetet okozott, és a helyszínről megál­lás nélkül elhajtott. A rendőrség kéri, hogy aki lát­ta a balesetet, vagy az ismeret­len rendszámú személygépkocsi­ról adatot tud szolgáltatni, az je­lentse a Nyíregyházi városi és járási Rendőrkapitányság közle­kedési alosztályára személyesen, vagy a 11-666-os telefon 225-ös mellékén. A balesetet okozó személygép­kocsi eleje erősen megrongáló­dott, a helyszínen maradt egy első lámpakeret és ablaktörlő. csoportos jégbiztosítással bizto­sítható. A szőlő jégbiztosítása alapján a mennyiségi károk té­rülnek meg; az alma, körte, szil­va, őszi- és kajszibarack jégbiz­tosítása alapján a termésben ke­letkezett minőségi károk is. Az egyéni jégbiztosítást a tsz- tagok és az állami gazdaságok dolgozói is megköthetik, ha sző­lőiket, vagy gyümölcsöseiket akarják biztosítani. A biztosítás dija attól függ, hogy milyen nö­vényt termelnek kertjükben. A mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítás mellé kiegészítő jégbiztosítást köthetnek a tsz-ta- gok és az állami gazdasági dol­gozók. Ez a háztáji (illetmény-) földeken termelt növények jég­káraira nyújt fedezetet, vala­mennyi szántóföldi növényre ér­vényes. Hatezer négyzetméter te­rületen 6 ezer forint összeghatá­rig téríti meg a jégkárokat az Állami Biztosító. A 6 ezer négy­zetméteres terület biztosítási dí­ja egy évre 144 forint. A bizto­sítások egy termesztési idényre érvényesek. Épp ezért célszerű mielőbb megkötni, hogy már egy esetleges korai jégverés kárai is megtérüljenek. 1978: 90 milliós jégkár Fizet az Állami Biztosító Wrm ; ri" 12., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom