Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 8. ___________ÍGÉRI A KERESKEDELEM_____________ Bő választék húsvétra 600 mázsa füstölt áru — ízléses nyuszik, bárányok Nagy gonddal készül a ke­reskedelem az ünnepi forga­lom zavartalan lebonyolítá­sára. Ennek segítésére a vá­rosi tanácsok és a járási hi­vatalok, valamint az élelmi­szer-kereskedelem szakem­berei a közelmúltban egyez- .. tető tárgyalást tartottak. Tá- ^■jék'oztaiáyukbúk tudjuk, hogy '•-«húsvéti sonkából-- ys —' egyeli hagypmányos liis- tölt áruból- 600 mázsát kapnak a megye Holtjai. Száraz áruból — téliszalámi, gyulai, csípős szalámi — a második negyedévi árualap 590 mázsa. Ennek egy tekin­télyes részét húsvétra az üz­letekbe küldik. Tovább javul az ellátás tőkehúsból. A boltokba 1900 mázsát szállítanak. Ennek majdnem felét töltelékáru formájában küldik az üzle­tekbe. A megye 25 ÁFÉSZ- ából 20 szakcsoportos, így az ünnepre is vág sertést. Eb­ből mintegy 200 mázsával nő a tőkehús mennyisége. Ehhez járul a mátészalkai húsfel­dolgozó társulás árualapja, innen 150 mázsa töltelékáru jut Mátészalka és Fehérgyar­mat városokba és a két já­rásba. A tőkehús szűkösségét pó­tolja a baromfi-feldolgozó vállalat. A kisvárdaiak .vágott ba­romfiból a megyei igé­nyeket korlátlan meny- nyiségben tudják kielégí­teni. Ugyanez vonatkozik a tojás­ellátásra is. A zöldség-gyümölcs vásár­lásnál sem lehet zavar. A megyében a hét kiemelt ÁFÉSZ-nél és a ZÖLDÉRT vállalatnál több mint hat­millió forint értékű árut tá­roltak a tél végére és a ta­vasz elejei fogyasztásra. Zöldségből, burgonyából, al­mából a szükségletet bőven kielégítő választék várja a vásárlókat. Alapvető élelmiszerekből — zsír, szalonna, olaj, rizs, cukor, liszt — szintén maxi­mális árukészlet áll rendel­kezésre. Édességből is jó az ellátás. A figurális húsvéti áruk választéka bő, minőségük kifogástalan. A nyuszik, bárányok ízlése­sek, ízük kitűnő. Teljes választékot, friss árut ígér a sütőipar. Ez azt jelenti, hogy a városokban a kijelölt boltokban nyitástól zárásig a sütőipari vállalat által gyártott teljes termék- választékot biztosítani kell. Ahol lehet más üzletekbe is minél többféle pékárut kell eljuttatni. A tejipar az ün­nepekre minden termékéből igény szerinti szállítást biz­tosít. A két vállalat az ün­nepi napokon ügyeletet tart, és ahol pótigény jelentkezik, ott azt is kielégíti. Halból a városok és a kiemelt települések kap­nak nagyobb tételt. Itt is elsősorban a halász- csárdákat, a vendéglátóegy­ségeket látják el. Az ünnepi élelmiszer-ellá­tás biztosításánál a kereske­delmi szakemberek figye­lembe vették az élelmiszer- fogyasztás dinamikus fejlő­dését. A készletek alakításá­nál gondoltak az egészséges, korszerű táplálkozás köve­telményeire, a háziasszonyok munkájának könnyítésére is. (sigér) A nyíregyházi húsüzemben a füstölt árut készítik húsvétra. Hodobás Jánosné, Horváth Istvánná és Bodnár Istvánná a kötözött sonkákat és a füstölt csülköket raktározzák a szárítóban. (Császár Csaba felvétele) Munkácsy-díjas szobrászm űvészü n k Nagy örömmel és megelé­gedéssel vehettünk tudomást arrói, hogy Nagy Sándor szobrászművész munkássá­ga elismeréséül Munkácsy- díjat kapott. •- - ' Nagy Sándor Buján szüle­tett 1923-ban igen szerény anyagi körülmények között. Kőművesként dolgozott fő­leg a környék uradalmi épü­leteinél, mikor jelentkezett a nyíregyházi Szabadiskolára. A főiskola elvégzése után Budapesten maradt. Művészete különös helyet foglal el a magyar kortárs művészetben. Ősi és mo­dern egyszerre, belülről kö­zelíti meg a mondanivalóját. Sokszor hagyja érvényesülni kövei természetes szépségét, ezek fajtái is külön inspirál­ják. Kezdetben inkább csak fejeket mintázott: egy-egy arc, mindmegannyi falusi sors, mint egy Móricz-novel­lában. Ugyanakkor jelkép­szerű alakokkal is foglalko­zott. Lassan a több figurás kompozíció felé fordult s művészetének egyik ilyen csúcsa éppen a Nvíregyhá-' zán lévő örpkváltság ősz-- lop. Ezen figyelhető meg leg­jobban, hogy a művész kép­zeletvilága, teremtőereje még annyi év után is a szü­lőföldjében gyökerezik. Port­réi, arcai környékünk embe­reit mutatják, olyanok, mint­ha utcán most találkoztunk volna velük. Ezért érezhetjük, hogy Nagy Sándor magas állami kitüntetése kissé a mienk is. Nyíregyházán többször volt kiállítása, utoljára 1978-ban a múzeumban. Az említett emlékművön kívül Sóstón még egy egész alakos női szobra áll. Koroknay Gyula SEGÍT ▲ PSZICHOLÓGUS Nem szeretik, mert lány? Huzavona a láthatás körül — Szakvélemény a tanácsadóból Kevesen tudják, hogy a megyei nevelési tanácsadó in­tézetben nem csak lelki sérülésekkel, személyiségzavarok­kal küszködő fiatalokkal foglalkoznak. Évente hétszáz gyermek fordul meg itt, — mondta az intézet igazgatója, dr. Lengyel Zoltán. A többségük a mindennapos szóhasz­nálattal élve, „rossz” gyerek, nem fogad szót, nem bírnak vele a szülők és az iskolai nevelők. De nem csak nevelési ta­nácsért keresik meg az in­tézetet. Ottjáirtunlkkor K. J- né, 32 éves M-községbeli el­vált asszony kopogott a „vizsgáló”-67.oba ajtaján. Férje el akarja venni a ikls- fiiút, azzal fenyegetőzik, el­pereli, ha nem engedi hozzá a nagyobbik gyereket, a ha­todikos kislányt. „Ne hangolja az apa ellen..." — Én engedem, de a gye­rek látni se akarja az aipját — mondja az asszony. Előlke­rül a bírósági ítélet a házas­ság felbontásáról, amelyben a gyermekek láthatását is meghatározták. A férje a lát­hatási napok meghosszabbí­tását kérte a gyámhatóság­tól. Szakvéleményt a neve­lési tanácsadó intézet ad. In­dokolt-e vagy sem, ezt mér­legeli a tanácsadó intézet szakembere. így kerülnek „terítékre” a gyermekek ne­velési körülményei. Azért nem akar menni a férjemhez a kislány, mert amikor még együtt éltünk, sokszor megverte. Venyigé­vel is ütötte a közét, a hi­degben ... érvel az anya. Vélekedése azonban nem egészen helytálló. A tanács'- adó szakembere kifejtette, a gyermekinek szüksége van az apára is. Az anyát arra kér­te, ne hangolja a gyermeket az apa ellen, hasson oda, hogy a láthatási napokon ta­lálkozzék az apával miind a két gyermek... Az asszony megnyugodva indul haza, az ajtóban még tétován megáll és a pénz­tárcáját keresi. „Müvei tar­tozom?” — kérdezi. Ki tud­ja milyen öröklött, vagy köl­csönvett „reflexek” indítják el ezeket a Mozdulatokat. A tanácsadó igazgatója udvari­as, de határozott mondattal Kopócs Károly tarpai kertész­mérnök nem volt ráutalva, hogy bűncselekményt kövessen el: jó anyagi körülmények között él, Tárpán szép családi házzal, sze­mélygépkocsival. magas jövede­lemmel rendelkezik. Anyagias életszemlélete azonban letérítette öt a becsületes emberek útjáról, — hozzányúlt a rábízott vagyon­hoz, vezető beosztása felhaszná­lásával hosszú Időn át foszto­gatta a termelőszövetkezet közös tulajdonát. Mi van a gépkocsiban? A tanulságos történet azzal kezdődött, hogy 1978. év október hó 7-én Tákoson a szolgálatot teljesítő rendőr megállította Ko­pócs Károly gépkocsiját. Az el­lenőrzés során a rendőr két tele zsákot vett észre a gépkocsiban. — Mit szállít? — kérdezte a rendőr, a gépkocsivezető pedig válaszolt; gyomirtó szert. A rendőr azonban megérezte és megismerte a Karathán növény­védő szer szagát, s mivel látta, hogy a kertészmérnök a 7 mű­anyag kanna permetezőszer ere­detéről nem tud elfogadható ma­gyarázatot adni, gyanút íogott és előállította a rendőrkapitány­ságra. A gyanú beigazolódott: Kopócs a kapitányságon elismerte, hogy az általa szállított szer munka­helyéről, a tarpai termelőszö­vetkezetből származik. Előadta azt is, hogy a nagy mennyiségű növényvédő szert a vásárosna- ményi ZÖLDÉRT-hez akarta szállítani, az ott dolgozókat akar­ta vele megajándékozni, hogy saját almáját jobb minőségben vegyék át tőle. Ezután házkuta­tást tartottak Kopócs Károly la­kásán, s 71 és fél kiló szilárd, valamint 98 liter folyékony per­metezőszert foglaltak le. A per­LETETTEK EGY KANNÁVAL... ff Mérges“ pech metezőszerek egy része szintén a termelőszövetkezetből szármá­zott. Hogyan Iahet permetezőszerhez jutni ? Kopócs Károly a tarpai - Esze Tamás Termelőszövetkezetben gyümölcskertészeti ágazatveze­tőként dolgozott Munkaköri kö­telezettségei közé tartozott a közös és a háztáji gyümölcsösök permetezésének irányítása. ö vette fel a központi méregrak- tártől a permetezéshez szükséges növényvédő szereket. Kopócs az általa vezetett nyilvántartás sze­rint a kiadott permetszereket mindig beletétette a permedébe. Valójában azonban a raktárból kivett mennyiségnek csak egy részét használta fel, a megma­radt permetszereket gépkocsijá­val és a termelőszövetkezet fo­gatával hazaszálllttatta. így ke­rült jogtalanul hozzá a 7197 fo­rint értékű szer, amelyet vissza­adattak vele a termelőszövetke­zetnek. Menteni a menthetőt... Kopócs a nyomozás során négyszer változtatta meg a val­lomását a permetszerek szárma­zásáról, s letagadta a bűncselek­mény elkövetését. Kísérletet tett a bűnösségét alátámasztó bizo­nyítékok meghamisítására is. A nyomozás során a rendőrség ta­núként hallgatta meg Buliska Pál fogatost. aki elmondta, hogy fogatáról szeptember hónapban több olyan kannát tettek le Ko­pócs udvarára, amelyekben per­metezőanyag volt. Ezt követően Kopócs megkérte a tanút: mond­ja azt a rendőrségen, hogy a lakásánál a stráfkocsiról csak üres kannákat raktak le. A fo- gatos Kopócstól való félelmében a kérést teljesítette, később azonban újra a valóságnak meg­felelő vallomást tett. Kopócs Molnár János rakodómunkást is hasonló tartalmú hamis vallomás megtételére kérte, ő azonban a kérést megtagadta, az Igazat mondta el. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Kopócs Károlyt másqdfokon folytatólagosan elkövetett sik­kasztás bűntette, felbújtói minő­ségben elkövetett hamis tanúzás bűntette és hamis tanúzásra va­ló rábírás bűntette miatt főbün­tetésül 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, és 5000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Dr. Barabás Bertalan ügyész Utóirat: Furcsa, de Kopócs Károlyt a lopás felfedezése után három hónappal 1979. év január hó 1-töl a tarpai Esze Tamás Termelő- szövetkezetben magasabb veze­tői beosztásba helyezték. Vala­hogy csak be kell hozni a kisza­bott pénzbüntetést... zárja le a szokatlan epizó­dot, itt nem kell fizetni a tanácsért, a vizsgálatért... Párharc tovább A tanácsadó intézet egyik szobájában Diczházi Vera pszichológus hasonló lát­hatási ügy szereplőivel fog­lalkozik. A szenvedő alany itt is a gyermek, a négyéves István, aki a játéksarokiban játszik, műkőéiben a pszicho­lógusnő eigy-egy pillantással figyelemmel kíséri a gyer­mek viselkedését. A gyer-_ Részrehajlásról nem lehet szó, egyedül a gyermek sze­mélyiségének, érzelmi biz­tonságának „védelme” a lé­nyeges szempont. De miit tehet, az intézet munkatársa egy olyan eset­ben, amikor a következő „vendég”, hároméves kislá­nyával egy fiatal édesanya, ilyen panasszal jön: — Nem bírom tovább, ahogy a férjem bániik a gye­rekkel. Szóba se áll vele, el­löki magától. Nem tudom, mi lehet az oka. Azt mon­dogatja, azért • nem szereti, mert Lány, ő fiút akart.,.. Ó fiút akart... Ilyen esettel ma már. egy;- re ritkábban találkoznak az ? iirrtézet munkatársaú 'Az elfé­rnek életének minden lénye ges mozzanata felkerül a lapjára, a méhen belüli ál­lapotok is. — A férj kéri, hosszabbít­sák meg a láthatási idősza­kot, gyakorlatilag a tavaszi és nyári szünet minden nap­ján szeretné magával vinni a gyermeket. — magyarázza a pszichológus. A szülők ér­telmiségi foglalkozásúak, s úgy tűnik, a felnőttek pár­harca a válással sem ért vé­get. Mi a gyermek szem­pontját Vizsgáljuk minden esetben, árt-e vagy használ a gyermeknek, ha a mostani megszokott környezetéből kivennék. — Sajnos, a férjem nem tudja ellátni, nem tud gon­doskodni a gyermekről né­hány napig sem. A nagyma­mánál, az ő szüleinél volt eddig is a gyermek, s min­dig szánalmas állapotban vittem haza ... zetés csal ád szoc i o 1 ógi a i,-pszichológiai „fénykép' fi következő okokat derítette ki: az apa szeretet nélküli családi környezetben nőtt fel, idős szülők késéi gyer­mekeként született, akit már nem is akartak. Nem kapott elég szeretetet, személyisé­gére a legjellemzőbb az ér­zelmi sivárság. Anya és kislánya rendsze­resen eljárnak majd heten­ként a terápiás „kezelésre”, amely segít eltüntetni a kis­gyermekben keletkezett se­beket, lelki sérüléseket. S még valamit: — Szeretnénk rábírni az apát, hogy jöjjön el hozzánk egy beszélgetésre. Nem szá­monkérési.,iglj,eggel,..nem kö- ’fSIézően. Eddig hallani sje alkar róla. Reméljük, később mégis meggondolja és vala­mi kezdeti eredményt sike­rül elérnünk... Páll Géza Májusban vízpróba Közművesítés Záhonyban Záhony eddigiekhez ha­sonló dinamikus fejlődése további tervszerű közműve­sítést kíván. A jelenleg mű­ködő köznevek csupán a vasút létesítményei és a MÁV szolgálati lakások ellá­tására készültek. Ezért szük­séges az egész községre ki­terjedő ivóvíz-, csapadék-, valamint szennyvízelvezető hálózat, s ez utóbbihoz kor­szerű tisztítótelep létesítése. — Az Észak-szabolcsi Re­gionális Vízmű megépülésé­vel nemcsak Záhony ivóvíz­ellátása, hanem Tuzsér, Mándok, Győröcske és Tisza- bezdéd ellátása is megoldó­dik — mondja Varga László a Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Válalat előkészí­tője. Az alapos gazdaságos- sági és műszaki megfontolá­sok azt követelik, hogy ahol arra lehetőség van, ott ne növeljük feleslegesen az ön­álló községi vízműtelepek számát. Tiszabezdéd közelében, a 4-es számú fő közlekedési út szomszédságában alakítják ki az Észak-szabolcsi Regio­nális Vízmű központi telepét. A kapacitása kezdetben na­pi két és fél ezer köbméter lesz, de bővítéssel a vízigé­nyek további növekedését is kielégíti. Innen indulnak a távvezetékek Tuzsérra, Mán- dokra és az átrakás főváro­sába. Záhony ivóvízellátó hálózata, illetve a központi víztermelő üzem beruházá­si költsége 45 millió forint. A kivitelezése folyik, s elő­reláthatóan májusban meg­indul a próbaüzem. A „vasutasvárosban”, mintegy 4500 méter szenny­vízelvezető csatorna épül. Hogy a túlzott Csőfektetési mélységet elkerüljék a; köz­ségben, két helyén telepíte­nek szennyvízátemelő be­rendezést. A hálózat, ugyanúgy mint a tisztítótelep, Záhony te­herbíró képességeinek és igényeinek megfelelően több ütemben készül. Kezdetben 2 ezer, majd távlatban még- egyszer annyi kapacitásúra. Mind az ivóvíz, mind pedig a szennyvízelhelyezés léte­sítményeit a KEMÉV építi. Ez utóbbi 40 millió forintba kerül. — Jelenleg Záhonyban a csapadékvizet nyílt árok­rendszerben vezetik el, ami a jövőben mindenképpen megszüntetendő — kapcsoló­dik a beszélgetéshez Gyur- csán Ferenc a KEVITERV csoportvezető tervezője. — A vállalatunk a közelmúlt­ban készítette el a csapadék­víz elvezetésére szolgáló csa­tornahálózat kiviteli tervé­nek II. ütemét. Ez a MÁV- lakótelep és a község észak­keleti részén beépítésre ki­jelölt terület csapadékvíz mentesítésének módját tar­talmazza. Záhony dombor­zati viszonyai lehetővé te­szik: az összesen, mintegy 6 kilométer csatornában ösz- szegyűlő víz átemelők nélkül áramoltatható a belvízelve­zető főcsatornába. A kivite­lezésre előreláthatóan a kö­vetkező ötéves tervben ke­rülhet sor. Cs. Gy. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom