Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 29. Kitüntetett vállalatok, szövetkezetek AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Kuvait és Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kap­csolatot Egyiptommal — Izraeli támadás Dél-Libanonban palesztin menekülttábor ellen — Merénylet áldozata lett Gharani iráni vezérkari főnök — Púja Frigyes prágai tár­gyalásai KEDD: Németh Károly és Edward Gierek megbeszélése Varsóban — Muzorewa püspök pártjának többségét hozták ki a rhode- siai választási komédia végén — Gromiko szovjet külügymi­niszter Milos Miniccsel, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottsága elnökségének tagjával tárgyalt SZERDA: Varsóban ülésezik a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek katonai tanácsa — Ceausescu román államfő lá­togatása Egyiptomban — A Sínai-félsziget egy amerikai meg­figyelő állomásán 'kicserélték az izraeli—egyiptomi különbéke ratifikációs okmányait. CSÜTÖRTÖK: Magyár—román külügyminiszteri tárgyalások Buka­restben — Hanoiban ismét tárgyalóasztalhoz ült a vietnami és a kínai küldöttség, de a most előterjesztett kínai javaslat csak a korábbi pekingi álláspontot tükrözi — A Biztonsági Tanács aggodalmát fejezte ki a libanoni helyzet alakulása miatt PÉNTEK: Tunézia is megszakította diplomáciai kapcsolatát Egyip­tommal — Weizman izraeli hadügyminiszter hazautazott Kai­róból SZOMBAT: Giscard d’Estaing moszkvai munkalátogatása véget ért — Kurt Waldheim befejezte hanoi tárgyalásait — A Bizton­sági Tanács előtt a rhodesiai kérdés — Gerillatámadás Haiti szigetén Á hét három kérdése Valéry Giscard d’Estaing- nek márciustól mostanra ha­lasztott moszkvai látogatása, a szovjet—francia csúcsta­lálkozó ráirányította a figyel­met a két ország együttmű­ködési lehetőségeire. Hogyan alakul tovább a Szovjetunió és Franciaország kapcsolata? A Közel-Kelet szolgáltatta szám szerint a legtöbb hírt a világsajtónak, hiszen a Szadat—Begin-alku ratifiká­ciós okmányainak cseréjétől az arab államok Egyiptom­mal való sorozatos szakításán át a dél-libanoni fegyverro- ppgásig és az ezzel kapcsola­tos Biztonsági Tanács-ülésig sok minden történt ebben a mozgalmas térségben. Az egyik kérdés: — Kibírja-e Szadat az arab államok ré­széről ránehezedő nyomást? A héten ismét szóba ke­rült a Nyugat-Szahara ügye azzal, hogy Mauritánia beje­lentette: visszavonul a tér­ségnek abból a részéből, ame­lyet korábban annektált. Le­hetőség nyílik ezzel a füg­getlen nyugat-szaharai állam kialakulására? O Hogyan alakul tovább a Szovjetunió és Fran­ciaország kapcsolata? Kétségtelenül jelentős dip­lomáciai esemény a francia államfő moszkvai munkalá­togatása. (A szó talán nyom­ban magyarázatot érdemel: a hangsúly a munkán, a tár­gyalásokon van, ilyenkor ke­vesebb a protokolláris ese­mény, a külsőség ...) így is csúcstalálkozó volt ez a ja­vából: Leonyid Brezsnyevnek és Giscard d’Estaing-nek al­kalma nyílott megvitatni a kétoldalú kapcsolatok jövő­beli formálását csakúgy, mint a nemzetközi helyzet fontos elemeit, a SALT-tól a kínai kérdésig. Moszkva francia vendége köztudomásúan gazdasági szakember is, így természe­tesen hozzájárult ahhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a szovjet—francia gazdasági és ipari kapcsolatok hosszú tá­vú, 1990-ig szóló programjá­nak kidolgozását célozzák. Giscard d’Estaing ezekben a hónapokban a Közös Piac legmagasabb szervének, az Európai Tanácsnak a soros elnöke, ebben a minőségében is tájékoztathatott és tájéko­zódhatott. S mert Párizs az európai politikai folyamat egyik fontos tényezőjének tartja magát, a moszkvai tár­gyalások során nyilván szám­ba vették az 1980-as madridi összeurópai konferenciának (az 1975-ös helsinki értekez­let folytatásának) a lehetősé­geit. A szovjet—francia csúcs- találkozó egyik eseményét, a nagy Kreml-palotában meg­rendezett vacsorát használta