Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-04 / 79. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 4. Tavaszi napsütésben a nyíregyházi Búza téri árkádok alatt. (E. E. felv.) Tiszavasváriból indult Á gépírás világbajnoka — Diákkoromban rengete­get sportoltam Tiszavasvári- ban és Nyíregyházán. Kézi­labdáztam, tornáztam, atlé- tizáltam. Szinte minden sportágba belekóstoltam, de egyikben sem tudtam kima­gasló eredményt elérni. Pe­dig titkon mindig arról áb­rándoztam, hogy egyszer vi­lágbajnok leszek. "Ulbrichné Varga Erzsébet végül mégis világbaj nők lett. Igaz nem valamelyik sportágban, hanem gépírás­ban! A Nehézipari Minisztérium előcsarnokába belépő első pillantása egy táblára irá­nyul: Köszöntjük a világbaj­noknőt! A fotókon Ulbrichné fogadja a miniszteri állam­titkár gratulációját és a so­ron kívüli kitüntetést, a Ne­hézipar Kiváló Dolgozója cí­met. — Tiszavasváriban lak­tunk és a szüleim 14 éves ko­romban beírattak Nyíregyhá­zán a gyors- és gépíróiskolá­ba — emlékezik a világbaj­noknő. Gyorsírásban Nagy Irén, gépírásban Nagy Éva voltak a tanáraim, akiknek akkor nagyon sokat köszön­hettem. 1963-ban kerültem fel Pestre és azóta a Nehéz­ipari Minisztériumban dol­i gozom. i Ulbrichné első ízben 1966- ; ban bizonyult itthon a leg­jobbnak. Azóta, egy esettől eltekintve — betegség miatt nem versenyezhetett —, „zsi­nórban” nyerte a magyar bajnokságokat. Világbajnok 1967-ben Bernben a hibát­lansági gépírásban és 1977- ben Rotterdamban a sebessé­gi kategóriában lett, ahol fél óra alatt 18 665 hibátlan le­ütést produkált, ami percen­ként 622 leütést "jelent' ’ ’ * — Borzasztóan erősen kell koncentrálni. A versenyen semmivel sem szabad törőd­ni — nem hallhatom meg kétszázvalahány írógép lár­máját, nem pillanthatok oda, mikor cserél papírt az előt­tem ülő, sőt még a saját hi­bámra sem figyelhetek. Va­kon írok, vagyis soha nem nézek a billentyűkre. — Mindennap legalább fél órát gyakorolok. Aztán van­nak speciális ujjgyakorlataim is: olyan szavak például mint a csalfa, jegycsaló, ahol a bal kisujjamat kell használni. Ez az én gyenge pontom, a leg­ügyetlenebb ujjam. Ezenkí­vül a kétévenkénti yilágbajz nokságok előtt a Zakopanéi nemzetközi edzőtáborban na­ponta öt órát verem az IBM gömbfejes villanyírógépe­met, amit a versenyekre is mindig magammal viszek. (pauwlik) Póruljárt a zsebtolvaj Egy nyíregyházi asszony 800 forinttal a pénztárcájá­ban indult el január 13-án a Búza téri piacra bevásárolni. Az egyik helyen nagyobb csoportosulást látott, s kí­váncsisága odahajtotta. Szurkos vásznat árultak, vett egy darabot 50 forintért, megmaradt 750 forintját visszarakta pénztárcájába és elindult a baromfipiac felé. Útközben meglátta, hogy késeket is árulnak, s oda­ment, megszemlélni a kíná­latot. Egy kést tartalmazó láda fölé hajolt, s míg néze­lődött, észrevette, hogy vala­ki a táskájában kotorászik. Felkapta a fejét és bár köz­vetlenül mellette egy nő állt, egy férfi karját kapta el. Rákiabált, hogy adja vissza a tárcáját, de a férfi tiltako­zott a gyanúsítás ellen. Az asszony rendőrért kiabált, szerencsére volt a közelben egy nyomzó, s segítségére si­etett. A tolvaj látta, hogy baj. - van,- kitépte magát a nő ke­zéből és futásnak eredt. El­dobta a pénztárcát és az ál­lomásig meg sem állt. A sze­mélyleírás alapján azonban elfogták, még mielőtt vonat­ra szállt volna. A rendőrsé­gen kiderült, hogy Horváth Elemér 25 éves büntetett elő­életű Nyírtelek, Belegrád pusztai lakos volt a tettes, aki — legalábbis elmondása szerint — feleségét kereste a piacon, s amikor meglátta, hogy az asszony pénztárcá­jában több pénz van, nyomá­ba szegődött. Amikor a kése­ket nézegette, Horváth nem közvetlenül mellé állt, ha­nem úgy helyezkedett, hogy legyen köztük valaki, akit meglökött, s közben nyúlt át a pénztárcáért. A büntetett előéletű zseb­tolvajt a Nyíregyházi Járás- bíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa 2 év szabadságvesz­tésre ítélte és 3 évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. A büntetést szigorított bör­tönben kell letölteni. Az íté­let nem jogerős. MEGKÉRDEZTEK TÍZEZER CSALÁDOT Életre kel a modell Nyíregyházáról a fel­kelő nap országába Energia földhőből Nyíregyháza lakossága rö­vid idő alatt megkétszerező­dött és a százezres nagyváros fejlesztése a hagyományos módszerekkel már nem szer­vezhető. Megröngenezett város Ezért határozták el a me­gyeszékhely vezetői, hogy „megröntgeneztetik” a vá­rost; nem a napi tapasztala­tok, gyakran fájdalmas sür­gető gondok összegezésével, hanem tudományos alapos­sággal próbálnak képet kap­ni Nyíregyháza állapotáról. Éppen nyíregyházi szerző­kollektíva által kidolgozott városfejlesztési modell szol­gáltatott ehhez jó alapot. (Az Ígéretes munkához bizalmat előlegezett, hogy az általános modell az ENSZ Habitat ’76 világkonferencia előkészítő bizottsága és az ÉVM pályá­zatán elsődíjas volt.) Mivel hasonló, szinte teljes körű fel­mérést más magyar nagyvá­rosban nem végeztek még, tehát tapasztalatok sem vol­tak, kézenfekvő volt a dön­tés: Nyíregyházán hozzálát­nak a modell kísérleti beve­zetéséhez. A továbbiakat nagyon so­kan ismerik Nyíregyházán: a lakosság véleményének megismerésére közel tízezer kérdőívet bocsátottak ki nemrégiben. Az egyes csalá­dokat a TITÁSZ számítógé­pes rendszerének segítségé­vel választották ki: minden harmadik villanyóra tulajdo­nosát kérték fel vélemény­nyilvánításra. A visszaérke­zett válaszok tehát körülbe­lül 32—38 ezer nyíregyházi véleményét tükrözik. Mivel villanyórájuk csak azoknak van, akiknek már lakásuk is, így egy jelentős réteg (az al­bérlőik, bejáróik, lakásra vá­rók) véleménye kimaradt volna, ezért ezek egy na­gyobb csoportját több nagy- vállalatnál kérték fel véle­ménynyilvánításra. A számítógépes eredmé­nyek, részletes feldolgozása most kezdődött meg, azon­ban már a kezdeti szakasz­ban is több fontos következ­tetés levonható. A kérdések egyik nagy csoportja a lakosság lakás- helyzetének és lakást illető terveinek feltérképezése volt. Minden negyedik család cserélne A megkérdezettek fele la­káshelyzetével minden szem­pont alapján elégedett. Ne­gyede a lakáson végrehajtott kisebb korszerűsítések után (vezetékes .gáz, távfűtés be­vezetése, a környék parkosí­tása, jobb szemétszállítás, telefonbekötés) teljesen elé­gedett lenne. A háztartások egynegyedében szeretnének másik lakást, tanácsi, vagy szövetkezeti lakást, mások szívesen oldanák meg lakás­gondjukat saját erőből (fő­ként kertes házba költözné­nek). A lakásigényekre (szint­szám, alapterület, stb.) is sok adat áll rendelkezésre, amelyeket a lakásépítés, -elosztás, -csere tervezésé­nél tudnak majd jól haszno­sítani, ugyanis eddig a ta­nács alig rendelkezett ilyen információval. A közvetlen lakókörnyezet­re vonatkozó igények rang­sorolása volt a második nagy témakör. Ezek ismerete a városkörzetek fejlesztéséhez szolgál alapvető információ­ként. Az egyes lakókörzetek rangsorai kismértékben el­térnek ugyan, de az általános városi ellátási problémákra utal, hogy szinte mindenütt a következő főbb igényeket jelezték: nyilvános telefon, gyógyszertár, körzeti orvosi ellátás, élelmiszerüzlet volna fontos a közvetlen környé­ken. Sokan szeretnék, ha lakóhelyükhöz közelebb len­né a gyermekorvosi rendelő, a bölcsőde, óvoda és több játszótér, jobban kiépített járda és út lenne. Tisztább várost! A város egészét érintő szükségletek ismerete alap­jául szolgálhat az infrastruk­turális hálózat hosszabb távú fejlesztési terveihez. A meg­kérdezettek véleménye nagy­mértékben egyezik, az aláb­bi rangsor lényegében a va­ros egybehangzó véleményét képviseli: zöldterület-fejlesz­tés, -gondozás, köztisztaság, közlekedésbiztonság (forga­lomirányító lámpák, útbur­kolati jelek stb.), nyilvános WC, piaccsarnok, gondosabb és gyakoribb szemétszállítás, éjjel-nappali gyógyszertár- nyitvatartás. Marik Sándor Szezonra készül az idegenforgalom Dr. Göőz Lajos tanul­mányútja Japánban A napokban tért haza egy­hónapos, Japánban tett ta- nulmányútjáról dr. Göőz La­jos, a nyíregyházi tanár­képző főiskola földrajz tan­székének docense. — Egy japán tudományos szervezet ösztöndíjasaként kerültem a felkelő nap or­szágába. Az ösztöndíj céljai között a japán geotermikus energia felhasználásának ta­nulmányozása és tapasztala­tainak vizsgálata szerepelt. Ezenkívül egy előadást is tartottam a hazai geotermi­kus viszonyok földtani adott­ságairól. — Miért esett a választás éppen Japánra? — Japán geotermikus ener­gia tekintetében igen gazdag ország. Hasznosításának tech­nikáját magas színvonalra fejlesztették, s ennek köszön­hetően nagy nemzetközi • te­kintélyt szereztek. Többek között az USA-ba, Dél-Ame- rikába is terveztek a geo­termikus energia hasznosítá­sára szolgáló berendezéseket. — Milyenek hazánk lehe­tőségei a földhőenergia hasz­nosításának területén? — Mi is tekintélyes ener­giakészlettel rendelkezünk, ám nálunk csak 100°C alatti hévizek vannak, míg Japán­ban a 200—220° C-os gőzfor­rások a gyakoriak. Ezek hasznosítása könnyebb, de kidolgoztak olyan eljárásokat is, melyek a mi — 100 °C alatti — vizeinek több lépcsős hasznosítására alkalmasak. Vagyis ugyanaz a víz, külön­böző hőfokon más-más célra használható: energiaterme­lésre, fűtésre, növénytermesz­tésre, vagy fürdésre. — Eredményes volt az út­ja? Nálunk is lesznek geoter­mikus erőművek? ■ ■■ ■ul/' 1 . r . r Lovasudules, Jonatantura — Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. A napokban be­fejezem az útról készített je­lentésem. Addig biztosan A megyei idegenforgalmi hivatalban már az egy hét múlva kezdődő szezonra gon­dolnak, amikor megyénkbe érkeznek az első hazai és külföldi csoportok. A forgalom dinamikus nö­vekedését a szálláshelyek — ezen belül is az olcsók — növelésével és a szolgáltatá­sok színvonalának növelésé­vel érik el. Közel ötven ven­dégnek tudnak kényelmes szállást biztosítani a június 1-én nyitó szatmárcsekei Köl­csey tyristaházban. Az áfész tájjellegű pincét rendez be, könyvtárat nyitnak. Ezzel felavatják az ország legtá­volabbi turistaházát. Az idei Móricz-ünnepségek vendé­geit és a gyalogtúra részt­vevőit is itt helyezik el. Kis­várdán a strand mellett is vásárolt az iroda eqy részt a Nyírtassi Állami Gazdaság szálláshelyeiből. Az Igrice nyaralófaluban, Sóstón az idén először fo­gadhatják a vendégeket tel­jes szezonban. A bungaló és a motel május 1-től, a 300 személyes kemping június 1- től várja a turistákat. A ven­dégek érkezéséig növelik a füves területeket és a gép­kocsik parkolásához szüksé­ges betonfelület nagyságát. Pontos térképet készítenek, amelyen feltüntetik a sátrak és a lakókocsik elhelyezését. Szabadtéri és teremjátékokat vásárolnak, színes televízió, mosógép, hűtőszekrény talál­ható a II. osztályúról I. osztályúra minősített kem­pingben. Sóstón bővítik a fizetővendég-szolgálatot is: így 40—50 idegennek tudnak szállást adni minden éjszaka. Idegenforgalmi látnivaló­ink hiányos propagálását gyakran említik a szakembe­rek és a turisták. Ezen segít az a 12 színes diafelvételből álló sorozat, amelyet a Nyír- tourist készíttetett a megyé­ről és amelyet az idegenfor-. galmi központokban árusíta­nak nemsokára. A Magyar Filmgyártó Vállalat tízper­ces kisfilmet forgat Sóstóról, ez is része lesz az idegenek tájékoztatásának. Ezenkívül emléktárgyakon is megörö­kítik Szabolcs-Szatmár neve­zetességeit. Az idei nyár programjai közt bizonyára sok látogatót vonz majd a kisvárdai és a nyíregyházi lovasüdülés. A külföldi vendégeknek lovas­túrát szerveznek: egészen Tokajig tehetik meg az utat nyeregben^ turisták. Sajátos Kikapcsolódást kí­nál a Jonatántúra. A 2 na­pos programban az első na­pon almát szednek, majd másnap nyírségi autóstúrán vesznek részt a vendégek. A beregi kerékpárostúrák is népszerűnek ígérkeznek: a vásárosnaményi Bereg Mú­zeumtól indulnak a csoportok és a környékbeli nevezetessé­geket keresik fel. T. K. megérkezik az a 18 kg-os cso­mag is, mely a kinn szerzett dokumentációs anyagot .tar­talmazza. Gazdasági érdekünk, hogy e fontos energiaforrás fel- használásának területén elő­relépjünk, hisz ez az energia szinte ingyen van. Éppúgy, mint a napenergia. Japánban, kisebb-nagyobb eltérésektől eltekintve a napsütéses órák évi száma megegyezik a ha­zánkban mérttel. Több száz ezer háztetőre szerelt nap­elemet láttam, melyek a la­kások melegvíz-ellátását biz­tosítják. Csendes Csaba Sajátos, vegyes techni­kával készült grafika öt- lik szembe a festőállvá­nyon Huszár István festő­művész műtermében: tü­nékeny nőalak imbolygó gyertyalángokkal. Radnó­ti Miklós költészetének ih­letésére készült, akárcsak az a tizenhét másik gra­fika, melyeket a nyír­egyházi városmajori mű­velődési házban láthat­nak az érdeklődők. A tár­lat önmagában nem meg­lepetés, hiszen Huszár Ist­ván képeit gyakran lát­hatja a közönség, ám ez­úttal mintegy környezet­ként szerepeltek egy pro­dukcióban. Hátteret nyúj­tottak Radnóti verseihez, melyek Csorba István és Várnai Ildikó tolmácsolá­sában hangzottak föl a teremben. — A műsor plakátján vállaltam a „környezet, díszlet” kifejezést — mondja a művész. — A műsor folyamán ugyanis valóban része az előadás­nak ez a tizenhét kép. A felhangzó alkotásokkal együtt, úgy vélem, telje­sebb élményt nyújtanak. Mindig híve voltam a komplexitásnak, különbö­ző műfajok társításának. Idén lenne 70 éves Rad­nóti Miklós, ezzel az ösz­szeállítással emlékezünk rá. Volt már hasonló vál­lalkozás részese Huszár István, emlékezetes a hí­res rockoperához, a Jé- í zus Krisztus szupersztár­hoz készített képeinek si­kere, és tavaly a Népmű­velési Intézet pályázatán egy Ady-emlékműsorhoz készített „környezetet” — a műsor első díjat nyert. — A meglévő grafikák­hoz még csinálok néhá­nyat, s a teljes sorozat több helyen bemutatko­zik a megyében. A tervek szerint az új kisvárdai művelődési központban nyitótárlatként kerül a közönség elé májusban. Jelenleg már új téma iz­gat: az Énekek éneke, az emberiség szerelmi költé­szetének nagyszerű gyöngyszeme. A magam eszközeivel szeretném át­ültetni világát, hangulatát a vászonra ... (tgy) Á környezet: grafikók Képek és versek jt. ^ - jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom