Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. április 8. o KLUBRÓL KLUBRA A Bessenyei György értelmiségi klub KÖLTÉSZET RATKÓ JÓZSEF: Három értelmiségi klubban jártam eddig. Az első a „pótolhatatlanság” egyszeri élményével lepett meg, tagjai ugyanis a klubalapító összejövetelen találkoztak utoljára. A másik ennél valamivel élénkebb élettel dicsekedhetett egészen megszűntéig, időnként ott tartották a pedagógusok a nagyobb alapterületű helyiséget igénylő névnapi murikat. ★ A nyíregyházi Bessenyei György értelmiségi klub a harmadik. Jellege: általános, tehát nincs kötött szakterülete, bármivel foglalkozhatnak. Fenntartója: a TIT megyei szervezete és a Nyíregyházi Városi Művelődési Központ. Három tagú társadalmi vezetősége van, élén a klubtitkárral. A programok szervezésére Kecskovszki Józsefet kérte fel a TIT, aki legszívesebben a klub menedzserének nevezi magát. Űj formájában 1977. január 1-től működik a klub, azóta minden héten egyszer, csütörtökön hét órakor találkoznak a Lenin téri épületben, általában meghallgatják a soron következő előadást, eddig több mint 140-et. Jelenleg 29 beiratkozott tagja van a klubnak a következő összetételben: 14 tanárnő vagy óvónő, nyolc agrár-, illetve üzemmérnök, egy politikai munkatárs a KISZ-től, két könyvtáros, egy üzemgazdász és három főiskolai hallgató. A fő tudnivalókhoz tartozik még az is, hogy kezdetben 10 forintos tagsági díjat fizettek, ez újabban megszűnt. Valamennyien TIT-ta- gok. többen tartanak rendszeresen előadásokat, számos helyen kedvezményt kapnak tagsági igazolvánvukra — például az megfelel egy színházjegynek. sutt is „nyüzsög”, közéleti tevékenységéről ismert, vagy munkahelyén szervezőkészségéről, társadalmi aktivitásáról. A másik típus a társkereső, a szónak abban az értelmében, hogy nem a férjjelölt felfedezésének reményében iratkozik be egy ilyen klubba. Hasonló korú és hasonló érdeklődésű, gondolkodású társakat keres, általában nem egyet, hanem többet: hogy gondolataikat kicseréljék. ★ A következő kérdés: a programok. Maguknak terveznek. Mindenki benyújthatja a kívánságlistát, ezek alapján döntenek a témákról. Kialakult ez a forma: általában minden héten meghallgatnak egy előadást, tehát úgynevezett kötött programjuk van. Ezután akár a témához kapcsolódva, akár bármi másról, ami aktuális — szinte magától kialakul a vita, ami úgy szokott kezdődni, hogy az egyik klubtag szól valamit a szomszédjához. Volt már úgy is, hogy éjfélkor „eszméltek”; elvitatkoz- ták a fél éjszakát. Előadás helyett néha más közös programot csinálnak, kirándulás, mozi, színház, de voltak már üzemlátogatáson is. S még egy lényeges részletkérdés; talán a legfontosabb: kevesen, vagy elegen vannak-e? Szerintük elegen. Néhány érdeklődőt még szívesen fogadnak, de például százas létszámú klubot el sem tudnak képzelni. Próbáltuk megsaccolni, mennyi lehet Nyíregyházán az egyetemről, főiskoláról kikerült, az úgynevezett szórakozóhelyekre nem kíváncsi, de szellemi partnereket kereső fiatal értelmiségiek száma. Bizonyosan több száz ... ★ S most menjünk egy kicsit „közelebb” néhány részletkérdésben. Az első talán a legfontosabb: az út, amelyen valaki ide bejön. Egybehangzó vélemények alapján a „göngyölítő módszerre” szavaznak, ez azt jelenti, hogy volt két-három kezdeményező elme, s mindenki hozott magával valakit. Többen vannak közöttük olyanok, akik akaratuknál fogva nyüzsgőbbek az átlagnál, akiket nem elégít ki a hét minden napján a tévé, akik az egyetemeken, a főiskolákon, s főleg a kollégiumokban megszokták azt a természetes pezsgést, melynek híján kikerülve, s mun-, kába állva a szellemi eltes- pedés rémképe jelent meg lelki szemeik előtt. Jellemző, hogy nem egy klubtag má★ Elfogadott tény, hogy az összes közül a falusi értelmiség helyzete a legnehezebb. És a városi értelmiség? Amikor ebbe a harmadik értelmiségi klubba készültem, megpróbáltam összeszedni, mit várnék én egy értelmiségi klubtól, vagyis milyen funkcióknak kellene megfelelnie ahhoz, hogy vonzó legyen? A több mint két év alatt persze sokan megfordultak itt. Volt, aki csak egyszer nézett be, mások egv-két hónap után maradtak el. Jellemző, hogy akik időközben férjhez mennek, megnősülnek — nem jönnek többet. Ellenpéldának G.-ék házasságát hozzák fel. ők itt ismerkedtek meg. találkozásuk ..klubházassággal” folytatódott, de családi állapotuk változása ellenére is aktív tagjai a klubnak. Nekik is természetes ez, a klubtagoknak is, de ők csupán azt a kivételt képviselik, mely erősíti a „szabályt”. A legtöbben azt a biztos pontot látják a klubban, melyre a szabad időt tervezni lehet, mely a társas kapcsolatok kialakításánál számításba jöhet, s ahol lehetőségük van az ismeretek rendszeres bővítésére. Ezért furcsa, hogy egyetlen orvos nem járt még itt, a jogászok ugyan érdeklődtek, de beiratkozott tag nincs közülük. Csak bizonyos értelmiségi pályán tudnak a klub létezéséről? ★ Először is — talán a régi kávéházi mintára — egy olyan helyiségre lenne szükség, mely intézményes keretek között, vagy anélkül, meghatározott időben nyitva lenne, s oda egyedül vagy mással bemehetek, mert beszélgetni szeretnék, vagy egyedül akarok maradni. Kellene bele néhány újság, pár társasjáték, egy pohár üdítő, kávé. Viszonylagos rendszerességgel kellenének olyan programok, melyekből érdeklődésem szerint kiválasztom, ami tetszik. Érdekes előadások, moziban nem forgalmazott filmek, lehetőség a közös vitára, egy lemez meghallgatására, vagy éppen arra, hogy ne csináljak semmit ... Vannak ilyen klubjaink? Lehetnének. Ha jól felszerelt üzemi klubjainkra gondolunk — nagyon sok megfelelne ezeknek az alapkövetelményeknek. Az egyiket azonban csak hetente két órára nyitják ki, a másikban csak az évfordulós megemlékezésekre toboroznak össze néhány embert, akinek ezek után igen furcsa képzetei lesznek a klub szó hallatán ... ★ Mindezeket a klubtagok „képviselőivel” megvitattuk, nagyrészt egyetértettünk. Ők mindenesetre igen jól érzik magukat a klubjukban. Bár sok ilyen lenne. Akiket cikkünk elgondolkodtat, — fiatal értelmiségieket, vagy ilyen klub fenntartására illetékeseket —, azoknak ezennel bemutatom a. fenti gondolatok értelmi szerzőit, öt beszélgetőpartneremet : Bíró Katalin és Mendler Etelka, a Nyírber beruházási előadói, Takács Ildikó, a Kemév személyzeti előadója, és fivére Takács László, a napkori tsz agrármérnöke, valamint Horváth Mihály, az Agrober villamos- mérnöke, és jómagam: Baraksó Erzsébet Szalonnasütés — közösen a Kemév-klub tagjaival. Aj ánlás V ersekkel jelentkezik (s nem is először) ez a leszólt vidék, Szabolcs-Szatmár megye: tizenhárom nem fiatal fiatal ember verseivel, amelyek közt jók, rosszak, tiszta be- szédűek és dadogósak egyaránt akadnak. Illesse figyelem, kísérje szeretet és aggodalom íróikat — szeretet, hogy eljuthassanak, aggodalom, hogy eljutnak-e a vox humánéig, a József Attila-i „tiszta beszéd”-ig, megtanulják-e mindannyian „a soha nem hallott szép szavak anyanyelvét”. Mert tömi földdel az idő az énekes szájakat; mert a vers fölött virrasztók szemére hajnalra borosta nő; hasadozik az éneklő szív; mert eltűnnek a földben az arcok, a szív-alakúak; a széles csontú fejeket megszedi a varjú. Mert halálozunk. Meghalt Isten druszája, Kormos István, meghalt Nagy László, a Gyémánt-arcú kőszáli lélek. S remény a gyászban csak egy: hogy jönnek új énekesek, akikben még „szent az elrendelés?” s végzik a végezhetetlent, az elözvegyült munkát, így legyen. Így lesz. (A költészet napjára jelenik meg tizenhárom szabolcs-szatmári költő antológiája, melyhez Ratkó József írt bevezetőt. Ebből a kötetből válogattunk.) SZIGETI GYÖRGY: Csak előtted vagyok én tiszta Áldjon meg téged az isten — aki oldalbaversz — az öröm-nélküli reggeleken. Azt mondod, borotválkozz meg, végy tiszta inget, végy erőt. Majdnem azt kérdeztem, kinek mondjam el, hogy a fák lezuhantak a levelekről, s úgy lebeg a világ, mint szelíd szemedben a bánat — gyökértelenül, értelmetlenül... A szélnek itt az a dolga, hogy összekotorja a szemetet. A pádon egy ismeretlen ül, térdén a glóriája. Egy cigány hasában törött üveg zárja le a vitákat. Az isten áldjon meg téged, az én istenem, aki nem fésüli a szakállát, legszebb cipőjét nem veszi fel, belekölykedzik a macska, ingerült álmai vannak, az ördög kitagadta. Ha ülök a kutyaugatások mögött, adj a kutyáknak enni. Szép homlokod mögött a szemednek — adj a lelkednek enni. SZIGETI GYÖRGY: Beállók az erősek közé Látod, én boldogan dobom el a megszokás gacsos cipőit — az eleven nőket szeretem, s az eleven forradalmat, pedig felkínálták nekem is — ha megfizetem — a nyugalmat. Ügy élek köztetek, hogy nem takarom el a félig-teleírt lapokat sem, szabolcsi parasztok dalait, vagy ostoba vicceket hallgatok este — nem ujjongok — semmi okom rá, és nem vagyok kétségbeesve. Nem csitítom a zajos világot, félig hordom ki verseimet — beállók az erősek közé, habár gyengébb vagyok én mindenkinél; aki piros pettyet visel tüdején, bort iszik, dalol és száz évig él. MAGYAR JÓZSEF: Égni kell! — Dózsa és Jeanne d’Arc menyegzője — Aludj kedvesem, a sár befordul, alábúvik a pataknak, jóbarátunk a halál másodszor indítja szívét — januárban tücsökzenét hallok, mi dolgom véle, mi dolgunk a pattogó vakolattal, legyen veled az isten, mint elkapart sebek alatt az élet — éhes kölyöknek cukorsüveg. Velem vagy, nincs más dolgom, hogy tudjam. Tenger szállt ablakunk előtt. Szólj rám, szoríts, verj, vagy védj meg, mert nem tudom kinek mondjam el, hová szoruljak, hová fussak, csak előtted vagyok én tiszta, hogy ingemet a vér megissza. Zörög a vonat, zihál kéménye. Csattog a kerék, keresi; nincsenek sínek. A szép hazugság ideje eljött, reggel van, elfelejtelek — áldjon meg téged az isten és védjenek a sebek. BODNÄR ISTVÁN: Tíz lovacska A tűzből jössz szemem elé TE SZŰZ! Dózsa menyasszonya, királyi feleség. Lázadás Istene, Istennője — néktek a szabadság szentség. Tűz-csokor kezetekben, ajándék a nászhoz, Tapsol, dőzsöl az úr-had, tolakszik a párhoz. Az alku sunyit csak! Perselyben már a nyelv. Tűzről nem pattan lány, se legény. Égni kell! Tíz kicsi ujja tíz lovacska útvesztőkben toporogva sarjadozva cseperedve tárgyak között perlekedve Tíz kis ujja gyönge karddal bukdácsolva csikóhajjal csikóhajjal zöld kezekkel tétovázó tenyerekkel Téblábolnak nyargalásznak bármit látnak odamásznak bármit látnak mind szeretnék tapogatnák megízlelnék Tíz kis ujja tíz lovacska útvesztőkben toporogva kevélykedők nem hajolnak parolázni most tanulnak KM