fel Leonyid Brezsnyev arra, hogy figyelmeztessen: „Ami­kor a világ egy részében az erő jogával, az ellenségeske­déssel és a diktátummal vált­ják fel a jószomszédságot, ak­kor senki sem maradhat kö­zömbös. A béke közös örök­ségünk, így ebben a helyzet­ben elengedhetetlen azoknak az államoknak a kollektív erőfeszítése, amelyek a béke, a tisztességes és békés együttműködés mellett fog­lalnak állást”. Franciaország ugyan Kíná­val való kereskedelmének fo­kozását határozta el a közel­múltban, de láthatóan nem helyesli a „kínai kártya” olyan kijátszását, mint ami­lyet az Egyesült Államok egyes körei szívesen látná­nak, s távolról sem akarja ezzel veszélyeztetni a szov­jet—francia viszonyt kedvező alakításában 13 éve, de Gaul­le tábornok első moszkvai hi­vatalos látogatása óta elért eredményeket. O Elviseli-e Szadat az arab államok részéről ránehezedő nyomást? A Sínai-félszigeten, egy amerikai megfigyelő állomá­son kicserélték az egyipto­mi—izraeli békemegájlapo- dás ratifikációs okmányait, ezzel hivatalosan is meg­szűnt a 33 éve fennálló hadi­állapot a két ország között. Szadat propagandája ezt óriási sikernek igyekszik fel­tüntetni. Nagy erőfeszítéseket tesz a kairói gépezet a béke­hangulat bizonyítására. Ami­kor például a héten Weizman izraeli hadügyminiszter az egyiptomi fővárosba ment, hogy további katonai intéz­kedésekről tárgyaljon, a kai­rói fogadtatás egyik része az volt, hogy elvitték a bazárba és ott a tömeggel „spontán” ünnepeltették ... Ugyanakkor azonban soka­sodnak a jelek, amelyek azt mutatják: mind nagyobb a többi arab állam részéről a nyomás. S már nem is csu­pán a Szilárdság Frontja (vagy más nevén: az Ellen­(Folytatás az 1. oldalról) úgy most olyan megállapo­dásra jutott egymással, amely a jelenlegi világhelyzetben előre mozdítja az enyhülést. Természetesen nem min­denben vágnak egybe nézete­ink valamennyi megvitatott kérdésben. A felek nem is várták ezt. A megvitatott kérdések többségére vonatko­zóan széles körű egyetértésre jutottunk. Igen sok megálla­podást kötöttünk a kétoldalú együttműködés különböző te­rületein. Ez ismét, azt bizo­nyítja, hogy a szovjet—fran­cia viszony szilárd, stabil ala­állás Frontja) az, amely el­marasztalja Szadatot: a hét elején Szaúd-Arábia és Ku­vait, majd az Egyesült Arab Emírségek és Katar is meg­szakította a diplomáciai kap­csolatot Egyiptommal. Még Marokkó és Tanzánia is ha­sonlóan cselekedett, pedig sem Rijadban, sem Rabatban nem tagadhatják a nyugat­barátságot, az Egyesült Álla­mokkal való együttműködés készségét... A fordulatot a Szadat—Begin-alku hiányos­ságaira lehet visszavezetni: a palesztin probléma megoldá­sának elodázását vagy a je- ruzsálemi kérdés figyelmen kívül hagyását nem fogad­hatják el az arab országok. Izrael nem siet megköny- nyíteni Egyiptom dolgát: a dél-libanoni fegyveres akciók az arabok tiltakozását váltják ki mindenütt. Persze az iz­raeli kormánynak mitől is kellene tartania? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a libano­ni panasz megvitatása he­lyett megelégedett egy rövid nyilatkozattal, amelyben saj­nálkozását fejezte ki a tér­ségben mutatkozó feszültség miatt. Az ENSZ-erők, az Unifil csapatai pedig csak örülnek, ha nincsenek a dél­libanoni jobboldali milicisták blokádja alatt... © Lehetőség nyílik-e egy önálló nyugat-szaharai állam kialakítására? Az utóbbi időben keveset lehetett hallani az egykori spanyol gyarmat, Nyugat- Szahara sorsáról. Pedig a si­vatagi területen nem állt be csönd, a fegyverek tovább is ropogtak. Persze amolyan „különös háború” ez: a Poli- sario-szervezet katonái látha­tatlan és megfoghatatlan, mégis mindenütt jelenlévő el­lenségnek bizonyultak a ma­rokkóiak és a mauritániaiak számára. (Ez a két ország akart megosztozni a foszfát­ban gazdag egykori spanyol gyarmaton.) Közben Mauritániában vér- telen puccsal személycsere történt. Az új vezetők — úgy tűnik — nem vállalják a Sza­harái Felszabadítási Front el­leni kilátástalan, költséges és a jövőt megmérgező küzdel­met. Most Nouakchottban, Mauritánia fővárosában beje­lentették, hogy kivonulnak az „osztozkodás” során nekik kijelölt, de tarthatatlan terü­letről — a Polisario már 1978 júliusában egyoldalúan fegy­vernyugvást hirdetett, beje­lentve: nem támadja a mau- ritániai csapatokat, viszont minden erejét Marokkó ellen fordítja. Kérdés: II. Hasszán­nak elég-e 110 000 főnyi had­serege ahhoz, hogy a sivata­gi homokdombok között egye­dül vegye fel a harcot a Poli- sario-harcosokkal. Az utakat a Polisario elaknásítja, az előretolt állásokat megtámad­ja és megsemmisíti, a ma­rokkói repülőgépeket raké­tákkal szedik le a levegőből. És Marokkónak ez a „furcsa háború” napi egymillió dol­lárjába kerül. A kérdés: meddig éri meg? Pálfy József (Folytatás az 1. oldalról) Fennállása során első íz­ben nyerte el a Kiváló Válla­lat megtisztelő címet a ti- szavasvári Alkaloida Vegyé­szeti Gyár, ahol szombaton délelőtt tartották meg az ün­nepséget. Az eseményen meg­jelent dr. Csurgai Lajos ne­hézipari miniszterhelyettes és Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára. Az 1978-as esztendőben a tervekben szereplő feladato­kat sikerült teljesíteniük, ami latba eshetett munkájuk el­bírálásakor. Az iparág mun­kavédelmi versenyében elért első helyért az ünnepséget megelőző napon vették át a díjat. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt éveire eső tenni­valóikat túlteljesítették: a tő­kés exportban 15 százalékkal, a szocialista kivitelben pedig 37 százalékkal haladták túl az előírtakat. Érdemes megjegyezni, hogy 1978-ban nyolc hónap alatt termeltek annyit, amennyit a megelőző egész évben: sem mennyiségi, sem minőségi ki­fogás nem merült fel mun­kájuk ellen. Figyelmet érde­mel, hogy a gyár az iparág teljes exportjának 20 száza­lékát teljesíti, és ameddig a kivitel aránya az iparágban 22 százalék, addig ez az Al­kaloidában 30 százalékot ér el. Növeli munkájuk értékét, hogy az iparágon belül itt jut egy munkásra a legtöbb ex­port, pontosan kétszer annyi, mint az ágazat többi gyárai­ban. Nevük egyébként szinte az egész világban ismert: a világ 70 országába juttatják el termékeiket. A termékszerkezet változ­tatásával is növelték haté­konyságukat: több áru gyár­tását leállították, kilenc új­donságot pedig bevezettek. Az élőmunkát 30 százalékkal tették hatékonyabbá. Dr. Csurgai Lajos, a mi­nisztérium és a szakszerve­zet elismerését tolmácsolta, majd átadta a kiváló vállalat címet tanúsító oklevelet Mdn- doki István igazgatónak. A kiváló munkáért kitüntetést kapta Bodó István, Kiss Sán­dor,' Mackó Gábor, Molnár Ernőné, Róka Bálint és Tóth József. Tóth Jánosné a Szak- szervezeti Munkáért kitünte­tés ezüst fokozatát vette át. ★ A gyógyszerellátásban el­ért eredményei alapján ki­váló vállalat címet kapott a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács Gyógyszertári Központ­ja. Az ezzel kapcsolatos ün­nepséget szombaton délelőtt tartották Nyíregyházán. Az eseményen részt vett és fel­szólalt dr. Medve László egészségügyi miniszterhe­lyettes, dr. Füzy István, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Ekiér György, a megyei párt- bizottság titkára. Ott volt az ünnepségen a megyei tanács képviseletében Gyúró Imre elnökhelyettes. A gyógyszerforgalom me­gyénkben 5—6 évenként megduplázódik. A mind jobb egészségügyi ellátás és felvi­lágosítás érdekében igen so­kat tesznek a gyógyszerészek, asszisztensek, a gyógyszertári központ dolgozói. Tavaly közel tizedével fo­gyott több gyógyszer a me­gyében, mint egy évvel ko­rábban. Ugyanakkor a gyógy­szertárakban dolgozók száma alig nőtt. A munka színvona­lasabb ellátásában nagy se­gítséget adnak a szocialista brigádok, amelyek az egész­ségügyi felvilágosítás úttörői is. Ugyancsak tájékoztatást adnak a növényvédő szerek felhasználásánál is. A válla­lat nagy gondot fordít dolgo­zói képzésére, továbbképzé­sére. A több, mint 860 embert foglalkoztató megyei gyógy­szertári központ tavaly 94 millió forintos gyógyszerfor­galommal segítette megyénk­ben az egészségügyi ellátást. A hálózat tovább korszerűsö­dik. Átadták a vásárosnamé- nyi gyógyszertárat, épül a ti- szabecsi és kölesei, Vaján bő­vítést hajtanak végre, több helyen szolgálati lakást épí­tenek. Az ünnepségen dr. Füzy István adta át a kiváló vál­lalati címet tanúsító okleve­let Szabó Imre igazgató-fő­gyógyszerésznek. Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést kapott Földes Józsefné gyógy­szertárvezető, dr. Nacsa And­rásáé gyógyszertárvezető-he- lyettes és Horváth Tibor szakfelügyelő. Miniszteri di­cséretben részesült Vajas Já­nos, Oláh Tiborné és Ágos­ton Lászióné. A Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Dán János és Hetei Lászlóné. ★ A tanácsi vállalatok közül a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat kapott kiváló válla­lat címet. Több évi dinamikus fejlő­dés eredménye a kiváló cím elérése. A vállalat tavaly ti­zedével növelte termelését, miközben a lakosságnak nyújtott szolgáltatás és az ex­port ettől jobban bővült. Az eredményt jellemzi, hogy en­nek háromnegyede a terme­lékenyebb munkából szárma­zik. A múlt évben ötmillió forint értékben állítottak be új, korszerű gépeket. Egy női kabát elkészítését egy órával csökkentették. A vállalat 21 szocialista brigádjának háromszáz tagja sokat tett az eredmények el­érésében. A minőségi munka fokozását, a megye áruellátá­sának javítását tűzték ki cé­lul. Ezt alátámasztják az első negyedév eredményei is. Az idén már mintegy 83 milliós termelést valósítanak meg, a dolgozók bérét tovább eme­lik. Az új szolgáltatóüzletek, amelyeket tavaly Mátészal­kán és a nyíregyházi Zrínyi utcán nyitottak, szintén a szolgáltatás bővítését céloz­zák. A kiváló vállalat oklevelet Tokaji József, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének osztály- vezetője adta át. Dr. P. Sza­bó Gyula, a megyei tanács el­nökhelyettese a kiváló mun­káért kitüntetést nyújtotta át dr. Marina Györgyné fő­szabásznak és Lipniczki Jó­zsef igazgatónak. ★ Az Ütépítő Tröszt által meghirdetett szocialista mun­kaversenyben az 1978. évi eredményei alapján Élüzem kitüntetésben részesült a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. Az átadási ünnep­ségre szombaton délután ke­rült sor. Az eseményen részt vett Gulácsi Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára. Az Élüzem kitüntetést Majtényi László, a tröszt gazdasági igazgatója adta át Ojtozi Já­nos igazgatónak. ★ Szombaton ünnepi közgyű­lésre gyűltek össze a Nyír­egyházi Cipőipari Szövetke­zet dolgozói. A szövetkezet évek óta tartó eredményes munkájának elismerése a ki­váló szövetkezet kitüntetés. Tavaly félmillió pár cipőt gyártottak, ami az előző évi­hez viszonyítva 16 százalé­kos növekedést jelent. A ter­melés 94,8 százalékát expor­tálták. Ez 474 ezer pár férfi­cipő. Szinte kizárólag minden szocialista országba szállítot­tak, s a Szovjetunióba az össztermelésük több, mint harmadát exportálták. A tő­kés országokba — Belgium­ba, Ausztriába, Líbiába — 180 ezer párat értékesítettek. A szövetkezet 1978. évi ter­melési értéke 172 millió fo­rmt, a nyeresége pedig 16 millió forint. Ebben az év­ben húsz százalékkal maga­sabb termelést szeretnének elérni, ami hatszázezer pár férficipő gyártását jelenti. Az ünnepségen részt vett dr. Cservenyák László, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. A kiváló szövetkezet címet tanúsító oklevelet dr. Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese adta át Úno- dy Istvánnak, a szövetkezet elnökének. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben ré­szesült Furmann Tibor rak­táros és Szőke János műveze­tő. ★ Ugyancsak szombaton tar­tották a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben a kiváló szövetkezet cím átadá­sát. Az ünnepségen részt vett Varga Gyula, a városi párt- bizottság első titkára. A szövetkezetben szabad­téri transzformátorállomás­ból az elmúlt évben 250-et gyártottak, s ebből százat ex­portáltak a Szovjetunióba. Ebben az évben kéfszáz da­rabbal növelik a termelésü­ket, s egyenes arányban nö­vekszik az exportértékesítés is. Ezenkívül gyártanak még házgyári lakásokba villa- mosenergia-kapcsolót, ipari transzformátorokhoz hűtőra­diátorokat, valamint transz­formátor olajedényeit. Az utóbbi két termékük szintén keresett a szocialista piaco­kon. Jelenleg hetven ipari tanulója tanulja a szövetke­zetben az esztergályos, a he­gesztő és a lakatosszakmát. A vas- és fémipari szövetke­zet tavaly 228 millió forintos termelési értéket állított elő, a nyereségük pedig ötven millió forint volt. A kitüntetést dr. Kónya Lajos, az OKISZ elnökhe­lyettese nyújtotta át Hajdú Lászlónak, a szövetkezet el­nökének. Losonczki Ferenc üzemvezető és Tukács Zoltán lakatos Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült. ★ A SZÖVOSZ dicsérő okle­velét kapta meg a Nyíregy­házi Lakás-, Garázs-, Üdülő- építő- és Fenntartó Szövet­kezet. A szombat délutáni ün­nepségen Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke adta át a ki­tüntetést Diczkó József el­nöknek. A szövetkezet három ága­zatban — fenntartó, építő és garázs — tevékenykedik. Nyíregyházán 3800 lakás kar­bantartását, javítását és fel­újítását végzik. Tavaly 57 la­kást adtak át a lakóknak, az idén pedig 230 átadását ter­vezik. Ebben az évben kezdik meg az angol építési eljárás, a „No fines” bevezetését, ami évente száz lakás építését te­szi lehetővé. A szövetkezet­nek ötszáz garázs fenntartá­sáról kell gondoskodni, 's eb­ben az évben újabb kétszáz garázs építését tervezik. Az ünnepségen Nagy Károlyt Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesítették. ★ Nyírbátorban, a növény­olajgyárban szombaton dél­után élüzemünnepséget tar­tottak. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat ki­váló vállalat címet nyert múlt évi munkája alapján, míg a nyírbátori gyár élüzem lett. Ebből az alkalomból a kitüntetéseket és jutalmakat Halász Gyula kereskedelmi igazgató adta át. ★ A megyei ZÖLDÉRT vál­lalatnál ünnepi termelési ta­nácskozáson adták át a fehér- gyarmati hűtőháznak, a má­tészalkai értékesítő raktár­nak, konzervüzemnek és a 6. számú zöldségboltnak a vál­lalat kiváló egysége címet. A vállalat kiváló brigádja a nyíregyházi Széchenyi utcai zöldségbolt kollektívája lett. Az Országos Takarékpénz­tár megyei igazgatóságának versenyében a kiváló OTP- fiók címet a vásárosnaményi fiók nyerte el. pon fejlődik s nagy jövő áll előtte. Világosabbá, határozottab- bá vált a Szovjetunió és Franciaország együttműködé­sének távlata a közeli és nem­csak a közeli jövőre vonat­kozóan. Ezt a szovjet és a francia nép minden bizony­nyal helyesléssel fogadja. A világon mindenütt megértik, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország együttműködése ar­ra szolgál, hogy csökkentse a háború veszélyét, megszilár­dítsa a nemzetközi biztonsá­got és az enyhülést. Örömmel találkoztam ismét Franciaország elnökével, Va­íéry Giscard d’Estaing-nel, akivel éppúgy, mint elődei­vel, De Gaulle tábornokkal és Georges Pompidou elnök­kel jó személyes kapcsolatot alakítottunk ki, kölcsönösen megértettük egymást. A moszkvai legfelső szintű találkozó bebizonyította a Szovjetunió és Franciaország együttműködésének életere­jét. Ez az együttműködés ar­ra a barátságra alapul, ame­lyet a szovjet és a francia nép hagyományosan tanúsít egymás iránt. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök szombaton este elutazott Moszkvából. VILAGHIPÁDa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom